Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-19 / 56.szám

HZTERGOOnftE WlilillMBWBBOTBMBnMMIMi™ ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 56. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1934. JULIUS 19 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KereSZtéay politikai éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A hitbizományi reform A legutóbbi minisztertanács egyik legfontosabb kérdése a hitbizományok reformja volt. Már régóta beszélnek nálunk a hitbizományok elkerülhetetlen reformjáról, de addig ezen a téren semmi sem történt, jól­lehet nem egy tervezet került az illetékes fórumok elé. Mi a hitbizomány? Röviden azt mondhatnók, egy család birtokában lévő elidegeníthetet­len földterület, amelyet mindig a család legidősebb tagja örö­köl. A hitbizományi birtok egy­részről nagy biztonságot, nagy­előnyt jelent a tulajdonos szem­pontjából, mert sem megterhelni, sem elárverezni nem lehet, sem semmilyen más-módon idegen kézbe kaparintani. Ezzel a biz­tonsággal szemben azonban ott áll a hitbizományi birtok leta­gadhatatlan hátránya. A szi­gorú jogi megkötöttség azt ered­ményezik, hogy a hitbizományi birtok mint vagyontárgy, sok­kal kevésbbé mozgékony, sok­kal kevésbbé fejlődőképes, mint a meg nem kötött birtok. Ép­pen, mivel elidegeníthetetlen, természetes, hogy a hitbizo­mányi birtok ura nehezebben kap kölcsönt, nehezebben szánja rá magát modern, intenzív ter­melési módok bevezetésére, hi­szen birtoka az adás-vétel sza­badversenyén kivül állva, nem érzi a szükségét annak, hogy termelési ötletekkel, a kor vi­szonyaihoz való modern alkal­mazkodással birtoka versenyké­pességét növelje, s ezzel a nem­zetgazdaság szempontjából is értékessebbé tegye. A mai kor óriási változásai csak még feltűnőbbé teszik né­mely hitbizományi birtok moz­dulatlanságát, korszerűtlensé­gét. A világháború és annak következményei a régi intézmé­nyeket gyökerükig felforgatták. Az államok és társadalmak mindenütt uj eszmék harcba­vetésével, uj intézmények élet­rehivásával igyekeztek alkal­mazkodni a változott viszonyok­hoz. A kor színvonalához mért reformok teszik egyedül lehe­tővé az államoknak és társa­dalmaknak, hogy megállhassa­nak az osztályok és népek gyil­kos versenyében. A háború után uj, eddig soha nem tapasztalt földéhség lépett fél a földmü­veléssel foglalkozó osztály kö­rében. A mélységes agrárválság ellenére is a tömegek leikében az a meggyőződés vert gyöke­ret, hogy a nehéz idők iszonyú rohamában a legtöbb biztonsá­got aránylag mégis csak a föld­birtok nyújtja. Európa sok or­szágában széleskörű földrefor­mot hajtottak végre a kormá­nyok. Nálunk is volt egy föld­reform, amely azonban az igé­nyeket nem elégítette ki és kie­gészítésre szorul. A földreform földaprózást je­lent, nagyobb birtoktestnek szét­tagolását és uj, munkás kezekbe való juttatását. A hitbizományi birtok természetesen megkötött­sége folytán nem vehetett eddig részt ebben a nagy szociális, épitő munkában. A jelek sze­rint, a m. kir. kormány, a hitbizományi birtoknak ezt a mozdulatlanságát akarja meg­szüntetni. Részt és szerepet akar számára juttatni abból a nem­zetépítő munkából, amely uj kisbirtokos réteg alakításával a nemzet egyetemes ellenállóké­pességét óhajtja megnövelni. A hitbizományi birtok intézmé­nye igazában sohasem volt túl­ságosan rokonszenves a ma­gyar ember gondolatvilága előtt. Egyrészt azt kellett tapasztalnia, hogy a hitbizományi birtok nem állott mindenkor hivatása ma­gaslatán, nem szolgálta minden időben a nemzet igazi érdekeit, hanem sokszor olyan szerepet játszott, amelyért nem nagyon lelkesedhettek az igazi nemzeti érzéstől eltöltött népi tömegek. Másrészt azt sem tudja a ma­gyar ember megérteni, hogy egy család tagjai ne egyfor­mán részesedjenek a vagyon előnyeiből, mert a hitbizomá­nyok urain kivül minden ma­gyar ember ugy szokott ren­delkezni, hogy az igazságosság és méltányosság elvei sérelmet ne szenvedjenek. A hitbizományi reform tehát ugy néplélektani, mint szociá­lis szempontból elkerülhetetlen szükségességet jelent, éppen ezért az ország erdekében meg kell valósítani. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Szépítsünk és virágosífsunk a Nagy­boldogasszony-heti ünnepségekre Még egy hónap és itt van ismét Esztergom nagy napja: a Nagy­boldogasszony-nap. Az idei ünnep bizonyára kilép eddigi méreteiből, hiszen a Nagyboldogasszony-hetére esik az esztergomi kiállítás. Renge­teg ember jön Esztergomba és nagy érdeklődés előzi meg a Nagyboldog­asszony-nappal kapcsolatos ünnep­ségeket. A város nagy előkészülete­ket tesz, hogy mind az ünnepi fel­vonulás, mind pedig a kiállítás si­kerüljön. A lakóságnak is bele kell kapcsolódnia az előkészületekbe és ebből a munkából úgy veheti ki a leghatásosabban a részét, ha foko­zottabb szépítést és virágositást vé­gez. A Nagyboldogasszony-nap Esz­tergom nagy búcsúnapja. A faluban úgy készülnek a búcsúnapra, hogy nagytakarítást, tisztogatást, csinosí­tást végeznek, kimeszelik a ház utcai falát, kiirtják a ház előtt a gazt és kitisztítják az udvart. Ragyog minden a tisztaságtól. Egy városnak nem szabad elmaradnia a falutól. Esz­tergomban is készülni kell a nagy búcsúnapra. Nagyon kérjük a lakó­ságot, a háztulajdonosokat, hogy városunk iránti szeretetből már most végezzék el a csinosítást és a szé­pítést. Mi a legsürgősebb? Legelsősor­ban is tisztítsuk utcáinkat, távolít­suk el a gazt Itt a város figyelmét hívjuk fel: a Széchenyi-tér elején, a halpiacon az utóbbi időben halpik­kelyeket és zsirmaradványokat lá­tunk éktelenkedni. Bűz- és légytele­pek ezek. Azonnali intézkedést kérünk. Ezután több forgalmas ut­cán rothadó szennyvíz folyik, a csa­tornából bűz csap fel. Nem akarjuk ezt tapasztalni az ünnepekre. A tiszti főorvos és a közegészségügyi bizott­ság intézkedését kérjük. Fürdőváros nem tűr meg szenyvizet és bűzt. Ha az utcán járunk, azt Iájuk, hogy sok helyen van virágtartó az ablakok alatt, sok erkély is van a házakon, de kevés a virág, vagy egyes helyeken nincs is virág. Kér­jük a háztulajdonosokat és a lakó­kat, tegyenek virágot a virágtartóba és virágositsák erkélyeiket. Nincs szebb a virágos ablaknál, nincs kedvesebb, mint egy virágos erkély. Ugyancsak szóvá kell tennünk a hajóállomások környékének rende­zettlenségét. Feltétlenül elvárjuk, hogy itt is szépítsenek, gaztalanitsanak az ünnepekre. Megilleti a szépítés a primási várost, de a közönség is el­várja, hogy megfelelő külsőt kapjon a halóállomás környéke. Egyelőre ennyit. Nem kívánunk többet. Ha mindenki eleget tesz en­nek, valóban virágos Esztergom várja Nagyboldogasszony-napra az idegeneket. Ingyen rendelés a szegény tü-' dőbetegeknek. A Tüdőbeteggon­dozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbet egekneknek. Tnri Béla nyilt levele Eckhardt Tiborhoz Juri Béla prelátus-kanonok, ország­gyűlési kápviselő nyilt levelet intézett Eckhardt Tiborhoz, a független kis­gazdapárt vezéréhez, abból az alka­lomból, hogy Eckhardt nemrégiben a külföldi sajtószindikátus vacsorá­ján beszédet mondott és azon emli­lette a király kérdést. Turi Béla Eckhardt Tibornak a királykérdésben tett kijelentéseit hely­teleniti nyiltlevelében, mert szerinte, az a beáliltás, ahogy Eckhardt a trón betöltésének kérdésével foglalkozott, nem helyes és nem felel meg a nem­zet többsége gondolkodásának. — Eckhardt Tibor, — mondja Turi Béla, — ugy jelent meg a kül­földi sajtószindikátus vacsoráján, ahol a kisantant sajtóataséi is jelen vol­tak, mint a magyar nemzet képvi­selője, — aki legutóbb Genfben is képviselte nemzetünket, — külföl­diek előtt a detronizációs törvényt nem ugy tüntette fel, mint kizáróan az erőszak szülöttjét, ugyanakkor megfeledkezett a nemzet nagy részé­ről, amely a jogfolytonosság hive. Emiatt emelte föl szavát Turi Béla a legitimizmus régi harcosa, Eckhardt Tibor kijelentései ellen, amelyek sze­rinte nem szerencsések, különösen külföldi újságírókkal szemben. Kitüntetik a 30 év óta egy gazdánál szolgáló szak­vizsgát tett erdöőröket A földmivelésügyi miniszter azo­kat a szakvizsgát tett erdőőröket, akik egy szolgálatadónál harminc esztendeig egyhuzamban működtek, elismerő oklevéllel tünteti ki, esetleg más kitüntetésben is részesiti. A szol­gálati időbe a katonai szolgálat is beszámít. Pályázhatnak azok a szakvizsgát tett erdőőrök, akik ezen feltételek­nek megfelelnek és ezideig kitünte­tést nem kaptak. A kitüntetés iránti kérelmet a szol­gálatadónak kell if. hó 28-ig a pol­gármesteri hivatalnál benyújtani. A kérelemhez helyhatósági bizonyítvány csatolandó, amely igazolja a kitün­tetésre javaslatba hozott erdészeti altiszt (erdőőr) egyhelyben eltöltött szolgálati idejének tartamát, életko rát, családi állapotát és viszonyait, valamint a múltban lezajlott rendkí­vüli időkben szolgálatadójával szem­ben tanúsított magatartását, továbbá azt, hogy ilyenféle kitüntetésben még nem részesült. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányo­kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön,

Next

/
Thumbnails
Contents