Esztergom és Vidéke, 1934

1934-11-22 / 91.szám

ESZTERGGHJ/IDCKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 91. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. NOVEMBER 22 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A közigazgatás reformja, mint régen nélkülözött szükségesség tűnik fel a magyar horizonton, melyről sokat irtak, beszéltek, mindenki érezte, hogy egyszer már el kell jönnie, azonban mindeddig nem sokat törődtek vele. A mi közigazgatásunk, mely a 48 előtti önkormányzat táblabirós, urambátyámos nyikorgó szekerén halad, bizony nem felel meg a mai idők követelményeinek, nem tud választ adni a kor szociális kérdéseire, nem tud lépést tartani a villanyhajtotta mozdonyként rohanó élet tempójával. A régi szekérúton történtek ugyan tatarozások az 1886. évi XX. t. c.-kel és a többi kisebb jelentőségű törvénnyel, de mig a háború előtti parlament meddő közjogi vitákra fecsérelte erejét, nem gondolt az alkotmányos élet alappillérét képező közigazgatás gyökeres átépítésére. A háború utáni idők hozta bonyolult gazdasági problémák alig engedtek szusszanást az országgyűlés tagjainak, az évek multak, a közigazgatás még mindég a régi ekhós szekerén döcögött. Az 1929. évi XXX. t. c. hozott ugyan változást, ebben a kérdésben, de csak a centralizálásra törekvő kormányhatalom érdekében, mely a municipiumok kezét még jobban megkötötte anélkül, hogy a jogok egészséges kiterjesztésével friss tartalmat öntött volna a régi kopott keretekbe. A törvény a régi törvényhatóságok helyett ujakat alkotott letagadhatatlanul modernebb szellemben, mint amilyen a régi volt, mert hiszen a szakszerüségű érdekképviseletek tagjainak a törvényhatósági bizottságokba való bebocsájtása által a hivatás, a szervezeteken épülő modern rendi gondolatnak adott helyet. Azonban a virilistagok túltengése a municipiumok parlamentjében még mindig annak a régi liberális szellemnek fellegvára, amely legnagyobb kerékkötője az uj keresztény nemzeti szellem haladásának, amint napjainkban minduntalan látjuk. A reformra itt égető szükség van, akárcsak a közigazgatási ügyintézés és szervezetek egyszerűsítésénél, melyek bonyolult labirintusába belegabalyodik az adózó polgár és az útvesztőből alig tud kitalálni. A tisztviselők munkája a napnap után ontott uj rendeletek folytán annyira növekszik, hogy a mai kor tisztviselője alig ismer szabad délutánt, még ünnepnapját is hivatalában tölti s a nagy munka mellett fokozottabb önuralomra, erősebb türelemre, munkakészségre van szüksége, a sok gond, baj, közteher miatt türelmetlen ügyfelekkel szemben. Az anyagi létében is a végső határig jutott tisztviselőtársadalmon is segíteni kell az egyszerűsítés bevezetésével anélkül, hogy ez ujabb létszámapasztást jelentene. A tisztviselői kiválasztás fontos eszköze az 1933. évi XVI. t. c.-kel behozott gyakorlati közigazgatási vizsga, amely egészséges szelekcióval hivatva van uj, szociálisabb, képzettebb tisztviselőtipust kitermelni, mely megfelel a jelenkor követelményeinek. Ez a reform nem jöhet máról holnapra, de nem maradhat a belügyminisztériumnak egy szabad perce sem, amit nem ezzel a reformmal tölt, annyira égetően szükséges. Tudjuk, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter az az ember, aki ezt a reformot megtudja valósítani, csak azt várjuk, hogy a reform ne húzódjék soká, mert kivánja az adózó polgárság, a tisztviselőtársadalom, de a nemzet nagy tömegét alkotó nincstelen kisemberek érdeke is. Serédi hercegprímás számolt be a pápának az egyházjogi világkongresszus Rómában az Apollinare pápai jogi egyetemen tartották azt a nemzetközi egyházjogi világkongresszust, amelyen a világ minden tájáról voltak résztvevők. Többek között mintegy 80 egyetem is képviseltette magát. A kongresszus előadói a leg kiválóbb jogászok voltak: Gasparri, Sincerg, Serédi és Lega bíborosok, azonkívül a kitűnőségek egész sora. Az üléseken a bíbornoki testület számos tagja vett részt állandóan. A magyarok közül Öriás Nándor egri jogakadémiai tanár, Sipos István pécsi szemináriumi rektor, Angyal Pál, a Pázmány-egyetem protektora és Stolpa József igazságügyminiszteriumi miniszteri tanácsos tartottak a hercegprímáson kivül elő adást. A magyarok számára külön ér dekessége volt a kongresszusnak, hogy Gasparri biboros — amint már vasárnap megirtuk — az egyházi kodifikálás történetéről tartott előadásában kiemelte néhai Csernoch János hercegprímást, akitől a legértékesebb hozzászólásokat kapták a kódexet szerkesztők és meleg szavakkal emlékezett meg Serédi hercegprímásról, aki mindenben fárad hatatlan munkatársa volt. A világkongresszuson Serédi Jusztinián hercegprimás hosszabb előadásban ismertette IX. Gergely pápa most 700 éves Decretaleseinek az új egyházi törvénykönyvhöz való viszonyát. IX. Gergely Decretaleseivel azt a célt akarta elérni, hogy az egyházban mindenkinek jogviszonya pontosan megállapittassék, állandósíttassék s ezzel a belső béke biztosittassék. 1230-ban kezdte meg a gyűjtést a szentéletű pennaforti Rajmund és IX. Gergely pápa 1234-ben a „Rex Pacificus" bullával léptette életbe. Hasonló célt kivánt elérni X. Pius pápa is, mikor 1904 ben az egyházi törvények kodifikálását a latin szertartású egyházra vonatkozóan elrendelte. A különbség csak az, hogy a IX. Gergely-féle kodifi kálás csak részleges, míg a X. Pius féle egyetemes. Az új kódexet XV. Benedek pápa 1917 ben „Providentissima mater Ecclesia" bullájával hirdette ki. — IX. Gergely Decretaleseit — állapította meg előadása végén a hercegprimás — a hétszáz évvel később megalkotott új egyházi törvénykönyvvel minden szempontból öszszehasonlítva, kimondhatjuk, hogy az új kódex tökéletesebb célkitűzés, az anyag egyetemessége, a felhasznált jogforrások száma, a külső forma és a jogi rendszer tökéletessége miatt, továbbá azért, mert az egyház fegyelmi életére minden bizonynyal évszázadokon keresztül üdvös befolyást fog gyakorolni. IX. Gergely Decretaleseit minden tekintetben messze felülmúlja és Krisztus egyházában biboros szerkesztőjével együtt halhatatlan marad. A világkongresszusnak szombaton este volt a záróülése a Vatikánban XI. Pius pápa jelenlétében. Őszentszege ugyanis fenntartotta magának, hogy a kongresszus ünnepélyes befejezését az ő jelenlétében, a Vatikán termeiben tartsák meg. A záróülésre meghívták a római tudományos intézetek tagjait s igy több mint 2000 meghívott jelent meg a fényesen kivilágított Sala della Beatificazione falai között. XI. Pius pápa a római bíborosok kíséretében hordozható trónszéken érkezett a terembe, ahol a kongresszus résztvevevőinek élén Hlond lengyel hercegérsek és Serédi Jusztinian biboro3 hercegprímás fogadták. Amikor a pápa elfoglalta helyét a trónuson, Serédi hercegprimás összefoglaló jelentést terjesztett elő a kongresszuson tartott előadásokról. A jetentés végén ismertette a kongresszus határozatait is, melynek ér telmében a kongresszus résztvevői kívánatosnak tartják, hogy a most Rómában kialakult érintkezést az egyes nemzetek tudósai továbbra is fenntartsák. Javasolja a határozat, hogy a kongresszust gyakrabban ismételjék meg és végül kívánatosnak tartja, hogy terjesszék a világ hatalmai elé a kongresszusnak azt a határozati javaslatát, hogy a gazdasági, politikai és társadalmi élet alapjául általánosan az isteni és természeti jogot ismerjék el. A hercegprimás beszámolójának végén hozzáfűzte, hogy az igazság az: „Nemcsak a gonoszoknak nincs békességük, de az igazságtalanoknak sem lehet." Serédi hercegprimás szavainak elhangzása után a pápa intézett rövid beszédet a megjelentekhez. Megkö szöite Serédi Jusztinián dr. bibornok hercegprimás beszámolóját és hangoztatta, hogy a nemzeteknek szükségük van arra, hogy az isteni és emberi törvények alapján tartsák fenn a békét, hozzanak létre kölcsönös megértést és juttassanak munkát, enyhülést a szenvedő emberiségnek. Annak a kívánságnak adott kifejezést, hogy a kongresszus ezekre az eredményekre vezessen. Végül áldását adta az elvégzett munkálatokra. A záróülésen teljes egészében megjelent a Vatikánnál akreditált diplomáciai testület is, valamint a római arisztokrácia igen sok tagja. Harisnya, kesztyű legnagyobb választókban Keménynél. November 22.-én csütörtökön 5-től folytatólag „Sok más asszonyi" a

KORZÓ és „Volt egyszer egy keringő" BAN