Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-28 / 84.szám

Tyler népszövetségi főbiztos jelentése Az ország 1934. évi harmadik évnegyedéről a Népszövetség megbízottja most adta ki jelentését. Ennek a jelentésnek legjelentősebb megállapítása, hogy a július elsejével kezdődő évnegyedben a mult két esztendőben észlelhető javulás megállott és a gazdasági élet megélénkülése nélkül javulás nem is várható. Megállapítja a főbiztos, hogy 1932—33-ban még 88 millió pengős készpénzhiány mutatkozott a költségvetésben s ezt a hiányt 1934 végére 38 millió pengőre sikerült leszorítani. Ez a javulás azonban főként a mult évi bőséges termésnek tulajdonitható. Az idei közepes terméstől az eredmény továbbfokozása nem remélhető. A kiadásokat tovább apasztani aligha lehet, de nem szabad megengedni semmi körülmények között a kiadások emelkedését sem. Az ország terhei olyan súlyosak, hogy jelen időpontban még gondolni sem lehet az adók emelésének megkísérlésére. Az egyenesadó hozadéka nem mutat változást. Némi csökkenés észlelhető a dohányjövedék bevételeinél. Általában véve, ha számolunk a közepes gabonatermés következményeivel — mondja a népszövetségi biztos —, az adóbevételekben is gyengülés jog mutatkozni. Jelenleg 28.996 tisztviselőt tart el az állam. A két év előtti létszámhoz viszonyítva 2048-al kevesebbet, tehát 64 százalékos a csökkentés. Augusztus 31-én az adóhátralékok 306 és félmillió pengőt tettek ki, mig a mult év agusztusában 310 millió pengő volt az adóhátralék. Az ország adófizető polgársága tehát elég szépen törlesztett az adóhátralékból is. A külkereskedelmi forgalom az utóbbi időben nem emelkedett. Az elmúlt év megfelelő hónapjához viszonyítva most már csak a behozaNincs még vége annak a tervszerű küzdelemnek, melyet az összkormány évekkel ezelőtt kezdett meg a munkanélküliség ellen. E küzdelem elején olyan rendeletek jelentek meg, melyek kereken kimondták, hogy a „munkanélküliség enyhítése" is egyik céljuk. Az állam nem tért át a „munkanélküli segélyre", hanem a haszonra váró „pénz" és a „tőke" kedvét keresve, kivételes és számszerűen előre le sem mérhető kedvezményekkel kívánta mozgásba hozni a holtpontra jutott gazdasági ágazatokat. Ezek a kedvezmények aféle „gazdasági csemetefák"-hoz voltak hasonlóak s rendeltetésük az, hogy a gazdasági világvihar miatt sok helyen gyökér nélkül maradt „gazdasági humuszt" benépesítsék s a türelmi esztendők elmultával teremni kezdjenek. Nehéz és igen népszerűtlen feladat volt mindig pénzügyi problémákat az állampolgári „jog és kötelesség" kettős malomköve közt úgy megőrölni tudni, hogy a pénzügyi rendelkezések a közvélemény minősítése és érzése szerint is értékes és eredményes matériává alakuljanak. Ha ilyen elvi álláspontból kiindulva tekintjük az 1929. évi XXIX. tc. felhatalmazása alapján kiadott pénzügyi rendelkezéseket, melyeket „rendkívüli ideiglenes házadómentességek" gyűjtőneve alatt foglalhatunk össze, akkor figyelemreméltó konzekvenciákat látunk megnyilatkozni itt Esztergomban is. tal emelkedik, a kivitel mennyiségében és értékében jóval csökkent. Rámutat, hogy a buza árának emelkedésével egyidejűleg megdrágul az egész ország élelmezése. Drágult a tej, a burgonya, a tűzifa, a belföldi fogyasztók súlyos megterhelésével ugyanakkor, amikor az adózó polgárság az adóterheket is alig birja. Megdöbbentő számok a válásról A Magyar Statisztikai Szemlében, amely a Magyar Királyi Statisztikai Hivatal hivatalos közlönye. Szél Tivadar dr. tollából rendkívül érdekes statisztikai cikk jelent meg a válásokról, azok ujabb alakulásáról. Nem szándékunk kommentárt fűzni asta tisztikához, csupán közöljük a száraz adatokat. Általában véve az egész országban 1000 házasságkötésre 64 elvá lás esik. Ezt az átlagot csupán a római katolikusok nem érik el, a reformátusok nagyjából ezen a szinten mozognak, mig a többiek erősen túlhaladják. Minden 1000 új házasságra esik : izraelitáknál 148"9 görög keletieknél 140*1 evangélikusoknál 83'4 reformátusoknál 65*3 róm. katolikusoknál 54*8 elválás. Az egyező vallású házasfelek elválási arányszáma alacsonyabb, mint a vegyes vallásúaké. Az 1929—32. évi statisztika szerint az 1000 új házasságkötésre eső elválási száma az egyenlő vallásuaknál 59*5 vegyes vallásuaknál 81 8 A fenti számokba foglalt tények gondolkodásra késztethetnek sok em bert. Tekintettel arra, hogy az épitke zés kitűnő és bővizű forrása a gazdasági cirkulációnak s az építkezés körüli sürgés-forgás sok exisztencia csoportosulását jelenti, természetes tehát, hogy az állami raison mindent megtesz, hogy az állampolgárok dolgos „ hangyabolya" együttmaradjon. De a legszebb elgondolások eredményességét is veszélyezteti a hitelélet légzésének időnkinti akadozása, az életstandard védelmi vonalba való szegényes összezsugorodása, amint ezt az alábbiakban számok illusztrálják. Megfontolásra érdemes szenzáció volt az a négy évvel ezelőtt megjelent pénzügyminiszteri rendelet, amely kimondotta, hogy az a háztulajdonos, aki házát költséges áldozatok %án modernizálja, az az építkezésre\fordított költségek felét visszafizetve látja oly formában, hogy a hat, öt, négy éven át a ház után előirt adóból a költségek évi kvótáját levonják. Tehát — röviden szólva — „féláron" lehetett építkezni, csak előlegezni kellett a pénzt. Esztergomban van 2800 háztulajdonos. A 2800 háztulajdonos közül csupán 107 háztulajdonos építkezett „féláron", azaz a város háztulajdonosainak alig négy százaléka. A háztulajdonosok kilencvenhat százaléka, sajnos, nincs érdekelve ebben a „féiárú" építkezésben. Mégis ez a siralmas négyszázaléknyi töredék is nagyon figyelemreméltót produkált, mert a 107 esztergomi háztulajdonos négy év alatt 430.000 pengőt invesztált építkezéseibe. Hozzászámítva azokat is, akik — valami bejelentési mulasztás folytán formahiba miatt — elestek az adókedvezménytől : félmilllió pengőre becsülhető a házak modernizálására fordított összeg. A kincstár 430.000 pengő invesztálási terhet 162.000 pengővel vállalta át magára azzal, hogy az építtető háztulajdonosoknak ötven, hatvan, hatvanhat százalékos adókedvezményt adott. 162.000 pengő házadóról mondott le az állam és részben Esztergom városa is, csakhogy az építkezésektől várt munkaalkalmak el ne maradjanak és a helyi ipar megerősödjék. Ha a 430.000 pengő nem építkezésekbe invesztálódik, hanem mint tőke négy százalékos kamathozadékra szorítkozik, akkor a 430.000 pengő 4 évi produktivitása csupán 68.000 pengő lett volna, tehát csaknem 100.000 pengővel kevesebb értékű, mint a kincstár és város nyújtotta 168.000 pengős adókedvezménye. Az invesztált tőke imént emiitett hasznos produktivitásán kivül az is figyelemreméltó, hogy a félmillió pengő Esztergom város iparos társadalmát támogatta olyformán, hogy a kőműves iparnak jutott 97.000 pengő, azaz az invesztált költségek 22 °/o-a, a faiparnak (ács, asztalos) 52.000 pengő, azaz az építkezési költségek 12 o/

0-a, a szobafestő és mázoló iparnak 24.000 pengő, az invesztált tőke 6 %-a, a vasiparnak 42.000 pengő, az invesztált összeg 10°/o-a. A másik 50% pedig elaprózódott a többi kisebb építkezési iparágak közt és nyersanyagra. De nemcsak a modernizált házak jutottak megbecsülésre érdemes adókedvezményhez, hanem Esztergom város újonnan épített lakóházai is. Az elmúlt négy év alatt Esztergomban 245 új ház épült. Valamennyien ideiglenes házadómentességet élveznek, ami évenkint 26.245 pengő házadó alóli mentesítést jelent. Az új házak értéke kincstári becslés szerint kétmillió hatszázhuszonnégyezer P. Négy év adómentessége pedigl04.980 pengő, azaz az invesztált összeg négy százaléka. A fentiek szerint tehát mind az új építkezéseknél, mind a főleg meglévő épületek modernizálása esetén nyújtott adókedvezmények az invesztáció hasznosságát igazolják s cáfolják azt a tévhitet, hogy a tőke építkezési agilitását a kincstár nem támogatja messzemenőleg. Az adókedvezmények még ma is rendelkezésre állanak az építtetőknek s az adókedvezmények elnyerésére előirt feltételekről készséggel adnak felvilágosítást az illetékes hivatalok. A modernizálási adókedvezmény egyenlőre még 1934. év végéig van érvényben, ha csak a pénzügyminisztérium egy évre még meg nem hosszabbítja. Tekintettel a számokkal illusztrált adókedvezményekre, az ipari munkások további foglalkoztatására és Érdekes kormányrendelet kiadásáról tárgyalnak a belügyminisztériumban. A gazdasági válság óta állandó a panasz, hogy a községi jegyzők egy része nem kapja rendesen az illetményeit s van olyan község, amelyben félév óta nem kepott egyáltalán fizetést a jegyző. Az Országos Jegyző Egyesület vezetősége már régebben kérte a kormányt, hogy ezt a kérdést rendezze. Lehetetlenség ugyanis, hogy családos köztisztviselők hónapokon át ro koni és egyéb kölcsönökből tenges a város modern fejlődésére — fontolóra kell venni a házbirtokosoknak azt, hogy az építkezésekre fordítható tőkéjüket még az adókedvezmények tartama alatt hasznosan invesztálják. Dr. Urbán Imre. Női lelkigyakorlatos báz épül Budapesten A magát kereső és megtaláló lélek útján minden ember haza talál, ha azt az élet csodálatos törvényei ben keresi. Ezeket a törvényeket Isten irta a lélekbe, természetbe, — az egész emberbe s külvilágba, — amelyek ha megvalósulhatnak, akkor mindenütt és mindenben harmónia van. Tudatosan, vagy tudattalanul, de valójában minden ember erre törekszik igaz uton, vagy hamis utakon, azért egyre íeltörőbb a vágy, legyenek otthonok, ahová időnkint az elvonulhatnak több napra, sőt hétre is, ahol elcsendesedve közelebb érzik magukat az Istenhez. Ezeket a csöndes, mély békéjű otthonokat lelkigyakorlatos házaknak nevezik, de nevezhetnék a legkiválóbb gyógyhelyeknek is, ahol a lélek kapja vissza erejét, békéjét, egészségét s ezáltal az egész ember megújul. Nők részére Budapesten a Szentlélek Szövetség készül ilyen lelkigyakorlatos házat létesíteni a he gyektől koszorúzott gyönyörű Hűvösvölgyben, közvetlenül a fővárosi nagyerdő szélén. A ház maga egyelőre 18 cellát foglalna magában s a közös helyiségeket, mint az audiórium és refectórium (előadó és ebédlő). Kertjében pedig a közeljövőben föl fog épülni a remetekertvárosiak Szentlélek-temploma, oratóriummal a lelkigyakorlatozók számára. Mindazokat kérjük, akiknek különösképen is kedves, hogy a Szentlélek tisztelet mélyítésére lelkigyakorlatos ház is létesülhet hazánkban, kapcsolódjanak ezen munkához. A központ cime : Budapest, IV. Ferenciek-tere 7. II. lépcső I. emelet 4. Telefon 851—30. Itt közöljük az általános tudnivalókat : Egy-egy cella alapítása 1300 P. Berendezése 200 P. Ezenkívül bárilyen összeggel való hozzájárulást, vagy kamatmentes kis kölcsönöket hálával fogadnak. Úgyszintén kegytárgyakat, könyveket és használati tárgyakat, mint egyes bútordarabok, felszerelési dolgok, a szoba otthonosságát célzó kézimunkák elkészítését, házi szőtteseket stb. köszönettel vesznek. Az alapitóknak és jótevőknek életrajzát a lelkigyakorlatos ház krónikakönyvében megörökítik s a „Lélek Szava" cimű időközi lap útján a kapcsolatot állandóan fenntartják és megőrzik. sék az életüket. Az Országos Jegyző Egyesület november 3-án tartja idei kongresszusát Budapesten. Mint beavatott helyen értesülünk a kongresszust megelőző napokban megjelenik a jegyzők fizetéséről szóló kormányrendelet. A kormányintézkedés lényege az, hogy a jövőben minden községi jegyző a központi illetményhivatal útján pontosan megkapja a fizetését. Ezen rendelet a derék jegyzői kar régi kívánságát fogja teljesíteni. Van-e az adókedveiményeknek eredménye Esztergomban? Kormányrendelet fog intézkedni a jegyzők fizetéséről