Esztergom és Vidéke, 1934
1934-02-08 / 11.szám
OIDEK ÖTVENÖTÖDIK ÉVI 7 . 11. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. FEBRUÁR 8 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. helyes út Bethlen István gróf debreceni beszámoló beszédében gazdasági és belpolitikai programmot adott az országnak. A beszámolóra nemcsak Debrecen, de felfigyelt rá a Csonkaország népe, mert Bethlen István gróf, Magyarország volt miniszterelnöke, mintha szakított volna mindazzal, aminek miniszterelnöksége alatt élharcosa volt s az új Bethlennek, aki magagasabb látószögből nézi ezt az új életet, ennek a hazájáért idegen népek között küzdő magyar politikusnak hangja megtisztult az élet realitásában. Sok követelése van a magyar élettől. Kemény reformokat kell megvalósítani: őrlési monopólium, benzin- és tűzbiztosítási monopóliumok, szakítás a Nemzeti Bank deflációs politikájával, új pengőérték megállapítás, vámvédelem és az iparárak csökkentése, hitelszervezet alakítása, titkos választójog szélsőséges demokrácia nélkül. Bethlen nem világította meg mindegyik reformot kellőképen, inkább csak főbb vonalakban érintette, utat engedve a találgatásnak, magyarázgatásnak, mely a beszéd után azonnal meg is indult, kezdve Imrédy pénzügyminiszter szűkszavú hivatalos nyilatkozatán, melyben védelmébe veszi a kormány ortodox pénzügyi politikáját, folytatódott a kereszténypárt és a független kisgazdapárt képviselőinek megállapításaiban, melyek szerint a bethleni reformokat ők már Bethlen Istvánnal szemben is sürgették, de eljutott a beszéd hulláma a liberálkapitalista tőke hadállásaiba is, akik sajtójukon keresztül rögtön szuronyt szegeztek szemben Bethlennek azzal a kijelentésével, hogy a gazdasági liberalizmus kora lejárt és a gyógyítás orvosszereit a társadalmi és gazdasági szolidaritásban kell keresni. A tőke urainak ez nagyon íáj : még Bethlen is igy cselekszik velük. 0 is átlátja, hogy a liberalizmus helytelen kinövései hová ragadták az emberiséget és hogyan lettek a kisemberek a tőke kihasznált rabszolgái. Hiába minden ! A kicsinyek után a nagyok is rájönnek és rájön a világ, hogy a jövő gazdasági útja a szolidarizmus, amiről Czettler Jenő megállapította, hogy XIII. Leo pápai enciklikájában sarjad és nyomába lépett nemcsak a liberális, de a vele szemben álló reíormiránynak, a szociálpolitikai-etnikai iránynak is. Nemcsak nyomába lépett, elérte és lassan-lassan háttérbe szorítja. Mihelics Vid szerint az egyén és a társadalom ellentétét csak a szolidaritás, vagyis az együvétartozásnak átérzése és az egy cél felé hivatottságának tudata simíthatja el. Ennek kell áthatni a család, a magántulajdon, s ennek kell szabályozni a termeles tényezőinek, a tőkének és munkának viszonyát, Ha ezt az utat választotta Bethlen István gróf, a helyes utat választotta, mert ezen az úton ott találja a kisemberek millióit és ez az út a nemzet jövendőjének útja. A szentgyörgymezői rk. Egyházközség rendkívüli közgyűlése Vasárnap, február 4-én tartotta a szentgyörgymezői r. k. Egyházközség rendkívüli közgyűlését, a Szent györgymezői Kat. Olvasókör nagytermében. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya az Egyházközség kebelében működő Temetkezési Segélypénztár ügye volt. Érthető tehát a nagy érdeklődés, amely a termet zsúfolásig megtöltötte, sőt nagyon sokan ki is szorultak. Madaras Aurél plébános-elnök pontban 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Üdvözölte a megjelent nagyszámú tagokat, majd rövidesen rátért a tárgyra. Elmondotta, hogy a rendkívüli közgyűlés egybehivását az tette szükségessé, hogy a Temetkezési Segélypénztár, amelynek tavalyi közgyűlésén oly szép eredményről számolhatott be a vezetőség, ma oly jeleket lát felbukkanni a jövőt illetőleg, amelyet idejekorán kell orvosolni, s amelyek ezt a nemes elgondolású szociális intézményt előbb-utóbb megakasztanák működésében. A közös összefogásnak szoros kapcsai, melyek az alakulás alkalmával oly dicséretreméltó formában jelentkeztek és bizalommal, örömmel és a legszebb reményekkei töltötték el a vezetőséget és a tagokat egyaránt, alig két évi működés után erősen meglazult. A lelkesedés lelohadt. A tagok közül igen sokan nem tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek. A hátralékok felsza porodtak nagy mértékben. Ennek pedig több oka van. Először a gazdasági válság, a nagy munkanélkü liséggel. Az egyesek nemtörődömsége és a gombamódra felszaporodott temetkezési biztosítók, amelyek fel szippantják a tagokat s igy utánpótlások megakadnak. Mindezek arra késztették a veze tőséget, hogy felelősségük tudatában olyan megoldást keressenek, amely a Segély pénztár fennmaradását hoszszú időre biztosítsa. Igy tárgyalásba bocsátkoztak a „Duna" Általános Biztosító Rt.-gal, mint aki a legelőnyösebb ajánlatot tette a tagok viszontbiztosítására „Csoportbiztositás" keretében. A pénztár jelenlegi vezetősége és önállósága igy teljesen biztosítva van, a tagok érdekei pedig legmesszebbmenőig megvédve. Többek hozzászólása után a jelenvoltak el is fogadták ezt a megoldási formát. Most a pénzbeszedők felkeresik a tagokat, akik aláírásuk kai csatlakoznak az új és egyedüli megoldáshoz. Ezzel az aláírások be fejezése után új tarifa lép életbe az alábbiak szerint. Havi dij 1 P 10 f. Segély 30 éves korig 500 pengő. „ 31-35 „ „ 424-50 „ „ 36-40 „ „ 375 „ „ 41-45 „ „ 325 „ „ 46-50 „ „ 275 ;„ „ 51-55 „ „ 230 , „ 56-60 „ „ 190 „ Aki többet akar, az többszörösét kérhet. Pl. 2'10-nél duplája, 3.10-nél háromszorosát. A 60 éven felüliek 190 P-t kapnak. Balesetnél dupla tőke. Halálesetnél a dijkifizetés nyomban. Várási idő nincs. Lefogás nincs. A csoportbiztositásnál semmi különdíj nincs. Háromévi díjfizetés után tőkésíthető, kölcsönnel terhelhető, vagy kifizethető. Részletes felvilágosítással a további kedvezményekről a pénzbeszedők szolgálnak. Aki a csoportbiztositásban nem kivan résztvenni, önként kilépettnek tekintetik, mert a Segélypénztár csak ezen az alapon működhetik. Februárban még bélyegek lesznek. Hátralékát március l-ig mindenki rendezze, mert hátralékkal senki át nem vehető. Egyébként igen örvendetes jelenség az, hogy az átírások máris serényen folynak, sokan maguk jelennek meg a pénzbeszedőknél, hogy le ne késsenek. A hátralékosok is kérik, hogy pár nap alatt rendezhessék tartozásaikat. Ez mind annak a jele, hogy megértik a vezetőség jóakaratát s azt is, hogy ez az egyetlen helyes megoldás. ifMMMPfPmVBfM Hi a helyzet az ipartestületben ? Az „Esztergom" legutóbbi számában nagy cikkben foglalkozott az ipartestület helyzetével és ezzel kap csolatban a közeli elnökválasztással. A cikket a komoly iparossághoz intézi és arra figyelmeztet, hogy az elnökválasztásnál a józan iparosfelfogás, az esztergomi tradíciók és a tisztes törekvés érvényesüljenek. A cikkre vonatkozólag több helyről érkeztek válaszok és azokat a következőkben összesítjük : A kop o'.yabb iparosság azon a véleményen volt már évekkel ezelőtt, hogy Hermann Lajost, a jelenlegi elnököt arra a polcra keli állítani, ahová minden áron törekedett. Az volt a felfogás, hogy ha Hermann Lajos ipartestületi elnök lesz, az iparosság érdekében feltétlenül eredményt tud felmutatni. A jelenlegi elnök először mint elöljáróság! tag. később mint alelnök kezdte meg ipartestületi szereplését. Körülötte széthúzás és békétlenség keletkezett Ezt annyira vitte, hogy boUogult Sztahovits elnöklete alatt az elöljáróság kénytelen voit Hermann Lajost lemondatni az alelnöki tisztségről. Ennek következményeképpen utána még nagyobb erővel vetette magát bele az áldatlan és a kisiparosság erejét felőrlő harcba. Kezébe vette a harc irányítását és olyan támadásokat intézett, hogy Sztahovits elnök helyzete az elnökségének utolsó idejében valóságos kínszenvedés volt. Sztahovits halála után Dóczy Ferenc került az ipartestület elnöki székébe. Hermann Lajos ismét mint alelnök jutott szerephez, de ez a szereplése is rövidéletű volt. Dóczy Ferenc váratlanul lemondott. Hermann Lajos előtt teljesen megnyílt ekkor az út és más elnökjelölt hiján őt választották meg felkiáltással elnöknek. Kezdetben az elöljárósági tagok igen nagy kitartással, sok bizakodással álltak melléje. Azt hitték és remélték, hogy az az alelnök, aki korábban sok békétlenséget és harcot idézett elő, most elérve célját, lehiggadtan, nagy komolysággal és eredményesen fog majd működni és Febr. 10. és 11.-én 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor A fi mszezon legnagyobb eseménye MOZGÓBAN
