Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-22 / 57.szám

ESnKG{W«VDÍKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 57. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. JULIUS 22 Előfizetési ár 1 hÓFa: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Játék a szavakkal Aki valaha is aktiv részese, vagy akár távoli szemlélője volt egy nyiltszavazásos választás előkészületeinek és lefolyásának, annak megvan a maga lesújtó véleménye erről a választásról. Csak fájó keserűséggel gondol­hat arra a tatárjárásra, tekin­télyrombolásra, a falu békéjé­nek, nyugalmának feldúlására, azokra a tulkapásokra, hazu­dozásokra, amiket a fizetett és állandó alkoholos mámorban rikácsoló kortesek elkövetnek. A „régi jó világban" bizo­nyos kerületekben nem is szá­mított igazi választásnak, ha pár pajta felgyújtása, véresre­vert emberek, kiadós kocsmai verekedések nem kisérték el­maradhatatlan mellékzöngeként az állampolgári jogok ötéven­ként valő gyakorlását. A józan magyar népnek — így szokták megtisztelni ünnepélyes alkal­makor — olyan mélységes meg­alázása, lenézése és semmibe­vétele nyilatkozik meg ezekben a múltból ittmaradt választási korteziákban, hogy a nemzet presztízse követeli a sürgős or­voslást. Ne jöjjenek ide külföldi lapok tudósítói azzal, hogy vá­lasztások alkalmával itt olyan exotikus eseményeket látnak, amiken a „művelt" nyugat szá­nakozik vagy mosolyog. De meg kell valósítani a tit­kos választási rendszert azért is, mert igy remélhetőleg pár tucat, jelszavakból élő dema­góg, akiknek egész országlási tudományuk a titkos követelésé­ből áll. — talán végleg eJhailgat. Bármilyen nagy jelentőséget tu­lajdonítson is valaki a titkos bevezetésnek, még is meg kell lepődnie, amikor olvassa egyik hangos kisgazda vezértől, hogy „a titkos választójog a magyar nép legalapvetőbb követelése." Lám, lám, ki hitte volna, hogy a magyar népnek, a magyar falunak minden más problémája gazdasági kulturális elmaradott­sága, a termés szervezett érté­kesítése, stb., stb. eltörpül a tit­kos mellett. Szerintünk a nép­nek elsősorban nem hangzatos jelszavakra és értéktelen jogokra van szüksége, hanem szellemi és anyagi jólétre. Mit ér a jog, ha koplalni és nyomorogni kell mellette. A nép sokszor panasz­kodik azért, hogy nincs földje, kenyere, ruhája, iskolája, isko­lázottsága, járható útja hogy súlyos az adóterhe, de még alig hallottuk, hogy — mester­séges izgatás nélkül — arról panaszkodott volna, hogy nincs szavazati joga. A titkos nem lehet végső cél a bajok egyetemes orvoslására, ahogy ezt némely demagóg és a szocialisták állandóan hirde­tik. Csak eszköz lehet, de ko­rántsem biztos és csalhatatlan eszköz sok-sok bajnak és visz­szaélésnek a kiküszöbölésére, a népérdekeinek a védelmére. A titkos magában véve még távolról sem biztosítja, hogy jellemes, szakképzett, a népért önzetlenül fáradozó, áldozatkész honatyák kerülnek a parla­mentbe. Amerikában, Francia­országban van titkos és demok­rácia annyi, amennyit csak el tudnak képzelni honunk demok­ratái és mégis olyan feneketlen korrupció, megvesztegetés, ki­zsákmányolás uralkodik, hogy szinte ijesztő még hallani is. hogy mit ér a titkos, ha egy Morgan, vagy Mellon, vagy más trösztvezér annyi képvise­lőt küld a törvényhozás há­zába — érdekeinek képvisele­tére — amennyit csak akar, Stavisky, ez a jött-ment szél­hámos, zsoldjában tartotta a francia demokrácia jó egyné­hány képviselőjét és államfér­fiát. A titkos szavazás esetén is vannak utak és módok a köz­vélemény meghamisítására s a nép igazi érdekeinek kijátszá­sára. Néhány év előtt egy tekin­télyes politikusunk nagyon ag­gódott az általános választójog miatt. Egy kitanult képviselő­társa megmagyarázta neki, hogy lehet a titkos szavazást befo­lyásolni és meghamisítani. Erre megkönnyebbülve lélegzett íel: no, most már meg vagyok nyugodva. Csupán a jogi szabályok, ke­retek, külsőségek megváltozta­tása nem biztosithatja egy nem­zet társadalmi és politikai újjá­születését. Becsületesebb, igaz­ságosabb, önzetlenebb s a népi tömegek felemeléséért küzdő kormányzatot csak erkölcsileg újjászületett emberektől várha­tunk. Énnek elérésében a vá­lasztójog titkossága nem lehet cél, csak eszköz. (H, B.) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Elkészült már a megyei városok törvénytervezete A belügyminisztériumban a fővá­rosi törvény reformja után elkészí­tették a megyei városok tervezetét is, amely igen érdekes, gyökeres újításokat tartalmaz. Mindenekelőtt a városi és községi képviselőtestü­letek hatáskörét a kormány erősen megszükiti. A képviselőtestületi ta­gok számát a mostaninak körülbelül felére redukálják. A törvényhatósá­goknál már bevezetett választott vi­rilista-rendszert honosítják meg a megyei városoknál is. A városi és községi képviselőtestületekben a jö­vőben helyet foglalnak az érdekkép­viseletek is. A megyei városokban a képviselőtestületek megszűkített ha­táskörét a polgármesterek veszik át. Eszerint a képviselőtestület hatáskö­rébe jórészt csak a költségvetés elő­készítése, a zárszámadások és a szabályrendeletek megalkotása tar­toznak a jövőben. A polgármesterek hatáskörének ki­bővítése arányában emelkedni fog az erkölcsi és a vagyoni felelősség is. A legnagyobb változás a tervezet­ben az, hogy a megyei városok pol­gármestereit ezután nem a képvise­lőtestületek választják, hanem a bel­ügyminiszter nevezi ki. Miután a városok polgármesterei ezentúl a mindenkori kormányok emberei lesznek, a belügyminiszter­nek joga lesz a polgármestereket az egyik városból a másikba áthelyezni. A tisztújítás joga is teljesen kike­rül a képviselőtestületek kezéből. En­nek elérésére már az első lépést a közigazgatási reformmal megtették, amikor a városi számvevőség meg­választását elvették a városi képvi­selőtestületektől. A jövőben a tiszt­újítás a főispán hatáskörébe fog tar­tozni. Ezzel pedig és a polgármes­terek kinevezésének a belügyminisz­ter hatáskörébe való utalásával meg­valósul a vidéki városok közigazga­tási államosítása, ami az eddig is megnyirbált autonómia megszünte­tését fogja jelenteni. A megyei városok abban biznak, hogy az államosítással a kormány leveszi a városokról a rendkívül nyomasztó anyagi gondokat. A vi­déki városi tisztviselők pedig egye­nesen szerencsének tartanák, ha a kinevezés jogával együtt átvenné őket az állam, mert ezáltal az állami tisztviselők kategóriájába kerülné­nek és legalább biztosítva lennének abban a tekintetben, hogy havi já­randóságukat pontosan megkapnák, amit a vidéki városok mostani vál­ságos anyagi viszonyai közepette bi­zony csak ritkán tudnak elérni. Van­nak vidéki városok, ahol már egé­szen rendszerré vált a tisztviselők havi járandóságainak késedelmes kiutalása. A háziipari tanfolyamot csak miniszteri engedéllyel sza­bad tartam A kereskedelmi mniszter a tör­vényhatóságok vezetőihez, valamint a kereskedelmi és iparkamarákhoz az alábbi rendeletet intézte: A háziiparilag űzött foglalkozások egységes irányitása, fejlesztése és fönntartása — hozzájuk fűződő szo­ciális, gazdasági és etikai okoknál fogva — állami feladatot képez, melynek megoldása a kereskedelmi miniszter ügykörébe tartozik. Ennél fogva a fenti cél szolgálatában álló háziipari tanfolyamok kizárólag a kereskedelmi miniszter engedélyével tarthatók meg. Mivel a háziipar meghatározása — a háziipar lényegénél fogva — nem lehet teljesen kimerítő, azért annak megállapítása, hogy mely tan­folyamok tartoznak a háziipari tan­folyam elnevezés alá, egyedül a ke­reskedelmi miniszter illetékes. A községek vagy egyéb közüle­tek (gazdakörök, egyesületek, inté­zetek, szövetségek stb.) esetleg ma­gánosok háziipari tanfolyamok en­gedélyezése iránti kérelmeiket a kereskedelmi minisztériumhoz cí­mezve minden év szeptember 20-ig az illetékes magyar királyi háziipari felügyelőséghez nyújtsák be. Kivételt képeznek a vallás és köz­oktatásügyi minisztérium fennható­sága alá tartozó Iskolánkívüli Nép­művelő Bizottság által rendezendő háziipari tanfolyamok, amelyeknek engedélyezését a kereskedelemügyi minisztériummal egyetértően intézi. Asztalos munkákat, javításokat jutányosán és pontosan készít THÓMA József asztalos, Kossuth Lajos-u. 27. nyári idénykiárusitás Nevetségesen olcsó egységáraki!! Már csak 6 napig tart

Next

/
Thumbnails
Contents