Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-16 / 72.szám

József és Nagy János. Számvizsgá­lók : Tihanyi Ferenc és Éliás István. Fegyelmi bizottság: Süttő István dr. és Bárdos Béla. Választmányi tagok; Ducks De­zső, Engelhardt Ignác, Fazekas Gé­za, Frommer Sándor, Gábris Antal. Gálitz József, Guttray Gyula, Iványi Ede, Kneizl István, ifj. Kósik Ferenc, Kókai Árpád, Kovács Jenő, Kulau­zov Márton, Laiszky Kázmér, László György dr., Nelhiebel Antal, Pollák Aladár, Putz Lajos, Zalaváry József és Zelenyák Ferenc. Rendezők : Iványi Ede, Maschli Já­nos, Erős János és Ilcsik Ferenc. Ismételten hangsúlyozzuk, a veze­tőség mindent elkövet a sport érde­kében. Személyüket adják oda Esz tergomért. Reméljük, hogy ennyi önzetlenség láttán a közönség is pártfogásába veszi az újra alakult, de szellemében a régi ETK-t, elő­segíti a csapat boldogulását, ezáltal intenzív esztergomi sportélet lehető­ségét . . . Bajta község búcsúja A Duna túlsó oldalán, a csehek által megszállt magyar területen fekvő Bajta község szeptember 8-án, Kis­boldogasszony ünnepén tartja búcsú­ját. Nagy ünnepe ez mindenkor a község katolikus népének. Az idei búcsú azonban minden eddiginél fényesebb, megkapóbb és bensősé­gesebb volt. Ezen a napon iktatták be a község új plébánosát, Benye Ferenc esperes-plébánost lelkipásztori javadalmába és ekkor szentelték fel az új plébános buzgó fáradozása és a hivők áldozatkészége folytán újon­nan festett templomot, az új fehér­márvány főoltárt, a rajta elhelyezett új, életnagyságú Kisboldogasszony szoborral és a templom új orgona ját. Mindez nyolc hónapi munkája az új plébánosnak, aki nemcsak a hivők áldozatkészségét fejlesztette ki és a templomot ékesítette fel Isten házához méltóan, hanem az egyszerű falusi emberekből énekkart szerve­zett s azt maga tanította be buzgó fáradozással s nagy tudással. Igy ér­kezett el a község búcsúnapja. Kisasszony ünnepén már kora reggel talpon volt a község apraja­nagyja. A beiktatásra és felszentelésre érkező helembai esperest Kégly Györ gyöt nagy ünnepélyességgel fogad­ták, akit egy fehérruhás kislány üdvözölt s szép virágcsokrot nyúj tott át az esperesnek, majd a tűz oltók sorfala között a templomba vonult kíséretével az esperes. Tem­plomba lépve, a kórus elénekelte Beethoven: Isten dicsőségét. A fel szentelési szertartás után megkezdő­dött az installációs szentmise, mely alatt az énekkar Schubert miséjét adta elő, melyet szintén a plébános tanított be. A késő déli órákba bele­szaladt már az idő, mire vége volt a templomi ünnepségnek. De még ezzel nem volt vége Bajta ünnepé­nek ... A litánia után körmenetben vo nult fel a templomból a község népe a község főterén szintén most épült moder kultúrházhoz, melyben a szö­vetkezet is elhelyezést nyert, hogy azt is felszentelje az esperes A da­lárda itt is szépen énekelt. Ezzel fejeződött be a község ün­nepe. Igazi búcsú volt. Ilyet még nem látott a kéklő hegyek alján elte rülő Bajta község ... A legszebb ünnep az áldozatos tettek ünnepe . . . Boldog öröm, mert a pásztor meg­lelte nyáját. A nyáj pedig figyel, hall­gat a jó pásztorra, mert érzi, hogy az hiven őrzi, szeretettel vezeti az ő juhocskáit a nagy úton : Isten országa felé . . . Boldog Bajta község, bár sok város és község követné példá­dat a megértő, áldozatos munkában isten dicsőségére s az emberek javára. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmßmmmmm A vármegyei közgyűlésen a költségve­tés, városi és községi képviselőtestületi határozatok szerepeltek A vármegyei törvényhatósági kis­gyűlés folyó hó ll-én ülést tartott Radócsay László dr. főispán elnök­lésével. Az ötven pontból álló tárgy­sorozatban szerepelt a háztartási- és ebadó-alap jövő évi költségvetése, amelyek tárgyalása során v. Szivós­Waldvogel József ny. tábornok, kis­gyűlési tag felszólalására a főjegyző kijelentette, hogy a jövőben a költ­ségvetési tervezetet a tagoknak elő zetesen megküldik, hogy érdemben hozzászólhassanak. Egyébként a költségvetéseket változatlanul elfo­gadták. A továbbiak során Vécsey Kálmán dr. árvaszéki ülnök részére személyi pótlékot szavazott meg a kisgyűlés és kihirdette Weisz Jenő dr. felsőgallai orvos és fialom Géza nagyigmándi állatorvos oklevelét és engedélyezte Csolnok községben a gyógyszertár felállítását. A városi és községi határozatok közül fonto­sabb Komárom város határozata viz­műórák beszerzése tárgyában, me­lyet jóváhagytak és utasították a várost, hogy erre versenytárgyalást hirdessen. Jóváhagyta Ammer József karnagy jogviszonyának rendezését, Jármy István dr. fellebbezését a város n _és a Közüzemi Rt. között fenn­állott villamos szerződés felmondá­sára és a Hungária Rt. részére tör­tént bérbeadására nézve — elutasí­totta, Nagy vita indult meg a köz­tenyésztésre szánt bikák beszerzé­sével kapcsolatban. A terv szerint a szükséges állatokat a vármegye szerezné meg és osztaná szét az egyes községeknek, amelyeknek tar­tásáról és gondozásáról a jövőben is a községek gondoskodnának, mig a beszerzéshez az állatot igénylő tehenek után 3 pengőt szednének be a vármegye javára. Több hozzá­szólás után elhatározták, hogy a vármegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának és a me­zőgazdasági bizottságnak véleményé­nyét kérik ki és a következő gyűlé­sen tárgyalják le érdemben a javas­latot. A vármegyei közigazgatási bizott­ság Radócsay László dr. főispán el­nöklete alatt megtartott rendes havi gyűlésén ismertetett alispáni jelen­tés szerint az elmúlt hó legkima­gaslóbb eseménye a -város ünnepi hete volt, amelyen az ekölcsi siker az anyagival párosult. A vármegyei gazdasági felügyelő havi jelentése szerint a cséplési mun­kák teljesen befejeződtek, a lucerna és lóhere termés jó közepes. Az őszi termények is közepes eredményt mutatnak. A terményárak folytonos emelkedést mutatnak, az állatárak esése megállt, sőt egyeseké emelke­dést mutat. A tiszti főorvos jelentése szerint a lakosság egészségügyi viszonyai kedvezőek voltak. Fertőző betegség nagyobb számban nem fordult elő, kivéve Vérteskethelyt, ahol enyhe le­folyású vörhenyjárvány volt. A tanfelügyelői jelentésben a tatai izr. iskola tanítói viszályai szere­peltek. Körmendi Lajos dr. iskolaszéki elnök panaszát elutasították, ellene a tanfelügyelő a fegyelmi megindi­és csodásan tartós PALMA OKMA CIPŐTALPPAL küldje gyermekét az iskolába 1 Még ma rendelje meg cipészénél 1 tását kérte a minisztériumtól. Gott­diener László tanítót pedig meg­intésben részesítette. Az államépitészeti hivatal jelen­tése szerint az utak forgalomképes állapotban vannak, az utak építése befejeződött, folyamatban van a Bajna—epöli, Dunaszentmiklós—szó­rnod—tóvárosi, Kisbér—vértesket­hely—tarkányi vicinális utak épí­tése. A mezőgazdasági bizottság Re­viczky Gábor dr. II. főjegyző el­nökete alatt megalakult. Elnökké gróf Eszterházy Móricot, alelnökké Meszlényi Zoltán dr.-t, jegyzővé v. Zsiga János dr.-t, helyettes jegyzővé Schalkház Ferencet választották. Azután az egyes bizottságok, ka­marai rendes és póttagok megvá­lasztása, illetőleg kinevezése tör­tént. Frey Vilmos hivatalos jelölt az alispáni állásra F. hó 13-án délelőtt fél 10—12 ra között folyt le a vármegyehá­án az a fontos értekezlet, melyet r. Radócsay László főispán hívott lösszé az alispáni állás betöltése tár­gyában. A meghívott bizottsági tagok mint­tegy 50-en jelentek meg a várme­gye minden részéből és a megjelen­tek komoly egyénisége és közéleti súlya már előre mutatta, hogy az értekezlet döntő befolyással lesz a küszöbön álló alispáni választásra. Az elnöklő főispán megnyitó sza­vaiban kiemelte, hogy az alispáni állás betöltésénél egyedüli irányadó szempont az egyesitett vármegyék er­deke, mely mellett minden helyi vonatko­zású vagy személyes érdeknek el kell törpülnie. Ő a maga részéről kizárólag a közérdek szempontjából vizsgálta ezt a kérdést és alapos és lelkiismeretes mérlegelés után dr. Frey Vilmos Esztergom­vármegye volt főjegyzője, az egyesített vármegyék árva­széki elnöke, jelenleg a vár­megye egyik kerületének or­szággyűlési képviselője mel­lett foglal állást és kéri az értekezlet minden tagját s rajtuk keresztül a vármegye egész törvényhatóságát, hogy őt ezen köz­érdekű elhatározásában támogassák. A főispán ezen állásfoglalását egy­részt dr. Frey Vilmos hivatali és egyéni kvalitásaival, ezen fontos állásra való közismert rátermettségével indokolta, másrészt alátámasztotta avval is, hogy dr. Frey Vilmost az ország vezető köreiben is kiváló megbecsülésben részesitik s igy megválasztását a vármegye érdeke, de magasabb politikai szem­pontból is kívánatosnak tartják. Dr. Frey Vilmos nobilis felfo­gása, absolut igazságérzete és hoz­záférhetlen korrektsége a legbizto­sabb garancia, hogy az egyesitett vármegyék kö­zött nem fog különbséget tenni bármelyiknek előnyére vagy hátrá­nyára, egyébként erre ő maga is erkölcsi ga­ranciát vállal és meggyőződése, hogy ha ezen ter­vének keresztülvitelében támogatják, rövidesen mindenki fogja látni, hogy midőn dr. Frey Vilmos alis­páni választásához kéri a törvény­hatósági bizottság támogatását, úgy kizárólag az egyesített vármegyék jól felfogott érdekében cselekszik. A főispán komoly, határozott és meggyőző beszéde mindenkire mély hatást gyakorolt és nagyrészt an­nak köszönhető, hogy az értekezlet a legnagyobb tárgyilagossággal és mindvégig conciliáns hangon folyt le. A felszólalások folyamán dr. Ma­chovits Gyula érseki helynök, Vida Jenő, a MÁK vezérigazgatója, dr. Gróh József, az Esztergomi Kereske­delmi és Iparbank elnök-igazgatója, gróf Zichy Ernő ácsi nagybirtokos, báró Bothmer Árpád ny. altábornagy, Németh István ácsi és Surányi Fe­renc komáromi apát-plébánosok, dr. Mike Lajos kir. közjegyző, dr. Toma­nóczy József komáromi tb. főügyész és vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok magukévá tették a főispán állásfoglalását és különös elismerést váltott ki a komárommegyei bizott­sági tagok azon emelkedett felfo­gása, hogy érthető és becsülésre méltó lokálpatriotizmusukat is fel­áldozzák a közérdek, az egység és a békés együttműködés minél fon­tosabb megteremtése érdekében és különösen arra kérték a főispánt, hogy ezt avval is mozdítsa elő, hogy a választás előtt igyekezzék az egész törvényhatóságot e kérdésben egységes állásfog­lalásra bírni. Garzuly József és Ghiczy Elemér bár teljes bizalmukat nyilvánították a főispán elgondolásával és Frey Vilmos személyével szemben, mégis eddigi közismert álláspontjukat, mely szerint komárommegyei tisztviselőt óhajtan ának az alispáni székben látni, Komárom vármegye érdekéből fel nem adhatják. A főispán meleg és elismerő sza­vai után az ülés teljes nyugalomban ért véget s mindenki avval az ér­zéssel távozott, hogy az alispánválasztás remélhe­tőleg teljes egyetértésben fog az annyira óhajtott és szüksé­ges békés és egységes együttműkö­dés biztosítása érdekében lefolyni. Kézimunka és fonalak dús vá­lasztékban Keménynél.

Next

/
Thumbnails
Contents