Esztergom és Vidéke, 1934

1934-02-18 / 14.szám

A lochnessi szörny az Öreg Hollók matróz-bálján Az öreg Hollóknak tavaly rend­szeresített farsangzáró álarcos bálja ezidén is a legszebb erkölcsi siker­rel zárult. A Látszatadóbál után most Matróz-bálnak nevezték el mulatsá­gukat s ehhez az elnevezéshez ido­multak a terem evezős, árbócos, mentőöves, lobogós díszítései és a szebbnél-szebb jelmezek. A kedves, tarkadiszitésű nagy­teremben pontban 10 órakor kezdő­dött meg a látványos (felvonulás, melynek nézőközönsége körében ott láttuk az elsejei bálnak majdnem valamennyi vendégét. A szebbnél­szebb női matrózruhák mellett fel­tűnt elvétve egy-két pierett, rokokó stb. jelmez, de az előbbiek uralkod­tak számban, szépségben és ötletes­ségben egyaránt s valamennyi fel­tűnően Ízléses és elegáns volt. A közönség még fel sem ocsúdott a megkapó látvány csodálatából, amikor a matrózsapkás zenekar va­lami különös zenébe kezdett s a te­rem bejáratánál megjelent általános riadalmat keltve a bál szenzációja : a lochnessi szörny . . . Az öreg Hollók ötletkovácsai te­hát ismét kitettek magukért, betart­ván ígéretüket, hogy olyan látvá­nyossággal fognak szolgálni, ami­lyen még nem volt széles e világon. Ami nem sikerült egyetlen Skóciába utazott szenzációhajhásznak és ter­mészetbúvárnak, az sikerült a Matróz­bál vendégeinek: láthatták pompás farsangi öltözetben a világszenzációvá nőtt tengeri szörnyeteget. Karnevál herceg népének minden lehetséges, különösen akkor, amikor olyan kitűnő vezetőjük volt, mint Einczinger Ferenc, páratlan művé szetével. Az ő irányítása mellett Bárdos Miklós, Etter Kálmán dr., Ka­tona Gábor dr., Szölgyémy Pál és Vörös József szögezték, drótozták, ragasztották és festették össze ezt a kitűnően sikerült farsangi attrak­ciót, melynek óriási sikere is volt A tarka és látványos felvonulás után megkezdődött a farsang leg­hangulatosabb mulatsága, amely ha lehet, hangulatban túlhaladta az el sejei bált is. Nagy sikere volt a szörny mel­lett a „Szőrös kakas" hoz címzett matrózlebujnak, ahol kitűnő bárita­lok mellett búcsúzott a matróz nép­ség az idei rövid, de az öreg Hollók jóvoltából olyan pompásan sikerült farsangtól. Csonka Gábornak immár minden kritikát megálló kombinált zenekara a késő reggeli órákig húzta a legfényesebb hangulatú matróz seregnek a talpalávalót. Nem maradt el természetesen a legszebb jelmezek jutalmazása sem. A matróz jelmezes hölgyek közül a gyönyörű Zsolnai-vázát Csanády Buci nyerte megérdemelten, mig a többi dijak Ruttkay Irénkének, Math Mandinak, Makk Jucinak, Szentiványi Dezsőnének és Burány Istvánnénak jutottak, mint akiknek matrózjelme­zei leginkább kitűntek a sok szép közül. A férfiaknál az ezalkalomra készült dr. Katona Sándorné-féle világitótornyos művészi selyemtrikó szőnyeget Etter Kálmán dr., a többi dijakat Katona Andor, Szölgyémy Pál és Kührner Imre nyerték. A családi dij a Petz házaspárnak ju tott (Petzné : rokokó, Petz: matróz ruhás kislány.) A legszebb nem mat­róz jelmezesek közül első lett Bár­dos Miklósné (pierett), dijakat kap tak még Fuchs Emmi (pierett), Ke­mény Sári (rokokó), Dóczi Lajosné (tiroli), Klekker Irén (japán leány). Az öreg Hollók ezen újabb bál jukkái bebizonyították, hogy méltók a legmesszebbmenő támogatásra, mert ők mindig csak adnak igaz cserkésztestvéri szeretettel és mi örömmel látjuk, hogy Esztergom társadalma megérti és erejéhez ké­pest segíti is őket, Gyűlések a vármegyénél A vármegye kisgyűlése és köz­igazgatási bizottsága folyó hó 13-án tartotta üléseit, melyeken a gyengél­kedő főispán helyett Karcsay Miklós alispánhelyettes, vármegyei főjegyző elnökölt. Mind a kisgyűlés, mind a közigazgatási bizottság ülése a ta­gok élénk részvétele mellett folyt le. A kisgyülésen vitéz Szivós-Wald­vogel József ny. tábornok a légvé­delem ügyében szólalt fel és külö­nösen azt a visszás helyzetet tette szóvá, hogy Magyarországon a lég­védelem, de a polgári lakóság tájé­koztatása a légi támadások elleni védekezést illetőleg nincs arányban a többi Európai nemzeteknél és or­szágokban tett intézkedésekkel. Ma­gyarország pedig a legjobban ki van téve a légi támadások lehetőségé­nek. Esztergom és Komárom szab. kir. megyei városokban különös je­lentősége van e kérdésnek, mert határvárossá lettünk. Vitéz SZÍVÓS Valdvogel indítvá­nyára — melyet az elnöklő vár­megyei főjegyző is magáévá tett — a kisgyűlés elhatározta, hogy a tör­vényhatósági bizottság útján kéri e kérdésnek mielőbbi rendezését és megkeresi a társtörvényhatóságokat, miszerint ezen akcióját illetékes he­lyen hasonló szellemű feliratokkal támogassák. A harminckét pontból álló tárgy­sorozat nagyobb érdeklődést kiváltó pontja volt a vármegyei ebtartási szabályrendelet módosítása, mely a legközelebbi törvényhatósági köz­gyűlés elé kerül. A kisgyűlés jóváhagyta Esztergom városnak a nyilvános fürdőkre vo­natkozólag alkotott szabályrendele­tének módosítása tárgyában hozott határozatát és ezzel kapcsolatban Gróh József dr. indítványára elha­tározta, hogy feliratilag kéri a határ­vizeken vizijárművekkel való közle­kedést szabályozó kormányrendelet hatálytalanítását. Ezen rendelet be­vezette a személyes igazolójegy kötelező használatát, amely rendel­kezés nagymértékben akadályozza a Nagydunán a vizisportokat és váro­sunknak igen szépen fejlődő idegen­forgalmát is hátrányosan befolyá­solta. Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselő szóvátette azon sajnálatos körülményt, hogy a felsőbb ható­ságok a községi költségvetésből több olyan tételt törölnek vagy csök­kentenék, amelyek kulturális vagy szociális érdekeket vannak hivatva szolgálni. Még nagyobb baj az, hogy nem engedik meg azt, miszerint a községek hasznos és szükséges be­beruházásokra készpénzt tartalékol­janak, fedezetet gyűjtsenek. A kis­gyűlés tagjainak élénk helyeslése közben kérte a vármegye vezetősé­gét, hogy illetékes helyen eszközölje ki az autonom testületek ily elhatá­rozásainak kormányhatósági jóvá­hagyását. Karcsay Miklós vármegyei fő­jegyző kijelentését, hogy a vett uta­sítás szerint s remélhetőleg ered­ménnyel fog eljárni, a kisgyűlés megnyugvással vette tudomásul. Péntek Pál törvényhatósági bizott­sági tag a mezőgazdasági cselédek felmondási, szegődési és költözkö­dési ideje tárgyában szólalt fel s viszásnak mondotta azt, hogy ezek eitérnek a szomszédos vármegyék területén eltérő időpontoktól, ami nagy nehézségeket okoz a gazda­sági cselédek felfogadása, elbocsá­tása és elhelyezkedése terén. A vármegyei kisgyűlés elhatá­rozta, hogy a szükséges intézkedé­seket megteszi az orvoslás iránt. A közigazgatási bizottságban a budapestvidéki kir. pénzügyigazgató bejelentette, hogy a folyó év január havi adóbevétel Esztergom várme­gye területén 5167 pengővel volt kedvezőbb a mult év január havi eredménnyel szemben. A bélyeg és jogilletéknél 1360 pengő az emelke­dés, az illeték egyenértéknél pedig 1586 pengő a csökkenés, a közúti gépjárművek közúti adójánál 2386 Dengő az emelkedés, az általános : orgalmi adónál 11.315 pengő az emelkedés, fényűzési forgalmi adó nál 27 pengő a csökkenés. A komáromi m. kir. pénzügyigaz­gató jelentése szerint a január havi eredmény a mult év januárjához tépest az állami egyenes adóknál 99.442 pengő csökkenést, bélyeg- és jogilletékeknél 9928 pengő emelke dést, illeték egyenértéknél 35.728 :>engő csökkenést, fényűzési forgalmi adónál 151 pengő csökkenést, köz­úti gépjárművek közúti adójánál 8372 pengő emelkedést, az általános forgalmi adónál pedig 5728 pengő csökkenést mutat. Az államépitészeti hivatal főnö­kének január havi jelentése szerint az állami és törvényhatósági keze­ésben lévő közutak általában a for­galmi igényeknek megfelelő állapot­ban voltak. Amennyiben a zord idő­járás lehetővé tette, a munkanélkü­ieket foglalkoztatták az Esztergom­budai, Esztergom—táti, a Tóváros— felsőgallai és Tóváros—gyermelyi és több más vicinális úton. E mun­kálatoknál hat fiatal mérnök is nyert ideiglenes alkalmazást A kir. gazdasági felügyelő jelen­tése szerint januárban enyhe téli dőjárás volt, kevés csapadékkal, a nappali felmelegedések folytán a ótakarók eltűntek. Az őszi vetések és évelő takarmányok ezideig jól teleltek. Ahol nem védekeztek, ott jelentős egérkártétel mutatkozik az ősziekben. A szálastakarmánykészlet a szükségletet fedezi, feleslegek nin­csenek. Az állatárak emelkedő irány­zatot nem mutatnak. A mezőgazda­sági munkásoknak munkaalkalma je­entéktelen volt A törvényhatósági m. kir. dilator vos jelentése szerint lépfene egy tözségben, veszettség négy község­ben, sertésorbánc és baromfikolera lét-két községben, sertéspestis egy községben fordult elő. • Állatkivitel Ausztriába 7 vágómarha, 408 drb vágósertés, Csehszlovákiába 1 drb használati ló és 116 drb vágóser­tés, Franciaországba 16 drb vágóló, Olaszországba 12 drb vágómarha. A kir. tanfelügyelő bejelentette, togy Esztergomban a helybeli kö­zép- és elemi iskolák igazgatóinak bevonásával értekezletet tartottak az elemi és középiskolák közötti sza­kadék mikénti áthidalása tárgyában, amelyen az általános elveket illető­leg már konkrét megállapodások is történtek. Az értekezletet március­ban folytatják. A tanítás a várme­gye területén az összes elemi isko­ákban zavartalanul folyik. Január­ján tüzelőhiány miatt sehol sem volt fennakadás. Az iskolánkivüli nép­művelés szép eredményeket ért el. örömmel hallotta a közigazgatási bizottság, hogy az évek óta vajúdó csépi iskola kérdése megoldást nyert, amennyiben Breyer István dr. győri megyés püspök a létesítendő önálló rk. iskola céljaira 3000 pengőt aján­lott fel. A vármegyében a közegészségi állapotok kielégítők voltak. Szórvá­nyosan könnyebb természetű influ­SÁVSZŰRŐS abszolút tiszta hancfu szelektív 3*1 Idmpa* EURÓPA -VEVÓ Szölgyémy, Simor I.-nlca 1. enza megbetegedések fordultak elő. A fertőző betegségek száma csök­kent. Az iskolán kivüli népművelő­dés keretében a vármegye szárrns községében tartottak a hatósági or­vosok egészségügyi ismeretterjesztő előadást. Egyéb jelentések meghallgatása és kisebb folyóügyek letárgyalása "után ért véget az ülés. Palkovics László emlékének tisztelőihez I Immár egy éve lesz annak, hogy Palkovics Lászlót, a teljes Eszter­gom-megye utolsó és a csonka-Ko­márom—Esztergom-megye első alis­pánját kikísértük a temetőbe. Az évrorduló alkalmából emlékmű­vel lérvézunk'á TégMöm örubb ma­gyar aUspaM_.szamära a trianoni Duna partján, azon a helyen, ahol legtöbbször találkozhattunk vele, amint szeme a párkányi tájakon pi­hent és a revízióról álmodozott. Egy művészi kiképzésű emlékpad felállításáról van szó, amellyel nem­csak a puritán, csupasziv, jóságos és gavallér Palkovics László és a kettős megye határain túl is tisztelve emlegetett alispán emlékének áldoz­nánk, hanem virrasztóhelyet jelöl­nénk ki a revíziót váró és sürgető magyar lelkiismeret számára is. Legyen a „Palkovics emlékpad" a magyar hazafiasság találkozóhelye, ahol Palkovics László lelkével talál­kozik a trianoni Duna partján meg­pihenni vágyó minden jó magyar ember! Bizalommal fordulunk tehát Pal­kovics László tisztelőihez és barátai­hoz, és felkérjük, hogy az emlékmű feláliitásának költségeihez hozzájá­runi szíveskedjenek. Az adományok „Palkovics emlékpad" jelzéssel az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar­bankhoz küldendők. (Az eddigi gyűjtés eredménye : dr. Schmidt Sándor bányafőtanácsos 20 P, Mátéffy Viktor 10 P, dr. "Frey Vimos 10 P, v. SZÍVÓS­Waldvogel József 10 P, Ujszászy Imre 5 P, dr. Gróh József 2 P, Berényi Vilmos 2 P, Jezierszky Mihály 1 P. össze­sen: 60 PO Fejfájást megszüntetik és meghűlésnél gyors javulást eredményeznek az Aspirin tabletták. e a valódi Aspirin tabletták legyenek 6 BAYER kereszttel Gyógyszertárban kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents