Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-13 / 71.szám

rsz rrRfi fticMKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 71. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1934. SZEPTEMBER 13 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 feFeSZtény pOÜtlkaí ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10. vasárnap 20 fii. Szegény, jó szülők, kik gondterhes arccal jöttök-mentek a város utcáin s mig magatokban riadtan számolgatjátok a beiratás, a tandíj, a tanszerek s az internátusi dij költségeit, addig rejtett félelem­mel gondoltok arra, hogy ha azt a nehéz számtani problémát már vala­hogy megoldottátok: hogyan lehet havi 160 pengő fizetésből 150 pen­gőt kiadni úgy, hogy a megmaradt 10 pengőből még a lakbért is ki­fizessétek s az otthonmaradt négy­tagú család is megéljen a hónap végéig, — vajh akkor már nyugod­tak lehettek-e afelől, hogy a kinos­keservesen megnélkülözött pénzetek megtermi-e majd egykor a maga, keserves bizonytalanságok között várva-várt gyümölcseit: a diplomát, az állást, s no, — amire legfőké­pen számítotok: azt a hálát, me­lyet viszonzásul méltán elvártok kedves és dédelgetett gyermeketek szivében ? fiát bizony a pápaszemes, öreg szeptember, a tudományok, a hiva­tali állások, a közéleti boldogulás vén kalmárja, aki ilyenkor kirakja pultjára a csillogó, csábító árukat: a magas hivatali állásokat, a fényes, előkelő, gondtalan életet, a nagy fizetéseket s kínálgatja ravaszul, — no vegyétek gyerekek! — rendsze­rint galádul becsap benneteket... Mert az életben való boldogulás a tudományszerzéssel kezdődik ugyan, de a megszerzett diploma — jajjaj 1 — szomorú, — csak rózsa­színű sorsjegy, mellyel, ha szeren­csés nyerő vagy, megnyerheted a kisebb-nagyobb nyeremények vala­melyikét, vagy egy szürke kis gya­kornoki állást a sóhivatalban, vagy egy titkárságot valamelyik külföldi nagykövetségnél s idővel lehet be lőled vagy csendes számmoly, vagy meghatalmazott miniszter, mert a tudomány mellé egy kis szerencse is kell az életben, vagy legalább is egy felbukkanó kedvező eshetőség, melynek ha elmulasztod idejében megragadni az üstökét, lemerül a víz alá >s te ott álsz a parton gyá­ván, bambán, nevetségesen, várva ujabb huszonöt esztendőket ilyen kínálkozó ujabb szerencsére, ha ugyan előfordul ez mégegyszer szo­morú életedben... S ha már sikerült is kifogni azt a jó halat, ha már meg is van az a jó állás, a szép fizetés, a nagy jövedelem, a rang, a mód, — lesz-e még akkor hála, szeretet, visszagon­dolás, beismerés gyermeked szivé­ben-lelkében, melyre te szegény jó szülő, gondtalan, nyugodt öregko­rod csendes, békés, napsugaras tusz­kulánumának fundamentumát jóhi­szemű reménykedéssel már most építgeted... ? fiát erre gondoltam szegény jó szülő én is, mikor Írásomat úgy kezdettem, hogy „szegény 11 jó szülő, mert hát nol — hogy is mondjam, mert nem szeretném ebben a gond­terhes nehéz órákban aggodalmaidat még szaporítani is, hogy is mond­jam, no igen, ez a hála, ez néha nem szokott olyan bensőséges, mély, olyan igazi lenni, mint amilyenre te méltán számíthatnál a szájadtól megvont tandíj, beiratási és inter­nátusi dij ellenértékéül úgy 20—30 év multán, mikor is majd reszkető kezeddel s feledékeny, fáradt fejed­del össze sem tudod számolni már, hogy mennyit is tett ki végössze­gében ez a nehéz áldozathozás egy hosszú emberélet sok-sok évén át addig mig egyszer — ne adja Isten — te is arra szorulnál, hogy szép állásban, magas rangban, jó mód­ban lévő fiad megkönnyítse szá­modra öregkorod nehéz napjait... Mert bizony sok csúnya mesét hallottam én már hálátlan, feledé­keny, ridegszivű gyermekekről, no de ugye, ezek csak ritka kivételek, csúnya eltévelyedések, melyeket — ments Isten! — nem is szabad álta­lános szabályul elfogadni, mert hal­lottunk szép történeteket is hálás, melegszívű, gondos és becsületes gyermekekről, kik becsületbeli adós­ságnak tekintették, hogy felnőtt ko­rukban visszafizessék szüleiknek a havi 160 pengő jövedelemből egy­kor rájuk, taníttatásukra fordított havi 150 pengőket... Nem kell hát, hogy keseregj, hogy aggályoskodj, hogy félj előre. Jó az Isten jót ád! írasd csak be bátran, Uötelességszerűleg, úgy, mint látod, más szülő is teszi, gyermekedet az iskolába, hozz meg érte, tanításáért minden lehető áldozatot, ha kell még nélkülözés árán is, mert ez az idő többé vissza nem jő, s mást mit is adhatnál gyermekednek, a többit pedig bízd a jó Istenre... Látod, milyen szépen szól szep­temberi körlevelében Vác bölcs püs­pöke a tanítókhoz, a szülőkhöz és a gyermekekhez, midőn Don Bosco példájára utalva bizonyítja, hogy cso dákat tud művelni a tanitó, akinek szive telve van szeretettel a gyer­mekek iránt. A nevelés ugyan első­sorban a szülő gondja — úgymond — de ha a szülő nem éri fel hiva­tása magaslatát, a tanítónak kell he­lyébe lépnie, apának, anyának böl­csességét és szeretetét kell érez­tetni a gyermekekkel. A tanulóifjú­sághoz intézett főpásztori szózatá­ban Don Bosco életpéldájára való utalással kéri őket, hogy legyenek mindig jó és hálás gyermekei szü­leiknek. Hát amikor beíratod kicsi gyer­mekedet az iskolába bizz a jó Isten­ben, Don Bosco közbenjárásában s gyermeked tanítójának jó szivében, hogy gyermekedből igazán hálás, melegszívű, gondos embert fognak nevelni, akiben teljesülni fognak el­gondolásaid, vágyaid, reményeid ... Adja Isten, hogy úgy is legyen ! Az esztergomi bazilika előtt tervezett szabadtéri előadások ügye Az utóbbi időben több cikk jelent meg részben helyi, részben fővárosi lapokban, melyek az esztergomi bazilika előtt rendezendő szabadtéri előadások ügyével foglalkoztak. Ezeknek a cikkeknek megírására s a címben jelzett terv propagálására kétségtelenül a bécsi, salzburgi s az itthoniak közül a szegedi szabad­téri játékok sikere adta meg az impulzust. Az esztergomi bazilikát évente több és több hazai s külföldi művészember látogatja s ezek között is többször tervezgetés tárgyát ké­pezte az esztergomi bazilika előtt előadandó szabadtéri játékok lehető­ségének kérdése. Az esztergomi ba­zilika architektúrája, térbeli elhelye­zése, geográfiai környezete valóban fönséges környezetül szolgálhatná­nak nagystílű szabadtéri előadások rendezésere, ha egyéb adottságok is megvolnának, melyeket csak a hely alapos ismerői, meg speciálisan az ilyen előadások rendezéséhez értő szakemberek állapithatnának meg, amelyek azonban, mint értesültünk, az esztergomi bazilikánál nincsenek meg, sőt ilyenek nem is létesíthe­tők s igy az esztergomi bazilika előtti tér ilyen előadások tartására nem is volna alkalmas. Egyik budapesti szinházi lap leg­utóbbi számában ugyanis a követ­kező híradás jelent meg: „Szenzációs szabadtéri előadás terve foglalkoztatja az illetékeseket. Arról van szó, hogy egy külföldi pénzcsoport ajánlatot tett az eszter­gomi primási hivatalnak egy nagy­szabású szabadtéri játéksorozatra. I Az ajánlattevők: De Stein francia ! bankár és egy külföldön élő magyar ; rendező műsortervezetükben elő­adták, hogy az esztergomi Dóm-tér I kiválóan alkalmas szabadtéri játé­I kokra. Megemlítették, hogy nemzet­közi attrakcióról akarnak gondos­kodni. Olyasmiről, ami a világ min­den tájáról Esztergomba vonja az idegeneket. És bejelentették azt is, hogy nemcsak tervezettel jöttek, hanem kész tárgyalási eredmények­kel. Igy például megállapodtak Rein­hardt Miksával, aki bizonyos fel­tételekkel hajlandó a „Mirakel" esz­tergomi rendezésére. Darvas Lili is hajlandó a vendégszereplésre. De a „ Mirakel"-en kivül sor ke­rülne Reinhardt, Carlheinz Martin és Gordon Pál rendezésében a „Jeder­mann"-ra és „fianneles Himmel­fahrt" szabadtéri előadására is. Kon­certek is lennének. Furtwängler, Bartók Béla és Erich Kleiber diri­gálása mellett a magyar és német filharmonikusok fognak hangverse­nyezni Esztergomban. A tárgyalásokat Lepoíd kanonok vezeti." Megkértük tehát e híradás nyo­mán Lepold Antal dr. prelátus­kanonok urat, adna felvilágosítást lapunk olvasói számára ez ügy mai állásáról. Lepold Antal dr. prelátus a kö­vetkezőkben volt szives tájékoztatni lapunkat: — Mintegy fél évvel ezelőtt csak­ugyan jártak nálam ez ügyben s én meghallgattam az előadott terveze­tet, Oeminenciája, a Hercegprimás elé terjesztettem ez ügyet, ki szak­vélemény céljából áttette a kultusz­minisztérium művészeti szakosztá­lyához, hol szakemberek tanulmá­nyozták a dolgot s helyszíni meg­állapítások alapján a szabadtéri elő­adások tartását az esztergomi dóm­téren kivihetetlennek tartották több­féle okból is. Először is a várhegy állandóan s erősen széljárta hely lévén, az erősebb hangok is úgy­szólván elmosódva, elhalkulva jut­nának csak a hallgatók füléhez, nem is szólva arról, hogy a bazilika oszlopcsarnokának igen rossz az akusztikája, aminél fogva az élő beszéd s a kisérő zene teljesen kao­tikusan hatna, de mert az előtte létesítendő nézőteret nem is hatá­rolják épületek, mint pl. Szegeden vagy Salzburgban, a hanghatások nem is érvényesülnének úgy, mint zárt téren, vagy beépített területen. Aztán még ott áll a téren Patrona Hungáriáé ércszobra, mi a kilátást zavarná, egyébiránt a nézőtérnek szánt terület lejtése is éppen ellen­tétes azzal, ami a tribünök, illetve ülőhelyek számára alkalmas volna, t. i. a térnek az oszlopcsarnok felé kellene lejtenie s nem attól éppen ellenkezőleg elhajolnia. E főbb oko­kon kivül az sem látszik valószínű­nek, hogy Esztergomba, ebbe a kis határszéli városba nagyobb néző­tömeget lehetne már csak e kedve­zőtlen földrajzi fekvésénél fogva is elhozni s itt esti, éjszakai előadá­sok végeztével elhelyezni, mert ehez nagyobb befektetést igénylő berendezések is kellenének, már pedig hihetetlenül nagy összegekbe kerülő díszletek kiállítása, stb. egyéb kiadások mellett, a szakbizottság véleménye szerint, a dolog nem is volna rentábilis. Az ügy tehát a fenti szakvélemény alapján valószínűleg hosszabb időre holtpontra jutott. Ezeket mondotta Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, az ügy legalapo­sabb ismerője, kire, mint az ügy intézőjére, az emiitett szinházi heti lap fenn közölt cikkében hivatkozik. A nagystílű tervekből, melyek mint közeli lehetőségek, inkább csak a szinházi lap cikkírójának beállításá­ban születtek meg, ennyi a tényle­ges valóság, ami bizonyára végle­gesen el is döntötte az esztergomi bazilika előtt tervezett szabadtéri előadások ügyét. Torna-cipő, nadrág, trikó, blúz legolcsóbb Keménynél. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészéin ügyekben nyomoz, okmányo­kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bei- mint külföldön. Hornomé Sz. A. német nyelv­iskolájában (Úri u. 4 sz.) a taní­tás október 1-én kezdődik. Érdek­lődni, beiratkozni bármikor lehet Tanítás .heti 3 órában. (2 tanítási, 1 játékóra) Tandíj havi 4 pengő. Azsur, plissé, endüzés, előnyom tatás, gombkészités Keménynél.

Next

/
Thumbnails
Contents