Esztergom és Vidéke, 1934

1934-11-01 / 85.szám

Gyula, *a Move Szent István Lövészcsapat elnöke lelkesítő beszédet intézett a versenyzőkhöz és elismerését fejezte ki a tavalyi versenyt felülmúló nagyszerű eredményért és az ifjúság lelkiismeretes munkájáért. Annál nagyobb az öröme, mert a győztes csapat legtöbb tagja esztergomi és az országszerte szép eredményeket elért esztergomi lövészcsapat idővel kitűnő utánpótlást, illetőleg erősítést fog nyerni. Egy perces beszélgetés dr. Huszár Aladárral, az OTI elnökével Vasárnapi számunkban adtunk hirt arról, hogy az OTI az ország több városában építkezést és egyéb beruházásokat tervez. Felhívtuk az illetékesek figyelmét arra, hogy hassanak oda, hogy Esztergom is részesüljön ebben az akcióban, annál is inkább, mert az OTI elnöki székét jelenleg dr. Huszár Aladár volt esztergomi főispán tölti be. Hétfőn, 29-én d. u. 5 órakor autón tán Észtergomba érkezett dr. Huszár Aladár az OTI elnöke, dr. Weiss István az OTI vezérigazgatója és Debreczeni Miklós titkár társaságában. Az elnök az OTI esztergomi székháza elé hajtatott, majd a kerület igazgatóságával rövid megbeszélést tartott, azután meglátogatta a hivatalokat. Az Esztergom és Vidéke tudósítójának alkalma volt rövid beszélgetést folytatnia az elnökkel. Huszár Aladár dr. kérdésünkre elmondta, hogy esztergomi útjának az a célja, hogy a tervbevett kerületi székházépítése ügyében a helyszínén tájékozódjék. Arra a kérdésünkre, hogy várható-e építés, a következő feleletet adta : — Szándékunk az esztergomi OTI székház felépítése. Hogy mikor valósulhat meg, azt egyenlőre még nem tudhatjuk, mert az függ az önkormányzat és a miniszter döntésétől. — Van határozott terv az építkezésre ? — Érre még választ adni nem lehet — mondotta az elnök — addig mig döntés nincs. Határozott szándékunk, hogy mihelyt lehetséges, az esztergomi körzet székházat kapjon. Eddig tartott a beszélgetés. Hogy OTI ház lesz Esztergomban bizonyosra vehető, hogy építkezés útján, vagy vétel és átalakítások által valósul-e meg a terv, bizonytalan. Erről beszélni még nem lehet, de a helybeli érdekeltség és az ipartestület amellett foglalt álíást, hogy ne házvétel, hanem építkezés útján oldják meg az esztergomi OTI székház problémáját. á vármegyei mezőgazdasági bizottság őszi közgyűlése Komáromban Az egyesitett vármegyék mezőgazdasági bizottsága f. évi október 18-án tartotta őszi rendes közgyűlését *a komáromi városháza kistanács termében. A közgyűlésen jelen voltak : gróf Esterházy Móric elnöklete alatt Szent irmai János törvényhatósági m. kir. főállatorvos, Jeziersky Mihály várm. m. kir. gazdasági felügyelő, Rayman János gyümölcsészeti intéző és vitéz dr. Zsiga János várm. aljegyző, mint előadók, utóbb nevezett úgyis mint jegyzőkönyvvezető, gróf Dégenfeld-Schomburg Ottó várm. lótenyész tési bizottsági elnök, ar. Meszlényi Zoltán prelátus-kanonok, hercegprimási irodaigazgató, Molnár Imre, Cserna Lajos, dr. Vizkelety Sándor, Katona Ferenc, Kosztics Milán, Bodai Imre, Harka János, Czunyi Imre, Török László, Klausz József és Kardos Kálmán bizottsági tagok. Elnök a megjelentek üdvözlése és a gyűlés megnvitása után nem a saját személyére való tekintettel, ha nem a mezőgazdasági érdekképvise leti szervekre bizott ügy fontossága érdekében támogatást kér. — Az érdekképviseletek fontossága tekintetében európaszerte igen nagy átalakulások történtek és vannak folyamatban, melyek beigazolták azt, hogy az egészségesen kiépített és zavartalanul n űködő érdekképviseletek az államigazgatás terén is nagy eredményeket érhetnek el. Nálunk e téren nagy az elmaradottság, a mulasztásokat nekünk kell pótolni. A gyűlés napirendje oly bő, hogy programmot adni nem tartja szükségesnek, annyiszor és annyian adtak programmot, de vajmi keveset hajtottak végre. Abszolút objektivitással óhajtja vezetni a vármegyei mezőgazdasági bizottságot és ennek a közgyűléseit. Ezután áttértek a napirendre, melynek első pontjánál a vármegyei állategészségyí^lap terhére köztenyészrés céljaira beszerzendő bika-akció• ról hosszabb vita indult meg. Jeziersky Mihály ismertette a javaslatot. Klausz József, Czunyi Imre, Török László és Harka János az akció ellen szólaltak fel. Dr. Vizkelety Sándor ismertette a Komárom városban érvényben lévő fedeztetési rendszert. Kelety- József ny. főállatorvos a községek részére kívánja biztositani a bika kiválasztásának jogát. Dr. Meszlényi Zoltán és dr. Zsiga János a javaslat mellett szólaltak fel. A vita bezárása után az elnök elrendelte a szavazást, melynek eredményeként a választott rendes tagok közül heten szavaztak a javaslat ellen, 5-en pedig mellette. Az adófelszólamlási bizottságba a következőket ajánlották: az esztergomi bizottságba: Puksa József, Meszes Ferenc, Pifkó János, Pick Mátyás, Gersner Ferenc és Kosztics Mi Ián; a tatai bizottságba: ifj. Szűcs Mihály, Török László, Klausz Jó zsef, Kardos Kálmán, Marosi József és Győri Vilmos ; a komáromi bizottságba : Molnár Imre, vitéz Mészáros Pái, Harka János. Czunyi Imre, Szijj Mihály és Bodai Imre. Rayman János javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a neszmélyi gyümölcsfaakció folytatása érdekében megkeresi a vármegye alispánját, Klausz József javaslatára pe dig elhatározták, hogy a Vértéstolnán folyamatba tett, illetve megígért faültetési akció ügyében megkérik Fellner Pál országgyűlési képviselőt, hogy azt az illetékes helyen mielőbb bonyolittassa le. Ugyanis nagy nehezen sikerült a gazdákat rávenni, hogy 70 holdat fásitsanak be a kilátásba helyezett 20 filléres csemete-egységár mellett s most utólag 50 fillért kérnek, il letve ily áron ajánlanak csemetéket. A famonopólium elleni tiltakozás ügyét maga a közgyűlési elnök ismertette, mint aki ez üggyel állandóan és behatóan foglalkozik. Fejtegetéseit a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul. A zúgmén fedeztetés megakadá lyozása érdekében Klausz József kérte, hogy a vármegye vezesse be a fedeztetési lajstromozást és a jegyek kötelező rendszerét és arról is gondoskodjék, hogy a ménárverésekről az érdekeltek tudomást sze rezhessenek. A közgyűlés mindkét indítványt magáévá tette s ez ügyben megkeresi az illetékes hatóságokat. Több kisebb ügy megtárgyalása után a közgyűlés délben ért véget. •#•»######»1 Eedves Katolikus Testvérünk! Huszonhét éve fejt ki áldásos működést az elhagyott és züllés veszélyének kitett gyermekek eltartásával és nevelésével a b, e. Rajner Lajos püspök által alapított Keresztény Szeretet Gyermekvédő Müve. Székhe lye Esztergom. Jelenlegi elnöke dr. Meszlényi Zoltán prelátus kanonok. Szerte az országban, csaknem minden egyházmegye területén vannak egyesületünknek gondozottjai. Itt Esztergomban a Simor-árvaházban és a Szent Anna zárdában gondozunk nagyszámú elhagyott és árva fiú- és leánygyermeket. Még 10—15 évvel ezelőtt Eszter gom polgárainak százai voltak egyesületünknek tagjai, számuk azonban — főként elhalálozások folytán — nagyon megcsappant. Az elhagyott és árva gyermekek száma ijesztően nagy. Szeretnénk közülük minél" többet megmenteni, a szeretet cselekedeteivel, testi-lelki gondozással, katholikus valláserkölcsös neveléssel, hogy belőlük a hazának és egyháznak értékes polgárai legyenek. A gyermekeket szerető Jézus nevében azzal a tiszteletteljes kéréssé! fordulunk tehát Esztergom nemesérzésű polgáraihoz, hogy a régi szeretettel és áldozatkészséggel karol ják fel a katholikus gyermekmentés fontos ügyét. Évi tagsági dij 3 P, amelyért a tagok egyesületünk évenként többször megjelenő lapocskáját a Katholikus Gyermekvédelmet is megkapják. Esztergom, 1934. október 25-én. Az egyesület választmányának megbízásából: Nádler István a virilisek névsora A vármegyei igazoló választmány legutóbb megtartott ülésében a közhírré tett vármegyei legtöbb adót fizetők névjegyzéke ellen benyújtott panaszokat felülvizsgálta s gróf Esterházy Móric nagybirtokos csákvári, Mihályi Endre nagybirtokos kömlődi, Györffi Imre ny. kir. tanfelügyelő kömlődi lakos eddig feltüntetett adója kétszeresen való számítását főiskolai végzettségük igazolása folytán elrendelte. Ugyancsak a fenthivatkozott, a legtöbb adót fizetők névjegyzéke ellen benyújtott felszólalás folytán Töldezsán István dorogi lakos vállalkozót 1219.50 P egyszeresen számitott, Galambos János tatai lakos, ny. táblabírót 1051 P kétszeresen számitott, Etter Jenő dr. esztergomi lakos, városiügyészt. .741; 16 P kétszeresen számi tali, Zalay Lajos tatabányai lakos, oki. i mérnököt 73980 P kétszeresen számitott, Ttlesch Alfréd tatabányai lakos, oki. mérnököt 737'40 P kétszeresen számitott, Bélteky Gyula dr. tóvárosi lakos, vármegyei számvevőségi tanácsost 705"56 P egyszeresen számitott, Reusz Ferenc esztergomi lakos, takarékpénztári aligazgatót 654*81 P egyszeresen számitott, Mattyasóvszky Béla dr. esztergomi lakos, ügyvédet 601 "18 P kétszeresen* számitott adóik alapján tekintettel arra, hogy a törvényes követelményeknek minden tekintetben megfeleltek és jogosultságukat hitelt érdemlően. igazolták, a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvenni és adóösszegeikhez mérten őket a megillető helyre besorolni rendelte. A* virilis névjegyzékbe történt új felvételek alapján helyettük kiestek : Kiss Lajos komáromi orvos, Ray Lajos felsőgallai bányafelügy., Koralek Sámuel piszkei kereskedő, Csukás Gyula komáromi hajós, Nagy Ágoston tatai kereskedő, Kellner Sándor dr. tatai ügyvéd, Kötél Pál héregi plébános, Székely Lajos tokodaltárói bányafelügyelő. Ilii adja meg a házadé alapját ? Többen érdeklődtek a szerkesztőségünkben, hogy mi képezi a házadó alapját. Az alábbiakban felelünk a hozzánk intézett kérdésre. Házadót egyaránt kell fizetni a saját használatban lévő és bérbeadott épületek után. Az adó alapja mindenkor az épület nyersbérjövedelme. Bérbeadott épület nyersbérjövedelme alatt azt az összeget kell érteni, arait az adóévet megelőző novemberi bérnegyed lakbérének négyszeres szorzata kitesz. Ha a bérlő havonta fizeti a bért, akkor a novemberi bér tizenkétszerese lesz a nyersbérjöyedelem és egyúttal házadó alapja. Bérjövedelemnek azt az összeget kell tekinteni, amit a bérlő jogszabály, birói ítélet vagy szerződés folytán fizetni tartozik. Ebből a szempontból bérnek tekintendő minden olyan szolgáltatás, amit a bérlő a bérlemény használat fejében akár készpénzben, akár természetben, akár esetleg valami munkateljesítményben nyújt a házbirtokosnak. Igy különösen a nyersbérjövedelemhez kell számítani: 1. a készpénzben kikötött szoros értelemben vett házbért ; 2. a bérlő által természetben történt bármilyen szolgáltatás, továbbá a házbirtokos helyett fizetett köz- és magánjogi terheket. Kár biztosítási dijak, adóssági kamatok, adók, stb. 3. a meghatározott időtartamra szóló bérletnél azt az összeget, amelyet a bérlő a házbirtokos részére a bérleti jogviszonyból folyólag egyszersmindenkorra fizet, 4. a bérlő által vízvezeték, villany, gázvezeték, központi fűtőberendezés, szemétkihordás, lépcsőházvilágítás címén a háztulajdonosnak fizetett összegeket; 5. azt az összeget, amelyet a bérlő a ház birtokossal történt megállapodás értelmében a bérlemény felépítésére, átalakítására, vagy jókarbahozatalára fordított, olyan feltétellel, hogy ennek fejében kevesebb házbért köteles fizetni, mintha a befektetést nem eszközölte volna, 6. az adóalaphoz kell végül számítani minden olyan itt fel nem sorolt összeget, amit a bérlő a háztulajdonos helyett fizet. Házadót kell fizetni az épület bármely részének hirdetés céljaira történt bérbeadásából, továbbá a kapualjak és az udvarterek bérbeadásából származó bevételek után is. A tulajdonos saját használatában lévő épületek bérértékét a kivető hatóságok becslés útján állapítják meg.