Esztergom és Vidéke, 1934

1934-12-23 / 99.szám

bői áll. Csak a jelentősebb neveket soroljuk fel: Festmény: Derkovits Gyula, Bäsch Edith, Pál István, Tipary Dezső, Nyergesi János,,Kováts Károly, Visky János, Bayer Ágost, Rajz és

r litográjia (konzervativek)

: Feszthy Árpád, Stetka Gyula," Bayros Ferenc, Hegedűs László, Glatz Oszkár, Istvánffy Gabriella, Királyfalvy Károly, Pérely Imre, Kálóczy János, (Modernek): Vaszary János, Márffy Ödön, Korb Erzsébet, Simon György János, Molnár C. Pál, Pécsi Pilch Dezső, Komjáti Gyula, Tipary Dezső, Scheiber Hugó, Géhl Zoltán. Rézmetszet és linoleum (konzervativek) : Nagy Sándor, Vadász Miklós, Haranghy Jenő, Olgyay Viktor, Bayer Ágost, Hellebrand Béla, Rauscher Alajos, Prihoda István, Meilinger Dezső, Paczka Cornelia. (Modernek): Szőnyi István, Aba Nóvák Vilmos, Istókovits Kálmán, Patkó Károly, Farkas István, Pekáry István, Kontuly Béla, Emanuel Béla. E gyűjtemény többi művészeit e rövid cikk keretében fel nem sorolhatjuk. Plakett- és éremgyűjtemény több, mint 3000 darabból áll, a gyűjtés irányzata főleg a művészi kisplasztika felé mutat. Ezek között a következő magyar érem- és plakettművészek nagyobbára bronz és ezüst műveit találjuk: Beck ö. Fülöp, Berán Lajos, Zutt A. Richárd, Teles Ede, Róna József, Körmendi Frimm Jenő, Istók János, Reményi József, Tóth Gyula, Hellebrand Béla, Csillag István, Csiszér János, Szirmai Antal, Kozma Erzsébet, Murányi Gyula, Hetzer Róbert, Szamovolszky Ödön. Külföldi művek nagyobbára osztrák, német és francia művészek alkotásai. Az érem-csoport érdekes része a tallérgyűjtemény, külön csoportban az 1720-ig szokásos kézi veretű egész, fél és negyed tallérok, külön a gépi úton vert tallérok gazdag sorozata. Itt szerepel egy 125 példányból álló érem-sorozat, Ferenc Józsej különböző korból származó arcképével, IV. Károly király rövid uralkodásából több érem. II.Rákóczi Ferenc fejedelem különböző verdejegyű összes pénznemei, esztergomi emlék-érmek, a forintos, koronás érmek összes évszámválto zatai, a magyar és külföldi háborús érmek s plakettek sorozata, köztük a hires Götz-jé le gúny-érmek. Ex //6/v's-gyűjteménye több ezer darabjából csak az értékesebb rézmetszetű példányokat lapozzuk át. A földkerekség minden tájáról talá lünk itt érdekes és különleges példányokat. Magának a gyűjtőnek tizennyolc féle réz-, fa-, linómetszet és fototipiai saját exlibrise van, melyek legtöbbje saját rajza után készült s a metszeteket maga készítette. Bélyeggyűjteménye a magyar részben teljes, és 1854-től, illetőleg 1871-től máig az összes forgalomban volt bélyegeket tarlalmaza. Mindezekhez kisebb csoportok csatlakoznak: Magyar városok, magyar és külföldi fogolytáborok szükségpénzei, régi magyar, osztrák papírpénzek, köztük Kossuth Lajos amerikai 10 dollárosa stb. Kiegészíti az ókori ásatásokból előkerült cserép-, bronz- és vastárgyak, továbbá porcellán-, fajansz- és üvegtárgyak érdekes gyűjteménye. Mulasztást követnénk el, ha meg nem emlékeznénk a fenti gyűjtő leányának, Einczinger Líviának autogram gyűjteményéről, mely a. magyar író-, színész- és művészvilág és külföldi hírességek fényképeit és kézírásait tartalmazza. Einczinger Ferencnek ezúttal csak gyűjteményeit ismertettük s róla, mint festőművészről, majd egy más alkalommal emlékezünk meg. Rendkívül érdekes a harmadik jamatőrgyűjtő, Etter Jenő dr. Esztergom város főügyészének több szobát betöltő gyűjteménye, mely' különösen az Esztergomban megjelent hírlapok s Esztergomra voj natkozó könyvek kollekciójából állj Ezekre nézve a kitűnő amatőrgyűjtő az alábbi felvilágosítást volt szives adni: — Már évekkel ezelőtt tervbe vettem az Esztergomban megjelent újságok összegyűjtését. Az elszórva lévő példányokat felkutattam és újság-gyűjteményemet a lehetőséghez képest állandóan kiegészítem. Esztergomi újsággyűjteményem a következő példányokból áll: A legelső esztergomi újság 1863ban „Esztergomi Ufság" néven indult s 1868 ban szűnt meg. Meg van az első, 1863. évi évfolyama í kötetben. 1867-ben Haan Rezső „Esztergomi Közlöny" címen indított egy lapot, mely szinte 1868-ban megszűnt. Ennek meg van az első évfolyama és a második évfolyamból 3 hónap. 1874-ben flórák Egyed (a Buzárovits-cég elődje) „Esztergom" clj men indított egy új lapot, amely 1879-ig állott fenn. Mind a hat évfolyam meg van. 1879-ben „Esztergomi Népújság* címen Sarkady István indított eg| új lapot, amely két hónapig állt fenn!, azután fuzionált a Horák Egyed-féle „Esztergom"-mai és „Új Esztergom" cimen folytatódott, de 1880-ban ez is megszűnt. Az „Esztergomi Népújság" teljesen meg van, az „Új Esztergom"-nak csak az első évfolyama van meg teljesen, a második hiányosan. 1879-ben fíaánRezső is újra megindította az „Esztergomi Közlöny"-t, amely 1904. év végéig állott fenn. Az „Esztergomi Közlöny" összes évfolyamai, 26 darab meg vannak nálam. Ugyancsak az 1879. évben indult meg a ma is fennálló „Esztergom és Vidéke" Körösi László szerkesztősége mellett. Az „Esztergom és. Vidéke" című lapból csak az 1901 — 1906. évfolyamok vannak nálam, valamint az 1926—1933. évfolyam, összesen tehát 14 kötet. 1892. évben Sinka Pál szerkesztésében megindult s 1894-ben megszűnt „Esztergomi fíirlap" teljesen meg van. Ugyancsak 1892. évben indult eleinte Perényi Kálmán dr., később Gerenday József szerkesztésében az „Esztergomi Lapok" című újság, amely 1918-ban szűnt meg. A 27 évfolyamból csak négy, az 1910, 1913, 1917 és 1918 hiányzik. A következő újság a ma is megjelenő „Esztergom" volt, amely Keményfy Kálmán szerkesztésével indult 1895 karácsonykor. Az 1896. és 1897. évi első két évfolyam az 1900—1909. és 1925—1933., összesen tehát húsz évfolyam van a gyűjteményemben. Az 1895. év őszén indult a Bártfay Géza szerkesztésében megjelent „Szabadság" is, amely 1918. évben szűnt meg, majd 1920 tavaszán újra megindult, de csak nyolc szám jelent meg belőle. Az egész 26 évfolyam meg van, bár több évfolyamból egy-két szám hiányzik. A következő esztergomi újság az 1905-ben Dénes Aladár dr. szerkesztésében megjelent „Pardon" cimű képes vicclap volt, amelyből csak nyolc szám jelent meg. Ezen újságból nincs azonban egyetlen példányom sem. Esztergomban az első esztergomi napilap 1907. évben indult meg Dvihally Géza szerkesztésében az „Esztergomi Friss Újság". A mindig eleven lap 1919 őszén a kommün után szűnt meg. Az 1907— 1918 ig terjedő 12 évfolyam nálam van. A forradalom után, 1918 novemberében indult meg Esztergom szo ciáldemokrata lapja, az „Esztergomi Népszava", Szentgyörgyi Pál dr. szerkesztésében. Ezen lapnak a Károlyi-féle forradalom alatt megjelent számai csak hiányosan vannak meg, a kommün alatt megjelent számok azonban mind meg vannak. A lap utoljára 1919 augusztus 3-án jelent meg. Ugyancsak a forradalom alatt, 1919 január 1-én, a kisgazda érdekek védelmére indult meg Németh Pál szerkesztésében a „Földművesvilág", amely tulajdonképpen az „Esztergomi Lapok" folytatása volt. Ezen lap 1921 tavaszán szűnt meg. Mind a három évfolyama meg van, azonban sajnos, kissé hiányosan. Ezután az idén megindult „Magyar ßion"-ig több politikai és társadalmi Pap nem volt Esztergomban. A szaklapok közül Esztergomban jelent meg a magyar egyháztörténeletnnek kiváló szaklapja, a régi „Magyar Sión", amelyből csak három évfolyam van a birtokomban. 1911-ben indult meg a „Katolikus Gyermekvédelem" c. szaklap, eleinte Sipos Antal, később Keményfy Kálmán szerkesztésében, amelynek mind a huszonnégy évfolyama megvan. Az „Esztergom Évlapjai" történelmi folyóirat 1898—1900-ig megjelent három és az 1925 -1933. években megjelent hat kötete szintén meg van. Gyűjteményem ezen része 171 kötetet tesz ki, miután némelyik évfolyam két kötetbe van kötve, a vékonyabb évfolyamokból pedig több van egy kötetbe kötve. Ezen kivül még kb 30 kötet más Esztergommal kapcsolatos újság van meg nálam, így a „Komárommegyei fíirlap" komáromi, az „Esztergom-Komárom Vármegyei Hirlap", „Tatai fíirlap" és a „Tatatóvárosi fíiradó"-nak 1929-től kezdődő öszszes évfolyamai. Az 1923—25. években megjelent „Dorogi Értesítő"-nek és az 1931ben egy hónapig megjelent „Dorogi fíirlap"-mk csak néhány száma van meg. Nagy gondot jorditok azon könyvekre is, amelyek Esztergommal foglalkoznak vagy legalább írójuk esztergomi ember. Ezzel kapcsolatban Mathesz, Baranyay, Kazinczy, Villányi és Némethy nevét említem csak fel, mert igen hosszú lenne felsorolni az egyes szerzőket és munkáikat. Esztergomi gyűjteményem kb 150 kötetet tesz ki. Jóval nagyobb ennél a szabadságharcra vonatkozó gyűjteményem A szabadságharccal foglalkozó belés külföldi íróknak a legtöbb munkája meg van, különösen igen sok a kisebb röpirat gyűjteményemben A szabadságharc alatti „Közlöny" az utolsó tíz szám kivételével teljesen megvan, ugyancsak a „Kossuth fíirlap"-ja teljesen meg van. A „Március 15-iké"-nek a budapesti .kiadásban megjelent számai is majdnem mind megvannak, de nagy ritkása got képez ugyanezen lap debreceni kiadása, mely szintén nyolc szám kivételével teljesen meg van. A többi szabadságharc alatt megjelent újságból is van egy-két számom. A szabadságharccal foglalkozó s a gyűjteményemben meglévő munkáknak a száma meghaladja a 600-at. Gyűjtésem jőtárgya azonban különösen az esztergomi hírlapirodalom, annál is inkább, mert ezen utóbbi téren esztergomi nagy könyvtáraink igen hiányos anyaggal bírnak és így igen fontos Esztergom történetének a szempontjából a könynyen veszendőbe menő hirlapanyag megóvása és összegyűjtése. Esztergom gyűjtői között szélesebb körben Lepold Antal dr. a legprelátus-kanonok, a jeles történettudós és archeológus dolgozik, aki mint a Keresztény Múzeum, s a főszékesegyházi kincstár felügyelője, de mint az esztergomi várban ez évben megkezdett ásatások megindítója s vezetője nemcsak az ország, de a küljöld tudósainak jigyelmét és érdeklődését is Esztergom város, a magyar keresztény kultúra s a magyar történelmi századok képzőművészeti alkotásaira s fejlődésére irányította, inkább az esztergomi nyilvános gyűjteményekről beszél s a tudósok exkluzivitásával hárítja el magától a magángyűjtés eredményes munkájának meritumát. Gyűjtői munkásságáról lapunk számára az alábbiakban volt szíves nyilatkozni: — Az Esztergom és Vidéke az esztergomi magángyűjteményeket óhajtja ismertetni s nekem is fölteszik a kérdést, mit gyűjtök. Tulajdonképen nem érdemlem meg a gyűjtő nevet. Speciális téren tervszerűen összeállított magángyűjteményre soha nem törekedtem. Az Esztergomi Keresztény Múzeum, a főszékesegyházi kincstár, könyvtár, valamint a káptalani levéltárak felügyelője vagyok. Legjobb gondom volt ezeknek a gyűjteményeknek szaporítása. A főszékesegyház úgynevezett mintatermében külön Bazilika-múzeumot állítottam föl, amelyben a régi főszékesegyház maradványait, a mostani Bazilika modelljeit, képeit és a rávonatkozó iratokat gyűjtöttem össze. Az a művészeti és régészeti anyag, ami magántulajdonomban volt, jórészt átvándorolt már a jőszékesegyház gyűjteményeibe. A meglévő anyag minden rendszer nélkül való. Van 150 drb festett képem különböző időből és különjéle mesterektől. Esztergom és különösen az esztergomi vár történetével foglalkozva mint forrásanyagot gyűjtöttem Esztergom régi látképeit és térképeit, valamint a vonatkozó irodalmat. Azért nem annyira az egyes illusztrációk művészi értéke vagy eredetiségére törekedtem, hanem inkább az anyag teljességére. Sok másolat és fényképfelvétel is megteszi a szolgálatot. Igy sikerült a 18-ik század végéig terjedő anyagból vagy 200 különféle esztergomi látképet összegyűjtenem. A gyűjtemény korántsem teljes, de terjedelemben lényegesen meghaladja mások hasonló anyagát. Mivel Esztergom látképeiről az aránylag igen kis anyagot felölelő Bubics-féle könyvet kivéve (Magyarországi várak és városok 1880) még katalógus nem jelent meg, igen ne héz ma még gyűjtői szempontból ítéletet mondani az egyes darabok ritkaságáról és értékéről. Esztergom sz. kir. városról W. P. Zimmermann rajza (1595) adja a legtökéletesebbet; a várról és környékéről Adolf Lautensack rajza (fíans Lieb macher karca) és Dominicus Custos karca (1595) a legjobbak. Egészen különleges helyet foglal el az esztergomi magángyűjtemények sorában az esztergomi Magoscsalád birtokában lévő s néhai Magos Sándor c. kúriai biró, a neves bibliofil által nagy hozzáértéssel és nagy szeretettel egybegyűjtött tudományos irányú könyvgyűjtemény, melyről a