Esztergom és Vidéke, 1934

1934-01-25 / 7.szám

Leltári anyagok alkalmi kiárusítása A Győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara közli, hogy az 1933. évi XVII. t.-c. 9. §-ában kapott fel­hatalmazás alapján, a folyó évi ja nuár hó 2 2-tői, február hó 5-ig ter­jedő 15 napot állapítja meg arra, hogy a kamara területén az összes szakmkához tartozó kereskedők és iparosok, idényét, vagy divatját mult, raktáron maradt, kiselejtezett stb. áruikat alkalmi (idényvégi, leltári stb.) kiárusítás hirdetésével árusíthassák. Az alkalmi árusítás tekintetében kizárólag azokra az idényét, vagy divatját mult, kiselejtezett stb. árú­készleteikre van korlátozva, amelyek a kiárusitási időszak kezdetét meg­előző idő óta vannak raktáron. Sem az engedélyezett alkalmi árusítás megkezdése előtt, sem annak tar­tama alatt az áruraktárt az alkalmi árusítás céljait szolgáló árukkal ki csak az első bekezdésben emiitett, vagy azzal egy tekintet alá eső al­kalmi árusításokra vonatkozhatik, de nem utalhat kiárusításra, végela dásra, üzletmegszüntetésre, felszá molásra, üzletálhelyezésre, vagy ha­sonló körülményekre, sem pedig az áruknak a rendes üzleti forgalmon kivül eső eredetére (csődtömegből, zálogházból, árverésből, megvásárolt üzletből, vagy áruraktárból származó tűzből mentett stb.) Az első bekezdésben engedélyezett időtartam utolsó napjának leteltével, az alkalmi árusításra vonatkozó ösz­szes hirdetéseket^ el kell távolítani, illetőleg azok közzétételét meg kell szüntetni. Aki a jelen engedélyben megha­tározott feltételeket nem tartja be, kihágást követ el és az 1933. évi XVII. t.-c. 14. § a alapján, 15 na­egésziteni nem szabad. A hirdetés | pig teriedhető elzárással büntetendő. mM*mm$mmmmmmmmmmmmmmmmm*wwmwmmwm 800 diplomás ifjút helyeznek el A diplomás ifjúság elhelyezésének kérdése állandóan foglalkoztatja a kormányt, elsősorban Hóman Bálint kultuszminisztert. A miniszter a leg­utóbbi minisztertanácson előterjesz­tést tett a kérdés megoldásának a lehetőségeiről és azt a miniszter­tanács el is fogadta. Elhatározták, hogy március 1-től nyolcszáz diplomás ifjút foglalkoz tatnak havonkinti 80 pengő dija zással. Hóman nyilatkozata szerint a mult nyáron 1200 diplomás fiatalember elhelyezkedéséről gondoskodtak. Ter mészetesen csupán azokat véglege­sitik, akik megfelelő munkaerőnek bizonyulnak. A miniszter szerint a kormány csak a rendkívüli hely­zetre való tekintettel tes^i meg ezeket az intézkedéseket, mert hi­szen véglegesen nem lehet megöl dani a diplomás ifjak elhelyezését. Az volna a kívánatos, ha az ifjak inkább gyakorlati pályára mennének, diplomákat pedig csak azok szerez­nének, akik tudományos pályára a leghivatottabbak. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a miniszter kijelentette azt is, hogy a kormány újra megvizsgáltatja az álláshalmozások ügyét, a kettős ál­lásokat is megszünteti, hogy helyet csináljon a kenyértelen ifjaknak. mmmmmmmmmmmmmmmmm^mmwmimwmmmwwími A pénzügyminiszter legújabb intézkedése a ma­gánvádas ügyek törvénykezési illetékekről Leszállították az építési kölcsönök kamatait A legutóbbi minisztertanács be­hatóan foglalkozott az állami bér­házépítési hitelakció keretében az 1924—1931. években, valamint az Országos Lakásépítési Hitelszövetke­zet részéről 1931. év óta folyósított építési kölcsönök feltételeivel. • Az állami bérházépitési hitetakció keretében folyósított kölcsönök te­kintetében a minisztertanács elha­tározta, hogy ezeknek a kölcsönök­nek ezidőszerint évi 7.5 százalékos kamata 6.5 százalékra mérsékeltes­sék és egyben az eredetileg 16 év­ben megállapított törlesztési idő­tartam legfeljebb 20 évre meghosz­szabbittassék. Az Országos Lakásépítési Hitel­szövetkezet részéről folyósított köl­csönök tekintetében tudomásul vette a minisztertanács, hogy a Szövet­kezet a kölcsönök ezidő szerint évi 7 százalékos kamatát 5.5 százalékra mérsékli és hogy a korábban folyó­sított kölcsönöknél a törlesztési idő­tartamot is meghosszabbítja oly­képen, hogy még a fennálló kölcsön­tartozások az új megállapodástól számított 40 félév alatt törlesztes­senek. Nagyszerű rendezésre vall a szép felvonulás és kitűnő betanításra, hogy eredetien történt a nászmenet bevonulása. A műkedvelő gárda megérdemli a legszebb elismerést, de ez az elismerés elsősorban Éliás Istvánnak szól, aki fáradságot nem ismerve, a darabnak betanítását és a rendezést vállalta nagy hozzáértés­sel. Műsor után tánc volt reggelig Csonka Gábor cigánymuzsikája mel­lett. Még reggel 5 órakor is éppen olyan zsúfolt volt a táncterem, mint este. Mindenki kitűnően érezte ma­gát. Sörös Ede a bál sikerét nagy apparátussal, körültekintéssel, kitűnő ételekkel és italokkal biztosította. Ter­mészetesen a bál óriási sikere első­sorban az iparosság nagy érdeklő­désének és összetartásának tulajdo­nitható, másodsorban — ami azon­ban elsőrangú feltétel — Kicsindy Géza vigalmi bizottsági elnök körül­tekintő és pontos irányító munká­A pénzügyminiszter rendeletet adott ki néhány büntető bírósági eljárás ban lerovandó törvénykezési illeté kékről szóló rendelet kiegészítéséről, A rendelet szerint abban az esetben, ha a magánvédat nem a bíróság előtt terjesztették elő, a magánvádat tartalmazó iratnak a bírósághoz ér­kezésekor a bírósági iroda vezetője köteles megvizsgálni, hogy a tör­vénykezési illeték lerovása megtör­tént-e, ha pedig nem történt meg, az ilyen esetekben a következőké­pen kell eljárni: Ha a bíróság tárgyalásra tűz ki határnapot, a magánvádlónak szóló idézésében figyelmeztetést kell fog­lalni arra nézve, hogy a törvényke­zési illetéket legkésőbb a tárgyalás napjáig le kell rón ! . Minden más esetben az elintézés szövegébe azt a figyelmeztetést kell foglalni, hogy a törvénykezési ille­téket 8 nap alatt a kell leróni. Figyelmeztetői kell továbbá a ma­gánvádlót arra is, hogy megfelelő esetben szegénységi jog megadását kérheti. Rendelkezéseit a hatálybalépése­kor a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell. A rendeletnek az a lényege, hogy azokban a főmagán­vádas bűnügyi eljárásokban, ame­lyekben a törvénykezési illetéket kell leróni és pedig részben már a vád előterjesztése alkalmával, amennyi­ben a vádat nem a bíróságon, ha­nem az illetékes hatóságnál, csend­őrségnél terjeszti elő, az utóbbi ha­tóságoknál az illeték lerovásának el­maradása hátrányos következmények­kel nem jár, hanem az iratoknak a bírósághoz való továbbtásával kap­csolatban módjában van a magán vádlónak, hogy az illetéket a bíró­ságon utólag lerója. Kiket bocsájt el az állam a tiszt­viselők közül V 2500 tisztviselő elbocsátását je lentette be Gömbös legutóbbi beszé­dében. A köztisztviselő társadalom­ban nagy nyugtalanságot keltett ez a kijelentés. Legvalószínűbbnek tart ják, hogy mindenekelőtt a kiszol­gált tisztviselőket küldik el és állító­lag a katonai szolgálati, illetőleg a hadiévek teljes beszámításával kivan ják növelni azoknak a számát, akik kiszolgáltaknak tekintendők. A nyugdíjtörvény végrehajtási ura sitása még nem készült el. llymó­don azok a bizottságok sem alakul tak meg, amelyeknek az elbocsátás kérdésében javaslatot kell tenniök. A közalkalmazottaknak körülbelül másfél percentje tartozik a négyes minősitésü tisztviselők közé, ezeket szintén elbocsátással fenyegeti a nyugdíjtörvény. driási sikere volt az ipartestületi bálnak Vasárnap este 8 órai kezdettel tartotta idei bálját az Ipartestület a „Magyar Király" összes helyiségében A bált megelőző nagy érdeklődés a a reményeket valóra váltotta, ameny­nyiben oly nagy számban jelentek meg a vendégek, hogy nem hisszük, legyen még egy bál, amelyen any nyian megjelennének. Esztergom iparossága szinte találkozót adott magának a Magyar Királyban, so­kan eljöttek azonban a más társa­dalmi osztályokból is, de ott láttuk a vidék, különösen Dorog és Tokod iparosságát is. A vármegye részéről Karcsay Miklós alispánhelyettes jelent meg s vele jött felesége is, a város részéről Brenner Antal dr. főjegyző. Ott voltv. SZÍVÓS • Waldwogel József ny. tábornok Felber Gyula plébános. Az előkelőség megjelenése őszinte örö­met keltett az iparosság körében. A bál előtt műsoros előadás volt. Az ipartestület buzgó műkedvelő gárdája elsőnek „A buksza" cimű egyfelvonásos vígjátékot adta elő frenetikus sikerrel. A szereplők közül dicséretesen játszott Sallay Mária, aki alakítása val megérdemelten kapott tapsot. Woticzky József tökéletesen ját­szotta főszerepét. Ügyesen felelt meg feladatának Mátéffy Rezső, ki­tűntek Dómján Mancika, Fleischer Bözsi, Steiner Miklós, Jellinek Tibor, Nagy József és Petró Ferenc. A kö­zönség hosszan tapsolt a nagyszerű játékért. A második darab V A hirtelen em­bet " volt. Nagy tetszést keltett Gusz­mann Emmike és Varga Iduska já­téka, a többiek pedig : Székely Imre, Deutsch Vilmos, Steiner Miklós és Nagy József nagyszerű együttesben érdemetlék ki az elismerést. Végül a pompás és hatásos „ Meny­asszony-tánc" c. énekes játék volt méltó befejezése a műsornak. Ebben a darabban hálás szerepe volt Lu­das Ilonkának, aki igen rátermetten szerepelt. Dicséretet érdemel Gusz­mann Manci, Varga Anci, Fleischer Bözsi, Varga Iduska és Dómján Sobieski és a párkányi csata képei, amelyek egykori festmények után készü'tek, minden könyvkeres- : Mancika. Torma József tehetségesen kedésben kaphatók. Sobieski János lengyel király képe 20 fillér, a pár­kányi csata képe 30 fillér. A Bajor­féle alkalmi levelezőlap a Buzárovits­cég kiadásában jelent meg. játszotta a főszerepet, mellette Szé­kely Gyula tünt ki, mig a többiek, Petró Ferenc, Deutsch Vilmos, Jel­linek Tibor és Janicsek István egy­egy eredetisége volt a játéknak. Hit kell tudni az üzletek zárórájáról Egyes helyeken az üzleti zárórára vonatkozó rendeleteket a kereskedők tévesen értelmezik. Gyakran össze­ütközésbe kerülnek a záróra pontos betartását ellenőrző hatóságokkal. A tömeges feljelentések megelő­zése céljából felhívjuk a kereskedők és iparosok figyelmét arra, hogy az üzleti zárórát szabályozó rendelke­zések szerint a nyílt üzleteket, az azokhoz tartozó irodai és raktári helyiségekkel együtt, a megjelölt időponttól zárva kell tartani és azok zárvatartásának ideje alatt üzleti alkalmazottakat foglalkoztatni tilos. Az a kereskedő tehát, aki a záróra beálltával megszünteti ugyan a ve­vők kiszolgálását, de nem zárja be üzletét, kihágási eljárásnak teszi ki magát. Felhívjuk azonban az érdekeltek figyelmét az 1913. évi XXXVI. tc. következő rendelkezéseire. Kivétele­sen az üzleti záróra után is foglal­koztathatók az üzleti alkalmazottak : 1. leltározásnál, 2. az üzlet berendezésénél vagy átköltözésnél, 3. olyan munkálatoknál, amelye­ket az árúk romlástól való megvé dése érdekében vagy más kénysze­rítő okból haladéktalanul kell vé­gezni, 4. vásárok látogatásánál a cso­magolási és elhelyezési munkák te­kintetében, a vásárt megelőzőleg és követőleg egy-egy napon, 5. rendkívüli munkatorlódás ese­tében, azonban évenkint összesen 14 napon, a csomagolási és elhelye­zési munkák tekintetében. Az e szakasz alapján kivételesen az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt foglalkoztatott alkalma­zottaknak a munkaadó köteles 24 óránkint egyhuzamban legalább 10 órai megszakítás nélkül való pihenő­időt biztosítani. Az Élet legújabb száma. Va­lóságos esemény a Szent István Tár­sulat kiadásában megjelenő Élet c. szépirodalmi heti folyóirat legújabb száma Possonyi László Sigrid Und­set új regényevei kapcsolatban a katolikus regény problémájáról ir. Érdekes cikket közöl a lap Hor­váth Richárdtól. A szépirodalmat Szarka Géza regényén kivül Pohár­nok Jenő és Marsovszky Mihály egy-egy érdekes novellája képviseli. Horváth Béla művészi Claudel-for­ditása mellett ifj. Dezsényi Bélától V. Berecz Iréntől találunk verseket. A változatos számot a gazdag Ott­hon Család rovat és eleven színházi beszámoló teszi teljessé.

Next

/
Thumbnails
Contents