Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-12 / 54.szám

ESnrMWJBÉKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 54. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. JULIUS 12 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Gseb nyaralás Néha az újságok hasábjain felvillanik pár keserű sor, megdöbbentő számadat és ilyenkor szomorúság szoritja össze a torkunkat, hogy milyen élhetetlenek, tunyák, rövidlátók is vagyunk mi magyarok. A maradi Pató Pálok és mindenről lekéső Magyar Jánosok kései ivadéka még a maga kárán sem akar tanulni. Ijesztő példáját mutatja ennek az alábbi jellemző statisztikai adat. A csehszlovák statisztikai hivatal kimutatása szerint 1932ben 564.175 külíöldi ment Csehszlovákiába, akik közül az elszakított Felvidéket 82.249 kereste fel. Az idegenforgalomban legelső helyen állanak a németek, osztrákok és magyarok, legutolsó sorban a franciák. Jugoszlávok, oláhok és franciák az idegenforgalomnak csupán 5*5 százalékát alkotják, mig németek, osztrákok és magyarok 78-8 százaléknyi látogatót adtak a cseheknek. Megdöbbentő adatok. Mig a puszipajtás és szövetséges államoknak elenyésző hányada tartotta érdemesnek, hogy bekukantson a cimboráékhoz, addig a politikailag többé-kevésbbé ellenfélnek számító nemzetek bomlottul öntötték polgáraikat, vitték a pénzüket, a valutájukat kofferszámra a csehekhez. Megáll az „ember esze, ha a már szinte hazaárulás számba jövő divatos csehországi nyaralás ilyen óriási arányaira gondol. Trianonról, revízióról, június negyediki fekete dátumról szavalunk és ugyanakkor legádázabb ellenségeinknek, a Trianont előkészítő Beneséknek, Scotus Viatoréknak a zsebét tömjük. Ez hazafiság ez nemzeti öntudat? Azok idegenforgalmát növelni és háromnegyed részben fentartani, akik nap mint nap molesztáják a vendégeiket, akiknek véres határincidensei már a Népszövetségig kiáltanak megtorlásért! A közelmúltban a csehek röpiratokkal árasztották el Európát és hírlapi közleményeket sugalmaztak külföldi újságokba, hogy Ausztriában és Magyarországban bizonytalan a külföldi vendégek, nyaralók vagyona és élete. Hogy itt nálunk anarchia van, tehát messze el kell kerülni országunkat. Ugyanakkor kézdörzsölve nevetnek élhetetlenségükön és ostobaságunkon, hiszen mi vagyunk a legjobb kuncsaftjai. A Nemzeti Bank — okulva a szomorú tapasztalatokon — erősen megnehezíti a Csehszlovákiába való kijutást. Helyes. De mikor fog rájönni a megszédült magyar közönség, hogy bűn, gyalázatos dolog ellenségeinket akár egy fillérrel is támogatni. Radócsay László dr. főispán első elnöklése a vármegye kis- és közigazgatási gyűlésén Esztergom és Komárom-vármegye kis- és közigazgatási gyűlése kedden tartotta meg értekezleteit. Ezeken az üléseken Radócsay László dr. főispán első izben elnökölt. Mindkét gyűlés népes volt, mindenkit érdekelt a főispán premierje. Érdekes és több közérdekű ügyet tárgyaltak. Radócsay László elsősorban üdvözölte a megjelenteket és arra kérte őket, hogy százszázalékos nemzeti munkát fejtsenek ki a tisztségükben. Tartsák szem előtt, hogy mindenkor a nemzet javát kell szol gálni. — Nem ismerek kis vagy nagy ügyet — mondotta a főispán, a kisember ügye éppen olyan mint nagyobb kérdéseké, sőt, a kisemberek ügyét előtérbe kell helyezni, mert a kisemberek szeme rajtunk van, tőlünk várnak igazságot, segítséget és támogatást. Amikor kisemberek ügyében itt dolgozunk, tartsuk kezünkben zsebkendőt is, hogy minél több könnyet letörölhessünk. A főispán szavait Kolozsváry Kálmán köszönte meg. A kisgyűlés tá mogatásáról biztosította. Napirend előtt v. Szivós-Waldvogel József ny. tábornok szólalt fel és tiltakozott Barthou francia külügyminiszter történelemhamisítása ellen. — Fájdalmas megállapítanunk — mondotta a kisgyűlés tüntető helyeslése között — hogy az emberi jogok és a szabadság nemes de félrevezetett k

nemzete másfél évtizeddel a gyűlölködés atmoszférája és békétlenség után nemcsak, hogy nem ébredt tudatára a trianoni gyalázatosságnak, hanem Barthou külügyminisztere utján a trianoni kegyetlenséget megtetézte egy rosszindulatú, ostoba történelemhamisitással. Ez a merész történelemhamisitás talán alkalmas arra, hogy ideig-óráig bátorságot leheljen az igazság elementáris erejétől megrettent oláhságban, azonban vérigsértette a sors csapástól amúgy is földretepert magyar nemzetet. Nem méltó ez a gesztus semmiképpen a hazafias francia nemzet képviselőjéhez, akinek tudnia illenék azt az egyszerű katona törvényt, hogy a sebesült és védtelen ellenséget bántalmazni becstelenség. A frappáns tiltakozáshoz a kisgyűlés lelkesen csatlakozott és kimondotta, hogy Gömbös miniszterelnök nek táviratilag fejezze ki ragaszkodását és bizalmát. Kolozsváry Kálmán a gazdatar sadalom sérelmeinek orvoslása érdekében beszélt. Frey Vilmos az ország jegyzői karának sérelme ügyében szólalt fel. 1914 ben megjelent egy miniszteri rendelkezés, mely szerint a jegyzők az adó és becslési bizonyítványok után, mint magántevékenység díjazása cimén 2 P-t szedhettek a felektől. 1930 ban félreértésen alapuló intézkedés folytán ezt a jogot elvették a jegyzőktől. Kéri a kisgyűlést, hogy tegye meg a sürgős lépéseket a miniszternél a jegyzők erre vonatkozó jogának visszaállítása érdekében. Karcsay Miklós főjegyző azt válaszolta, hogy a tiltó rendelkezésről hivatalosan nem tudnak, tehát a jegyzők élhetnek jogukkal. Érdekes felszólalásban Gtóh József dr. azt az anomáliát tette szóvá, hogy ha a fél levélben kéri a kér déses bizonyítványok kiállítását, a pénzügyőrök megleletezik a levelet. Előfordul számos esetben, hogy a levélben foglalt kérést még nem is teljesítette a jegyző, erre egy második vagy harmadik sürgetőlevél érkezik. A tiltó rendelkezés miatt a a jegyző el sem intézhette az ügyet. Most jönnek a pénzügyőrök és megleletezik a leveleket. 18 pengő büntetést kell fizetni. Számos ilyen eset furdui elő. A kisgyűlés érthető megütközéssel fogadta ezt az anomáliát és elhatározta, hogy sürgősen közbelép a pénzügyi hatóságoknál. A vita olyan élénk volt, hogy a főispánnak csengetnie kellett. Ez volt az első csengetés. Érdekes volt még Zsiga János vármegyei aljegyző előadásában Kecskemét átirata, hogy a vármegye támogassa az adórendszer megváltoztatása iránti törekvését. Már-már napirendre akart térni a kisgyűlés, de Schmidt Sándor dr. megjegyezte, hogy talán illő lenne Kecskemét törekvését támogatni, már csak azért is, mert Kecskemétről jött az új főispán. A kisgyűlés erre elfogadta az átiratot. Gróh József dr. a kesztölci rendezetlen földterületek és házhelyek ügyében szólalt fel és arra kérte a kisgyűlést, hogy sürgősen intézkedjék. A közigazgatási bizottsági ülésen Fehér Gyula dr. nagyprépost üdvözölte az új főispánt. Závody Albin II. főjegyző a Komárom—esztergomi vonatközlekedés megjavítása érdekében beadott kórelmet ismertette. Ghyczy Elemér felsőházi tag felszólalásában arra kérte a bizottságot, hogy lépjen közbe a MÁV-nál, hogy az esztergomi vonat reggel 8 órakor érkezzék Komáromba. A jelenlegi közlekedési rend szerint a közönség későn érkezik Komáromba, piacra nem mehet és nem végezheti el dolgát, amellett egész napot Komáromban kell töltenie. Esztergomból délután két vonat indul, az egyiket tegyék át reggelre, úgy hogy a vonat 8 órára érjen Komáromba. A főispán megígérte, hogy támogatja a kérelmet. E

1 határozták, hogy az országgyűlési képviselők és a felsőházi tagok személyesen járnak el. Közérdekű és sürgős intézkedést váró előadása volt Ujszászy István műszaki főtanácsosnak. Előadta, hogy az esztergom—szentléleki-űt inségmunka keretében maginditott útépítését kénytelenek voltak megszakítani, mivel az építkezéshez szükséges földterületek tulajdonosaival nem lehetett békés megegyezésre jutni, mert indokolatlanul nagy árat kérnek. (3—4 P négyszögölen kint.) Háromszáz gazda érdekelt az ügyben. A meg nem értés és a túlzott követelés most azt a veszedelmet vonja maga után, hogy a miniszter visszavonja a segélyt és az eddig befektetett összegeket is meg kell téríteni. A város, illetőleg a polgárság issza meg ennek a levét. Schmidt Sándor szólalt fel az ügyben és arra kérte a főispánt, hogy a városon keresztül keressen módot az ügy kedvező elintézésére. Harminc év óta minden évben a kisgyűlés elé kerül a szentléleki út, a szentléleki népnek az útépítés életbevágó ügye, az esztergomi gazdák is minden évben panaszkodtak az ut rossz és járhatatlan volta miatt, most pedig túlzott követelésekkel állanak elő. Frey Vilmos is hasonlóképpen szólalt fel. A kisgyűlésnek az a véleménye, hogy nem lenne szabad az esztergomi gazdaérdekelteknek ilyen túlzott követelésekkel előállniok. Hol van a megértés és a belátás ? Hiszen magukon és fiaikon segítenek, ha nem zárkóznak el. Jobb lesz, ha továbbra is rossz marad az út ? Hiszen több káruk van így, mint amennyit a kisajátítandó terület ér. De nem is ok az, hogy elzárkózzanak, mert most értéktelen a földük, mig az útépítés után nagyobb értéke lesz a földnek.