Esztergom és Vidéke, 1934

1934-02-15 / 13.szám

Nyilatkozatok az ipartestületi elnökválasztásról Laptársunk legutóbbi számában nyilatkozatokat közöl esztergomi ve zetőiparosoktól az ipartestületi elnök választással kapcsolatban. A lap mun katársa kérdést intézett elsősorban Brenner Antal dr. városi főjegyző­höz, aki nyilatkozatában a többi kö zött a következőket mondotta: „Az ipartestületi elnökség áldoza­tos munka, időt, szabadságot, mun­kát kivan, többen még nagy anyagi áldozatot is hoztak. Az iparosság ezt nem honorálta mindig kellőkép pen, emiatt a szükséges harmónia és a boldogulás csökkent. Most is ilyennek látom a helyzetet. A mos­tani elnök törekvéseit sem honorálta az iparosság azzal — pedig sokat fáradt értük — hogy mögéje tömő rült volna, hanem áldatlan állapotok létesültek. Ugy látom, egy túlzó, szélsőséges törekvésű rész hallatja hangos szavát és megbontja a kivá­natos egységet. Pedig az eddigi ve­zetőség teljesen harmonizált a ható sággal, annak megbecsülését kivivta ; a vezetésben tehát nincs baj, nincs ellene komoly panasz. Konkrét do­log csak egy jutott a hatóság tudo­mására, az is a jegyző ellen szólt. Emiatt a nyugtalanság miatt az ipa­rosság komoly elemeiből is sokan távol tartják magukat, pedig műkő désük ott nagyon kivánatos volna." Nem tudjuk, hogy ez a közlés pontosan fedi-e a főjegyző szavait, de mindenesetre ezt a nyilatkozatot jól meg kell érteni. Arra a kijelen­tésre, hogy „egy túlzó és szélsősé­ges törekvésű rész hallatja hangos szavát és megbontja a kivánatos egy­séget", meg kell jegyezni és meg állapítani, hogy a szélsőséges törek vés és hangoskodás éppen a jelen­legi elnök oldaláról tapasztalható. Mert sem nem túlzó, sem nem szél­sőséges, sem nem hangoskodó nem lehet az a tekintélyes iparoscsoport, amely az ipafosság szine-javát, ko noly tagjait foglalja magában. Ez a komoly csoport szembefordult a je lenlegi elnökkel, hiszen elég ok volt erre. A szélsőség csak az elnök ré­széről volt tapasztalható, bizonyiték rá, hogy egy szakosztályi ülésen olyat is engedett előljárósági tagnak jelölni, aki hires szélsőséges maga­tartásáról és semmiképpen nem rep rezentálhatja a komoly iparosságot. Az igazság az, hogy az elnök nem a komoly iparosságnál, hanem egyéni célokat és érvényesülést kereső em­bereknél keresett támaszt és segít­séget. Ezek közt sok van olyan, akik egy évvel ezelőtt még ki akar­ták buktatni. Sokan vannak ezek között olyanok is, akik a legelemibb ipartestületi kötelességüknek sem tet­tek eleget, igy nem fizették ki évi tagdijukat Természetes, hogy ezek­nek nem lehet irányító és befolyá­soló szerepük a mostani igen életbe­vágó kérdésnél, amely az összipa­rosság ügye: az elnökválasztásnál. A főjegyzőnek arra a kijelentésére, hogy „konkrét dolog csak egy ju­tott a hatóság tudomására és az is a jegyző ellen szólt", itt meg kellett volna irni, hogy mi az a konkrét dolog ? Tájékoztatás céljából a való­ságnak megfelelően éppen ezért kö zöljük, hogy ez a konkrét dolog az ipartestületi biztos és a jegyző közti viszony. A jegyző, Vécs Ottó, mint hirlapiró pörös viszonyban áll az iparhatósági biztossal dr. Etter Jenő­vel. Közöttük, ipartestületi ügyek­ben akkor keletkezett ellentét, ami­kor a jegyző a mult évi közgyűlé sen felolvasott egy olyan jelentést, ami, bár az iparosság érdekeit szol gálta, de az ellen az iparbiztos kifő gással élt. Ellentét van a jegyző és az elnök között is. Ez is érthető, mert hiszen az elnök az elöljáróság ellen jegy nagy többségének óhajtásával tétben nem Vécs Ottót akarta zőnek megválasztatni. A továbbiakban Farkas Jenő kék­festő is nyilatkozik. Azt mondja i többi között, hogy azt a nyugtalan ságot, ami most tapasztalható, inkább személyi ambíciónak látja. Kétség telén, hogy a személyi ambíció csak Hermann részéről lehet, mert Laiszky Kázmér csak hosszas kérésre, rábe­szélésre, nagy bizalom megnyilvánu lása mellett vállalta a nehéz terhet Amit vállalt azt derekasan állja is és kitart elhatározása mellett. Jelölésével kapcsolatban egyes nem komoly emberek azt beszélik, hogy Laiszky Kázmér az utolsó percben visszalép, hogy Kicsindy Géza le hessen az elnök. Ez komolytalan állítás, mert Kicsindy Géza nem hogy elnök de még alelnök sem akar lenni. Ezt több tanú előtt jelentette ki. Kicsindy Géza tudatában van annak, hogy kizárólag az össziparos ság érdekét kell tekinteni és nem lehet, de nem is szabad holmi trük­kökkel elősegíteni a választást. Ha­sonló állítást mondtak Thóma Jó zsefre is. Sőt rágalmakkal is illet­ték. Thóma József semmi se akar lenni, csak egyszerű közkatona. Iga zolja ezt, hogy előljárósági tagnak sem engedte magát jelölni. Ugyancsak hangsúlyozni kell, hogy a Laiszky elnöksége mellett jelölt előljárósági lista minden kritikai elbir. A listát vasárnap közöijük és akkor a hatóság is látni fogja, hogy a jelöltek komoly képviselői az ipa­rosságnak. Nincs arra szükség, hogy trük kökkel, puccsokkal válasszon elnö köt az iparosság. Hermann Lajos elnöki működését megelégelték, hi­szen volt hivei is elfordultak tőle és hogy komolyan mérlegeli a helyzetet az iparosság, igazolja, hogy Laiszky Kázmér mellett a komoly gondolko­zású iparosok tömörülnek. Ez a ko moly és tekintélyes csoport nyíltan titkolódzás nélkül készül a válasz tásra. Ezeknek a komoly iparosok­nak az élete és tisztes szándéka nyi tóit könyv Esztergom közönsége előtt , tehát nem lehet arról beszélni, mint ha szélsőséges törekvés vezetné őket Nem akarnak semmi mást, mint változást, olyan elnököt az ipartes­tület élére, aki a régi iparostradi­ciók méltó képviselője az esztergomi iparosok érdekeiért. Nagyszerű nyilatkozata van vitéz Malus Gyulának. Ezeket mondotta : Nem vettem közvetlen' részt az ipartestület életében, igy csak mint csendes szemlélő szólhatok. Bajokat látok. A mostani elnök palotaforra­dalommal került helyére és ebben a komolyabb elemek helyett a ke­vésbbé komolyak támogatták; a ko­molyabbakat ezzel eltávolította ma gátol. Régi híveivel azóta összekü lönbözött, de még most sem kísé­relte meg a visszahúzódott komo­lyabb elemeket magához kapcsolni. Noha nagy buzgalommal igyekezett az iparosság érdekeit képviselni, meg­felelő vezetőséggel sokkal többet tu­dott volna elérni és a mostani ellen­tétek sem éleződtek volna ennyire ki. Az új ember — bárki legyen is az — mindenesetre erélyes legyen, aki képes legyen egyes hangos em­embereket elcsendesíteni és aki mun­katársait is arra alkaimas emberek­ből tudja majd kiválasztani. Ez a nyilatkozat ugyan hűen adja vissza az össziparosság véleményét, mert ez a való helyzet. Az ilyen vé­leményt kell irányadóul venni, ilyen törekvéseknek kell érvényesülniök. Ez az igazi komoly felfogás, ezek segítik elő, hogy az esztergomi ipa rostradiciók felújuljanak. Betetőzi vitéz ?Matus Gyula nyi­latkozatát Einczinger Sándor véle­ménye. Röviden és jellemzően ezt mondja : Laiszky Kázmér jelölése mellett nem tartom Hermannt alkalmasnak az elnökségre. Kicsindy Géza találóan jegyzi meg : Hermann Lajosnak már régen le kelleti volna vonnia a konzekven­ciákat. Vodicska István ezeket szögezi le : Előljárósági tagoknak komoly ipa rosoknak kell lenniök. Ha a megvá­lasztandó elnök nem tudja 75—80 % ban megszerezni a bizalmat, béke nem lesz, újból támadnak „kisipar­testület "-ek, akik szítani fogják az egyenetlenséget. Schweiczer Vilmos ezt nyilatkozta a többi közt: Hermann Lajos abban hibázott, hogy nem jól választotta meg azo­kat, akikre a jó vezetés szempontjá­ból hallgatnia kell. Sokszor meggon­dolatlan elemeket engedett érvénye­sülni, minek következtében a béke fenntartása és a testületi munka csaknem lehetetlen volt. Mindenesetre új garnitúrájú elnökségre van szük­ség. Ezeket a gondolatokat és vélemé­nyeket kell összevetni az elnökvá­lasztás előtt. Egy pillanatig sem két­séges, hogy változásnak kell jönnie, mert ez az iparosság érdeke. Hermann Lajos elnök mult va­sárnapi cikkünkre az „Esztergomé­hoz csatolt önálló mellékleten vála­szolt, de az ellene szóló tényekre azonban nem tért ki. Válasza végén azt irja, hogy az iparosság szálljon magába és úgy készüljön a válasz­tásra. Mi a komoly iparosság nevé­ben, a tisztes ipar védelmében azt üzenjük Hermann Lajosnak, hogy ő szálljon magába. Az ipartestület ter­mében kereszt függ a falon. Erről a keresztről sokszor megfeledkezett Hermann Lajos. A tárgyalások és ülések alatt olyan szavakat használt, amelyeket itt leírni nem lehet. A legjobb árú a legolcsóbb! Vásároljon Virág és Szántónál I Zachey Ilus tánctanfolyama a Kaszinóban megkezdődött. Beirat­kozni még mindig lehet a tanítási órák alatt. Virág és Szántó árúinak minő­sége elsőrendű 1 áz Országos Temetkezési Segélyakció esztergomi csoportja megalakulásához Maga a segélyösszeg aranypengő­ben van kikötve és annak bizton­ságát minden kétségen felülállóan támasztja alá a Magyar-Francia Biz­tosító Rt. 20,0000.000 pengőt meg­haladó hatalmas alapja. Ennek az 55 év óta fennálló intézetnek az élén gróf Ráday Gedeon nagybirtokos, ny. belügyminiszter áll mint elnök, vá­lasztmányi elnök: gróf Andrássy Sándor volt cs. és kir. kamarás, nagybirtokos, vezérigazgatója dr. Kende Arthur. Igazgatóságában he­lyet foglal: gróf Hunyadi Ferenc m. kir. kincstári főtanácsos, a Kisbirto­kosok Országos Hitelintézetének ve­zérigazgatója és dr. Stern Emil kor­mányfőtanácsos, a Pesti Kereske­delmi Bank vezérigazgatója és köz­életünk számos kimagasló tagja. Végül azokat az érdekes felvilá­gosításokat kaptuk, hogy a tagok­nak az intézet azt a könnyebbséget adja, hogy haláleset alkalmával nem kell iratok után járni a hozzátarto zóknak, mert a helyi csoport vezetői, Kókay és Till temetkezési vállalko­zók intézik azt el helyettük és igy az igényjogosultak náluk kapják meg a segélyösszeget. Két év óta tájékoztató felhívások jutnak el minden házba és lakásba, szegényhez és gazdaghoz egyaránt és figyelmeztetnek mindenkit a fenti cim alatt helyben is megalakult cso­port tagjai közé való belépésre. A megalakulás óta már többszáz csa­lád lett tagjává az akció esztergomi csoportjának. Ezen országos jelentőségű és az egész ország területén megszerve­zett akció lényegére nézve a helyi csoport vezetőjétől, Kókay és Till temetkezési vállalkozóktól, valamint az akciót szervező intézet tisztvise­jétől a következő felvilágosítást kaptuk: A magyar embernek előrelátó okossága és családja szeretete ré­vén minden hajlandósága meg van arra, hogy bekövetkezhető halála esetére előre gondoskodjék hátra­maradottjainak anyagi gondoktól való tehermentesítéséről. E célból részesültek régebben az úgyneve­zett egyletek, de ezek részben alap­tőke hiánya miatt, részben a világ­háború utáni koronaromlás folytán összeomlottak, vagy feloszlottak. A halálesetre való gondoskodás szükségessége azonban továbbra is iennáll, sőt a gazdasági válság kö­vetkeztében egyre fokozódik és ez szükség hivta életre a „Magyar­Francia Biztosító Rt. Országos Te­metkezési Segélyakcióját, mely a modern biztosítási tudomány igénybe­vételével olyan tarifát dolgozott ki, hogy a legszegényebb ember szá­mára is hozzáférhetővé tegye a gon­doskodás lehetőségét és hogy tag­jai a családjukban előforduló halál­esetek alkalmával a kifizetett segély­összegből tényleg fedezhessék a temetés költségeit. Már 1 pengő havidíj fizetése elle­nében, ha akár a családfő, akár a feleség, vagy gyermekei közül elhal valaki,. megkapja a család a teme­tésre elegendő segély összeget. Ezen­iivül egyéb humánus intézkedések­ről is gondoskodik az intézet, igy például, ha a családfő elhal, a csa­ád többi tagjainak nem kell többé tagdijat fizetniök, ha a feleség el­hal, úgy a tagdíj a felére csökken, mig ha baleset okozza a halált, kétszer annyi segélyösszeget kap a család, hogy a temetkezési költségen kivül egyéb anyagi zavarok rende­zésére is maradjon pénz. Idegenforgalmi heteket ren­deznek nagyobb vidéki városok A Magyar Városok Országos Kon­gresszusának idegenforgalmi osztá­lya nagy érdeklődés mellett tartott ülést Budapesten, melyen a egyes városok kiküldöttei bejelentették, hogy mikor kivannak idegenforgalmi ünnepi hetet rendezni. Igy például Debrecen június 2—10 között, Esz­tergom augusztus 5-15 között, Mis­kolc augusztus 5—12 között, Pécs szeptember 2—9 között, Szeged augusztus 4—15 között rendez ün­nepi hetet. Azok a városok, ame­lyeknek az idegenforgalmi hét határ­ideje összeesik, egymás között fog­nak megállapodni a határidő meg­változtatásában. A pécsi idegenforgalmi hivatal vezetőjének indítványára elhatároz­ták, hogy felterjesztésben kérik a kereskedelemügyi minisztert, hogy a vidéki városoknak is adja meg évenkint legalább egyszer azt a ked-

Next

/
Thumbnails
Contents