Esztergom és Vidéke, 1934

1934-11-11 / 88.szám

Az öregtemplom restaurálása A mi öregtemplomunk olyan szép művészi alkotás, hogy párját ritkítja. Gyönyörű szép, még mai lerongyolódott és részleteiben elstiltalanított állapotában is. Szép a nyári hatórai misék reggeli világításában, amikor a barokk stílus élénk folthatásokat vált ki és tagozza a beözönlő napfényt; szép a nagypénteki lamentáció esti sötétségében; szép az októberi Mária-ájtatosságok vagy roráték egyszerű világításában ; szép nagyszerű akusztikájában, amely mindig érvényesül, amikor az orgonán avatott kéz játszik, cs szép minden még régi állapotában maradt részében azért, mert művészek voltak akik megalkották, művészek, akik tudtak a térrel és anyaggal bánni és akik e templomban a késői barokkstilus megnemesített alkotásait hordták össze. Most híreket hallunk arról, hogy ezt a templomot restaurálni fogják, hogy ez a restauráció lesz a belvárosi egyházközség életének első cselekménye és hogy e célra az egyházközség tagjainak bizonyos mértékű önkéntes megadózása van tervbevéve. Valóban örülni lehet ennek a nagyvonalú megmozdulásnak és bizva abban, hogy Esztergom közönsége a templomért, ahová szeretettel eljár, hajlandó lesz áldozatokra is, mi máris időszerűnek tartjuk, hogy az öregtemplom restaurációjának bizonyos művészi szempontjaira figyelmeztessünk. Ugyan tettük ml ezt akkor is, amidőn a városháza udvarának megépítését kezdték, de sajnos írásunknak nem volt foganatja. Megírtuk akkor is, hogy hivatott szakértő megtervezése mellett számottevő költség nélkül oly gyönyörű udvart lehetett volna abból varázsolni, amelyben gyönyörködött volna az egész ország, amely most már ide fog jönni, régiségeket szemlélni. Mégis úgy épült meg az a városi udvar, mintha aki tervezte, soha sem látta volna a városháza elejét. Épen azért figyelmeztetünk jó előre arra, hogy a mi öregtemplomunk gyönyörű szép mai leromlott állapotában is és a barokk magyar műemlékek komoly megbecsülése azt követeli meg, hogy sokkal inkább maradjon ezen templom a mai állapotában, semhogy a hozzá nem értők ezt a nemes templomunkat elhibázott munkájukkal tönkretegyék. Abban az esetben tehát, ha úgy fog alakulni a helyzet, hogy önkéntes adózás útján nem gyűlik össze elegendő pénz a restauráláshoz, vagy pedig beprotegált olyan művészekkel volnánk kénytelenek a munkát végeztetni, akik e feladatnál nem állanak hivatásuk magaslatán, akkor sokkal helyesebben cselekszünk, ha teljesen elállunk a restaurálás gondolatától. Mert a mi öregtemplomunk sokkal szebb mai állapotában, mint megrestaurálva izlés nélkül. Nem akarjuk név szerint megnevezni azokat a fővárosi barokk templomokat, amelyeket a közelmúlt esztendőkben igen nagy költséggel restauráltak és tönkretettek, azonban ezen templomok esetei ékesen bizonyítják, hogy maga a pénzbőség még egyáltalában nem biztosítja egy történelmi stílusú templom restaurálásának sikerét. Ahhoz első sorban kell ugyan pénz és pedig elég sok, de azzal egyenlő rangsorban szükséges az a barokk művészi izlés, amely tud dolgozni a Mária Terézia korabeli kornak stílusában, fia ez utóbbi nincs biztosítva, akkor a restauráláshoz nyúlni nem szabad, fia ez megvan, akkor szeretettel gyűjtögessük a pénzünket és pedig annyira, hogy a restaurációval kapcsolatban mindent elvégezhessünk, amit ebben a templomban el kell végezni. Ezek közé tartozik a padok között elhelyezett csillároknak bárok stílusú olyan csillárokkal való ki cserélése, amelyekhez a stílust a lelógó nagy mennyezeti csillár adja meg. A kivilágított templomban bántóan diszharmonikusok azok a sima csillárok, amelyek ott jelenleg fe vannak szerelve, Restaurálni kell ezenkívül a temp lom két hátulsó oltárát, amelynek emeleti részeit pár évtizeddel ezelőtt leszedték. A restaurálás mikéntjét itt az első két oltár régi állapotban maradt kiépítése szolgálhatja. Ki kell cserélni végül Páduai Szt Antal és kis Szt. Teréz szobrait, mert ezek mai stílusukban oda nem illenek. És végül komoly szükség volna a kórus terének kibővítésére, mert ez jelenleg oly kicsiny, hogy ott nagyobb számú énekkar nem tud el helyezkedni. Természetes, hogy en nek a kibővítésnek oly módon kellene történni, hogy annak az épület mai szerkezetét nem szabad érinte nie, örömmel üdvözöljük tehát a res taurálás tervét. Azokhoz, akik ezt végezni fogják, intézzük kérő sza vunkat azzal, hogy legyenek áldó zatkészségesek anyagiakban és csak akkor fogjanak a száz évre szóló munkához, ha már van mindenre fedezet. A kivitelnél pedig ne érvé nyesüljön más, mint egyedül a művészi szempont és öregtemplomunk régi nemes művészi értékének fenn tartása. Újból megkezdődtek a tudományos orvosi előadások Folyó hó 7-én, szerdán, este 7 órakor tartották élénk részvétel mellett az esztergomi orvosok az 1934— 35. évadban első összejövetelüket. Az összejövetelen megjelent Esztergom vármegye és város orvosi kara úgyszólván teljes számban, a gyógyszerészek közül többen és jelen volt az ülésen Sajó Lajos dr. egészségügyi főfelügyelő, volt vármegyei tiszti főorvos is, aki hivatalos küldetésben városunkban időzött. Horeczky Géza dr. a megjelentek üdvözlése utan kifejtette, hogy az orvosi összejöveteleknek kettős céljuk van és pedig elsősorban az orvostudományokban való továbbképzés, másrészt pedig az orvosi kar összetartását és az orvosi etikát vannak hivatva ápolni. Ez a két tényező az, amely által az orvosi rend tekintélye emelkedik és ez mind a betegeknek, mind magának az orvosi karnak a javát szolgálja. A programmon két tudományos előadás szerepelt. A első előadó Strompf Margit dr. gyermekorvosnő volt, aki a csecsemők és kisgyermekek influenzájának különleges formáiról szólott. Előadta, hogy a csecsemő és kisgyermek korban a meghűlések sok tekintetben máskép zajlanak le, mint a feínőtteknél, melynek a csekély védekező képesség és a más anatómiai helyzet az oka. A meghűlés mindig az orrban kezdődik, rendszerint egy-két napig tart, csak, ha a megbetegedés súlyosabb, vagy há a gyermek gyengébb, lépnek fel komplikációk, melyek közül a középfülgyulladás és a hetekig eltartó gócos tüdőgyulladás dominál. A sziv, az izületek és a veseszövet részéről már ritkábbak a komplikációk. A meghűlések főleg a csecsemőknél az idegrendszert s a gyomor-bélcsatornát is a megbetegedés körébe vonják. Igy súlyos rángógörcsöket és gyomor-bólhurutot látunk fellépni, melyek súlyosabbak tmdi ITT AZ IDEJE HOGY KICSERÉLJE MODERN KÉSZÜLÉKRE. PRÓBÁLJA MEG A REFLEX-5UPE& KAPCSOLÁSÚ 303-AS OMON-RÄNOT Beszerezhető Szölgyémynél Esztergom, Simor János-utca 1 sz Részletfizetés! Készülékcsere! lehetnek, mint maga az alapmegbetegedés. A második előadó Nickmann István dorogi pénztári orvos volt, aki a soványító gyógymódokról és legújabb gyógyszerekről tartott előadást. Kifejtette, hogy az elhízás tulajdonképpen betegség és pedig a zsiranyagforgalom betegsége. Erre mutat az a számtalan más megbetegedés is (érelmeszesedés, szívizomelfajulások, fokozott vérnyomás stb.) melyek az elhízással úgy látszik szoros kapcsolatban vannak. Gyakorlatilag pedig erre mutat az amerikai biztosítók azon tapasztalata, melyek alapján az átlagosnál soványabb embert olcsóbb áron életbiztosítják, mint a kövérebbet. Az elhízást tehát gyógyítanunk kell. A gyógyítás módja : előbb a fogyókúra, azután az állandósító kúra. A fogyókúra kétféle lehet: az egyik módja az anyagbevitel csökkentése (diéta), másik az anyagkiadás fokozása (paizsmirigykészitmények, izommunka lázkezelés). Ez utóbbi csoportba tartó zik az a többféle nitro-phenol vegyület, melynek anyagcsere fokozó hatását cca ötven esetben próbálta ki az előadó. A kezeléssel kapcso latban kellemetlenséget nem tapasztalt, mindamellett, hogy több mérgezést jegyeztek fel, az állandó orvosi felügyelet elkerülhetetlenül szükséges az adagolás idején. Általában minden fogyókúra csak a legszigorúbb orvosi ellenőrzés mellett végezhető. Az előadásokat élénk vita követte, majd társas vacsora volt, amely után az orvosok hosszabb ideig kedélyes hangulatban maradtak együtt. Eultnrelőadások a Kat. Legényegyletben Az Esztergomi Kat. Legényegylet az elmúlt évek szokásaihoz híven csak a kivitelben némi változás sal — megkezdi kulturelőadásainak sorozatát, /. hó 14 én {szerdán) este fél 9 órakor, az egyesület házának nagytermében. Ez alkalommal Lepold Antal dr. prelátus-kanonok tart ismeretterjesztő előadást, a kisérő műsorban pedig Kőhalmy László dr. szaval, az egyesületi dalárda és Jurisin Gyula énekel. Műsor megváltás kötelező 10 fillérrel. A mai súlyos helyzetben kellő támogatás nélkül az egyesület nem képes a téli hónapok fűtési és világítási költségeit fedezni, azért az eddig hetenkint rendezett kulturesték helyett csak havonkint rendez egyet s annak napját újságban közli, ellen ben minden hétfőn este fél 9 órakor zártkörű iskolánkivüli oktatásban részesülhet az egylet minden rendes és pártoló tagja, valamint az általuk bevezetett férfívendég. Szeretettel hívja tehát az elnökség Esztergom iparostársadalmának minden férfitagját — akár egyleti tag, akár nem — hallgassa meg a kiváló előadók oktatását, hogy az életben, de különösen a mai viszonyok között fontos ismeretek birtokába juthasson. Jelentkezni lehet külön német tanfolyamra is, melyet férfi és női hallgatók részére Bárdos József ipariskolai igazgató fog tartani az Egyesületben öt héten át, heti két órán. A tanfolyam díjtalan. Jelentkezés sürgősen a dékáni irodában. Jövő héten kezdődik a tanfolyam. Kellő számú jelentkezés esetén más szakkurzusokat is nyit az egyesület díjtalanul. Látogatás „Az Est"százpengősének boldog megtalálójánál Rudnay Sándor-tér 13. Csinos kis emeletes ház, tiszta, rendes udvar. A földszint 2. sz. alatt, egy szobakonyhás, lakásban lakik a két nap óta boldog Balog mehanikus (Az Ést plakettjének szerencsés megtalálója). Beszélni nem igen tud, hangját már kilenc hónapja teljesen elvesztette. Orvosság nincs, röntgen sugárzással lehetne 'gyógyítani, de hát az rengetegbe kerülne . . . — Szerdán délután öt órától hatalmas tömeg hullámzott a Központi Kávéház előtti téren. Elegánsan öltözött hölgyek és urak, egyszerű emberek mosolyogva, vagy szorongással keresték a hőn óhajtott plakettet. Minden cégtáblát átkutattak, minden papírban a szerencsét sejtették. Az „Az Est" kiküldötte nem is tudta lehelyezni a száz pengőt jelentő kis borítékot, mert felismerték és állandóan nyomon követték. Égy munkásembert bíztak meg az elhelyezéssel — akire senki sem gondolt. — Hogy találta meg a plakettet? — A Kultur-Mozgó Einczinger felé eső sarkánál „ácsorogtam", azután ott meguntam és átmentem a másik sarokra. Ott sötét volt, nem látott senki Egyszercsak jött egy egyszerű munkás ember és tőlem pár lépésre — meséli csillogó szemekkel — leejtett egy kis, barna papírba burkolt csomagot. Odaugrottam, balkezemmel — szerencsés — felkaptam és futottam vele— a Buzárcmtshoz. Közben a cukrászdába szaladtam be, majd felvilágosítottak, hogy a Sajtóközpontba kell vinnem, ahol meg is kaptam a 10ű pengőt csinos bőrtárcában. Mutatja, rajta a felírás: „KeresdAz Est százpengőseit." — Nagy bevásárlások eszközöltetnek, úgy-e Balog úr ? — Veszünk szenet, fát, kellene ruha, de hát csak a legszükségesebbre telik. Véghetetlenül boldogok vagyunk, azt hisszük, hogy az isten akarta, hogy én találjam meg, — kilenc hónapja munka nélkül vagyok és hét pengő betegsegélyző díjból élünk. . . . Most megvette az Estet, irt is, megköszönte — a szerencsét. . . P A