Esztergom és Vidéke, 1934

1934-02-08 / 11.szám

OIDEK ÖTVENÖTÖDIK ÉVI 7 . 11. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. FEBRUÁR 8 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. helyes út Bethlen István gróf debre­ceni beszámoló beszédében gaz­dasági és belpolitikai program­mot adott az országnak. A be­számolóra nemcsak Debrecen, de felfigyelt rá a Csonkaország népe, mert Bethlen István gróf, Magyarország volt miniszterel­nöke, mintha szakított volna mindazzal, aminek miniszter­elnöksége alatt élharcosa volt s az új Bethlennek, aki maga­gasabb látószögből nézi ezt az új életet, ennek a hazájáért ide­gen népek között küzdő ma­gyar politikusnak hangja meg­tisztult az élet realitásában. Sok követelése van a ma­gyar élettől. Kemény reformo­kat kell megvalósítani: őrlési monopólium, benzin- és tűz­biztosítási monopóliumok, sza­kítás a Nemzeti Bank deflációs politikájával, új pengőérték meg­állapítás, vámvédelem és az iparárak csökkentése, hitelszer­vezet alakítása, titkos választó­jog szélsőséges demokrácia nél­kül. Bethlen nem világította meg mindegyik reformot kellőképen, inkább csak főbb vonalakban érintette, utat engedve a talál­gatásnak, magyarázgatásnak, mely a beszéd után azonnal meg is indult, kezdve Imrédy pénzügyminiszter szűkszavú hi­vatalos nyilatkozatán, melyben védelmébe veszi a kormány or­todox pénzügyi politikáját, foly­tatódott a kereszténypárt és a független kisgazdapárt képvise­lőinek megállapításaiban, melyek szerint a bethleni reformokat ők már Bethlen Istvánnal szem­ben is sürgették, de eljutott a beszéd hulláma a liberálkapita­lista tőke hadállásaiba is, akik sajtójukon keresztül rögtön szu­ronyt szegeztek szemben Beth­lennek azzal a kijelentésével, hogy a gazdasági liberalizmus kora lejárt és a gyógyítás or­vosszereit a társadalmi és gaz­dasági szolidaritásban kell ke­resni. A tőke urainak ez na­gyon íáj : még Bethlen is igy cselekszik velük. 0 is átlátja, hogy a liberalizmus helytelen kinövései hová ragadták az em­beriséget és hogyan lettek a kisemberek a tőke kihasznált rabszolgái. Hiába minden ! A kicsinyek után a nagyok is rájönnek és rájön a világ, hogy a jövő gaz­dasági útja a szolidarizmus, amiről Czettler Jenő megálla­pította, hogy XIII. Leo pápai enciklikájában sarjad és nyo­mába lépett nemcsak a liberá­lis, de a vele szemben álló re­íormiránynak, a szociálpoliti­kai-etnikai iránynak is. Nem­csak nyomába lépett, elérte és lassan-lassan háttérbe szorítja. Mihelics Vid szerint az egyén és a társadalom ellentétét csak a szolidaritás, vagyis az együ­vétartozásnak átérzése és az egy cél felé hivatottságának tu­data simíthatja el. Ennek kell áthatni a család, a magántulaj­don, s ennek kell szabályozni a termeles tényezőinek, a tő­kének és munkának viszonyát, Ha ezt az utat választotta Bethlen István gróf, a helyes utat választotta, mert ezen az úton ott találja a kisemberek millióit és ez az út a nemzet jövendőjének útja. A szentgyörgymezői rk. Egyházközség rendkívüli közgyűlése Vasárnap, február 4-én tartotta a szentgyörgymezői r. k. Egyházköz­ség rendkívüli közgyűlését, a Szent györgymezői Kat. Olvasókör nagy­termében. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya az Egyházközség kebelében működő Temetkezési Se­gélypénztár ügye volt. Érthető tehát a nagy érdeklődés, amely a termet zsúfolásig megtöltötte, sőt nagyon sokan ki is szorultak. Madaras Aurél plébános-elnök pontban 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Üdvözölte a megjelent nagyszámú tagokat, majd rövidesen rátért a tárgyra. Elmondotta, hogy a rendkívüli közgyűlés egybehivását az tette szükségessé, hogy a Te­metkezési Segélypénztár, amelynek tavalyi közgyűlésén oly szép ered­ményről számolhatott be a vezető­ség, ma oly jeleket lát felbukkanni a jövőt illetőleg, amelyet idejekorán kell orvosolni, s amelyek ezt a ne­mes elgondolású szociális intézményt előbb-utóbb megakasztanák műkö­désében. A közös összefogásnak szo­ros kapcsai, melyek az alakulás al­kalmával oly dicséretreméltó formá­ban jelentkeztek és bizalommal, örömmel és a legszebb reményekkei töltötték el a vezetőséget és a tago­kat egyaránt, alig két évi működés után erősen meglazult. A lelkesedés lelohadt. A tagok közül igen sokan nem tesznek eleget fizetési kötele­zettségeiknek. A hátralékok felsza porodtak nagy mértékben. Ennek pedig több oka van. Először a gaz­dasági válság, a nagy munkanélkü liséggel. Az egyesek nemtörődömsége és a gombamódra felszaporodott te­metkezési biztosítók, amelyek fel szippantják a tagokat s igy utánpót­lások megakadnak. Mindezek arra késztették a veze tőséget, hogy felelősségük tudatában olyan megoldást keressenek, amely a Segély pénztár fennmaradását hosz­szú időre biztosítsa. Igy tárgyalásba bocsátkoztak a „Duna" Általános Biztosító Rt.-gal, mint aki a legelő­nyösebb ajánlatot tette a tagok vi­szontbiztosítására „Csoportbiztositás" keretében. A pénztár jelenlegi veze­tősége és önállósága igy teljesen biztosítva van, a tagok érdekei pe­dig legmesszebbmenőig megvédve. Többek hozzászólása után a je­lenvoltak el is fogadták ezt a meg­oldási formát. Most a pénzbeszedők felkeresik a tagokat, akik aláírásuk kai csatlakoznak az új és egyedüli megoldáshoz. Ezzel az aláírások be fejezése után új tarifa lép életbe az alábbiak szerint. Havi dij 1 P 10 f. Segély 30 éves korig 500 pengő. „ 31-35 „ „ 424-50 „ „ 36-40 „ „ 375 „ „ 41-45 „ „ 325 „ „ 46-50 „ „ 275 ;„ „ 51-55 „ „ 230 , „ 56-60 „ „ 190 „ Aki többet akar, az többszörösét kérhet. Pl. 2'10-nél duplája, 3.10-nél háromszorosát. A 60 éven felüliek 190 P-t kapnak. Balesetnél dupla tőke. Halálesetnél a dijkifizetés nyomban. Várási idő nincs. Lefogás nincs. A csoportbiztositásnál semmi külön­díj nincs. Háromévi díjfizetés után tőkésíthető, kölcsönnel terhelhető, vagy kifizethető. Részletes felvilágosítással a további kedvezményekről a pénzbeszedők szolgálnak. Aki a csoportbiztositás­ban nem kivan résztvenni, önként kilépettnek tekintetik, mert a Segély­pénztár csak ezen az alapon mű­ködhetik. Februárban még bélyegek lesznek. Hátralékát március l-ig min­denki rendezze, mert hátralékkal senki át nem vehető. Egyébként igen örvendetes jelen­ség az, hogy az átírások máris se­rényen folynak, sokan maguk jelen­nek meg a pénzbeszedőknél, hogy le ne késsenek. A hátralékosok is kérik, hogy pár nap alatt rendezhes­sék tartozásaikat. Ez mind annak a jele, hogy megértik a vezetőség jó­akaratát s azt is, hogy ez az egyet­len helyes megoldás. ifMMMPfPmVBfM Hi a helyzet az ipartestületben ? Az „Esztergom" legutóbbi szá­mában nagy cikkben foglalkozott az ipartestület helyzetével és ezzel kap csolatban a közeli elnökválasztással. A cikket a komoly iparossághoz in­tézi és arra figyelmeztet, hogy az elnökválasztásnál a józan iparosfel­fogás, az esztergomi tradíciók és a tisztes törekvés érvényesüljenek. A cikkre vonatkozólag több hely­ről érkeztek válaszok és azokat a következőkben összesítjük : A kop o'.yabb iparosság azon a véleményen volt már évekkel ezelőtt, hogy Hermann Lajost, a jelenlegi elnököt arra a polcra keli állítani, ahová minden áron törekedett. Az volt a felfogás, hogy ha Hermann Lajos ipartestületi elnök lesz, az iparosság érdekében feltétlenül ered­ményt tud felmutatni. A jelenlegi elnök először mint elöljáróság! tag. később mint alelnök kezdte meg ipartestületi szereplését. Körülötte széthúzás és békétlenség keletkezett Ezt annyira vitte, hogy boUogult Sztahovits elnöklete alatt az elöljáróság kénytelen voit Her­mann Lajost lemondatni az alelnöki tisztségről. Ennek következménye­képpen utána még nagyobb erővel vetette magát bele az áldatlan és a kisiparosság erejét felőrlő harcba. Kezébe vette a harc irányítását és olyan támadásokat intézett, hogy Sztahovits elnök helyzete az elnök­ségének utolsó idejében valóságos kínszenvedés volt. Sztahovits halála után Dóczy Fe­renc került az ipartestület elnöki székébe. Hermann Lajos ismét mint alelnök jutott szerephez, de ez a szereplése is rövidéletű volt. Dóczy Ferenc váratlanul lemondott. Her­mann Lajos előtt teljesen megnyílt ekkor az út és más elnökjelölt hiján őt választották meg felkiáltással el­nöknek. Kezdetben az elöljárósági tagok igen nagy kitartással, sok bizakodás­sal álltak melléje. Azt hitték és re­mélték, hogy az az alelnök, aki ko­rábban sok békétlenséget és harcot idézett elő, most elérve célját, le­higgadtan, nagy komolysággal és eredményesen fog majd működni és Febr. 10. és 11.-én 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor A fi mszezon legnagyobb eseménye MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents