Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-25 / 16.szám

szembetűnően igen nagy, mégis Esz­tergomban eddig csak 86 olyan ház tulajdonos van, aki az elmúlt 3 év alatt tataroztatott és e cimen adó­kedvezményben részesül. A kedvez­mény nagyságának szemléltetésére felemiitünk egy példát a 86 háztu­lajdonos közül. X. Y. háztulajdonos 1933-ban modernizáltatta bérházát, összes költsége: 12.254 pengő volt. Az 1933-ban érvényben volt és meg­adott 66 %-os kedvezmény folytán 1933-tól kezdve öt éven keresztül éven keresztül évenkint 1470 pengőt lehet az illető háztulajdonos házadó­jából levonni. A kedvezmény lejár­takor már 8085 pengőt tesz ki a le­vonásba hozott összeg, tehát a 12 254 Az építőipar teljes tétlensége, a mesterek és alkalmazottaiknak mun­kanélkülisége, a magyar kormányt is arra az elhatározásra birta, hogy nagy adókedvezményekkel fokozza a renoválásokra való hajlandóságot. A mult évben megjelent 16.320 M. E. sz. rendeletet a háztulajdonosok alig ismerik, pedig az a régi házak­nak modernizálása, vagy alapos ta­tarozása esetére olyan adókedvez­ményeket biztosit, hogy úgyszólván ingyen juthatnak a háztulajdonosok régi épületeik helyett egy komfortos, tetszetős házhoz, amelynek bérbe­adása is jóval könnyebb, mint egy régi, dohos lakásé I Az ország iparkamarái most szé­leskörű propogandát indítottak oly irányban, hogy a tavaszi időszak bekövetkezésekor az építési szakma megfelelő munkához jusson, mert csakugyan katasztrofális következ­ményű közömbösség észlelhető ma az építkezések terén. Az építőiparo­sok alkotják az iparosgárda egyik legértékesebb osztályát, akiknek ret­tentő harca a kenyérért már-már elviselhetetlenné válik. És amikor az általános stagnáció folytán egészen uj építkezésekre alig lehet remény, mert hiszen Budapesten is 14.000 pengő költségből 8085 pengőt visz­szakapott azzal, hogy éveken ke resztül az előirt házadóból mindig törölték a levonható összeget. Az építkezése tehát tulajdonképpen nem 12.254 pengőjébe került, hanem csak 4169 pengőjébe, mert a többit, a 8085 pengőt az államkincstár és a város vállalta magára elengedett adó formájában. Minthogy ennek a kedvezmény nek a határideje 1934 év végén már lejár, azért látjuk .közérdekűnek az érdekelt háztulajdonosok figyelmét felhívni az érvényben lévő rendelet kedvezményeire. Dr. Urbán Imre lakás áll üresen, legalább is annak a törekvésnek megvalósításáért kell mindenkinek sikra szállnia, hogy az ócska, széteső rideg épületeket igye­kezzünk a megtakarítható adóössze­gekért jó karba hozni 1 Ezáltal épü­leteink értékét jelentékenyen emel­hetjük, a lakásokat könnyebben és drágábban adhatjuk ki és ugyan akkor nagy szolgálatot teszünk azok­nak a becsületes iparosoknak, akik csakugyan önhibájukon kivül jutot­tak a mai sivár helyzetbe. Ha csak addig is segítünk rajtuk, amig egy gazdasági fellendülés nem oldja meg ezeket a fájó problémákat, máris megtettük szociális és haza fias kötelességünket. Nagyjelentőségű mozgalomról van szó ; az érdeklődőknek a kellő fel­világosítással a hatóság szívesen szolgál, mert elsőrendű nemzetgaz­dasági érdek a munkanélküliek tá­mogatása és e kérdés fölött a tehe­tősebb emberek már saját előnyeik szempontjából sem térhetnek egy­szerűen napirendre. Lenkei Emil. Virág és Szántó árúi a legvá­lasztékosabb izlést is kielégítik. Tudományos orvosi előadások Esztergom város orvosi kara folyó hó 21-én este 7 órakor tartotta negyedik tudományos ülését a pénz­tári orvosi kar előadássorozatának keretében. Az ülés előadói voltak: dr. Dar­vas Géza OTI kerületi kezelőorvos, aki az öregkor speciális megbete­gedését vázolta rendkívül tartalmas tudományos összeállításban és dr. Hamza József OTI szakorvos, kór­házi főorvos, aki a belső elválasz­tási mirigyek szerepéről tartott ma­gas színvonalú előadást egy olyan tárgykörből, mely még a mai mo­dern orvostudományban is külön­böző felfogások és nézetek tárgyát képezi. Mindkét előadás után élénk eszmecsere fejlődött ki, városunk úgyszólván teljes számban meg­jelent orvosai között. Ezen tudományos előadások nem­csak mint érdekességek jöhetnek szóba, hanem az orvosok tovább­képzését is szolgálják és az orvosi etikának a megszilárdítását is ered ményezik és ezért nemcsak tudomá­nyos szempontból, de társadalmi­lag is nagy jelentőséggel birnak. A| következő előadás március hó 21 én fog megtartatni, amelyen dr. Stockin­ger János vm. tiszti főorvos és dr.. Berényi Zsigmond városi tiszti or­vos fognak aktuális közegészség­ügyi kérdésekről előadást tartani. A GYÜMÖLCSTERMELŐ EGYESÜLET KÖZLEMÉNYEI Tagtársaink figyelmébe! Értesítjük tagjainkat, hogy tavasz­szal ismét folytatjuk kedvezményes gyümölcsfa akciónkat. Akinek bár­milyen gyümölcsfára szüksége van, jelentse be hivatalos helyiségünk­ben, (Esztergom, Vármegyeház.) Sikerült kedvező megállapodást létesítenünk a magkereskedő cégek­életéért s a másokéért, a családért, a nemzetért, az egyházért, hogy éle­tük legyen és bőségesebb legyen. Ha magunk nem vagyunk áthatva a krisztusi szeretet érzésétől, ha ma­gunk nem gyakoroljuk a másban, az embertársban testvért, Krisztust látó és szeretettel, jószivvel fölkaroló életet, hogyan várhatjuk, hogy má­sok velünk szemben fogják azt gya­korolni ? Ennek az apostoli léleknek az önfeláldozó szeretetnek át kell bennünket hatni, hogy másokra hat­hassunk, hogy a családban béke, a közösségben egyetértés, a nemzetek között igazság lehessen. Szent Gellért életprogrammja a hosszú századok folyamán nem vesz­tett erejéből, ma is aktuális, sőt ma kölönösen aktuális magyar eletprog­ramm. Halála nem volt elmúlás, mert nem hal meg, aki mint ő, mii liókra költi dús élte kincsét; életé­nek követése életet jelent eg yennek, családnak és nemzetnek, mert kö­zénk hozza kegyelmével, legyőzhe­tetlen erejével Krisztust, aki a föl­támadás, az út, az igazság és az élet. Föltámadás nekünk magyarok­nak, kiknek ellenségeink megásták sírunkat, út nekünk, kik céltalanul utat keresünk, kiutat a szomorúság­ból, a nyomorúságból, a szörnyű veszedelmekből; igazság nekünk ma gyaroknak, kiknek a békéöől csak igazságtalanság jutott osztályrészül ; élet nekünk megcsonkított magyar­ságnak, melynek elkerülhetetlenül | halál a sorsa, ha nem követjük Szent Gellért tanítását s akit ő hirdetett, Jézus Krisztust. kel kedvezményesáru zöldség és vi­rágmagvak tárgyában. Felhívjuk te­hát mindazokat, akik kedvezményes zöldség és virágmagvakra igényt tar • tanak, ezen igényüket f. hó végéig feltétlenül jelentsék be. Ugyancsak kedvezményes áron tudunk tagjainknak permetező gépe­ket szállítani. Mindennemű felvilá­gosítás és igénylés Egyesületünkbe (Vármegyeház) adandó le. Vezetőség. «IRKK ' WraWIiTUHIH H IM 11 UM 11M •! • F IMIMIG—— MM^MEM^fc Névtelen levéleket kapunk nap nap után. A szerkesztőséget időnkint elárasztják a panaszkodó irások. Egyik-másik levélben a kétségbeesés hangja sikolt, a másik elkeseredett; emez lehan­goló, amaz küzdelemre lelkesítő. Van amelyik az ország politikai helyzete felett tör pálcát, — a másik eszter­gomi viszonyokat kritizál. E névtelen levelek felénk való ára­dása legbiztosabb jele annak, hogy a katolikus világnézet jegyében foly­tatott harcos politikát, amely minden írásunk fémjelzője, a katolikus tö­megek is helyeslik és üdvösnek ta­lálják. Mégis kénytelenek vagyunk papírkosárba dobni e leveleket egy­szerűen azért, mert irói ismeretle­nek. Mindenkor lelkesen és bátran ál­lunk az igazság tudatának vérteze­tében s feltétlen jószándékkal a szo­ciális kérdések harcába. Gondolato­kért és gondolatok harcosaiért, esz­mékért és eszmék letéteményeseiért megvillogtatjuk a meztelen pengét. Társadalmi és személyi sérelmek miatt odaállunk az igazak mellé, de ezzel szemben elvárják azoktól, akik segítségünket, támogatásunkat kérik, hogy legalább előttünk felfedjék ki­létüket. Tessék nyilt sisakkal köze­ledni, ha azt akarja valaki, hogy a szemébe nézzünk, ha azt akarja, hogy ügyét magunkévá tegyük. A szerkesztőség megőrzi a titkot, hogy nekünk a levelet ki irta, de ragasz­kodik is hozzá, hogy ezt a titkot rábízzák. Aki a sötétben bujkál és nem mer kijönni bátran, nyíltan a napsütésre, annak rejtegetni valója van, nem hi­hetünk neki, nem bizhatunk benne, mert hiszen az ember általában ön­magán keresztül itél s egy bizalmat­lan egyéniséggel szemben nem lehet ítéletet hozni a bizalom jegyében. Ugy éreztük, ezt el kellett mon­danunk a jövőre nézve, hogy tud­ják : mihez tartsák magukat a levél­írók, akik névtelenül kérik és köve­telik sokszor a sajtó nyilvánosságát. Büchner Antal az Orsz. Cecí­lia Egyesület alelnöke. Az Orsz. Magyar Cecilia Egyesület legutóbb megtartott közgyűlésén Büchner An­tal zeneszerző, főszékesegyházi kar­nagyot egyhangúlag alelnökké vá­lasztotta meg. Ezen kitüntető tiszt­séget már több éven át is viselte és mindenkor a Cecilia Egyesület fel­virágoztatásában tevékeny részt vett. A főszékesegyházi énekkar mai műsora. Introitus, Graduate, Tractus, Credo II. és Communio koráliter. Goller: Meditator, offerto­rium. Orlando di Lasso : „Laudate Dominum de coelis" mise B-dur. Mise végén Keresztények sírjatok, népének. Búcsúzás. Hosszú betegségem nem tette lehetővé, hogy minden jó­akarómtól, jóbarátomtól és kedves ismerőseimtől elköszönhessek. Azért ezúton mondok Isten hozzád-ot min­denkinek. A város közönségétől pe­dig azzal búcsúzom, hogy szülővá­rosomnak minden vonatkozásban to­vábbra is hű fia akarok maradni. Csenke Lajos állomásfőnök. Kiütközik azután rajta az apos­toli lélek legnyilvánvalóbb jegye: nem magát kereste, hanem az esz­mét, Krisztust szolgálta. Lelkeket akart megnyerni Krisztusnak s ezért fölhagyva a Szentföldre tervezett zarándolás gondolatával, követte a hivó szózatot a magyar nép meg­térítésére s ebben a munkában kö­vette Szent Ágoston mondását: Ama et fede quod vis. Tanított, prédikált, nevelt, úgyhogy csodálták, dicsérték s azután a királyi udvar pompájá­tól elvonult a bakonybéli remete­magányba. Nem keresett, hirt, ran­got, méltóságot, de mikor a király újra apostoli munkára hívta, ott ál­lott teljes odaadással, éjt-napot egybetéve, hogy Krisztusnak meg nyerje a lelkeket. A püspökség ak­koriban különösen sok fáradságot, nem ritkán életveszedelmet jelentett, aminthogy Szent Gellért halála is vértanú-halál volt. Krisztust követve : semetipsum exinanivit: semmivé tette magát, kimerítette magát, hogy lelkének gazdagságából mindenki meríthessen, hogy mindenki gazdag lehessen. Milyen gúnyos kontrasztnak lát­szik ma lelki gazdagságot emlegetni, mikor hiányzik a betevő falat; mun­kára buzdítani, mikor nincs munka­alkalom ; odaadást, önfeláldozást állítani oda követendő például, mi kor fillérekért gyilkolnak nincstelen embereket; szeretetet emlegetni, mikor az édesanyát szülötte-gyer meke gyilkolja le s a hitves terv­szerűen készül hitvesének elemész­tésére, kinek egykor az oltár előtt örök hűséget esküdött. És igy to­vább. Valósággal megborzadunk, mikor a nap-nap után megújuló szörnyűségeket olvassuk és halljuk. De éppen ezek a szörnyűségek mu­tatják, az éhezés, a testi lelki nyo morúság kiáltja, hogy itt igen nagy bajok vannak. Az egyének és családok élete a nemzetek életének miniatűr képe Az egyéni szörnytettekben, a családi drámákban kicsinyben ugyanaz ját­szódik le és ismétlődik, ami a nem­zetek egymás ellen való harcában tömegnyomort, tömegpusztulást idéz elő. A féktelen önzés nemcsak nem törődik a másikkal, hanem egyene­sen a másik legázolására, megsem­misítésére tör, talán ma még nem azokkal a mérges gázokkal és ba cillustömegekkel, amik ellen nem véd semmiféle gázálarc, tehát cél tudatos megfontoltsággal tömeggyil­kolására, védtelenek és ártatlanok ki­pusztítására találhattak ki, de ugyan­abból az embertelen önzésből szár­maznak, mely a gazdasági harc kí­méletlen eszközeivel veszi el az élet lehetőségét a másik nemzet elől, embertestvéreinek milliói elől s a diplomácia finom mosolyával és ud­varias formuláival készíti elő könyör­telenül a tömegnyomor tömegpusz­tításait. Ha erre gondolunk, akkor ismét ott vagyunk Krisztus parancsánál, Szent Gellért tanításánál és példá­jánál. Ez nem a pipogyaság, a bárgyú tehetetlenség evangéliuma, mely fa­talista belenyugvással bárd alá hajtja a fejét. Kész arra is, hogy életét odaadja, ha ez az élet az örök élet ára, de erejének végső megfeszíté­sével, szive utolsó dobbanásáig küzd és munkálkodik az életért, a saját mmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmm Szépítsük hazainkat

Next

/
Thumbnails
Contents