Esztergom és Vidéke, 1934

1934-11-18 / 90.szám

A törvényhatóság feliratilag üdvözölte Gömbös mioisz A vármegyei közigazgatási bizottság és a kisgyűlés f. hó 13-án, kedden délelőtt tartotta meg e havi rendes gyűlését dr. Radócsay László főispán elnöklete alatt. A 25 pontból álló tárgysorozat letárgyalása előtt Löke Károly iíjditványára egyhangú lelkesedéssel elhatározta a kisgyűlés, hogy feliratilag üdvözli vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnököt azon alkalomból, hogy varsói és római útja alkalmával mindenütt kitüntető és meleg fogadtatásban „volt része,"Rómában pedig a Pápa Őszentsége és a Duce meleg szivélyességgel fogadták, azonkívül magas pápai kitüntetésben is részesült, mert ezen tények országunk és nemzetünk külpolitikai megerősödése szempontjából igen figyelemreméltók és örvendetesek. A tárgysorozattal kapcsolatban vitéz Szivós-Waldvogel József nyug. tábornok és dr. Frey Vilmos alispán indítványára elhatározta a kisgyűlés, hogy feliratilag kér oly országos jellegű rendelkezést, mely szerint az egyke elleni küzdelem érdekében a bábák nyugdíjazása és kegydijazása esetén mindenkor bírálat tárgyává teendő a főorvos véleményes javaslata alapján azon körülmény, vájjon a .bába működése területén az egyke terén milyenek a viszonyok és az egyke elleni harc érdekében a bába fejtett-e ki kötelességéhez képest kellő és eredményes tevékenységet. Amennyiben az eredmény kedvező, a kisgyűlés a bábát külön jutalomban óhajtja részesíteni, hogy ezzel is buzdítást nyújtson a nemzet és faj érdekében oly fontos további tevékenységre, A közigazgatási bizottság Péntek Pál felszólalásával kapcsolatban elhatározta, hogy feliratilag kéri a kormánytól a vármegye területén lakó kisgazdák részére annak engedélyezését, hogy a saját szükségletükre szolgáló szenet a bányákból saját fogatukon szállíthassák haza. Ezalkalommal az elnöklő főispán tájékoztatta a bizottságot az ezen kérdésben ezideig kifejtett tevékenységéről, melynek eredményét lapunkban már korábban közöltük. Az alispáni havi jelentés beszámolt a törvényhatóság október 30.-Í közgyűlésén a törvényhatóság újjáalakításával kapcsolatban hozott határozatról, Karcsay Miklós vm. főjegyző nyugalomba helyezéséről, Divéky Bezsilla Sándor és Gedeon Gábor közigazgatási gyakornokokká történt kinevezéséről, a Palkovics László emlékére emelt pad leleplezéséről, dr. Lingauer Sándor volt főispán tiszteletére rendezett búcsúbankettről, Surányi Ferenc komámi apátplébános jubileumáról és a Hercegprimás bérmakörútjáról, valamint a dorogi kerületi országgyűlési képviselőválasztásról. A havi jelentés is foglalkozott a bányákból tengelyen való szénfuvarozás kérdésével. A tanfelügyelő havi jelentése szerint a mult hónapban eszközölt iskola és ovodalátogatások alkalmával lényegesebb kifogások nem merültek fel. A komáromi pénzügyigazgató jelentése szerint az összes adónemek kivetése befejezést nyert. A behajtásnál mult hónapban az előző' év ugyanazon hónapjához viszonyítva az állami egyenes adóknál az eredmény 13.000 pengővel kevesebb, a bélyeg és jogilletékeknél 5000 pengővel kevesebb, az illeték egyenértéknél 1000 pengővel több, a gépjáróművek közúti adójánál 2000 pengővel kedvezőtlenebb, az általános forgalmiadónál 60.000 pengővel több, fényűzési forgalmiadónál 600 pengővel kevesebb. A budapestvidéki pénzügyigazgató jelentése szerint az állami egyenes adóknál az eredmény 15.000 pengővel kevesebb, bélyeg és jogilletéknél 19.000 pengővel több, illeték egyenértéknél 3000 pengővel, a gépjáróművek közúti adójánál 1900 pengővel kedvezőtlenebb, az általános forgahniadónál 65.000 pengővel több, a fényűzési forgalmiadónál 600 pengővel kevesebb. A vármegyei tiszti főorvos október havi jelentése szerint a vármegye lakosságának közegészségügyi állapota általában kielégítő volt. Nagyobb számmal könnyebb természetű influenza fordult elő főleg a gyermekek között. Fertőző betegségekben a diftéria mutat emelkedést, főleg olyanok között, akik nem részesültek megfelelő védőoltásban. A gazdasági felügyelőség jelentése szerint az időjárás októberben az évszakokhoz viszonyítva enyhe, s a csapadék elegendő volt. Az őszi gabonák vetése a hó első felében befejezést nyert, a talaj jól elő lett készítve. A tengeri betakarítása befejeztetett, minősége és mennyisége általában jónak mondható. A cukorrépa betakarítása még folyamatban van, de közel a befejezéshez, a szálas takarmány és tavaszi szalmák, valamint a tengeriszár felhasználásával a jószágállomány kíteleltetéséhez elegendő lesz. A jószág kondíciója jó. A mezőgazdasági munkások még mindig találtak munkaalkalmat. A törvényhatósági állatorvos október havi jelentése szerint sercegő üszök 1 községben, veszetség 2 köz ségben, sertéspestis 28 községben sertésorbánc 2 községben és baromfikolera 1 községben fordult elő. Ausztriába kivittünk 40 vágómarhát, 241 vágósertést és 4 tenyészlovat. Lengyelországba ment 1 tenyészló. Az államépítészeti hivatalfőnök október havi jelentése szerint az állami és törvényhatósági kezelésben lévő közutak forgalomképes állapotban voltak. Folyamatban vannak a bajnaepöli, a kisbér-vérteskethely-császári vicinális közutak építési munkái, befejezés előtt a tóváros-szornód-dunaszentmiklósi vicinális út és kisbéri kövezési munkák. A transzfer kölcsön folyósítása után azonnal megkezdik a tarján-héregi vicinális közút kiépítését. MA) Lepold Antal dr. prelátus knitarelóadása a Kat. Legényegyletben Katolikus Legényegyletünkben is mét derék munka kezdődik — miként ezt már mult számunkban is megírtuk — /. hó 21-ével, szerda estével, amikor is este fél 9 órakor van az első kulturest az egyesület háza nak nagytermében. A Legényegylet idei első kulturestjén a kulturelőadást illusztris személyiség : Lepold Antal dr. prelátuskanonok, a tudós főpap tartja a várbeli ásatásokról filmbemutásokkal, amely körülmény egymagában véve is ün nepélyessé teszi az« estet. A kisérő műsoron Kőhalmy László dr. szava lata, Jurisin Gyula és az egyesületi dalárda énekszámai szerepelnek. Az estre különösen felhívjuk a közönség figyelmét. Belépődíj nincs. Műsormegváltás (10 fillér) kötelező. A Legényegylet kulturestjei hagyományos sikerűek voltak mindig és nívósak, most mégis — az egyesület vezetősége bejelenti, hogy a múltban hetenkint rendezni szokott kulturestéket csak havonkint egyszer tudja megrendezni, mert a mai súlyos helyzetben — kellő támogatás nélkül — nem képes a téli hónapok fűtési és világítási költségeit fedezni. • Azonban az egyesület agilis vezetősége az iskolánkivüli népművelésből — erejéhez képest — mégis ki akarja venni részét oly módon, hogy az a Legényegylethez méltó és városunk iparos társadalmának megfelelő legyen. Ezért minden hétfőn este fél 9 órakor zártkörű iskolánkivüli oktatásban részesiti rendes és pártoló tagjait, valamint az általuk bevezetett férfivendégeket. Az előadásokat kiváló előadók tartják. Megfelelő jelentkező esetén megindul az egyletben a német tanfolyam is, férfi és női hallgatók részére. A tanfolyan vezetője Bárdos József ipariskolai igazgató. Négy hónapon át, heti két órában — teljesen díjtalan. Jelentkezés sürgősen. Kellő számú jelentkezés esetén más szakkurzusokat is nyit az egyesület, melyek szintén díjtalanok. Az egyesület kultúrestjeire felhívjuk iparostársadalmunk figyelmét. Megszűnt a szorongás Epölön, a vagyonvesztésre ítélt gazdák megnyerték a pert Hét év óta húzódó perre tett pontot a Kúria Térfy-tanácsa, november 8-án, melv ismét szabaddá tette a levegőt Epölön a hét év óta tartó nyomás alól November 10-én borús, komoly őszi szombaton, megjelent Epölön Jármy István dr. esztergomi ügyvéd, az ügy diadalra vivője, hogy közölje a gazdákkal az ítéletet, mely számukra talán az életet jelenti. Hét év óta először volt boldog napja a községnek, s a siker néhanéha még rég merevedésbe semmisült mosolyt is csalt a napbarnította, fáradt, becsületes magyar arcokra, a nagy öröm nyomán. Kigyúltak a szemek: most már nyugodtan szánthatják kicsiny, vagy nagyobb földjüket, mert hiszen végre az övéké maradt... A per szálai még a kommunizmus idejére nyúlnak vissza, özv. Schmideg Simonné és társai pert indítottak 1927. május 24-én a pestvidéki kir. törvényszék előtt ötvenhárom epöli lakos ellen 240.000 pengő erejéig, kártérítés cimén és ennek az összegnek 1918 november 5-től járó kamatait is követelték. Keresetükben előadták, hogy az alperesek 1918 november 2-án Epöl községben lévő házukat megrohanták, ingóságaikat elrabolták és a házat felgyújtották. Az alperesek valamennyien tagadták, hogy részük lett volna a súlyos cselekmény elkövetésében. A pestvidéki kir. törvényszék az eljárássorán az alperes gazdákat 27.000 pengő tőke és ennek kamatai megtérítésére kötelezte. Az epöli gazdák akkor fordultak Jármy István dr. esztergomi ügyvédhez, amikor az elsőfokú ítélet alapján már végrehajtást vezettek ellenük. Jármy István dr. az ítélő táblához beadott fellebbezésében új bizonyítást ajánlott fel, aminek a budapesti ítélőtábla teljes egészében helyt adott és a bizonyítási eljárás után a gazdák javára hozott Ítéletet. A kir. Kúria Térjy tanácsa a felperesek felülvizsgálati kérelme folytán 1934 november 8-án kihirdetett végitéletével a kérelmet elutasította és ezzel elmúlt az a lidércnyomás, amely hét év óta szorongásban tartotta a szorgalmas és dolgos színmagyar község ötvenhárom gazdáját és a családtagokat koldusbotra juttatta volna. Érdekes módon sikerült a gazdák ártatlanságát kideríteni. Horváth Józsefné sz. Papp Verona, ez az egyszerű magyar földműves asszony egyedül nyomozást kezdett és mint tejárús és kofa maga ment nyomról-nyomra és kiderítette, hogy az egyetlen terhelő tanú Bartók János, aki a törvényszék előtt azt vallotta, hogy látta, amikor id. Wenz Ferenc, Papp Mihály és József felgyojtották a lakásban lévő bútorokat, a hálószobában szalmával gyújtottak tüzet, melynek lángja kicsapott az ablakon és erről a felperes ügyvéd irodájában nyilatkozatot is írt alá. Kiderítette, hogy nem is volt ott Bartók, hanem csak akkor ért oda, mikor már égett a Schmideg-féle ház. Ez az egyszerű asszony fáradságot és munkát nem kiméivé nyomozta ki a tanukat, így mentette meg atyja és az epöli gazdák becsületét. Megtudta Budapesten Bartók vejétől és leányától azt, hogy Bartók halálos ágyán kijelentette, hogy rosszat tett, mikor a nyilatkozatot aláirta, mert nem volt jelen a tűznél. Meghagyta, hogy gyermekei követeljenek Schmidegéktől 500 pengőt, de hogy milyen jogcímen, azt nem mondta meg. Ugyanígy vallott eskü alatt Bartók Julianna, Kovács Gyuláné is. Ilyen előzmények után került a sor a megváltoztató ítéletre és most a kir. Kúria tett pontot a húzódó perre, amit Schmidegék szegényI jogon folytattak le, jóllehet az epöli j 498. sz. betétben felvett ingatlanát csak 1933-ban adta el és s földbirtokrendezési kötvények fejében 18.397 pengő erejéig jelzálog van bekebelezve azokra az ingatlanokra, amelyek a rendezés során sajátítottak ki az egyes igénylők javára. Most boldog a falu, a becsület érintetlen, fellélegezve indulnak az ujabb, nem kevésbbé nehéz küzdelmeknek ... p. I. A Stefánia-szövetség elszámolása A Stefánia-szövetség nagyban készül már az idei Mikulás- és karácsonyi vásárjára, melyet december 1-én és 2-án óhajtanak megrendezni. Reméii a Szövetség, hogy az áldotos lelkek most is, mint az előző években, hozzájárulásukkal biztositani fogják a vásár sikerét, hogy az eredményeiben nemcsak eléri, de felül is múlja az eddigieket. A Stefánia-szövetség feladata most sokkal nehezebb, mint volt tavaly és az előző években, hisz a segélyre szorulók száma nem apadt, inkább növekedett. Bízik azonban abban, hogy feladatának és áldásos tevékenységéhez fűzött reménykedők várakozásának meg is felel. Erre engednek következtetni a jelek, melyek a magindult munka nyomán a legszebb sikerrel kecsegtetnek a Mikulás- és karácsonyi vásárt illetőleg. A Stefánia szövetség ezen előzetes bejelentés kapcsán felhasználja az alkalmat, hogy az augusztus havában, Esztergom ünnepi hetében rendezett „Gyermek nap" járói beszámoljon annál is inkább, mert elszámolását az illetékes hatóság is jóváhagyta. Jegyeiket a feltüntetett összegekkel váltották meg: Csárszky István dr. 6, Drahos János dr., Fehér Gyula dr., Lepold Antal dr., Hamza József dr., Rhom-