Esztergom és Vidéke, 1934
1934-08-19 / 65.szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1934 T augusztus 19 *]» nagyobb részét már meg is vették. Kanter Ernő tatai szíjgyártó lószerszámokat és fegyvertáskát állított ki. A nagyteremben Bleszl Margit iparművészeti rajzai és tervei művészi munkák. Béres Mária és Formanek Etelka cibórium fedői és Stubnya Mária oltárteritője érdemelnek említést. Nagyon szép és értékes munkák a kapuvári háziipar készítményei, özv. Kovács Istvánné és Horvát Andrásné munkái dicséretesek. Kovács Istvánné kötödéjét és előnyomdáját aranyéremmel tüntették ki. Horvát Dezső cipőkiállitása fővárosi jelleget ölt. Nagyon érdekes ifj. Harcsa Lajos mozaikmunkája. 4375 darabból készített kazettája nagy ügyességre Elérkezett Esztergom város legnagyobb ünnepe, Nagyboldogasszony napja: augusztus 15-ike. Már előtte való napon meglátszott a város képén az ünnepi készülődés. Idegenek jártak-keltek az utcákon. Búcsúsok érkeztek a falvakból. Az Országos Idegenforgali Tanács és a Magyar Weekend Egyesület 14-én d. e. 11 órakor közös értekezletet tartott a Vármegyeház nagytermében. Fél 12 órakor a Vármegyei Jegyző Egyesület nagygyűlése volt ugyancsak a vármegyeház nagytermében. Délután az Országos Szent Gellért Egyesület Prohászka-ünnepsége 5 órai kezdettel. Ekkor leplezték le az egyesületi otthon (Jókai-u.) falában elhelyezett Prohászka-emléktáblát. A kultusz-ünnepség a már ismerteti programm szerint, impozáns keretek között folyt le. Majd rádió-hangverseny és toronyzene volt a Szent István-toronyból. Este fél 8-kor megszólaltak az összes harangok, félórán át zsongvabongva hirdették az ünnep kezdetét. Angelus után hódoló lampionos disz felvonulásban ment Esztergom népe a biboros Hercegprimás palotája elé. A díszfelvonuláson a levente zenekar játszott ropogós magyar nótákat és szebbnél-szebb indulókat. A palota elé érve, a Primás téren Oeminenciája tiszteletére hangversenyt adott az esztergomi Turista Dalárda és a levente-zenekar. Este 9 órakor pompás tűzijátékban gyönyörködött a sok ezernyi ünneplő közönség. A bazilika körül felállított reflektorok tündéri fényében úszott a fenséges bazilika; a kupola keresztje villanykörtékkel kivilágítva, hogy hirdesse a megszállt területek magyarjainak is a Nagyboldogasszony ünnnepét, hadd szálljon az ima a Nagyasszonyhoz minden magyarok ajkáról: „Magyarországról, édes hazánkról, Ne feledkezzél meg szegény magyarokról ..." A magyar Sión fénye pedig belevilágított messzire a sötét magyar éjszakába és világit minden este az ünnepi héten ... Elérkezett az ünnep reggele. Hat órakor zenés ébresztő. A leventezenekar járja be a várost. Az egész város talpon van már. Készülnek a diszfelvonulásra. Nyolc órától gyülekeznek a kegyúri templomban és a templom környékén. Egyesületek, testületek tanintézetek, helybeliek, vidékiek, ki-ki az előre megjelölt helyen. Pontban kilenc órakor indult a belvárosi plébánia-templomból a minden eddigit felülmúló ünnepi diszfelvonulás Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéivel. Drahos János dr. prelátus-kanonok vezette a körmenetet, asszisztenciával. vall. Ezeken kivül nagyon sok szép és érdekes dolgot lehet látni, mindent felsorolni azonban nagyon | hosszadalmas lenne. Egy tanáccsal azonban szolgálhatunk. Nagyobb organizációt, kevesebb dilettantizmust. öt éven belül nem rendezhetünk kiállítást. Képzeljük el, hogy öt év múlva mit tudnak produkálni az esztergomi gyümölccsel. Akik a kecskeméti kiállítást látták, azt mondták, hogy a kecskeméti gyümölcs mellé bátran odatehetjük az esztergomi gyümölcsöt. Érdekes és szép volt a halászati és erdőgazdasági kiállítás. Van tehát bőséges anyagunk, vannak kiváló kiállítóink is, tehát csak nagyobb hírnevet kell szerezni Esztergomnak. Előtte a szentek ereklyéit vitték karinges papság, szerzetesek és szerzetesnők kíséretében. Méltóságteljesen, rendben, zsolozsmákat énekelve haladt a menet a főszékesegyház felé. Több község híveit papjaik vezetésével láttuk csatlakozni a menethez. A jelzőtáblákról leolvastuk Csév, Kesztölc és Tokod községek neveit. Sok község búcsúsai csatlakoztak még a menethez, továbbá a filléres vonatok utasai nagy szám ban. 5600 utas jött a filléres vonatokkal Budapestről és Komáromból. Sopronból, Győrből és Tatabányáról is jött filléres gyors, ezek csatlakoztak a komáromi gyorshoz. Ez volt a legnépesebb. A diszelvonulást különben a lo vas bandérium nyitotta meg. Utána az elemi iskolások (községi fiú- és leány, vizivárosi zárda stb.), tábori szalézi intézet, Bencés-gimnázium, reáliskola, ferencrendi gimnázium, polgári leányiskola, leánygimnázium, tanítónőképző stb., a frontharcosok vezetőikkel, vasutas tisztikar és az altisztek, postások a tisztikarral az élén, a vármegye és város tisztviselőkara majdnem teljes számban, a pénzügyőrség, OTI tisztikara, a dorogi, tokodi és tatai bányászok alakulataikkal (frontharcos, lövész, levente) és zenekarukkal, teljes számban a bányavezetőségekkel, dorogiak élén Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsos, bányász díszruhában, tokodiak Cs anáty G y ula bányaügy! tanácsossaleT'a TátaDanyaiak Grósz István bányaigazgató és Seedoch Károly prelátus vezetésével, majd a helybeli leventék, dalárdák, egyesületek és a közönség. A menetet tarkította több helyen a magyar ruhás leánykák és régi diszmagyarba öltözött úrhölgyek csoportja. Közvetlenül az egyházközségek után a notabilitások haladtak, a papság és a szerzetesek előtt. Az ünnepi nagymisét Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás pontifikálta fényes segédlettel és szentbeszédet is mondott. A főpásztor beszédéből a következőket idézzük: — Szűz Mária városa Esztergom és Mária országa ez az ország — mondotta többek között a hercegprimás — és Szűz Mária valóban édesanyja ennek az országnak, mert Szent István király az Ő oltalmába ajánlotta nemzetét és koronáját. Az államalkotó Szent István az Ő oltalmával és segítségével kapcsolta be népét a keresztény kulturállamok családjába és az első hittéritők és tanítók a Boldogasszonyról nevezett , templomokból indultak széjjel az országba, — Tisztelje és szeresse a magyar nemzet az ő édesanyját, Szűz Máriát! Tisztelje és szeresse Ut minden magyar, de tiszteljék és szeressék Őt különösen a magyar asszonyok. Azokat a nagy bűnöket, amelyekkel sok magyar nő a nemzet pusztulását idézi elő, tegyék jóvá a magyar édesanyák ! A Főpásztor szentbeszéde mély hatást gyakorolt a hivők ezreire, akik szózatát hallhatták. Mert bizony a hatalmas méretű bazilika szűknek bizonyult ötezer lelket befogadó belsejével; kint, a hatalmas téren pedig még hétezer ember szorongott. Ezek részére Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestye-igazgató mondott tábori misét. Igy körülbelül tizenkétezer ember vett részt a Nagyboldogasszony-nap búcsúi szentmiséjén. Déli 12 órakor a belvárosi plébánia-templomban egyházzene-művészeti előadás volt a helybeli énekes zenekarok, valamint Wehner Géza orgonaművész közreműködésével. Az egyes számokat Büchner Antal és Ammer József vezényelték. Délután hatalmas tömeg vonult ki a MOVE szigeti sporttelepére, ahol mulatságos jelenetekben volt része. Megjelent az ünnepélyen Radócsay László dr. főispán, Glatz Gyula polgármester, Brenner Antal dr. főjegyző, Horváth Zoltán dr. rendőrtanácsos, Schalkház Ferenc városi gazdatiszt és a nézőközönség igen nagy számban. Az ünnepség középpontjában az Old-Boy mérkőzés állott. Az első szám lóverseny volt, amelyet Trexler Sándor nyert meg. A második Trexler Antal volt. Mindkettőnek Glatz Gyula polgármester nyújtotta át az értékes dijakat. Első dij ezüst óra, második ezüst cigarettatárca volt. A győztesek boldog ölelkezéssel adtak kifejezést örömüknek. Azután felvonult az Old-Boy csapat, mely profistilusban, felemelt karral üdvözölte a megjelenteket. Komikus látvány volt a felvonulás, melyet ^Adorján biró vezetett és mögötte" kövér-sovány sorrendben a „játékosok." A csapatok a következő felállításban vették fel a küzdelmet: Kövérek: Zelenyák—Török S , Gábris A.—Szölgyémi P.—v. Környei, Németh—Perneczky K-—Hortobágyi J.—Czechmeister—Schumy A.—Szabó A.—Dallos J. Soványak: Vörös J.—Bárdos M., Dr. Szabó 1.—Dallos J.—Merényi, Gábris Ö.—Dr. Zsolt E.— Dr. Kiss I. —Matkovics—Perneczky—Ravasz. Az eredmény 2:1 (1:1) volt a kövérek javára. Hiába volt a soványak nagyobb technikai tudása, a kövérek ügyes taktikával — mindent letagadtak, A végén a birót barátságosan közrefogták, amiben Bodor Zoltán is segített. A mérkőzés igen nagy sikert aratott. Csak úgy harsogott végig a kacaj a Dunaparton és az emberek mindent feledve tapsoltak a lelkes Czehmeisternek. Utána cserépverés, lepényevés és tánc volt. Minden jól sikerült, még a büffének is, ahol az elcsigázott futballisták sokáig pihenték a „nehéz mérkőzés" fáradalmait. Kivonultak a bódésok is, úgy, hogy egy délutánra egész ligeti képet kapott a sporttelep. Bármilyen sikerültnek látszik is az aratóünnepély, meg kell jegyezni, hogy nagyobb propagandával hatványozni lehetett volna. Mert hiszen mindenki kíváncsi a népszerű Zelenyákra a kapuban, Czechmeisterre a centerben, Bárdosra a bekkben, a csikói tűzzel robogó Zsolt dr.-ra a jobbszélen és a többiekre, hisz igen kellemes délutánt nyújtottak a megjelenteknek ... Este 8 órakor lampionos csónakfelvonulás volt a Kisdunán. Tündéri látvány volt a sok lampionos, bengáli fényben úszó csónak. Igazi velencei éjt varázsolt a felvonulás a Kisdunára. Egy nagy bárkán a Legényegylet dalárdája s a levente zenekar felváltva hangversenyeztek. Egyik csónakból tárogató hangja hallatszott; bús, kurucnótáit vitte a szél át . . . testvéreinkhez. . . A parton ezer, meg ezer néző... talán ma este egyek voltak... a Dunán innen és Dunán túl a magyarok lélekben, imában. Az ünnepi hét többi eseményeiről: a Babits-estről, a dr. Megyeri Rt. borkóstolójáról, a tanonciskolák jubileumáról és a kiállítás bezárásáról következő (vasárnapi) számunkban számolunk be. * * * Meg kell emlékeznünk még a város forgalmasabb helyein felállított megafonokról, amelyek kitűnően beváltak. Hírszolgálat és tájékoztató szolgálatra állították fel, azonban később praktikus és jövedelmező oldalát is megtalálták: helyi cégek ötletes reklámait is közvetítették. Egyik napon a városházán már egy kis stúdiót találtunk, amely nemcsak gramofonlemezekről közvetített kitűnő koncertet, de helyi művészek játékát, énekeit, sőt a közkedvelt Turista Dalárda legszebb számaiból összeállitott hangversenyét is közvetítette. Az érdeklődést hamar magukra vonták a megafonok. Csütörtökön este a dunaparti és Széchenyi-téri korzó oly népes volt, akár a pesti Duna-korzó. A Turista Dalárda hangversenyét hallgatta a korzó közönsége Na és a spíker ? Ki vojna más, mint Kőhalmy László dr. Ő a szorgalmas bemondó, aki óráról-órára közölte tájékoztatóit, ötletes reklámait. Kőhalmy ötlete volt a hangverseny is, melynek során felléptek: dr. Kissné Kubányi Klári, Kubányi Manci, özv. Müller Antalné, Ammer József, Zelenyák Ferenc és Kemény Miklós szép magyar énekszámaikkal, továbbá Bérezi László kitűnő hegedűjátékával. Az énekeseket zongorán kisérték dr. Kissné Kubányi Klári és Hajnali Kálmán. A kereskedők országos kongresszusa Miskolcon A Kereskedelmi Testületek országos Kongresszusukat az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, az OMKE rendezésében f. hó 11. és 12.-én tartották Miskolcon, ahol 59 város 80 kereskedelmi testülete 257 taggal képiseltette magát. Az ország összes kereskedelmi és iparkamarái elnökeikkel képviseltették magukat. A kongresszus delegáltjait dr. Hodobay Sándor, Miskolc város népszerű polgármestere az alakuló gyűlés alkalmával keresetlen szavakkal üdvözölte, amelyre Magyar Bertalan, az OMKE kiváló elnökhelyettese mély hatást keltve válaszolt. Dr. Hodobay polgármester büszkén állapította meg, hogy Miskolcot nagygyá a kereskedelem tette, ezért a város eminens érdekeit szolgálja akkor, ha a kereskedelem törhetetlen harcosa lesz. Jól esett hallani a polgármester azon megállapítását, hogy Miskolc város kulturális berendezkedésének zömét fejlett kereskedelmének köszönheti. A város este vacsorán látta vendégül a kereskedők parlamentjének tagjait. Vasárnap délelőtt a szakbizottságok üléseztek, majd Fodor Dezső, a miskolci kereskedelmi és iparkamara elnökének vezetésével plenáris ülésre ült össze a nagygyűlés, ahol döntöttek a hat bizottság által előterjesztett javaslatok felett. A nagygyűlés tagjai megtekintették a miskolci árúmintavásárt, majd a szomszédos Görömböly-Tapolca fürdőre rándultak ki közös ebédre, ahonnan este 7 órakor Miskolc vá Tizenkétezer ember vett részt az idei Nagyboldogasszony-napi körmeneten
