Esztergom és Vidéke, 1935

1935-03-14 / 21.szám

OODfKE ÖTVENHATODIK EVI. 21. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. MÁRCIUS 14 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Polgártársak! Új márciusok elé köszönt a 48-as idők emléke. Nyolcvanhét éve szökkent fel a magasságokba a felsza badult magyar géniusz, hogy a magyar öntudatot, élniakarást adjon örökül nekünk, utódoknak. Álljon meg e napon a robotos munkának nekifeszült kar, pihenjen meg a száguldó gondolat a glóriás hősök nemzetmegváltó tetteinél. Szálljon csengő imánk a magyarok Istenéhez, hogy a válságban tengődő magyarság tengernyi szenvedése után elérhesse egyetlen vágyát, a szabad, a boldog Szent István országát. 1848 öröknevű vezéreinek, halhatatlan emlékű ifjúságának drága hagyatéka : március 15-ike elmúlhatatlan örömünnep nekünk. A szétdarabolt haza hűséges fiai áldoznak e napon a dicső elődök vívmányaiért, hogy erőt merítve áldozatos cselekedeteikből újra magyar Kárpátokon gyúlhassanak a pásztortüzek és egyetlen igaz érzésben, a régi integer Magyarország felszabadulásában köszönthessük március idusát.' A dicső emlékünnep évfordulóján, március 15-én á. e. 9 órakor a belvárosi plébániatemplomban ünnepi istentisztelet lesz, melyre, valamint a délelőtti ünnepségre a szab. kir. város képviselőtestületét, egyesületeit, intézeteit és hazafias közönségét tisztelettel meghivom, Esztergom, 1935. március 8. Glatz Gyula s. te. polgármester Á Széchenyi-téren d. e. 11 órakor tartandó hazafias ünnepség sorrendje a következő: 1. Szózat. Énekli a nagyközönség a levente zenekar kiséretével, 2. Petőfi Sándor : Nemzeti dal. Szavalja : Szentmiklóssy György főreáliskolai VIII. o. t. 3. Alkalmi beszéd. Mondja: Turányi László főgimn. VIII. o. t. papnövendék. 4. Petőfi Sándor : Élet vagy halál. Szavalja : Búzás Kálmán levente, 5. PősaZoltai: A magyar zászló. Arany-Révffy : Rendületlenül. Előadja az érseki tanítóképző énekkara. 6. Szathmáry I.: A szabadság napja. Szavalja: Németh Ferenc V. é. tanítójelölt. 7. Ünnepi beszéd. Mondja : dr. Kőhalmy László városi fogalmazó. 8. Himnusz. Énekli a nagyközönség a levente-zenekar kiséretével, Gyülekezés á. e. fél 11 órakor a Széchenyi téren. Rossz idő esetén az ünnepséget a Kat. Legényegylet nagytermében tarjuk meg. Március 15-én este 8 órakor a Polgári Egyesület a Magyar Király nagytermében tartja szokásos ünnepi vacsoráját, melyen az ünnepi beszé det a Kossuth-serleggel dr. Frey Vilmos, az egyesített vármegyék alispánja mondja. A nemzeti ünnep jelentőségét külsőleg is nyilvánítandó, felkérem a háztulajdonosokat, hogy házaik e napon zaszlódiszt öltsenek. Túri Béla programmoeszédét meleg szimpátiával fogadta a város közönsége Hétfőn délután a Fürdőszálló nagyterme teljesen megtelt, hogy a város közönsége elsőizben hallgassa meg Turi Bélát. Jelen volt Frey Vilmos dr. alispán, Glatz Gyula polgármester, Jeszenszky Kálmán és Drahos János prelátus-kanonokok, Nád ler István pápai kamarás, tanítónőképzőintézeti igazgató, Reviczky Ele mér főszolgabíró és sokan mások. Három után pár perccel kezdődött a gyűlés, melyet Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató, a párt alelnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelen, tekét, a más pártiakat is, akik eljöttek, hogy meghallgassák Túri Bélát. Hangoztatta, hogy nagy események előtt állunk, a világháború tovább folytatódik, csak most láthatatlan fegyverekkel.Világnézetek harca folyik; indokolt, hogy minden párt világnézeti alapon álljon. Ebben a küzdelemben — folytatta — a ke resztény párt is hallatja szavát. A párt célja nem az osztályellentétek kiélesitése, hanem a gyengébb megvédése, a belső béke. Nem ígérnek, nem hízelegnek — mondotta. — Minden embernek meg van a joga az élethez, a munkahoz, a megélhetéshez ; de kötelessége is minden embernek, hogy hazája javára dolgozzék Ez a párt vezérelve. Azután felkérte Túri Bélát programmbeszéde elmondására. Túri Béla zúgó taps és éljenzés között emelkedett szólásra. Bevezető jében hangsúlyozta, hogy Esztergom közönségéhez intézi szavait, mert nem egyedül a keresztény párt, ha nem más pártok is felkérték a képviselőségre. — Igen meghatott ez a megtiszteltetés — mondotta —, mert úgy éreztem, hogy a szülői házba térek vissza, ez pedig mindig meghatódással jár. Sok emlék elevenedik fel most bennem, melyek a Várhegyhez, a hegy játszótereihez fűznek engem. Azt mondják, hogy az ember megáll a Bibliotheca sarkán és elnéz a Várhegy oldalára, ott egy arcnak a kontúrjait látja. Szent István arca néz a városra, figyeli miként viselkednek a polgárai. Hívek vagyunk-e a szentistváni hagyományokhoz, a királyi szent koronához, meg akarja-e tartani a nemzeti életnek struktúráját, mely már ezeréves és eljutott a dicsőség magaslataira. — Magamtól kell kérdeznem — folytatta —, hogy ezekre a kérdésekre az én lelkiismeretem milyen választ adott. — Nem véletlen az, hogy a világháború kitörésekor a magyar parla ment szláv képviselői kijelentették, hogy most hazamennek, és megfordítják az ezeréves történelmet. A kisantant az orosz birodalomhoz kapcsolja politikáját és a pánszláv hullámoknak nyit ajtót. A cárok politikája felébredt a népbiztosok uralma alatt is. A német és francia megegyezés azért nem sikerült, mert a franciák szövetségesei mai pozíciójukat nem akarják feladni, azért vetették fel az u. n. keieti paktum tervezetét, amely ebbe a szláv gyűrűbe akarja belekényszeríteni a maroknyi nemzetet. Nemzetünk nagyjai mindig felismerték, hogy a pánszlávizmus a legnagyobb vészedé lem. Széchenyi és Kossuth is küz döttek ellene, épúgy, mint a mai miniszterelnöknek egyik legnagyobb problémája az, hogy nnkép lehet ezt a csonkaországot megmenteni. Ne héz lesz ez a probléma, mert mi csak mint egyenrangú állam indulhatunk esélyesen az elkövetkező tárgyalásokon. — Esztergom történelmének géniusza Szent István, városunknak egyúttal örökség, követeli, hogy megálljuk helyünket, fogjunk össze, megmaradt energiánkat egyesítve küzdjünk a hazáért. — Igazi politika revízió nélkül nincs. Mig a revíziónak valóságát nern látom, idehaza, itt benn reformáljuk meg nemzetünkat. De ha itthon töredezünk szét ha pártokra szakadozva a széthúzásnak dokumentumait adjuk, önmagával hasonlik meg a nemzet. A gazdasági kö-iynyebbüiést is ez a revízió hozza meg, mert a szomszéd államokhoz, különösen Csehszlovákiához fűz a legtöbb érdek. De ők azok, akik minden magyar törekvéssel, ajánlattal szemben elzárják az utat a béke tizenötödik esztendejében. Majd rátér politikai programmja ismertetésére, Gömbös legutolsó rádióbeszédére reflektálva mondja el egyes észrevételeit. — Első politikai elvem — mondotta —, hogy belső béke legyen. A gazdasági pártnak semmi köze nem volt a kormányválsághoz, személyi politikát nem űznek. Az öszszes pártok mind rokon programmot hirdetnek, azért itt személyekről van szó. Küszöböljük ki az ellentéteket, mindenki egyformán jó magyar. Legyen egység, harmónia béke, ne csináljanak osztálypo'itikát, az összes érdekeket össze lehet egyeztetni, — A miniszterelnök rádióbeszé dében azt mondotta, hogy azért oszlatta fel a házat, -nert akarta, hogy szilárd legyen a parlamenti helyzete az elkövetkező tárgyalások idején, ezért akar erős többséget összehozni. A nemzeti egységnek minden áron való egy kalap aiá hozását a minisz terelnök máris feladta. Ismerteti azután a pénzügyi pro grammot, a kamatfizetés reformját, az igazságosabb jövedelmi elosztásra való törekvést. Kijelentette, hogy nem ellenzi a józan reformokat, azonban az ezzel való taktikázást elitéli. Alkotmányos reformokat nem fognak megakadályozni, kormányzói, felsőházi jogkör, választójogi kérdés, sajtóreform, telepítés és hitbizomány szerepelnek a reformprogramban. Megemliti még az új érdekképviseleti törvényjavaslatot. Azután a speciálisan esztergomi problémákat tárgyalta. Hangsúlyozta, hogy Esztergom történelmi jelentőségű határváros. Ha a határvárosokat elsorvasztjuk, micsoda vonzóerőt tudunk felmutatni az odaátiaknak. A határvárosok nagy fontosságiak, Esztergom különösen. A fővárossal nagyobb forgalmat kell fejleszteni, mert Esztergom csak arra gravitálhat. Utak karbantartása, városi kérdések, ezekre még bőven fog kitérni. Kijelenti, hogy nem vállalta volna a képviselőséget, ha személye hátrányos lenne a városnak, ha megválasztják, itt fog élni, és résztvesz a problémák megoldásában. Iskolaváros Esztergom, intézményeket elvinni nem lehet, mert ez a megélhetés rovására történik. Szent István városa meg van, él és virágzik, meg is marad. Kéri, hogy támogassák a zászlót, melyet követésre tűzött ki Esztergomban. Túri Béla beszédét lelkes éljenzéssel fogadta a hallgatóság, Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató köszönte meg Túrinak, hogy ismertette programmját. Nádler István igazgató amellett szállt sikra, hogy bár szimpatikus más párt is, Esztergom a keresztény párt mellett foglaljon állást. Felszólalását általános helyeslessel fogadták. Kedden délután 3 órakor a Magyar Királyban mondotta el programbeszédét Túri prelátus. A terem zsúfolásig megtelt. Obermüller Fere.ic igazgató üdvözölte a megjelenteket. A programmbeszédet itt is lelkesen fogadták és Túri prelátust zajosan megéljenezték. 1 hercegprímás választási körlevele papjaihoz és híveihez Dr. Serédi Jusztinián bibornokhercegprimás a választások küszöbén az alábbi körlevelet intézte a papsághoz: — A küszöbön álló országgyűlési képviselőválasztások alkalmából a magyar polgárok talán a Haza sorsát fogják eldönteni szavazataikkal, melyeket alkotmányunknak megfelelően saját lelkiismeretük szava szerint szabadon kell leadniok. Anélkül, hogy — mint Főpásztor — a meginduló pártpolitikai harcokba elegyedni akarnék, lelkiis neretbelí kötelességemnek tartom Nektek Tisztelendő Testvéreim és Rajtatok keresztül Kedves Híveimnek a következő irányelveket felállítani: — Mivel a Haza igazi érdekeit minden polgár előmozdítani köteles ; mivel továbbá Hazánk és Nemzetünk igazi érdekei szükségképen összhangban vannak Isten és Anyaszentegyházunk törvényeivel: azért az erkölcstan szabályai szerint sem szavazattal, sem más módon olyan politikai pártot, vagy olyan képviselőjelöltet támogatni nem szabad, amelynek, illetőleg akinek célkitűzése és programmja ellenkezik Hazánk és Nemzetünk igazi érdekeivel, illetőleg Isten es Anyaszentegyházunk törvényeivel. — A többi pártok, illetőleg képviselőjelöltek közül, amennyiben ugyanabban a kerületben vennék fel a választási küzdelmet, ugyan-