Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-29 / 59.szám

Az „Esztergom és Vidéke" körútja a vármegyében XIII. NYERGESŰJFALU Ahol nem füstöl a kémény „Lent a falu végén, nem füstöl a kémény" — énekli egy vándorlegény a nyergesi aszfaltos országúton. — Hová való maga, fiatalember ? — kérdezzük. — Idevaló, Nyergesre. — Van munkája? — Nincs. — Hol dolgozott eddig? — A cementgyárban. — Na és? A legény körülnéz, nevet, a kéményekre mutat és énekel újra: — Lent a falu végén, nem füstöl a kémény . .. — Hát miért nem füstöl ? — kérdezzük. — Azért nem füstöl, mert a képviselők csak választáskor igérik, hogy füstölni fognak e kémények. Azt ígérték, hogy új kémények nőnek, új kémények is fognak füstölni, pedig láthatjuk, hogy még az öreg kémények se füstölnek. A legény nótázva továbbmegy. Számbavesszük a nyergesi gyárakat. Itt van a hires téglagyár. Békében tízmillió téglát gyártott, most alig megy, mert átvette a kartel. A munkásoknak a község ad inségmunkát. Ott a cementgyár, ezt a MÁK állította le. Nem működik. A hires nyergesi Eternit-művek időnkint megy. Itt azt mondják, „szokott menni." Ez tartja a községben a lelket. Most éppen áll. Majd őszre megindul. Ha valaki a közgazdasági állapotokról akarna irni, nem kellene többet leírnia, mint ezt a sort: „nem füstöl a kémény..." — Mi van itt valami nevezetesség azonkívül, hogy nem működnek a gyárak? — kérdezzük egy nyergesi embertől. Gondolkozik a nyergesi ember, aztán boldogan azt mondja: — Itt lakik nyáron a mi Mannó Miltiadeszünk, a Ludovika tanára, az olympiai bajnok. Kitűnő festőművész, a „Magyarságában sokat rajzolt. Pestről sokszor meglátogatja Milotay István, Pethő Sándor, még néha Kiss Ferenc is. No, gondoljuk, ha Milotay István, a „Magyarság" főszerkesztője és Pethő Sándor, a „Magyarság" főmunkatársa jár Nyergesre, akkor mi letesszük a tollat és nem irunk Nyerges életéről, közállapotáról és arról, hogy itt nem füstölnek a kémények. Megállunk Kernstock Károly festőművész villája előtt. Az ajtó zárva van, a kitűnő művész — mint monddották — Bad Gasteinben nyaral. Pedig érdekelne minket, hogyan él a mester. Annyit tudunk, hogy a politikával nem foglalkozik és csak a művészetnek él. Ha hazaérkezik, meglátogatjuk. Lakik Nyergesen egy másik művész is. Egy munkás-festőművész: Nyergesi Maul József. A cementgyárban dolgozik, szabad idejében festeget. Képei japánvonalúak, igen érdekesek. Egyszerű, szinte primitív, de roppant kifejező a festése. Az élet mozgása van a képeiben. Parasztfestő. Kár, hogy nem emelik ki a robotos kenyérkeresetéből. Milotay István kiküldhetné egyszer egyik munkatársát hozzá. Azt mondták Nyergesen, hogy a legutóbbi községi választáson a Független Kisgazdapárt listája győzött. Mayer Rezső a főkolompos és amikor meghallgatjuk politikai véleményét, azt halljuk tőle, hogy ők hivei lennének a Nemzeti Egységnek, szeretik is Gömböst, de nem szeretik a pártját. A községi képviselőtestületben megoszlanak a tagok : ötven százalék egységes, ötven százalék független kisgazdapárti. A titkos választással más lenne a helyzet. A Független Kisgazdapárt járási elnöke Mayer Mihály törvényhatósági és kisgyűlési tag. Igen komoly ember. Egyébként politikában várakozási álláspontot foglalnak el a kisgazdapártiak. Az emberek életét, munkáját a megélhetés irányítja. A politikát most félreteszik és arról beszélnek, hogy nagy kárt okozott az aszály. Harminc százalékos a kár. A község lakósága kilencven százalékban magyar. Nem akarjuk ezt elhinni, mert mindenütt német viseletű embereket látunk. Frappánsan felelnek erre a nyergesiek: Nem a nevünk számit, hanem a szivünk és a nyelvünk. Valóban, mindenütt magyarul beszélnek. Foglalkozásra nézve a község lakosai földmivesek, sok a munkás, az ipartestület pedig százötven tagot számlál (négy község tartozik hozzá). Az ipartestületnek agilis elnöke van : Riedly dános. A község főjegyzője: Zsitvay József. A községfejlesztés érdeké ben sokat dolgozik. Munkájában kitűnő segítőtársa van : Kapronczay (Kracker) Ödön adóügyi jegyző. A falu plébánosa Metzker József dr. apát plébános, kerületi esperes, minden munkájában a község javát tartja szem előtt. Harmonikus együttműködés jellemzi a község vezetését. Egyetlen panaszról hallunk csak. Igen rossz állapotban van a nyerges —héregi út. Gyalog se lehet rajta elmenni. A nép kénytelen kocsijával a primási birtokon járni. Ebből sok kellemetlenség származik. Emlitésre érdemes, hogy a községben felállítottak most egy mázsálót. A miniszterközi bizottság a költséget törölte, erre tizenegy gazda összeállt és saját költségükön építették meg a mérleget. Kulturszempontból említésre méltó a szaléziánusok intézete, amely azonban most építés alatt áll. Természetesen a gimnáziumi 4 alsó osztály vezetése igen eredményesen érvényesül. Iskoláztatás terén Nyergesújfalunak igen sok adottsága van. Az elemi népoktatás nagy érdeme elsősorban, hogy a községben a magyar nyelv az uralkodó. Érdekes kérdést is feltettek Nyergesen. A lakóság kérdezi, hogy mi lesz a megyei gáz- és légvédelemmel és az ezzel kapcsolatos megyei utak fásításával! Hosszas érdeklődés után végre megtudtuk, hogy mégis kiemelkedik, a község egy különösebb nevezetességgel. Sehol az országban nem olyan olcsó a villany, mint Nyergesen. Három fillér az alapár. Amikor végigjöttünk a községen, a gyermekek a téren futballoztak. — Hát nincs nektek pályátok ? — kérdeztük. — Nincs — volt a felelet. Egy idősebb ember azt mondta, hogy a vidéken itt öt hat községnek van egy valamire való sportpályája. Kérdezhetjük : Miért nem ellenőrzik a testnevelési törvény végrehajtását ? Lövészegyletek csak papíron vannak. Egyedül a lovaslevente egyesület van erőben. Legutóbb távlovagláson vettek részt. Még sok mindenről írhatnánk, de kérdezzük, nem pusztába kiáltott szavak ezek is ? Mi igyekszünk feltárni a községek életét, azonban szeretnénk beszámolni arról is, hogy milyen intézkedések történtek a megoldható kérdések rendezésénél. mmmmmmmmmmmmmmmmmmnmwmmMnmwwmmm A jövő évben megkezdik az átértékelt biztosítási összegek kifizetését Tudvalevő, hogy az 1928. évi XII. törvénycikk elrendeli a régi biztositások átértékelt összegének az ezen célra létesített alapból való kifizeté sét, ha az alapba már megfelelő pénzösszeg gyűlt egybe. A szükséges pénzösszeg ugyan még nincs együtt, de annyi már rendelkezésre áll, hogy a kifizetéseket 1935-től fogva megkezdhetők lesznek. A kifizetés sorrendjét a most megjelent rendelet szerint a pénzügyminiszter állapítja meg, Egyben tudomására adja a rendelet az érdekelteknek, hogy 1934. augusztus 1-től szeptember 30-ig közszemlére teszik azoknak a biztosítási szerződéseknek, a jegyzékeit, melyeket a biztosító társaságok a felügyelő hatóságra 1934. júl. l-ig átruháztak. Kiknek biztosítási szerződésük a pénzügyminisztérium 60. sz. termében közszemlére tett jegyzékben nem foglaltatnak, 1933. október hó 31-ig kötvényeiket az illetékes biztosító vállalatnál, illetve jogutódjánál átértékelésre bejelenthetik. Akik e határidőig az átértékelés bejelentését elmulasztják, azok jogosultságákat úgy a biztosítótársasággal, mint a felosztási alappal szemben elvesztik. Folyambajnokság Esztergomban Ma déli 12 órakor versenyeznek úszóink* a Duna folyambajnokságért, a Kis-Duna csendes vizében. A versenyt a MOVE úszószakosztálya rendezi, de részt vehet benne mindenki, aki úszni tud. A nevezés díjtalan. A versenyben résztvevő úszók • lesznek vagy ötvenen — délelőtt 11 órakor gyülekeznek az EHE hajósházban, ahol még mindig lehet benevezni. Három mezőny indul: 1. Hölgy úszók. Nem mindennapi látványt nyújt majd jeles hölgyúszóinknak küzdelme a dorogi favoritokkal. Táv: egy és fél kilométer, a kutyaszorítótól az EHE házig. 2. A leventék az Angyal-hidtól indulnak és két kilométeres távon erős küzdelemre van kilátás. 3. Margó II. István már két éven át tartja a bajnokságot. Vele indul a legnagyobb mezőny. A start helye a városi vízműtelep gépháza két és fél kilométeres távon. A versenyre indulók már hetek óta erős tréninget tartanak. A versenyzők pont háromnegyed tizenkettő órakor indulnak a starthelyről és körülbelül tizenkét óra után néhány perccel érik el a tűzoltószertár vonalát. Itt kezdődik a végküzdelem. A versenyzők szép dijakat kapnak. Belépő dij nincs! A két parton felsorakozott nézőket a leventezenekar hangversenye gyönyörködteti. Sok pesti kiránduló is végignézi a versenyt. Ott mult héten volt a folyambajnokság. Eredetileg három órára volt tervezve a verseny, de a sportkedvelő közönség óhajára a rendezőség a déli órára tette azt át, hogy mindenki ott lehessen. Két Igazgató-tanító nyngalombavonnlása Rövid hírben közöltük, hogy Neményi Károly, a Szent Imre fiúiskola igazgatója és Bárdos József iparostanonciskolai igazgató több mint 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Ha egy tanitó semmi másra nem tud hivatkozni, mint 40 évi szolgálatra, ez magában véve elég ahhoz, hogy a legteljesebb elismerést megkapja és hogy a társadalom legnagyobb tiszteletét és megbecsülését nyilvánítsa a nyugalombavonulás alkalmából. Neményi Károly és Bárdos József azonban nemcsak hosszú szolgálatra tud hivatkozni, hanem eredményes munkálkodásban gazdag működésre is. Kétszeresen érdemesek tehát arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt emlékezzünk meg róluk, midőn megállnak az iskola küszöbén, hogy búcsút mondjanak az iskolának és tanítói múltjuknak is, amidőn talán szorongó szívvel, könnyes szemmel jönnek ki az iskolából. Tudjuk, ilyenkor igen nagy az ür a lélekben, ilyenkor igen egyedül érzik magukat azok, akik munkában eltöltött múltból lépnek ki. Beszéljenek és kisérjék ezek a sorok a lassan távozókat. Neményi Károly 1868-ban született Esztergomban. A gimnázium öt osztályának elvégzése után az esztergomi képzőbe lép. Tallián Ödön igazgatósága alatt 1888-ban kap oklevelet. A képesítés után azonnal álláshoz jut, a szőgyéni iskolához kerül. Egy évig működik csak itt, mert beválasztják az esztergomi belvárosi plébánia templomba KÜnda Dezső karnagy mellé segédkántornak. Három évig működik itt. 1892ben megüresedik egy tanítói állás és ekkor véglegesen a városhoz kerül. A volt „kapuiskolában" tanit és ezen a szolgálati helyén 19 évet tölt el. 1911-ben a Deák Ferenc-utcai iskolába rendelik és először Halmos János később pedig Szölgyémi Gyula igazgató alatt tanit. Amikor 1925ben Szölgyémi igazgató nyugalomba vonul, Neményi Károlyt nevezik ki igazgatóvá. 1927-ben a Deák Ferencutcából a Szent Imre-utcai uj iskolába költözik az intézet és az ezután következő évek jelentik a legszebb és legeredményesebb igazgatói működést Neményi számára. Nagy társadalmi működést fejt ki Neményi Károly. Fehér Gyula dr. akkori plébános mellett minden munkába belekapcsolódik. Kezdetben a Belvárosi Olvasókör jegyzője és könyvtárosa, rövidesen megválasztják az ipartestületi betegsegélyző titkárának, majd az ipartestület tényleges titkára lesz. Huszonöt évig az az ipartestület titkára, munkája, szorgalma mindenkor csak elismerést vált ki. Időközben a Szent Ignác temetkezési egylet jegyzője is. De működése egyre szélesebb körre terjeszkedik. A gimnáziumban 7 évig az éneket tanítja és egyben orgonistája is az intézetnek. A főreálban 4 évig tanítja az éneket. Mindkét intézet ünnepségein ő vezeti az énekkart. A Vizivárosi Olvasókörben is szerepet vállal, megválasztják jegyzővé és őt bizzák meg az ünnepélyek rendezésével. Városi képviselő is volt Neményi Károly egy cikluson keresztül, azonban várospolitikai ambíciói sohasem voltak, a harcok helyett inkább a csöndes és eredményes munkát választja. Két évtizedig a Polgári Egyesületben titkár és ugyanilyen minőségben tevékenykedett a Legényegyletben. Amióta Neményi Károly igazgató, mindenkor csak elismerésben volt része, de egész tanitói működése alatt sohasem kapott intelmet vagy figyelmeztetést. Mint tanitó a szorgalom és lelkiismeret mintaképe, mint igazgató ezeket a tulajdonságokat hozza, de ezek kibővülnek