Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-22 / 57.szám

ESnKG{W«VDÍKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 57. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. JULIUS 22 Előfizetési ár 1 hÓFa: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Játék a szavakkal Aki valaha is aktiv részese, vagy akár távoli szemlélője volt egy nyiltszavazásos választás előkészületeinek és lefolyásának, annak megvan a maga lesújtó véleménye erről a választásról. Csak fájó keserűséggel gondolhat arra a tatárjárásra, tekintélyrombolásra, a falu békéjének, nyugalmának feldúlására, azokra a tulkapásokra, hazudozásokra, amiket a fizetett és állandó alkoholos mámorban rikácsoló kortesek elkövetnek. A „régi jó világban" bizonyos kerületekben nem is számított igazi választásnak, ha pár pajta felgyújtása, véresrevert emberek, kiadós kocsmai verekedések nem kisérték elmaradhatatlan mellékzöngeként az állampolgári jogok ötévenként valő gyakorlását. A józan magyar népnek — így szokták megtisztelni ünnepélyes alkalmakor — olyan mélységes megalázása, lenézése és semmibevétele nyilatkozik meg ezekben a múltból ittmaradt választási korteziákban, hogy a nemzet presztízse követeli a sürgős orvoslást. Ne jöjjenek ide külföldi lapok tudósítói azzal, hogy választások alkalmával itt olyan exotikus eseményeket látnak, amiken a „művelt" nyugat szánakozik vagy mosolyog. De meg kell valósítani a titkos választási rendszert azért is, mert igy remélhetőleg pár tucat, jelszavakból élő demagóg, akiknek egész országlási tudományuk a titkos követeléséből áll. — talán végleg eJhailgat. Bármilyen nagy jelentőséget tulajdonítson is valaki a titkos bevezetésnek, még is meg kell lepődnie, amikor olvassa egyik hangos kisgazda vezértől, hogy „a titkos választójog a magyar nép legalapvetőbb követelése." Lám, lám, ki hitte volna, hogy a magyar népnek, a magyar falunak minden más problémája gazdasági kulturális elmaradottsága, a termés szervezett értékesítése, stb., stb. eltörpül a titkos mellett. Szerintünk a népnek elsősorban nem hangzatos jelszavakra és értéktelen jogokra van szüksége, hanem szellemi és anyagi jólétre. Mit ér a jog, ha koplalni és nyomorogni kell mellette. A nép sokszor panaszkodik azért, hogy nincs földje, kenyere, ruhája, iskolája, iskolázottsága, járható útja hogy súlyos az adóterhe, de még alig hallottuk, hogy — mesterséges izgatás nélkül — arról panaszkodott volna, hogy nincs szavazati joga. A titkos nem lehet végső cél a bajok egyetemes orvoslására, ahogy ezt némely demagóg és a szocialisták állandóan hirdetik. Csak eszköz lehet, de korántsem biztos és csalhatatlan eszköz sok-sok bajnak és viszszaélésnek a kiküszöbölésére, a népérdekeinek a védelmére. A titkos magában véve még távolról sem biztosítja, hogy jellemes, szakképzett, a népért önzetlenül fáradozó, áldozatkész honatyák kerülnek a parlamentbe. Amerikában, Franciaországban van titkos és demokrácia annyi, amennyit csak el tudnak képzelni honunk demokratái és mégis olyan feneketlen korrupció, megvesztegetés, kizsákmányolás uralkodik, hogy szinte ijesztő még hallani is. hogy mit ér a titkos, ha egy Morgan, vagy Mellon, vagy más trösztvezér annyi képviselőt küld a törvényhozás házába — érdekeinek képviseletére — amennyit csak akar, Stavisky, ez a jött-ment szélhámos, zsoldjában tartotta a francia demokrácia jó egynéhány képviselőjét és államférfiát. A titkos szavazás esetén is vannak utak és módok a közvélemény meghamisítására s a nép igazi érdekeinek kijátszására. Néhány év előtt egy tekintélyes politikusunk nagyon aggódott az általános választójog miatt. Egy kitanult képviselőtársa megmagyarázta neki, hogy lehet a titkos szavazást befolyásolni és meghamisítani. Erre megkönnyebbülve lélegzett íel: no, most már meg vagyok nyugodva. Csupán a jogi szabályok, keretek, külsőségek megváltoztatása nem biztosithatja egy nemzet társadalmi és politikai újjászületését. Becsületesebb, igazságosabb, önzetlenebb s a népi tömegek felemeléséért küzdő kormányzatot csak erkölcsileg újjászületett emberektől várhatunk. Énnek elérésében a választójog titkossága nem lehet cél, csak eszköz. (H, B.) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Elkészült már a megyei városok törvénytervezete A belügyminisztériumban a fővárosi törvény reformja után elkészítették a megyei városok tervezetét is, amely igen érdekes, gyökeres újításokat tartalmaz. Mindenekelőtt a városi és községi képviselőtestületek hatáskörét a kormány erősen megszükiti. A képviselőtestületi tagok számát a mostaninak körülbelül felére redukálják. A törvényhatóságoknál már bevezetett választott virilista-rendszert honosítják meg a megyei városoknál is. A városi és községi képviselőtestületekben a jövőben helyet foglalnak az érdekképviseletek is. A megyei városokban a képviselőtestületek megszűkített hatáskörét a polgármesterek veszik át. Eszerint a képviselőtestület hatáskörébe jórészt csak a költségvetés előkészítése, a zárszámadások és a szabályrendeletek megalkotása tartoznak a jövőben. A polgármesterek hatáskörének kibővítése arányában emelkedni fog az erkölcsi és a vagyoni felelősség is. A legnagyobb változás a tervezetben az, hogy a megyei városok polgármestereit ezután nem a képviselőtestületek választják, hanem a belügyminiszter nevezi ki. Miután a városok polgármesterei ezentúl a mindenkori kormányok emberei lesznek, a belügyminiszternek joga lesz a polgármestereket az egyik városból a másikba áthelyezni. A tisztújítás joga is teljesen kikerül a képviselőtestületek kezéből. Ennek elérésére már az első lépést a közigazgatási reformmal megtették, amikor a városi számvevőség megválasztását elvették a városi képviselőtestületektől. A jövőben a tisztújítás a főispán hatáskörébe fog tartozni. Ezzel pedig és a polgármesterek kinevezésének a belügyminiszter hatáskörébe való utalásával megvalósul a vidéki városok közigazgatási államosítása, ami az eddig is megnyirbált autonómia megszüntetését fogja jelenteni. A megyei városok abban biznak, hogy az államosítással a kormány leveszi a városokról a rendkívül nyomasztó anyagi gondokat. A vidéki városi tisztviselők pedig egyenesen szerencsének tartanák, ha a kinevezés jogával együtt átvenné őket az állam, mert ezáltal az állami tisztviselők kategóriájába kerülnének és legalább biztosítva lennének abban a tekintetben, hogy havi járandóságukat pontosan megkapnák, amit a vidéki városok mostani válságos anyagi viszonyai közepette bizony csak ritkán tudnak elérni. Vannak vidéki városok, ahol már egészen rendszerré vált a tisztviselők havi járandóságainak késedelmes kiutalása. A háziipari tanfolyamot csak miniszteri engedéllyel szabad tartam A kereskedelmi mniszter a törvényhatóságok vezetőihez, valamint a kereskedelmi és iparkamarákhoz az alábbi rendeletet intézte: A háziiparilag űzött foglalkozások egységes irányitása, fejlesztése és fönntartása — hozzájuk fűződő szociális, gazdasági és etikai okoknál fogva — állami feladatot képez, melynek megoldása a kereskedelmi miniszter ügykörébe tartozik. Ennél fogva a fenti cél szolgálatában álló háziipari tanfolyamok kizárólag a kereskedelmi miniszter engedélyével tarthatók meg. Mivel a háziipar meghatározása — a háziipar lényegénél fogva — nem lehet teljesen kimerítő, azért annak megállapítása, hogy mely tanfolyamok tartoznak a háziipari tanfolyam elnevezés alá, egyedül a kereskedelmi miniszter illetékes. A községek vagy egyéb közületek (gazdakörök, egyesületek, intézetek, szövetségek stb.) esetleg magánosok háziipari tanfolyamok engedélyezése iránti kérelmeiket a kereskedelmi minisztériumhoz címezve minden év szeptember 20-ig az illetékes magyar királyi háziipari felügyelőséghez nyújtsák be. Kivételt képeznek a vallás és közoktatásügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó Iskolánkívüli Népművelő Bizottság által rendezendő háziipari tanfolyamok, amelyeknek engedélyezését a kereskedelemügyi minisztériummal egyetértően intézi. Asztalos munkákat, javításokat jutányosán és pontosan készít THÓMA József asztalos, Kossuth Lajos-u. 27. nyári idénykiárusitás Nevetségesen olcsó egységáraki!! Már csak 6 napig tart