Esztergom és Vidéke, 1934

1934-08-09 / 62.szám

SnERfifttMKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 62. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. AUGUSZTUS 9 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Németország nagy halottja Alig két hete, hogy Ausztria nagy halottját gyászolta egész Európa s ime most Németorország talajából dőlt ki a legmagasabb szálfa melynek enyészetbehullása megint általános nagy részvétet vált ki az egész művelt világon. Hindenburg Pál, az agg hadvezér, a sok dicsőséget és még több vihart látott katona, ki mint politikus, mint államíő is katona maradt, meghalt csendesen, mikor hazájának és az emberiségnek legnagyobb szüksége lett volna bölcsességére. A német birodalom gyásza keresztüllép az érdekelt ország határain és belesimul szelid-feketén minden nemzet lelkébe, minden emelkedettebben gondolkodó lélek érzelem világába. Talán a mulandóságot gyászoljuk általános emberi érzéssel, mert jobban érezzük a sötétséget, ha nagy csillag futott le az égről? Talán a közös embersors hangulata ül meg bennünket erősebben, ha a nagyságnak is mulandóság a vége ? Nem. Mi nemcsak a nagyságot láttuk az elhunyt birodalmi elnökben. Mihozzánk közelebb került, mióta a nagy világégésben mint fegyvertárs, tüneményes győzelmeit aratta. A magyar katonák már akkor Hindenburg apánknak nevezték el. „Apánk"-nak, amit nem osztogat a magyar érdemtelenül. Benne van ebben a szóban a tisztelet, a bizalom, a szeretet. Oda került Hindenburg a magyar népiélekben, ahol a nagy történelmi alakok: Aba Sámuel, Bocskai, Bethlen, Rákóczi, Kossuth, Bem tábornok, Ferenc József és Apponyi Albert elfoglalták glóriás helyeiket. Az első volt idegen nemzet fiai közül, ki nem ezen a földön küzdött, nem a mi nemzetünkért lobogott szive lobogása és mégis a legszebb népszerűség jutott osztályrészéül. A németek vesztesége, ha ma még nem érint is bennünket közvetlenül, tagadhatatlanul politikai világveszteség. A nagy ürességet, mit Hindenburg halála nyitott, nem töltötte be a gyors intézkedés, amivel utódját, Hitlert beleültették a német birodalmi elnökségbe. Németországra még rendkívül súlyos viszontagságok várnak, amiknek megérlelését a bölcs aggastyánnak elmúlása gyorsítani fogja. És azok a bonyodalmak, melyek a német birodalom földjét rázkódtatják, melyeknek rezgései a szomszédos Ausztriában hosszú idő óta olyan sok és olyan tragikus eseményeket idéztek elő, nem maradnak hatástalanul Európa többi országaiban sem. Mert hogy Németországra mégcsak most következnek el igazán a sorozatos megpróbáltatások, annak megjövendöléséhez nem kell nagy jóstehetség. És ha Németország viharainak egy része el is viharzik a birodalom határai között, a viharfelhők nem fogják tiszteletben tartani az országhatárokat. Átcsapnak azok a szomszédos országok területére, sőt elkalandozhatnak messzebb is, a harmadik határba, a Fertő és a Lajta partjaira, ahol pedig már a mi villámhárítóinknak kell megtörni az erejüket. Nagy az érdeklődés városszerte a „Parasztiakodalom" előadása iránt Az „Esztergomi Hét" keretében a Szentgyörgymezői Katolikus Olvasókör tagjai előadják a „Parasztlakodalmat" Az előadás napja már közeleg. Hétfőn, f. hó 13-án, délután 6 órai kezdettel adják elő a Belvárosi Katolikus Olvasókör nagytermében. A „Parasztlakodalom" előadása iránt az érdeklődés oly mértékben nyilvánul meg, amilyenre példa eddig Esztergomban még nem volt. Mindenütta „ Parasztlakodalom ról beszélnek. Vasárnap délután 4 órakor próba volt Szentgyörgyezőn a Körben. Véletlenül lentjártunk. A Kör előtt kíváncsi tömeg. Az ablakokra gyerekek kapaszkodnak. A nagyobbak ágaskodnak, úgy lesnek be. .. Egy kis gyerek sír. Keservesen, zokogva sompolyog el az ablak alól. — Miért sírsz, kisöcsém ? — kérdezzük. — Mer nem engednek fő a ablakba. — fiát mi van ott benn ? — Lakodalom — felelik a nagyobbak. — Kunek a lakodalma ? — Á, nem igazi lakodalom van van itt, csak úgy játszanak — mondja egy eleven gyerek. — De azír igazibú esznek. A Pocák úr már úgy jólakott, hogy még. Pedig csak próbának. Belülről harmonikaszó hangzik és vidám ének. Benézünk mi is. A terem zsúfolva van nézőkkel. A színpadon a szereplők. Leányok és legények. A lakodalom előtti estén aranyozzák a rozmaringot a menyaszszonyháznál. Harmonika mellett énekelnek. Nyáry József tanitó épen a harmonikásnak mond valami utasítást. Erősen jegyez. Hiába, nem könnyű dolog most a rendezés. Az ülőhelyeken idősebb gazdák. Amint a függöny legördül, mert vége a második képnek, Nyáry tanitó lelép a színpadról, megtörüli homlokát, a gazdák körülveszik és mosolyogva mondják: — Már egészen jól megy. Mikor a tanitó meglát bennünket, megörül és hellyel kínál meg. — A lakodalmat jöttünk megnézni. Erre jártunk. Csak úgy véletlenül tudtuk meg, hogy épen próbálnak. Hát bejöttünk , .. — Tanitó úr kérem, készen vagyunk. — Bocsánatot kérek, de mennem kell. — Azzal fellépett a színpadra. A függönyt felhúzzák. A násznép ül az asztalnál. Beszélgetnek. Most lesz a menyasszony kiadás. A vőfély belép. Hozza a „menyasszonyt", az egyik koszorúslányt. Ám a vőlegényt nem lehet becsapni. Ez nem az ő menyasszonya. A vőfély elhozza a másik koszorúslányt, de a vőlegény nem fogadja el menyasszonyának. Végül behozzák az igazi menyasszonyt, örömmel ugrik fel most már a vőlegény. Ez az ő menyaszszonya. A vőfély elbúcsúztatja ezután a menyasszonyt szüleitől, testvéreitől, rokonaitól, barátnőitől, ami bizony nem megy simán. Bizony nehéz elszakadni az édes szülői háztól. Nehéz elengedni a ház féltett kincsét: a drága kis galambot. Sir a menyasszony, sírnak a szülők, de könnyek csillognak a násznép szemeiben is. Szerencse, hogy nem tart soká. A koszorús lányok kiosztják az aranyos rozmaringot, felsorakoznak és a banda indulót játszik: mennek szentegyházba, hogy frigyükre az Isten áldását kikérjék. Most már sajnáljuk, hogy az első képet nem láthattuk: A násznagy meghívását. Amit eddig láttunk, az telve van szépséggel, gyönyörűséggel. Költészet az egész. Álomországban vagyunk. Ezt csak az egyszerű nép gyermekinél találhatjuk meg. Annyira primitiv, annyira bájos és elragadó, hogy alig tudunk betelni vele. Még három kép van hátra. A lakoma, a menyasszony tánc és a vőlegény szüleinél másnap „tyúkverő". Á vőfélynek minden mozzanathoz van egy versecskéje. Az ételekhez, italokhoz, tortákhoz, a násznéphez, a bandához. De szól a násznagy, a kántor. És amit mondanak, mind mély értelmű. Oktatás a jövőre. Bibliából vett idézetek. A házasság szentségének, érinthetetlenségének s tisztaságának dokumentumai. Vacsora közben felhangzik egy ének. Az örömapa kezdi: Az igaz Messiás már megszületett, Sokféle csudákat köztünk tett, Mert a vizet borrá tette, A násznépet megvendégelte Kánai mennyegzöbe'. Énekli az egész násznép. Van legalább húsz vers ebből. Benne Krisztus első csodatételének egész története. Tovább folyik a lakodalmi vacsora. Közben a vőfély minden alkalmat megragad és versel. Majd az asztalbontás előtt ismét szól az örömapa. Arról beszél, hogy amikor Isten Ádámot teremtette, feleségül Évát mellérendelte, csakhogy .. • ahol teljes egyetértés nincsen, Azt a házasságot megverte az Isten. Ha a férj garázda, kártyás vagy iszákos, Szegény feleségét megverte a balsors. De ha az asszony egész nap kelepel Szegény férjnek boldogságát az ördög [vitte el . •. Legyen a férj szorgalmas és dolgos, Az asszony pedig szerény, gyors és [takarékos. Ne vesszetek össze minden csekélységen, Éljetek boldogan, csendben, békeségben. Úgy tűnik fel az egész lakodalom, mint valami ősi szertartás. Nem az eszem-iszomért van a lakodalom. De mintha azért ennének és innának, hogy minden falatnál, minden kortynál felhangozzék valami bölcs intelem. Aminthogy mindennek meg van a maga mély jelentősége. Leveszik a menyasszony fejéről a koszorút és bekötik a fejét kendővel. Vége a leányéletnek. Jön a gondl Aminthogy a menyasszony táncnak is az a jelentősége, hogy utoljára szabad a menyasszony. Most táncol mindenkivel, azután egy életre a férjéé. Vele táncolja, míg bele nem fárad az élet táncát. Az utolsó kép a „tyúkverő" a vőlegényes háznál, ez már másnap van. Utána kezdődik az új élet „Isten rendelése szerint." Amit láttunk minden képzeletet felülmúl. Üde, tiszta, nem ismert légkör, ártatlan öröm, vidámság volt A reggel 6

57-es vonat gyorsítását kéri a közönség A vasúti menetrend szerint Esztergomból reggel 6 óra 57 perckor személyvonat, 8 óra 21 perckor pedig gyorsított vonat indul Budapestre. Ha megfigyeljük a két vonat utazóközönségét, azt látjuk, hogy az úgynevezett hetes-vonaton Budapesten működő tisztviselők és alkalmazottak utaznak, vagy olyanok, akiknek Budapesten már a reggeli órákban van dolguk. A 8 órás vonaton pedig olyanok utaznak, akiknek nincs időhöz kötött dolguk Budapesten. Az utazóközönség köréből igy érthető az a kívánság, hogy a reggeli hetes-vonat gyorsítására lenne inkább szükség. Ezt a kívánságot nemcsak az esztergomi érdekelt utazók közölték velünk, hanem a píliscsabai és klotildligeti utasok is. Tudvalévő ugyanis, hogy Piliscsabáról, Klotildligetről és Pilisvörösvárról is sok tisztviselő utazik a hetes vonattal. Ha a MÁV. tehát a hetes vonatot gyorsítaná, nagy könynyebbséget hozna a forgalomba és jobban elősegítené a szolgálati érdeket. Hisszük, hogy a MÁV. feltétlenül szem előtt tartja ezt az érdeket és megvizsgálja a kérelmet A magunk részéről nemcsak a MÁV-ot, hanem a helyi hatóságokat is kérjük az indokolt kérés teljesítésére.