Esztergom és Vidéke, 1934

1934-11-25 / 92.szám

dőn hallja a gyermekek~és felnőtte k ünneplésében itt Sárisápon az elnémult harangok csengésésbongását és jól esik szivének, hogy midőn szűkebb hazájában, a Hargitta tövében idegenek némítják el a kedves gyermekhangokat, itt újra megszólalnak a magyar harangok és ez bizako dással tölti el, hogy az új magyar generáció még hátralévő tanítói munkássága alatt segíti egyetlen óhajtásának teljesülésében, hogy még megérheti szülőföldje felszabadulását. A jubiláns szavai után a közön ség lelkesen elénekelte a Hiszekegy et, melynek akkordjaival véget ért a felemelő ünnepség. Este bankett volt volt az ünnepelt igazgató tiszteletére, melyen Rabenszeijer Alfréd plébános mondott felköszöntőt, kiemelve az ünnepelt ka tolikus és magyar lelkületét és példás tanítói működését. Ezzel az ünnepléssel megmutatta Sárisáp község közönsége, hogy a nép ragaszkodik és szeretetébe fogadja azokat, kik önzetlenül dolgoz nak érdekükért. Számord Ignác + Számord Ignác c. esztergomi kanonok, az esztergomi Szent Anna-templom közszeretetben s általános becsülésben állott lelkészpártriárkája, f. hó 23-án, életének 78. évében, nemes és jóságos lelkét viszszaadta Teremtőjének. Mikor ezt a szomorú hirt leírjuk, megáll egy percre kezünkben a toll s a kegyelet bensőséges, őszinte megnyilatkozásának szenteljük ezt a röpke percet... Az idő határtalan rohanásában Számord Ignác munkás és tartalmas élete is csak egy röpke percnek számit, de hosszú életéből, papi hivatásának nemes és buzgó gyakorlásában itt Esztergomban eltöltött 51 évnek dús eredményeit ha végigtekintjük, látjuk, hogy ez az úgyszólván egész emberéletet kitevő ötvenegy esztendő városunk közéletében mekkora értéket képvisel a hitélet, a kultúra, a társadalmi élet, a jótékonyság és emberbecsülés értékmérőjén, mert az elhunyt amellett, hogy hivatásszerető, lelki kincseit bőkezűen osztó papja volt híveinek, mint melegszívű, nemes gondolkozású, tiszta judiciumú közéleti ember is igen nagy tekintélyt és népszerűséget vívott ki magának Esztergom város társadalmában. Számord Ignác sok szép és nemes tulajdonsága között legkarakterisztikusabb jellemvonása törhetetlen munkaszeretete és tántoríthatatlan igazságérzete volt. Kemény, bátor harcosa volt minden igaz ügynek s fáradhatatlan munkása, elősegitője minden jócélú megmozdulásnak. Nem volt Esztergomnak talán egyetlen olyan nemes célú társadalmi mozgalma sem, akár jótékonysági, akár emberbaráti akcióról volt szó, melyben tevékenyen és hatékonyan részt ne vett volna. Emellett híveinek okos tanácsadója, ügyeiknek szószólója, ki járója, védője volt s nemcsak lelki kincseit, de szerény földi javait, jövedelmét is gyakran és jó szívvel áldozta híveinek jóvoltáért. A városi közgyűléseken minden esetben s megdönthetetlen érvekkel védte, támogatta híveinek érdekeit. De elsősorban, mint jó lelkipásztor iparkodott földmives híveinek erkölcseit, szokásait, modorát javítani s jóságos hangú, de találó megjegyzéseivel sok hibát küszöbölt ki népének mindennapi életéből. Féltek tőle, de rajongva szerették s e szeretetüknek minden alkalommal kifejezést is adtak. Felhívására készségesen adakoztak templomukra, jótékonyságra ; egyhangúlag választották meg a törvényhatósági bizottság tagjául erős ellenakció dacára, mellette állottak minden városi ügyben s minden erejükkel támogatták munkájában. Számord Ignác élete a folytonos munkában morzsolódott le. Első nagyobb vállalkozása a Szent Annatemplom restaurálása volt. Scitovszky primás által épített gyönyörű stílusú templomot a nyolcvanas évek végén országos nevű művészekkel restauráltatta. Nagy érdeme volt a Szent Anna-zárda, az ottani leányiskola, majd később a r. kat. óvónőképző s utóbb létesített fiúárvaház megteremtésében. A Vaszary hercegprimás által létesített kisdedóvónőképző-intézetnek igazgatója volt s e tisztében országos tekintélyt szerzett magának, mint kisdednevelési szakíró is. „Nevelés- és módszertan" cimű pedagógiai műve s a „Kicsinyek áhítata" c. óvónők részére irt kézikönyve kiváló pedagógiai munkák, melyek mellett még több kisebb elemi iskolai tankönyvet is írt. Számord Ignác legtöbbet munkálkodott a népnevelés terén. A gyermekvédelemnek, a népoktatásügynek, a kisdedóvónőképzésnek, a tanfelügyeletnek fáradhatatlan munkása volt egész életén át. Tagja volt a Kat. Tanügyi Tanácsnak, a Tankönyvbiráló Bizottságnak, vezérférfia volt a Kisdednevelők Országos Egyesületének, az Esztergom-vidéki r. kat. Népnevelők Egyesületének, az Esztergomi Kisdedóvó Társulatnak, a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Művének, h. tanfelügyelője volt az esztergomi főegyházmegyének, választmányi tagja minden kulturegyesületnek, tagja a törvényhatósági bizottságnak, a városi képviselőtestületnek, iskolaszéknek s ki győzné még felsororni azt a sok működési kört, ahol Számord tetterejének teljességével s készségével segített elő minden jó ügyet. S most, hogy meghalt, érezzük csak, hogy milyen értéket veszítettünk benne. Számord 51 évig lelkészkedett Esztergomban, de emléke s az iránta érzett kegyelet nagyon hosszú évtizedeken át élni fog az esztergomiak emlékezetében. * * * Számord Ignác a somogymegyei Tapsonyban született 1857 augusztus 25 én. Atyja káptalani főerdész volt, ki Esztergomba helyeztetvén át, Számord Ignác iskoláit itt végezte. Az esztergomi szemináriumba 1875-ben vétetett fel. 1880-ban szentelték pappá s először Nagymagyaron, majd Somorján működött, mint segédlelkész. 1883-ban EsztergomBelvárosba került káplánnak, honnan 1890-ben Simor primás az esztergomi Szent Anna templom lelkészévé nevezte ki s e megbízatásában működött 44 éven át halála napjáig. Pedagógiai munkásságának elismeréséül Vaszary hercegprimás 1892-ben az újonnan alapított esztergomi kisdedovónőképző igazgatójául nevezte ki s ez időben fejtette ki országosan elismert kisded és népnevelői irodalmi munkásságát. 1902-ben tb. pápai kápláni cimet kapott, majd 1921-ben c. esztergomi kanonok lett. Számord Ignác 1930 június 29-én ünnepelte pappászentelésének 50. évfordulóját. Aranymiséjét a Szent Anna templomban mutatta be az Úrnak s ez alkalomból nemcsak hivei, de az egész város, a vármegye, sőt mint neves pedagógiai irót, az egész orszá g tanitó- és kisdednevelő-társadalma ünnepelte. Két év előtt jelent ^meg „Kicsinyek Áhítata" c. művének második bővített kiadása, melyet az ország kisdednevelői rövid idő alatt szétkapkodtak. Betegsége régibb keletű érelmeszesedés volt, melyet az utóbbi hetekben -lezajlott influenza súlyosan komplikált. Az utóbbi napokban ereje rohamosan gyengült s f. hó 23-án este 8 órakor az ur kegyelmében csendesen elhunyt. A halottat vasárnap, november 25-én délelőtt 10 órakor a Szent Anna templomban mondandó szentmise és beszentelés után Szentgyörgymezőre szállítják, honnan a szentgyörgymezői templomban 26án hétfőn délelőtt 10 órakor mondandó szentmise után a szentgyörgymezői temetőben helyezik örök nyugalomra az ottani családi sírboltban. vaíttu, amig nincsen toplűcta's a. felszolgálásban? MINDEN ORtON RÁDIÓKERESXÍDŐNÚ KAPHATÓ Hallgassa meg: SZÖLGYÉMY-nél Esztergom, Simor János-utca 1. Részletfizetés 1 Készülékcsere! A dorogi kőszénbánya ad már kisfuvar tételekben is szenet Tiz métermázsát adnak ki egyszeri elszállításra. A kereskedelemügyi miniszternek a szénfuvarozás korlátozása ügyében kiadott, ismeretes rendelete, mely annyi nyugtalanságot okozott Esztergomban s a vidéken s mellyel lapunkban mi is több izben foglalkoztunk, végre teljesen megnyugtató megoldást nyert. A kereskedelmi miniszter ugyanis Esztergom városra nézve bizonyos kikötésekkel s további részleges korlátozás fenntartásával hatálytalanította az ezen ügyben kiadott korábbi rendeletét s azt még szeptember hóban megküldötte az illetékes hatóságoknak is. Mig azonban ez a hatálytalanító rendelet megjárta az összes érdekeltségeket s hivatalos fórumokat, amint a hőmérőről is láthatjuk, éppen rendes tél lett belőle. Jelenleg tehát annyi korlátozás áll fenn, hogy a kőszénbánya csakis a város gazdasági hivatala által a rendelet értelmében kijelelt hivatásos s ily cimen adót fizető fuvaro soknak s egy-egy favartételben csupán 10 métermázsányi szenet vagy brikettet ad ki. fia tehát a szénkereskedő (s valószínűleg más is) szenet akar hozatni Dorogról, bármikor kaphat 10 métermázsát s azt az általa választott s odaküldött fuvarossal el is hozathatja. A szén ára bizonyára azonos a mult évben megállapított szénárakkal, hozzászámítva a 3%-os jorgalmiadót, mert ujabb szénár-megállapító kormányrendelet ről nincs tudomásunk. Esztergom város egyelőre 26 fuvarost jelölt ki a szénfuvarozásra s ujabb 25—30 fuvarost fognak még kijelelni, kik szénfuvarozást vállalhatnak. A már korábban kijelölt 26 fuvaros a következő: Cintula Károly, Alsószérű-sor 13. Cserép Ferenc, Szt. Anna-u. 40. Drahos István, BátoriSchultz-Bódog-u. 9. Erős Ferenc, fiunyadi-u. 26. Erős Ferenc, Balassa Bálint-u. Erős István, Sánc-u. Engelbrecht József, Bátori-SchultzBódog-u. 1. Fodor József, Horthy-út 55. fiübler Ferenc, Balassa Bálint-u. Jó-Dobronya István, Jókai-u. 46. Jó-Dobronya János, Simor-u. 96. Kisszölgyémi Lajos, Táti-út 17. Majtényi Ferenc, Szt. Anna-u. 35. Major István, Major-u. 30. Molnár István, fiunyadi-u. 3. Móczik Mihály, Andrássy-u. 15. Nóvák Ferenc, Petőfi-u. 41. Schmidt István. Akácfa-u. 29. Száler János, Árpád-u. 8. Szenczi Gyula, Hősök-tere 3. Szenczi Ferenc, Hetvenhatos u. 1. Tóth Ferenc, Szenttamás-u. 10. Tóth András, Bátori-Schultz Bódog-u. 2. Trexler Antal, Andrássy-u. Újvári Imre, Hősök-tere 2. Valent Ferenc, Árok-u. 24. Ezeken kivül még harminc csévi és kesztölezí fuvaros kapott szénszállításra engedélyt. Ez a korlátozó rendelet tehát nem, — mint általában gondolták —, a szénkereskedők érdekében látott napvilágot s téves volt az a hiedelem, hogy ez esetben talán a szénkereskedők kartellje vívta ki magának ezt az előnyt, ami azért végeredményében nem volt kárára a szénkereskedőknek, — hanem bizonyára a Máv szénfuvarozási forgalmának a biztosítása érdekében jelent meg ez a kormányrendelet. A vármegye főispánjának közbenjárása s a Nemzeti Egység Pártja helyi szervezetének ez irányban indított mozgalma mégis megnyugtató s kielégítő eredménnyel járt, melyre hálás elismeréssel gondolhatnak már most a dorogi szénnel fűtött jó meleg kályha mellett. or iz Esztergomi Ármentesitő és Belvizlevezetö Társulat közgyűlése November 22 én délelőtt tartotta az Esztergomi Ármentesitő és Beivízlevezető Társulat évi rendes közgyűlését, melynek keretében az elnöki jelentés után megejtették az elnök és alelnök választásokat. Elnök újra Glatz Gyula polgármester, alelnökök pedig Mátéffy Viktor és Holop István lettek. Újjáalakították a választmányt is, melynek tagjai: Horváth Mihály, Kiffer János, Kubovics Ferenc, Kubovics János, dr. Sántha József,