Esztergom és Vidéke, 1934

1934-01-28 / 8.szám

Máro. 4-én nagyszabású Actio Catholicanap lesz Esztergomban A magyar katolikus társadalom minden erejét és jóindulatú készségét összefogni kivánó s a magyar katolicizmust a hitélet, az egyház és a haza érdekében öntudatos cselekvőképes társadalmi szervvé egyesítő Actio Catholika f. évi március 4-én nyilvánosan is kibontja zászlaját Esztergomban. E zászlóbontás minden bizonnyal országos figyelmet fog kelteni, éppen ezért már most megindultak az előkészületek, hogy ez a fontos katolikus megmozdulás Esztergomban nagyszabású és maradandó hatású legyen. Ez ügyben csütörtökön délután fél 5 órakor Drahos János dr. prelátus-kanonoknak, az Actio Catholika főegyházmegyei igazgatójának elnöklete mellett a primási palotában értekezlet volt, amelyen az esztergomi katolikus egyházközségek egyházi és világi elnökei, az egyházmegyei A. C. szakosztályok esztergomi vezetői, az egyházmegyei tanács Esztergomban lakó tagjai s az A Magyar Városok Országos Kongresszusa köriratot intézett az ösz szes törvényhatóságokhoz, amelyeknek figyelmét egy rendkívül fontos kérdésre hívja fel. A biztosító társaságok azzal, hogy három évvel ezelőtt kartelbe léptek, olyan díjtételeket állapítottak meg, amelyek 300 százalékkal magasabbak a régieknél. Miután a városok nagy részének biztosítási kötvénye a közeljövőben lejár, a kerületeket az a veszély fenyegeti, hogy az új bizA gazdatartozások rendezéséről szóló rendeletek értelmében védett birtokká nyilvánított ingatlanon jelzáloggal biztosított, az 1933 október 24. napja előtt lejárt, hátralékos kamatok tudvalevőleg az eredeti tőkeköveteléshez csatolhatok; az ekép tőkésített kamatok fizetésére a gazdaadós igénybe veheti a halasztást. Az igazságügyminiszter most rendeletet adott ki, amely rendelet részletesen szabályozza, hogy a hátralékos kamatok tőkésítését a telek könyvi hatóság milyen bekebelezési nyilatkozat alapján és milyen alakban jegyezze be a telekkönyvbe ; a tőkésített kamat és ennek további kamata erejéig a tőkekövetelés biz tositására szolgáló rangsorban biztosítéki jelzálog bejegyzését rendelik el; ez a bejegyzés azonban nem érinti az adósnak azt a jogát, hogy esztergomi kat. jellegű tanintézetek és egyesületek képviselői jelentek meg.. Az esztergomi Actio CatholicaNappal kapcsolatos gyűlések — a megbeszélt tervezet szerint — már március 3-án, szombaton este, az érettebb tanulóifjúság részére tartott gyűlésekkel kezdődnek, melyek színhelye fiúk részére a tanítóképző, leányok részére a vízivárosi zárda nagyterme lesz. Másnap, március 4-én, délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban a biboros-hercegprimás ünnepi szent misét mond, fél 11 órakor pedig a a „Fürdő Szálloda" nagytermében nagygyűlés lesz, melyen az A. C. központi elnökségének tagjai beszélnek. Délután folyamán szakülések lesznek, 5 órakor pedig fővárosi katolikus irók közreműködésével fényes sajtóestély zárja a tartalmas napot. A részletes programmot annakidején falragaszokon is a közönség tudomására hozzák. tositások megkötésénél a társaságok felemelt, 300 százalékkal magasabb díjtételeket fogják követelni. De ha tesznek is kedvezményt a városoknak, akkor is lényegesen nagyobb kiadást fog jelenteni számukra a biztosítás, mint eddig. A Magyar Városok Országos Kongresszusa bejelenti, hogy a díjtételen felemelése ellen akciót szervez és ehez a városok most lejáró biztosítási kötvényeinek adatait kéri sürgősen elküldeni. a védettség tartama alatt a részér

0 biztosított halasztást és kamatmérséklést a tőkésített kamathátralékra és ennek kamataira is igénybe vegye. A hivatalos lap január 16 i száma közli a védett birtokok felett közfelü gyeletet gyakorló helyi bizottság szervezetéről és ügyviteléről szóló 100— 1934. P. M. számú rendeletet. A rendelet részletesen szabályozza a bizottsági elnök és a tagok munkakörének tagozódását és az iratkezelést, valamint a bizottság működésével kapcsolatos kérdéseket. Az irodai és pénzkezelési tennivalókat a bizottság székhelyén lévő adóhivatal látja el, ahhoz kell tehát megküldeni a bizottsághoz intézett beadványokat is. Az egyidejűleg közzétett 200/1934. P. M. számú rendelet azoknak a fizetéseknek módozatait szabályozza, amelyeket a 14.000/1933. M. E. számú kormányrendelet 6., illetőleg 7 §-ában megállapított kedvezményeket igénybe vevő gazdaadósoknak nem közvetlenül az érdekelt i hitelező kezéhez kell teljesiteniök. Ezeket az összegeket az ilyen fizetésre jogosult gazdaadósokra a helyi bizottság által rendelkezésükre bocsájtandó postatakarékpénztári csekklapon kell az illetékes adóhivatalnak negyedévi utólagos részletekben, mindenkor legkésőbb március június, szeptember és december végéig megküldeniök. Ha azonban az igényjogosult gazdaadósnak védett birtoka 10 katasztrális holdnál nem nagyobb, vagy ha nagyobb is, de a birtok kataszteri tiszta jövedelme 100 koronát meg nem halad, úgyszintén ha védett birtoka csupán házas beltelek, a postatakarékpénztári csekk lapon történő befizetést két egyenlő félévi részletben kell teljesíteni, mégpedig mindenkor legkésőbb az illető év március és szeptember havának végéig. Az érdekelt gazdaadósok mindenesetre tartoznak a kedvezmény igénybevételére irányuló szándékukat lsgkésőbb ezévi február, 28 áig bejelenteni, minden olyan hitele zőjüknek, akiknek a hivatkozott rendelkezések értelmében nem közvetlenül kötelesek fizetni, úgyszintén a helyi bizottságnak is. -••»••^ ••••••• Rendelet a vámőrlésért szedhető dijakról A kormány a gabonajegy-rendszer, a lisztforgalmi adóváltság és a mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezményekről szóló rendelet módosítása tárgyában rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy a gabona vámőrlésével vagy darálásával foglalkozó, bármilyen hajtóerejű vagy berendezésű malom részéről az őrlés végett bevitt, időszerűén száraz, tisztított, koptatott, gyommagmentes gabonaneműeknél (búza, rozs, kétszeres) a gabonában szedhető díj nem haladhat meg vámőrlés esetében búzánál 15, porlás címén 2, összesen 17 százalékot, kétszeresnél 16, porlás cirnén 2, összesen 18 százalékot rozsnál 18, porlás cimén 2, őszesen 20 százalékot, darálás esetén a malomba, vagy a darálóba bevitt tisztittatlan mennyiség után 8, porlás cimén 1, összesen 9 százalékot. Ezekkel a dijakkal kapcsolatban is alkalmazni kell azt a k rabbi intézkedést, amely szerint az őrlésért (darálásért) az őröltető féllel szemben bármily más ellenértéknek (szitapénz, fuvarköltség stb.) felszámítása, vagy egyéb szolgáltatás kikötése tilos. A malomellenőrök rendes szolgálatuk közben fokozottan kötelesek azt is figyelemmel kisérni, hogy a vámőrlést végző malmok nem számitanak-e fel az őröltetőknek a megállapított őrlési (darálási) díjon felül más dijat. • • • Az egy és két kérdőjeles cikkek után, mikor már azt hittük, hogy mindenre világosság derült, ami kérdés volt az idei Öregcserkészbál kö rül s amikor már szétfutottak a vá rosba és a környékre a hagyományos feketehollós meghívók, következik a hármas kérdőjel. 1 Mi is a meséje ennek a titokzatos vígjátéknak amelyről eddig csak annyit tudunk, hogy a címében jelzett főszereplő, a Szegény Mavrier a színen még csak meg sem jelenik ? 2. Kik játsszák a női és 3., kik a férfiszerepeket ? Az első kérdéssel kapcsolatban nem a legjobb eredménnyel jártunk. Az öreg Hollók meg akarják védelmezni az előadás érdekességét s igy csak annyit mondhatnak, hogy a Szegény Mavrier (olv. Mavrié) festményei körül keletkezett viták és kacagtató bonyodalmak vidám láncolata a pompás nemzetiszinházi darab, amely végül is egy egészen váratlan formájú happy-enddel fejeződik be, amelyért azonban minden felajzott néző remeg s ha nem jönne bizonyára ki is fütyülné az „önműködő" színészeket. A legnehezebb női főszerepre, amely egyben az egyedüli komoly szerep is a vígjátékban, a gárda olyan erőt talált, aki mind művészi képességeinél, mind pedig személyi rátermettségénél fogva bizonyára elsőrendűt fog nyújtani és akinek az Elcserélt Émben beli felejthetetlen sikere még élénken él emlékezetünkben : Marosi Mancit. Az ő komoly alakja mellett a vígjátéki humort hivatottan fogja képviselni egy kardos és tekintélyt tartó, de a vígjátéki bonyodalmak folyamán apróra zúzott anya szerepében Varjas Rudolfné, akiknek komikai művészetét már volt alkalmunk méltatni. A két leány: Fuchs Emmi és Klekker Irénke, két bájos rózsaszínű színfolt a vidámság kék egén. A férfiak közül Jedlicska István kapott „testhezálló" szerepet egy vidéki orvos maszkjában. Nem vágunk elébe a közönség kritikájának, de ismerjük a darabot is és Jedlicska Pistát is, s igy nyugodtan Ígérhetünk frenetikus kacagásokat. Mellette Magyarász Imre, dr. Reusz József, Bárdos Miklós és Etter Kállmán dr. áll egy-egy kacagási őrhelyen. — Ezen szereposztás alapján azt hiszük hogy a siker százszázalékig biztos és az Őregcserkészbál hangulatának megalapozására szánt vígjáték jól fogja teljesíteni feladatát. M. Virág és Szántó cégnek tisztes üzleti elveire és pati nás múltjára valóban jellemző, hogy üzletvitelében a fősúlyt nemcsak az árak olcsóságára, de árúinak jó minőségére helyezi. A mai példátlanul súlyos viszonyok között a kereskedelemnek fokozottan elsőrendű kötelessége, hogy gondosan ügyeljen arra, hogy nehezen összekuporgatott filléreiért mindenki becsületesen megkapja az ellenértéket. A Virág és Szántó cégnek régi vezérelve, ezért ma különö sen megbecsülést érdemel, mert a közönség bizonyos rétegeiben az a tévhit terjedt el, hogy nem az árú lényeges. Ennek folytán aztán sok szegény ember (ki nem szegény ma, a fizetésredukciók korszakában ?) bizony nagyon megjárta, mert kiadta a pénzét és az érte vásárolt silány áru nemritkán hamarosan tönkrement. Ezért mindenkinek ajánlhatjuk, hogy aki nem akar igy járni, aki pénzéért komoly, jó árút akar venni, az csak megbízható helyen vásároljon. Már nagyanyáink is megelégedéssel vásároltak Virág és Szántónál és nem egy családban használják már évtizedek óta a Virág és Szántónál vásárolt különböző textilárúkat. Ez a cég jól tudja, hogy a vevőt jól kiszolgálni a legjobb üzlet, mert a megelégedett vevő visszatér vásárolni, ha bármire újra szüksége van és barátait is magával hozza, amivel igen jó szolgálatot tesz nekik. Mindenkinek tehát nyugodtan ajánlhatjuk, hogy divatárú szükségletét a Virág és Szántó cégnél szerezze be, mert ott a fillérekért eladásra kerülő legolcsóbb árú is minőség tekintetében épen olyan gondosan megválogatják, mint a legdrágábbat. A városok védekeznek a biztositási kötvények felemelése ellen •IPi>ÍPIPÍPÍPIPIPI>IPIIIBPIII|PIPIi»IPIi»lll|PÍPIPIPIPIPIPIgi||»IIPIPJÍ Kölcsönös önsegélyezési tervez betegség esetére az Esztergomi Kereskedelmi Társulat Szociális tervvel foglalkozik az Esztergomi Kereskedelmi Társulat vezetősőge. Kebelében kölcsönős önsegélyezést akar bevezetni tagjainak betegsége esetén. Az önsegélynek az a célja, hogy ha valaki a Kereskedelmi Társulat tagjai közül beteg lesz, az orvosi és betegségi költséget a tagok összessége fedezi és igy a betegnek semmi költsége nem lesz. A tervezet szerint a segély 300 pengőig szól. Az életrevaló és szociális jelentő ségű tervet dr. Berényi Zsigmond városi tiszti főorvos vetette fel és általános helyeslésre talált a Keres kedelmi Társulat körében. Értesülésünk szerint a terv kivitelén most dolgoznak. Szó van arról is, hogy nemcsak a Kereskedelmi Társulat tagjai lehetnek tagjai az önsegélyzésben, hanem bárki más. A tárgyalásokba belevonják az orvosszövetséget is, hogy a terv kivitele annál jobb legyen. A tárgyalások eredményéről beszámolunk. Ujabb rendeletek a védettbirtok intézményéről