Esztergom és Vidéke, 1934
1934-09-30 / 76.szám
hogy a júliusi kinevezésekkel kapcsolatban a felekezeti tanitók előléptetési ügyével is foglalkoztak és foglalkoznak. Náluk azonban megnehezíti és késlelteti a kínevezések előkészítését az a körülmény, hogy a kijelöléseket nem egyedül a tanfelügyelőség intézi, hanem abba, főleg vallásoktatási és valláserkölcsi szempontból az egyházi főhatóság is beleszól. A kettős elbírálás s annak megfelelő összeegyeztetése pedig több időbe kerül. Jelenleg az a helyzet, hogy az előkészítő tárgyalásokat már teljesen befejezték, a kijelölések is megtörténtek s az egész anyag a napokban a kultuszminisztériumba kerül, ahol a miniszter rövidesen aláírja a kinevezéseket. Mintegy 50 felekezeti tanitó kerül be ezúttal a VII. fizetési osztályba, ami bizony elenyésző kis szám a felekezeti tanítók 12.000-es létszámához képest de a legérdemesebb, hosszabb időt szolgálók számára valamit mégis jelent. A vidéki városok 12 pontja a kormányhoz A városok kongresszusa most készül őszi ülésére és tizenkét pontban foglalta össze a városok kívánságait a kormánnyal szemben: A magyar városok tizenkét pontja a következő: 1. A városok háztartásának már régebben kilátásba helyezett törvényes rendezését és erre a célra megfelelő jövedelmi források átengedését, miután azonban erre az általános gazdasági válság folytán és az államháztartás súlyos helyzete miatt a mostani idő nem alkalmas, ezért 2. a kedvező idők elkövetkeztéig is azt kérik, hogy az államháztartás helyzetének javulásával arányosan a kormányzat a súlyos helyzetben levő városokra is terjessze ki segítő gondoskodását. 3. Kérik a jövedelemelvonások megszüntetését. 4. A forgalmiadó részesedésnél szenvedett veszteségekért rendes évi kárpótlást. 5. Kérik, hogy a városi jövedelmek kártalanítás nélkül többé ne csökkentessenek. 6. Szüntessék meg az egyes állami feladatok terheinek a városokra való áthárítását. 7. A rendőrségi hozzájárulás fizetése és 8. A laktanyák adója alól a városok mentesittessenek. 9. Az inségenyhités költségeit legalább felerészben az állam viselje. 10. Szállítsák le a városok függőkölcsöneinek kamatát és a függőkölcsönöket a viszonyok javulásával alakítsák át törlesztéses kölcsönökké. 11. A külföldi kölcsönök törlesztésének felfüggesztésére és kamatának leszállítására vonatkozó kormányrendelet hatályát hosszabbítsák meg és eszközöljenek ki a hitelezőkkel végleges kedvezményrendezést. 12. Rámutatnak a városok a forgótőke nagy szükségére és azokra a háztartási bajokra, melyek ennek hiányából fakadnak. A Trapéz-cipőgyár országos kirakatversenye. A kirakatversenyben városunkból Weisz Mór Posztóáruháza vesz részt. Zongoratanitás. Brenner Julia zongora iskolájában a (Sissai-u. 1 szám alatt) a 31-i tanév megkezdő dött. Jelentkezni állandóan lehet a délutáni órákban Tandíj: havi 12—18 P Azsur, plissé, endlizés, előnyom tatás, gombkészités Keménynél. EGYRŐL-MÁSRÓL Szegény fejünket ha már megkímélte háború, forradalom, tűzvész árviz és földrengés, bizony még nem hajthatjuk az in diai fakírok hideg nyugalmával gond talán, békés, nyugodt pihenőre, ha tudjuk, hogy levegőben, vizben, ételben, kézszoritásban, csókban és tüszszentésben, utcaporban s ki tudná elősorolni, hogy még hol, mennyi baj és veszedelem les ránk, ha véletlenül rajtunk ront, megtámad, ránkrohan egy óvatlan pillanatban gyarló és véges emberi életünk ádáz ellensége, — mint tudós könyvekben egykoron tanultam : „a bőrünk felületén, a levegőben, a körülöttünk lévő használati tárgyakon milliárdszámra hemzsegő bacillus". Diákéveim stúdiumai ugy mondották, hogy némely patogén bacillus vegetatív alakjai igen szívósak s hogy ezek a patogén bacillusok vagy obligát, vagy fakultativ anareob természetűek az élenyszükséglet tekintetében s hogy Pasteur szerint a rothadás és az erjedés — tudvalevőleg mindkét folyamatot bacillusok, jobban mondva baktériumok okozzák — organikus anyagoknak, gátolt légbehatás mellett, az obligát, vagy fakultativ anareobok feltételezte széthasitásán alapszik, mikor is — például a sajterjedéseknél, — egyidejűleg, vagy egymásra következőleg több specifikus mikroorganizmus együtthatása érvényesül. Elemi tana a bacillus-természetrajznak, hogy a bacillusokat parazitákra és szaprofit^kra osztjuk, meg azok a distinkciók s egyéb megállapitá sok is, melyek például a virulencia tekintetében a bacillusok fiziológiai tulajdonságát s a toxicus anyagok termelését tárgyalják, valamint a vérhas és a tifuszbetegségek bacillusgazdai, bacillushordozó tulajdonságairól szólnak. Te jó Isten! — gondolod magadban a pesti argot terminológiájával — minek mindezt tudni szegény újságolvasónak, kinek élete úgyis csupa gond, aggódás és félelem, részben a közadók, részben meg a bekezdésben említett bacillusinvázió miatt ?... Rátérek hát, miért adtam e rovatban ijesztéssel elegyes rövid bacillusdistinkciókat is. A közelmúlt időkben ugyanis egy közegészségügyi rendelet látott napvilágot, mely éppen a bacillushordozók, úgynevezett bacillusgazdák veszedelmes fertőző tu lajdonságaira való utalással minden kész-élelmiszer árusításával foglalkozó egyént: vendéglőst, korcsmárost, péket, cukrászt, boltost és bo degást, virslist és vegyes felvágottast, kávést és tejcsarnokost s ezek minden alkalmazottját, ki az élelmi szerek készítésénél és kiszolgálásánál közreműködik, laboratóriumi vizsgálattal kombinált egészségügyi megfigyelés alá kötelez. Megszületett végre egy régen várt, kétségtelenül bölcs és korszerű rendelkezés, mely, ha kivitelének a módozataiban nem is nevezhető a legszerencsésebb megoldásnak, — részleteket itt tárgyalni tiltja a köteles újságírói tapintat — mindenesetre haladás a múlthoz képest annyiban, hogy legalább „viszonylagosan" nyugodt leszek afelől, hogy nem tüdővészes, vagy tífuszos hentessegéd szeletelte fel számomra a tiz deka szomorú parizert, habár a szeletelő kést a művelet megkezdése előtt elvitathatatlan jóakarattal oda is törülgette a hasán feszülő kétes tisztaságú kötényhez. Nyugodt leszek továbbá aziránt is, hogy a reggeli péksüteményt bár felületesen manikűrözött körmű, de bacillusmentes sütőtanonc olvassa ki az asztalomra s hogy a korcsmában a murcit, meg az obligát disznósajtot, a melléje adott taplógomba tapintatú zsömlyével bár kissé nikotinillatú, de vérhasmentes kocsmáros szervírozza, a többszörös igénybevételtől már némileg törődött, de a mosásra még egészen meg nem érett abroszra. Szóval a rendelkezés intenciója kétségtelenül tiszteletre- és elismerésreméltó, mégis csak részben megnyugtató a hatása s bár elvitathatatlan haladást jelent a népegészségügy javítása terén a múlthoz képest, azért engem nem elégít ki s nem oszlatja el teljesen a bacillusinvázió tudatából táplálkozó aggályaimat. Mert hol van még a házicseléd, a fodrász, a fürdői alkalmazottak, a dajkák, a piaci árusok — kik a gyümölcsöt s egyéb terményeiket a földre teritett s használatból kivont fehérneműfoszlányokon árusítják, miközben bősz utcaseprőhad az öntözetlen utca porát teljes kéjjel és ambícióval kavarja — a piaci cukorárus s a szatócs, ki a savanyú cukorkát 2 fillérért 3 szemet úgy olvassa ki piszkos markával az utcagyerek ugyanolyan tisztaságú markába. Szólhatnánk még a vásári limonádékról, a felvágott görögdinnyéről, a hordóban árult kovászos uborkáról, a pattogatott kukoricáról stb. stb., de hát majd eljön ezeknek az ideje is, az általános és egyetemleges köztisztasági és közegészségügyi szabályzat, vagy törvény, amelynek szigorú végrehajtása esetén, majd egyszer talán nem is olyan soká, nyugodtan hajthatjuk majd a cimben emiitett szegény fejünket gondtalan s bútalan pihenőre s ha minden oldalon gátat vetnek már a bacillusözönnek, legfeljebb úgy bírunk majd meghalni, ha valami épülő házról egy tégla esik szegény fejünkre, vagy ha autónk az árokba fordul s mi koponyaalapi töréssel, de utolsó sóhajunkban a bacillusok iránti kárörömmel szenderülünk át arra a bizonyos jobb létre, hol nincs már Streptococcus, staphilococcus, nincsenek paraziták és szaprofiták, csak békesség és nyugalom. Addig is azonban várjuk a megkezdett s a népegészségügy immár szép eredményeket, — ingyenes tüdőgondozó intézeteket, egészségügyi házakat, Stefánia-rendelőket, iskolaorvosi intézményt, diák-fogászatot, stb. — felmutató áldásos védőintézkedéseinek folytatását. VILÁGREKORD Előfizetőinkhez! Lapunk mai száma érdekes meglepetéssel kedveskedik előfizetőinknek és példányszámonkint vásárló olvasóinknak. A mai számtól kezdve minden vasárnapi számunkhoz 8 oldalas képes mellékletet adunk. A szép, mélynomásos melléklet, az „Esztergom és Vidéke képes heti melléklete" képekben számol be a fontosabb heti eseményekről, közli a sportképeket és a legújabb áivatot. Lapunk előfizetői és példányonkint vásárlói ezt a fővárosi nívójú képesmellékletet teljesen díjtalanul kapják s az előfizetési árat, sem az egyes számok árát nem emeljük. Így akarjuk élőjizetöiuk és olvasóink velünk szemben — különösen az utóbbi időkben — megnyilvánuló ragaszkodását meghálálni. A modern idők, a rádió" korát éljük s tudjuk, hogy közönségünk is kivánja a korral való haladást. Mi eleget teszünk ennek. Képekben is beszámolunk a heti eseményekről. Hisszük, hogy t. előfizetőink oly szeretettel fogadják lapunk ezen újitását, mint amilyennel mi azt nyújtjuk, Standard SUPER 35 OKTÓDÁS 5+1 CSÖVES RÁDIÓ RÖVID, KÖZÉP ÉS HOSSZÚ HULLÁMRA. Egyedárusitő: Juracsek Ferenc Kossuth Lajos-utca 27. A hercegprímás itthon. Serédi Jusztinián dr. bibornok hercegprímás, aki szombat óta, bérmaútja félbeszakításával a fővárosban tartózkodott, hogy ott résztvegyen a jubiláris Katolikus Nagygyűlés tanácskozásain és elnököljön a püspöki konferencián, szerdán este hazaérkezett székhelyére. Vasárnap újból folytatja Tarjánban félbeszakított őszi bérmaútját és kánoni látogatásait. A püspöki kar a kormányzónál. A kormányzó szerdán fogadta a katolikus nagygyűlés alkalmából Budapesten egybegyűlt főpapokat, akiknek nevében Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprimás üdv/özöte a kormányiót, megemlékezvén a Budapestre való bevonulásának tizenötödik évfordulójáról. A kormányzó közvetlen meleg szavakkal köszönte meg a hercegprimás és a katolikus főpapság üdvözletét, majd hosszasan elbeszélgetett a megjelent egyháznagyokkal. Süttőn készül a budapesti Mátyás-templom toronysisakja. Tavasz óta húzódik már a Mátyástemplom toronysisakjának újjáépítési ügye. Ezt a toronysisakot negyedmillió pengőért akarta megcsináltatni a főváros, de a budapesti vállalkozók olyan drága ajánlatot nyújtottak be, hogy a fővárosnak vidéki ajánlatot kellett elfogadni, még pedig Müller Ernő m. kir. kormányfőtanácsos, süttői kőbányatulajdonosét, aki 25 000 pengővel kért kevesebbet, mint a budapestiek. Saját bányája van, ezért lehet olcsóbb. 270.000 pengőért vállalta a munkát. A budapesti vállalkozók a fővárosnak ezen döntését megfellebbezték, de ezt a belügyminiszter elutasította. A főváros részéről már ki is szálltak Süttőre, hogy a kőbányán a helyszinen jelöljék meg azokat a kőtömböket, amelyekből a Mátyás-templom toronysisakját ki kell majd faragni. Október 31: takarékossági nap. Az utóbbi években október 31-i kén a legtöbb állam pénzintézetei takarékossági napot tartanak. Nálunk is meghonosították ezt a propagandát és evégből megalakították a takarékossági bizottságot. Most ez a bizottság úgy határozott, hogy az idén az iskolákban és a papság közreműködésével tartják meg a takarékossági napot. Az iskolákban a tanitók