Esztergom és Vidéke, 1934

1934-11-11 / 88.szám

EÖTERfMc/ÍHM ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 88. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. NOVEMBER 11 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Mit lehet kiolvasni a városi Röviden azt felelhetnők rá, hogy semmit. Mondjuk igy: semmi ér­dekesebb, fontosabb, lényegesebb, újabb tételt, olyasmit, ami izgatná akár az adófizető polgár, mint szen­vedő adóalany, akár a várost pol­gár, mint békés *s a város fejlődé­sét szivén viselő kultúrember kíván­csiságát, vagy érdeklődését, ebből a nyomtatott s bánatos lilaszinbe öl­töztetett huszonöt oldalas füzetből, mely „Esztergom szab. kir. megyei város háztartási alapjának 1935. évi költségvetési előirányzata" cimet vi­seli, nem. lehet kiolvasni. Mert ugyebár, a költségvetés ada­tainak, számszerű tételeinek vizsgá­latakor nem az érdekel, hogy pél­dául, mondjuk a villamos fűrész­gépre ez évben 100 pengővel keve­sebb, viszont például az idegenfor­galmi irodára valamivel több lesz a kiadás, mint volt a mult évben, ha­nem minden egyes tételnél jelentke­ző különbözetnél, legyen az több­kevesebb bevétel, vagy több-keve­sebb kiadás, mindig az érdekli az esztergomi polgárt, akár mint adófi­zetőt, akár mint békés kulturembert, hogy miért ?, mi okozza a mult évi eredményhez hasonlítva a különbö­zetet? Miért fordítanak például a jövő évben a tűzoltók ruházatára 150 pengővel kevesebbet, mikor idáig sem járattuk őket valami fényes uni­formisokban, viszont miért kerül többe 220 pengővel a marhalevelek kezelésével járó kiadás, mint a mult évben ? Erre a miért ?-re marad adós a felelettel a jövő évi költségvetési előirányzat. Azelőtt volt ennek a nagyfontosságú s kétségtelenül érté­kes munkának egy magyarázó ro­vata, meiy sarokba szorítva is elég sokat tudott mondani a költségve­tés útvesztőiben bizony járatlan, akár képviselőnek, akár adófizető polgárnak, amiből legalább némi fel­világosító .magyarázatot kapott a fejében motoszkáló miért ?-re, ez a rovat azonban az idei költség­vetési előirányzatból kimaradt, Hogy miért? maradt ki, arra igy kapásból is egy tucatnyi feleletet tudnánk mondani. Lehet, hogy ez a magya­rázat nem volna azonos a hivatalos város magyarázatával, de mert igy magyarázat nélkül is meg lehet ér­teni, hogy miért mellőzték a költ­ségvetésből ezt a rovatot, hát meg­nyugszunk ebben az újításban. Azaz hogy, dehogy nyugszunk ! Erős Ist­ván képviselő éppen ezért szólalt fel a közgyűlésen s kérésére a vá­ros polgármestere meg is Ígérte, hogy a jövőben részletesebben s té­telesebben készített, illetve nyomta­tott költségvetést bocsát a képvise­lőtestületi tagok rendelkezésére. Pedig erre a részletesebben ké­szített s nyomtatott költségvetésre nincs szükség, mert hiszen a költ­ségvetés tételeinek tüzetes átvizsgá­lása, a tételek helyességének és el­fogadhatóságának megállapítása, a tételekhez fűzött felelős számadói magyarázatok megítélése tulajdon­képen nem is ä községi képviselő­testület, hanem a költségvetést elő­készítő bizottságok, főképen a vá­ros egyesített gazdasági és pénz­ügyi bizottságának a feladata. Ezek a bizottságok pedig csupa hozzá­értő, mondhatni szakemberekből ál­lanak s ha ezek alapos és lelkiisme­retes kivizsgálás után elfogadható­nak javasolják a költségvetést téte­lenkint és összességében, akkor a városi képviselőtestületnek már iga­zán alig van más dolga, mint az eléje terjesztett költségvetést úgy­szólván vita és hozzászólás s legfő­képen miért ? nélkül elfogadni, amint ezt a városi képviselőtestület f. hó 5-én tartott közgyűlésén tette is. Pláne, ha azzal kezdik a jelentése­ket, hogy pl. az 1934. évi költség­vetést a belügyminiszter a leszállí­tott végösszegekkel hagyta jóvá s igy a városi pótadó az előirányzott s megszavazott 67°/o-ról 50%-ra szállott alá. 17% pótadócsökkenés kétségtelenül olyan eredmény, ami eloszlat az adózó alany keblében minden adó-neuraszthéniát. Különben az egész költségvetés a legrigorózusabb takarékosság s a legmesszebbmenő megfontolás és előrelátás alapján készült, melynek eredményéül a mult évi végösszeg­hez képest 13.000 pengőnyi megta­karítás jelentkezik, mely 5867 P-vel kevesebb bevételből s 7089 P-vel több kiadásból adódik. A jövő évi költségvetést 50°/o-os pótadóval s 5% os kereseti adóval irányozták ismét elő. 1,160.638 P szükséglettel szemben 1,061.533 P fedezet áll, s Így a pótadóval fedezendő hiány 99.085 P-t tesz ki. A képviselőtes­tület vita nélkül, egyhangú hozzá­járulással fogadta el a költségve­tést, mert megnyugodott abban, hogy a költségvetés minden egyes tételé­nél felmerülhető miért ?-jére a felelős tisztviselők már az előkészítő-bizott­ságok előtt megadták az elfogadha­tó és teljesen megnyugtató magya­rázatot. Mikor az igy megtárgyalt költ­ségvetést a város közvéleménye, úgy is mint az adózó alanyok összes­sége nevében a város vezetősége iránt érzett bizalommal szankcionál­juk, még néhány, inkább az újság­olvasó kulturembert, mint az adófi­zető polgárt érdeklő költségvetési tételnek minden tendencia nélkül való felemlítésével bővítjük ki a költségvetés olvasgatása közben fel­merült észrevételeinket. Igy például a községi bíróság, mely a mult évi költségvetésben még nem szerepelt külön cimen, ez évben. 2836 P személyi járandóság­gal terheli a költségvetést. A hiva­talos eljárások dijaiból 200 P több bevételre számít a város. 200 P-vel többet szán a város a fűtés-világí­tásra is a hivatalokban. Igen, világí­tásra ezt szivesen áldozzuk, mert némelyik hivatalszobában tényleg bántó néha a sötétség. Utazási költ­ségekre 1200 P-t irányoz elő a vá­ros. Az államrendőrségi kiadásokhoz évi 30.000 pengővel járul hozzá. A határban lévő pásztorkunyhók fenn­tartása évi 400 P-be kerül. Hatósági bizonyítványok kiállításáért 1400 P bevételre számít a város. A tűzren­dészetnél 2000 P-n felüli megtaka­rítást remél. A végrehajtói becsüsök ruházata 1933-ban 216 P-jébe ke­rült a városnak, azóta ez a tétel nem szerepel. A városi adóhivatal személyi járandóságainál 3163 P megtakarítást jelez a város. Ebből talán lehetett volna valamit vissza­juttatni a bizony-bizony néha hal­latlanul alacsony díjért dolgozó, érettségizett ideiglenes munkaerők­nek? A forgalmiadókezelés 9000 P-ős tétefe 1933 óta megszűnt. A vigalmi adónál 500 P bevételtöbbletre szá­mít a város. Ez jó jel: keep smi­ling, légy vidám ..! A forgalmi és fényűzési adórészesedésnél 25.000 P vei több bevételre számít a város. Hát itt alighanem csalódás fog érni bennünket. Nyilvános illemhelyre 200 P kiadás van felvéve, a jár­vány elleni védekezésre pedig csak 400 P. A háziszemét fuvarozásának be­vételét 9700, kiadását 2800 P-ben irányozza elő a költségvetés. A men­tőállomás évi kiadása 1340 P. A tü­dőbeteggondozó évi költsége 4900 P, ehez az állam és vármegye 3000 P-vel járul hozzá. Az ebadó mult évi 2670 P bevételét 270 P-vel ke­vesebbre irányozza elő a költségve­tés. Ez is örvendetes tétel, nem a bevételcsökkenés, mint inkább a ku­tyák miatt. A temető és ravatalozó bevételeinél 300 P bevételtöbblet van előirányozva. Hát ez viszont dacára annak, hogy bevételtöbblet, nem va­lami örvendetes tétel. A községi ele­mi iskoláknál „szünidei tartozások" cimen, ami alatt szünidei tatarozá­sok értendők, évi 3000 P kiadás van felvéve. A községi összes elemi iskolák évi kiadása 52.627 P, a, fő­reáliskoláé pedig 51.280 P. A köz­ségi elemi népiskoláknál iskolamu­lasztási pénzbirságból évi 50 P be­vételre számít a város. Ebből öröm­mel állapítjuk meg, hogy Eszter­HETI ESEMÉNYEK .BELFÖLD Nagy érdeklődés mellett folyik a Matuska-per Budapesten. — Meg­kezdette munkáját az OTBA buda­pesti rendelő intézete. — Egymillió pengő adóhátraléka van Kiskunha­lasnak. — Gömbös miniszterelnök hazaérkezett Rómából. — A fővá­ros követeli az élelmicikkek kartell­árainak leszállítását, — A kultusz­miniszter átszervezi az iskolafelü­gyeletet. — Az ellenzék győzött a hajdumegyei törvényhatósági válasz­tásokon. — Felszentelték a sze­gedi katolikus házat. — Száznegy­ven országzászlót avattak eddig fel. — A jugoszláv sajtó ujabb rága­lomhadjáratot indított ellenünk. — Magyaróvárott is megtelepedett a szaléziánus-rend. — Győr városa visszamenőleg 7 százalékkal fele­melte a pótadót. — A bolgár ki­rály kitüntetett több budapesti rend­őrt. — Magyar hegedűt kapott Mussolini. -— Influenza járvány van Budapesten. — Négy egyiptomi her­ceg vadászik Gyulán. — Magas kitüntetést kapott Gömbös a pápától. — Kiskunhalas felépíti a világ első csipksmuzeumát. — Sárospatakon szobrot kap Rákóczi. — Három­milliót jövedelmezett Budapestnek a villamos kisszakasz. KÜLFÖLD Anglia követeli a magyar reví­ziót. — Roosevelt demokrata pártja na gy győzelmet aratott az amerikai választásokon. — A marmeillei ki­rálygyilkosságot a Népszövetség elé akarja vinni Jugoszlávia. — A fran­ciák csapatokat vontak össze Saar­vidéken. — Negyvenórás munka­hét van Olaszországban. —• Lemon­dott az egyiptomi kormány. — Zág­rábban olasz- és magyarellenes tün­tetések voltak. — Titkos cseh fegy­verszállitmányt foglalta* le Bécsben. —• Kommunista költő kapta a cseh állami irodalmi dijat. — Ausztria visszaadja Frigyes főherceg javait. — Világkiállítás 'esz 1937 ben Paris­ban. — Németország több emig­ránst megfosztott állampolgárságától. — y&Pdn felmondja a flottaegyez­mény t. — Franciaországban fel­emelik a tisztviselők és rokkantak nyugdiját. — Rómában tárgyal a Saar bizottság. — Titulescu Anka­rából hazautazott. — Mexikóban tovább dúl az egyházellenes harc. — Egymillió fonttal tartozik Ro­mánia angol szövetekért. — Szerb és francia búzát vásárol Ausztria. — yavulnak a gabonaárak Kanadá­ban. — Géppuskákkal őrzik a mi­nisztériumokat Parisban. — Meg­mérgezték a volt kubai elnököt. — Rettenetes pestisjárvány dühöng Hol­land Keletindiában. — Megbukott a francia kormány. — Negyvenezer nyomorgó apa tüntetett Brüsszelben Nov. 10-én és ll-én szombat-vasárnap 6 és fél 9-kor 3, fél 6 és 9-kor leséi a bécsi erdő Magda Schneider legújabb és legjobb világfilmje BAN

Next

/
Thumbnails
Contents