Esztergom és Vidéke, 1934

1934-11-08 / 87.szám

Fel kell építeni az OTI esztergomi kerületi pénztárának székházát Az Országos Társadalombiztosító Intézet nov. 4-én, vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen a jövő évi költségvetést tárgyalták. A költségvetésben 7 millió 100 ezer P építkezésre van előirányozva, igy most alkalom van arra, hogy az esztergomi kerület részére székházat építsenek. A székház építése első sorban intézeti érdek. A pénztár mai bérelt helyiségei hivatalnak egyáltalán nem felelnek meg, szűkek és zsúfoltak. Ezért feltétlenül szükséges lenne hivatalnak teljesen megfelelő székház építése, melyben elhelyezést találnak az intézeti tagok által régen óhajtott szakrendelők (fogorvosi, szemorvosi, nőgyógyászati szakrendelők) is. Az utóbbi években több intézeti pénztár kapott székházat, jelenleg Győrben építenek. Ezek után méltányos kívánság, hogy Esztergomban is építsenek székházat, annál is inkább, mivel az elmúlt években a vármegye területén eszközölt építkezések, mint pl. a bánhidai centrale és az útépítések alkalmával igen tekintélyes összegű járulékot fizettek be az OTI esztergomi pénztárához. Az OTI az ország legnagyobb szociális intézménye, igy kell, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében építkezzék. Hogy városunk pangó ipara és a munkanélküliség szempontjából mit jelentene ez az építkezés, felesleges bővebben fejtegetnünk. Szó van ugyanis arról, hogy az OTI az esztergomkerületi pénztára terhére székházat vásárol. Erre vonatkozólag meg kell jegyeznünk, hogy az OTI részére megfelelő épület Esztergomban nincs. Ezenkivül a megvásárolt ház nem lenne adómentes, igy a házvásárlás az intézet szempontjából semmi előnnyel nem járna. A legfontosabb azonban a mai nehéz időkben a munkanélküliség enyhítése, ami éppen a házvásárlás esetében nem érhető el, már pedig ma minden közületnek, különösen az ország legnagyobb szociális intézményének mindent el kell követnie a munkanélküliség csökkentése érdekében, még akkor is, ha valamivel nagyobb áldozatot követelne is az építkezés, mint a házvásárlás. Joggal elvárhatják a munkaadók és vállalók, hogy az általuk befizetett járulékokból — az építkezések révén — vissza is jusson hozzájuk valami. Házvétel esetén az eladó megkapja a vételárat, azonban a munkaadók és vállalók, — akik által befizetett járulékokból akarnak házat venni — nem jutnak munkához. A városnak több telke van, az OTI kiválaszthatja a megépítendő székház részére a legmegfelelőbbet. Mindezen súlyos indokok mellett a munkaadók és vállalók érdekében kérjük a főispán, alispán, polgármester urakat, az esztergomi pénztár ügyvezetőjét, az ipartestület elnökét, járjanak el az OTI elnökségénél, hogy az esztergomi székház építését már a tavasszal megkezdhessék. A hétfőn megtartott városi közgyűlésen dr. Zwillinger Ferenc a képviselők azon óhaját fejezte ki, hogy az OTI problémát építkezés útján oldják meg, annál is inkább, mivel a város ingyen teiket ajánlott fel a megépítendő székház részére. Ezek után reméljük, hogy volt főispánunk, vitéz dr. Huszár Aladár, az OTI jelenlegi elnöke akceptálja az érveket és az építkezés mellett dönt. Vármegyei ebadó-alap 1935. évi költségvetése A vármegyei kisgyűlés javaslata alapján a vármegyei ebadó-alap költségvetését a törvényhatósági bizottság az alábbiakban hagyta jóvá: A) SZÜKSÉGLET : /. Állategészségügy 1. Tiszteletdijakra és alapit2 390 P 2. Napidijakra és utiköltsé3. Állattenyésztési segélyek 7.600 n 4, Állategészségügyi kiadá5. Különféle kiadásokra . . 650 „ összesen: 15.240 P //. Közegészségügy 1. Anya- és csecsemővéde 740 P 2. Tüdőbetegség elleni véde 3. Közegészségügyi kiadások 2.300 „ 4. Folyóiratokra és nyomtat ványokra .... . 496 „ 5. Különféle kiadásokra . 240 „ Összesen 5.876 P B) FEDEZET 1 Ebadó jövedelem. . . 15.000 P 2. Apavizsgalati dijak . . 2.000 „ 3. Kamatjövedelem . . . 1.250 „ 4. Takarékbetétből . . , 2.866 „ Összesen : 21.116 P C) MÉRLEG Állategészségügy 15.240 P Közegészségügy . . . . 5.876 „ Összes szükséglet : 21.116 P Összes fedezet: 21 116 „ Hiány vagy felesleg —. — P foglalkoznak oly mértékben, amint az kivánatos volna, sem pedig amint azt a nép érdeke megkívánná. A politikai cikkek legnagyobb része idegen célokat szolgál. Másodiknak emelkedett szólásra Eckhardt Tibor. Tapsvihar és éljenzés zúgott fel a teremben. Halljuk, halljuk! — hangzott mindenfelől. Eckhardt beszédében alaposan belenyúlt a politikai kérdések fejtegetésébe, sok nyíltsággal tárgyalta a fájó sebeket. Elmondta, hogy a kisgazdapárt nem összetákolt párt, mert azt a mindennapi élet szükségletei állították a politikai porondra s annak alapját a békés programm képezi ma is. — A jelenlegi választójogi rendszer ellen harcolunk — mondotta többek közt —, mert azok a jogok, amelyek ma érvényben vannak, csak papiros jogok. Lehetetlen állapot az, amikor a fővárosban a hintás legényeknek is van szavazati joga, akkor a falusi gazda ki legyen zárva választójogból. A nyilt szavazás terhes és kínos kötelességet ró a választókra, a polgárokat sok üldöztetés éri, minekfolytán sok családot tesznek tönkre. Igy a magyar parlamentben sem érvényesülhet a nép akarata. Több, mint háromszáz karte! fosztogatja az országot. A kartellbe tömörült vállalatok óriási jövedelmeket vágnak zsebre, de a hétszázmilliós költségvetés terheihez csak tizenötmillióval járulnak hozzá. Ez mutatja, hogy a teherviselés aránytalan. Nem tiltakozunk az adóviselés ellen, de mikor ezt látjuk az egyik oldalon, a másik oldalon pedig az adóterhek alatt görnyedő kisgazdát, kisiparos és kiskereskedőt, akkor követeljük az adók arányosítását a teherviselési képességgel. (Helyeslés és taps.) A továbbiakban a rendszerváltozás szükségességét fejtegette, mert enélkül a nyomorúság napról-napra súlyosbodik. Megmagyarázta a kormánnyal való tárgyalását. Nincs ezen mit tagadni. „Tárgyaltam, tárgyalok és tárgyalni fogok" — mondotta, mig a célomat: a titkos választást el nem érem. Ezt pedig tárgyalás nélkül elérni nem lehet. A néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát. Hőn óhajtjuk mi is a nemzeti egységet, de annak megbontói nem mi vagyunk. Eckhardt beszédét lelkes éljenzés és taps követte, Cseh-Szombathy László dr., mint orvos, vette bonckés alá a beteg társadalmat. Beszédét példával illusztrálta, az összefogás példájával, mert csak így kaphat erőre a beteg magyar társadalom. Andaházy-Kasnya Béla a kulisszatitkokról beszél. A kartelvezérnek nem tetszik Eckhardt választójoga, természetesen a kormánypártban. A másik kartelvezér ellenzéki oldalon ül. Ennek sem tetszik. Előbbinek sok, utóbbinak kevés. A cél egy: nem szabad keresztül engedni a titkos választójogot. A kartel-sajtó ugyanígy dolgozik, könnyen érthető okokból. Igy akarják tartani a mai rendszert. Igen előre haladt már az idő, ezért Rakovszky Tibor már csak távirati stílusban beszél. Üzenetet küld a Magyar Sión fellegvára alól — Esztergomból : — Mi az igaz kereszténység alapján állunk. Krisztus urunk egyszerű halászokkal fogott kezet s dolgozott velük, mi is a néppel fogunk kezet, velük és értük dolgozunk. Minden keresztény testvérnek össze kell fognia. Ezt üzenjük a református Tiszavidékre. Mert ha ez az összefogás elmarad, nagyobb vész következik az országra, mint a mohácsi vész. Gömbös miniszterelnök ezekben a percekben utazik Bécsen keresztül Rómába. Azt üzenjük neki: ezzel a parlamenttel nem vezeti ki az országot a nyomorúságból. Ez év végéig várunk ígéretére, lábhoz tett fegyverrel. A kigazdapárt újév után megindítja kíméletlen harcát. (Zúgó taps és éljenzés.) A közönség szétoszlott. Szűkebbkörű ebéd után Eckhardt és kisérete Tóvárosba, onnan Komáromba utazott. Mennyi zsibárus, ószeres és házalási engedélyt adott ki a vármegye? A vármegye törvényhatósága sza bályrendeletet alkotott az egyesitett vármegye területén kiadható zsibárus, ószeres és házalási engedélyekről. Eszerint zsibárus engedély 21 adható ki és pedig Esztergomban 5, Komáromban 5, az esztergomi járásban 5, a tatai járásban 3, a gesztesi járásban 3; ószeres engedély 21 adható ki és pedig Esztergomban 5, Komáromban 5, az esztergomi járásban 5, a tatai járásban 3, a gesztesi járásban 3; házalási engedély 43 adható ki. Rendelet az inségjárnlék kivetéséről A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közölte a belügyminiszter rendeletét az 1934—35. évi inségenyhítő tevékenység költségeinek fedezésére szolgáló inség járulékok kivetéséről és beszedéséről. Eszerint az inségenyhités költségeinek az 1934—35. évben fedezésére a városokban egyszeri inségjárulékot kell kivetni a jövedelemadó, a társulatiadó, a tantiémadó és az általános kereseti adó fizetésére kötelezettek terhére. Ha a kereseti adó kivetése alapjául vett adóalap az évi 500 pengőt nem éri el, az inségjárulék kivetését mellőzni kell. Az egyszeri járulék kulcsa a jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél a jövedelemadónak 20 százaléka, a társulati és tantiévnadót fizető kötelezeiteknél pedig az adónak ugyancsak 20 százaléka. Az általános kereseti adót fizető kötelezettek ez általános kereseti adó alapjául vett adóalapnak 2 százaiékát kötelesek fizetni. A kivetett inségjáruíék 1934. november 15 én válik esedékessé és három egyenlő részletben, 1934. december 15 éig, 1935. január 15-éig és 1935. február 15-éig kamatmentesen fizethető be. IIHJB lí I

Kormányzói elismerés. A kornányzó a belügyminiszter előterjeszésére megengedte, hogy László István városi pénzügyi tanácsnok, vármegyei tűzrendészeti felügyelőnek, a tűzrendészet terén kifejtett munfkásaágáért elismerését tudtul adják. Hock János szombaton kezdte meg egyéves börtönbüntetését. Hock János szombaton kezdte meg egyévi börtönbüntetésének kitöltését. Reggeli kilenc órakor autó állt meg a Markó-utcai fogház előtt. A kocsiból Hock János szállt ki védője társaságában. Botjára támaszkodva, hajlott háttal ment be a fogház kapuján. Dorog község kérelmét elutasították. Egyszer irtunk már arról, hogy Zsalazsomot Doroghoz akarják csatoltatni. Tiltakoztunk ellene és hangoztattuk, hogy egy négyzetcentiméternyi területet sem szabad átengedni abból, ami a városé. A lannár l-ig tart a fegyverbarátság a kisgazdapárt és a kormány közölt, ha... Vasárnap délelőtt érkezett Esztergomba Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére, hogy esztergomi párthiveit tájéRoztassa a mai politikai helyzetről a párt állásfoglalásáról s programmjárói. A pártvezért esztergomi útjára elkísérték: Andaházy-Kasnya Béla, DénesfayDinich Ödön, Rakovszky Tibor képviselők és Cseh-Szombathy László dr., az országos pártválasztmány tagja. A gyűlésre eljött a komárommegyei kisgazdapárt elnöke, Pák János dr. is, akivel többen jöttek komáromi kisgazdák. Az esztergomi járás több községe is képviselve volt. Általában a gyűlést nagy érdeklődés előzte meg. Tizenegy órára i volt hirdetve. A város minden részébői tömegesen jöttek a kisgazdák, iparosok, de még kereskedők i is. Eckhardot akarták hallani .. . I A Magyar Király nagyterme zsúI folásig tnegteit. Kiffer Ferenc, az eszjtergomi kisgazdapárt elnöke üdvözölte Eckhardt Tibort s a vele érkezett képviselőket s a megjelenteket, a gyűlést megnyitotta. Első szónok Dénesfay-Dinich Ödön volt, aki a sajtót támadta. iJes hangon kelt ki az ellen, hogy a sajtó általában a szenzációkat tálalja fel. Egy-egy gyilkosság kiszinezésére hasábokat pazarolnak, a politikával pedig nem