Esztergom és Vidéke, 1934
1934-07-26 / 58.szám
ESZTIRCftHJ/mEKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 58. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1934. JULIUS 26 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Keresztény pOlítíkdi éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás szózata Magyarország katolikusaihoz Az egész magyar katholikus társadalom fokozottabb érdeklődéssel készül az idei Országos Katolikus Nagygyűlésre, amelyet az Actio Catholica Országos elnöksége 1934. szeptember 22—25. napjaira hívott egybe Budapestre. Az idei Országos Katolikus Nagygyűlés jubileumi jelleggel bir, mivel huszonötödikszer fog összegyűlni ebben az évben a magyar katolikus társadalom országos seregszemléje. Az Actio Catholica Országos Elnöksége a jubileumra való tekintettel belső tartalmával és külső megnyilatkozásában is, impozánssá, nagyméretűvé akarja tenni az idei országos nagygyűlést. Éppen ezért az ország minden számottevő katolikus gócpontjából külön vonatok indítását vette tervbe a nagygyűlés főünnepségére, mely az Ügetőversenypálya hatalmas területén zajlik majd le. Ebből az alkalomból Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprimás az alábbi szózattal fordult a magyar katolikusokhoz : Jfatholikus cMagyar Testvérek ! országos Jiatolikus <Nagy gyűléseink a hit szerint való élet sürgetésével és irányításával az egyén és a család megszentelését, az egyház és a Jíaza felvirágoztatását célozták mindenkoron, úgy, hogy egyszerre vallásos és hazafias munkát is végeztek cMa pedij, mikor a világháború nyomán reánk szakadt gazdasági és erkölcsi válság következtében az egész emberiséggel együtt nemzetünk is nagybeteg: az cHetio Gatholica irányítása mellett Jirisztus nevében, Jirisztus Egyházának hitével és erkölcsi erejével elsősorban gyógyítani iparkodunk nemzetünket, hogy azután felvi rágoztathassuk. Jiojgy szent, nemzetmentő törekvésünket biztos siker koronázza : elsősorban a nemzetnek Istentől rendelt alapsejtjét, a családot kell meggyógyítanunk. Ezért a <X<XV. jubiláris országos katolikus nagygyűlésünkön, melyet cBudapesten szeptember 22—25 napjain tartunk, családjaink méltóságát és szentségét fogjuk oltalmunkba venni Jöjjön tehát minden a hazáért aggódó katolikus testvérünk jubiláris nagygyűlésünkre: vegyen részt tanácskozásainkon, családjaink és nemzetünk sorsáért könyörgő eucharisztikus körmenetünkön. Esztergom-cBudapest, 1934. július hava. Dr. Serédi Jusztinián s. k. bibornok, hercegprimás, az Actio Catholica országos elnöke. Mi van a Speyer-kölosönnel ? A városoknak a Speyer-kölcsön kamatait eddig aranydollár értékben kellett fizetniök, de egyben törleszteni is kellett, ami meglehetős terhet jelentett a közületeknek. Indokolatlan is volt a szakkörök szerint a törlesztésnek aranyalapon való törlesztése és a Speyer-kölcsönökben érdekelt városok számos kifogást tettek ebben az ügyben. A felszólalások azonban mindezideig eredménytelenek maradtak és a városoknak a régi alapon kellett kötelezettségüket teljesiteniök. Ugy értesülünk, hogy ebben az ügyben most döntő váltó zás készül. Befolyásos körök tudomása szerint oly rendelkezés készül, amely lehetővé teszi, hogy a városok a Speyer-kölcsön kamatait ezentúl ne aranydollár alapon fizessék, hanem a hivatalos árfolyamok alapján. Ezzel a rendelkezéssel hatalmas előny hoz jutnak a városok, mert az az az árfolyamkülönbség, amely az aranyalap és a hivatalos jegyzés között fennáll, jelentős tehertől szabadítja meg őket. De továbbmenő intézkedések is készülnek az elterjedt hirek szerint. Állítólag arról van szó, hogy azoknak a városoknak, amelyek nehéz pénzügyi helyzetben vannak, lehetővé teszik, hogy a Speyerkölcsön szolgáltatásait redukálja, illetve csak az előírt kamatot fizessék, tehát a törlesztési részleteket felfüg gesszék. Egyes vidéki városok már több kísérletet tettek, hogy a Speyer kölcsönykötvényeket olcsó árfolyamon visszavásárolják és igy kötelezettségüktől kedvező feltételek mellett szabaduljanak. A helyzet ma valóban az, hogy az árfolyamemelkedések ellenére igen olcsón juthatnak a Spe yer kölcsönkötvényekhez a városok. Legutóbb Sopron tett kísérletet erre, azonban a belügyminisztérium jóváhagyását nem sikerült idejekorán megkapnia a terv keresztülvitelére. Más városok részéről is folynak kísérletek a Speyer-kötvények viszszavasárlására és azt szeretnék elérni, hogy ezzel előnyösen szabaduljanak kötelezettségeiktől. A helyzet azonban tulajdonképen az, hogy a Speyer kölcsönök feltételeiben benn van az a kikötés, hogy azokat idő előtt visszafizetni nem lehet és csak a feltételekben megszabott rendes törlesztéseket lehet eszközölni. Pénzügyi körök szerint erre még most is az új hitelrögzitő adta lehetőség alapján nincs módozat, mert Speyerék az eredeti feltételekhez ragaszkodnak. Ez a körülmény ugyan nem befolyásolja a magyar városoknak a Speyer-kölcsön ma már terhes feltételeitől való szabadulását. A kötvényeket ugyanis, amennyiben erre engedélyük van, visszavásárolhatják. Az utóbbi időben gyakrabban hangoztatják pénzügyi körökben, hogy a Speyer-kötvények körül valamit tenni kell. Tudvalévő, hogy Esztergomnak is van Speyer-kölcsöne és ez igen nagy terhet ró a városra. A költségvetésben jelentős tételt foglal el és igen nagy kihatással van a város teherbíró képességére. Helyénvaló és üdvös lenne, ha Esztergom is bekapcsolódnék a tárgyalásokba s kihasználná az alkalmat, hogy megkönnyebbüljünk a kínálkozó előnyökkel. A Friedricb-párt gyűlése Esztergomban Vasárnap d. e. fél 12 órakor gyűlést tartott Esztergomban a Fridrichpárt. A gyűlés megtartására dr. 7akách István fővárosi bizottsági tag és Neugebauer Béla ügyvezető igazgató tette meg az intézkedéseket és bejelentették, hogy Friedrich István v. miniszterelnök, a párt vezére is megje enik a gyűlésen. A szónokokat Bu dapestről elkísérte Bruckmayer József központi titkár, Ravasz Illés fővárosi fanár és Vajda János sajtó titkár. Kétségtelen, hogy Esztergom közönsége nagy érdeklődéssel várta Friedrich István beszédét, azonban Friedrich István nem jelent meg és betegség okával mentette ki távolmaradását, amit Neugebauer Béla jelentett be a gyűlésen. A gyűlésen Vécs Ottó elnökölt. Az első szónok Neugebauer Béla I volt, beszédében a Friedrich-párt I program mját ismertette. Dr. Tau ff er Gábor országgyűlési képviselő a titkos választójog szükségességét hirdette. Dr. Takách István a magyar politikai élet számos hibájára mutatott rá. A szónokokit töobs^ör megtapsolták és hosszan tüntetett a közönség, amikor Takách István dr. Oltó királyfi éltetésével fejezte be beszédét. Végül a gyűlés táviratilag üdvözölte Ssrédi Jusztinián dr. biboros hercegprímást és Friedrich István volt miniszterelnököt. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmß Eútba esik a fogyasztási adók részletfizetési kedvezménye Nagy örömet okozott a vendéglősök és korcsmárosok között az a hir, hogy a miniszter megengedte, hogy a fogyasztási adóhátralékot 60 hónapon keresztül lehet fizetni. Erre a kedvezményre nagy szükségük volt a vendéglősöknek, mert sokan közülük már a végét járják, mert nem egynek pecsételték le a hordóit fogyasztási adóhátralék miatt. Igaz, hogy kevesebb erővel több borcsempészt lehetett volna lefülelni s akkor kevesebb lett volna az adóhátralék. Mert állítjuk, hogy a borcsempészés ma is virágzik. A borfogyasztási adóhátralékoknak 60 hónap alatt való törlesztése csak mézes madzag, csak ígéret. Mert igaz ugyan, hogy a miniszter megengedte. De hogyan ? Ugy, ahogy azt a „város vagy a község anyagi helyzete megengedi". A való helyzet az, hogy a községek megengedik, hogy a régi fogyasztási adótartozás negyedrészének egy összegben való lefizetése után még fennmaradó tartozást 20 hónap alatt fizesse be az adós. Vagyis akinek 400 pengő tartozása van, az fizessen be 100 pengőt, az italmérési illeték tartozást egészen, (erre nincs kedvezmény) s husz hónapon keresztül havonta 15 pengőt. Természetesen emellett a folyó tartozást is, mert aki a folyó tartozást nem fizeti pontosan, még ettől a kedvezménytől is elesik. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön.