Esztergom és Vidéke, 1934

1934-06-29 / 51.szám

éjjel-nappal állandóan kinn tanyázik az Isten szabad ege alatt, csak nagy esőzés idején húzódnak be valami üres pajtába, akolba, szinbe. Ahol közös az étkezés, az maga egy látványosság, mindig szívesen mentem olyankor közibük, mert azt megkívánják, hogy az intéző tisztjük, vagy a földesuruk olykor-olykor belekóstoljon a lakomájukba. Az étkezés egyszerű, de ízletes, tápláló és természetesen bőséges is. Bűnös ember és önmaga iránt rosszindulatú az a gazda, aki ebben fösvénykedik. Csak az ebéd közös; hüvelyes, burgonya vagy habart leves, óriási tálakon túrós, brindzás, vagy hajmás galuska, hetenként 2—3 Ízben birkahús, gulyás vagy pörkölt. De micsoda jóizűeket eszegettem ott a terebélyes, árnyas nyárfa alatt velük egy közös tálból, és milyen kivánatos volt az a remek, barna rozskenyér. Este, reggel többnyire csak pirított szalonna járja, azt már minden pár külön-külön fogyasztja a szabad rőzsetűz mellett. Szakácsnak a kiválogatott legjobb főzőnők, hisz az ügyességükön múlik a banda jóléte és elégedettsége. Nem is hallottam azokra panaszt soha, de az étkezésnél sem volt veszekedés. Minden kaszásnak van marokszedője, ezek együtt egy-egy pár. Többnyire családbeli, vagy rokon lány, ritkán siheder fiú, aki még nem érett a kaszára. A legénysorban levő kaszások rendesen a választottjaikkal ; sok boldog frigy származik ebből a vállalkozásból, nem tánc közben és léha cicomában, hanem igazán nehéz munkában ismernek a párok egymásra. Három pár dolgozik össze a nagy aratásnál, — ez alatt a búzát, rozsot értik. Két kaszás vágja a rendet, marokszedőik sarlóval felnyalábolják a markokat, a harmadik — naponként váltakozva — marokszedőjével köti a kévéket. Árpát, zabot rendre vágják és csak a kivánatos megszáradás után, esetleg másnap kötik kévébe. A munka igazán hajnalok-hajnalán, nem is pirkadáskor, hanem már derengéskor kezdődik, és tart amig látnak, reggeli, ebéd, uzsonna idején éppen csak a legszükségesebb pihenőkkel. Amit uzsonnáig arattak, azt estefelé keresztekbe, kepékbe, csomókba rakják, ezeknek kéveszáma vidékenként változó. A földre fektetett alsó kévére keresztalakban, kalásszal befelé 3—4 sorban 4—4 kévét helyeznek el, betakarják a pappal, azzal a felsősor négy vállkévéjét szélviharok ellen lekötik. Ez a felső kéve volt a régi világban a papi tized, az szenved ma is legtöbbet esőtől, jégtől, vihartól, madaraktól egyaránt. A csomózást csak a kaszások végzik, a marokszedők utánuk gereblyéznek. A nagy gereblye is jellegzetes magyar aratószerszám, mesterszava „bőgő". Az összekapart szalmás gabonát is nyomban felkötik és u. n. kusza csomókba rakják, amelyek soha sem kerülnek a színcsomók közé, vagy azok sorába. Az aratás munkadija általánosan természetbeni részesedés. És valóban ez az igazi, mert igy oldható meg legigazságosabban a munkaadó és munkás közös érdeke, a termés gyors és lehetőleg veszteség nélküli letakaritása. Ez az aratórész, amiből annyi munkáscsalád táplálkozik a tél folyamán, amikor más kereset nincs. Vidékenként 10ík és 13-ik rész között váltakozik, aszerint, hogy ád-e élelmet a birtokos, vagy nem; azt vagy a táblákon jelölik ki és külön hordják be, csépelik el, vagy cséplés után a gépből részelnek, ami mindkét félre a legelőnyösebb. Mindenképen azonban a részes aratás az igazi, a pénzesnél sem romantika, sem hagyomány, sem illúzió. A kereset páronként egyformán lesz elosztva minden kaszára; kétharmad a kaszásé, egyharmad a marokszedőé. Ez nem olyan sok, és nem is olyan nagy érték a mostani gabonaáraknál. Csonka hazánkban az utolsó 10 év átlagában kereken 7 millió magyar hold volt a learatott terület a négy főgabonából, az átlagos termése pedig 40 millió mm. Ehhez mintegy 600.000 pár aratóra van szükség, tekintet nélkül arra, hogy a gazda maga aratott-e, vagy részesekkel arattatott. Igy kereshet egy arató átlagosan 7—8 m. szemes gabonát, a cséplésnél sem többet tíznél. De enn£l a keresetnél senki sem nézi a pénzértéket, mindenkinek a kenyere a fontos, hogy az meglegyen a földnélküli Jánosoknak is télire. A két nagy apostol, Szent Péter és Pál napja az aratás ünnepe; mindenfelé kegyelettel megülik. Az elszakított felvidéken, ahol olyan kevés a termőföld és szűkösen adja az áldást, ezen az ünnepen processióban járnak a férfiak — asszonyok nélkül. És éneklik azt a megható, egyszerű könyörgést, amelyben talán épen ezért megvan minden és magyarul igy hangzik: „Adj nekünk Uram bőséges aratást És békességes időket, Jézusunk, Krisztusunk, Urunk l" Hajdú István Julius 8-án avatják fel Prohászka szobrát Az esztergomi Prohászka-szobor felavatása július 8-án a Kath. Nyári Egyetemi előadások keretében fog megtörténni. Az ünnepi beszédet Török Mihály prel.-kanonok mondja, A szobrot Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás veszi át. A rendezőség szép programmról gondoskodott. Halálos szerencsétlenség Csolnokon Néhány nappal ezelőtt tragikusvégű szerencsétlenség történt Csolnokon. Az egyik munkás, Nebelaj István, egy szénnel megrakott csillét az erős lejtésű siklón útnak engedett s nem tudta azt, hogy az útvonalon tartózkodik Kommenda József 36 éves bányamunkás is, akit a sikló elütött, minek következtében oly sú lyos sérüléseket szenvedett, a szerencsétlen bányász, sérüléseibe a a dorogi bánya kórházban belehalt. Deák József dr. főbányabiztos megállapította, hogy Nebelaj Istvánt ter heli a mulasztás, mert anélkül eresztette útjára a siklót, hogy meggyőződött volna arról, hogy a veszélyes helyen tartózkodik-e valaki vagy sem. A dorogi csendőrség a tragikus kimenetelű szerencsétlenséget nyomban jelentette a pestvidéki ügyészségnek, amely elrendelte a legszigorúbb vizsgálatot Kommenda József halált okozó balesetének felderítése érdekében. Az ügyészség egyúttal elrendelte a szerencsétlenül jár ember holttestének a törvényszéki felboncolását is. Liszt Ferenc ünnepség lesz Esztergomban Az Országos Liszt Ferenc Társaság céljául tűzte ki a halhatatlan magyar zeneszerző emlékének ápolását, műveinek a legszélesebb réteggel való megismertetését és megkedveltetését s ezáltal az egész magyar zenekultúrának Liszt Ferenc szellemében való fellendítését. Működésének egyik jelentős tere a vidéki városokra esik, ahol a helyi zenei intézményekkel karöltve, előadások tartásával és hangversenyek rendezésével, esetleg külön helyi szerv létesítésével kívánja a Lisztkultusz iránt az érdeklődést felkelteni és ébrentartani. Ennek a kultusznak egyik kiemelkedő eseményét teszik majd azok az ünnepségek, amelyek 1936-ban Liszt halálának 50. és születésének 125. évfordulója alkalmából országszerte rendeztetnek s amelyeknek különös súlyt és jelentőséget Liszt Ferenc hamvainak esetleges hazahozatala adna. Glatz Gyula polgármester Bachner Antal főszékesegyházi karnagyot kérte fel a Liszt ünnepségek esztergomi előkészítésére. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A Kereskedelmi Társulat közgyűlése Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta közgyűlését a városházán az Esztergomi Kereskedelmi Társulat. Az elnöki asztalnál Gróh József dr. diszelnök, Lenkei Emil elnök, Kőműves László dr. ügyész, Szántó Pál titkár és Eckstein Simon pénztáros ült. A kereskedők csak kisebb számban jelentek meg. Gróh József a megnyitó beszédében a kereskedelem súlyosbodó helyzetéről beszélt. A régi időkben a kereskedők azzal tudták jólétüket elérni, hogy szabadságuk volt. Minden gáncs és korlát nélkül szabadon juthatott érvényesüléséhez. Nem a háború idézte elő a kereskedelem rossz helyzetét, hanem az, hogy évről-évre mind kevesebb lett a kereskedelem szabadsága. Ha valaki külföldön akar vásárolni, annak a kálvária csimborasszóját kell megjárnia. Azelőtt minden pénz egyforma értékű volt, ma az ellenséges államok arra törekszenek, hogy ellenfelük pénzét lerontsák. Szántó Pál titkán előadásában szakavatott jelentést terjesztett elő, mely hűen tükrözte vissza a társulat mult évi eredményes munkássá gát, majd Eckstein Simon a társulat anyagi helyzetét ismertette. A társulat vagyona jelenleg 9361'39 P üj választmányi tagokul megválasztották Ámon Károlyt, Nádler Rezsőt, Stern Sándort és Winkler Gézát. Végül Lenkei Emil igen szép elnöki beszéde zárta be a közgyűlést. A tartalmas és a való életet visszatükröző elnöki beszéd nagy hatást keltett. Magánnyomozó irüda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Nyári újdonságok nagy választékban Illés Sándor divatáru üzletéber Széchenyi-tér. Azsur, plissé, endlizés, előnyom tatás, gombkészités Keménynél. Nyári időváltozáskor nélkülözhetetlen a háznál a valódi Dianasósborszesz, VI0 KEDÉLYT ES HANGULATOT CSAK A LAISZKY-rÉLE KUSZTUSI FEHÉRBOR TEREMT! KAPHATÓ: BOSZNIA BOROZÓBAN (BASA-UTCA 8 SZÁM) 1 LITER 70 ÜZLETEN n/\ KÍVÜL 60 FILLÉR GYÖNYÖRŰ KERTHELYISÉG !! TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELEKRE ALKALMAS KÜLÖN HELYISÉG I TEKEPÁLYA! FRISSEN CSAPOLT SÖR! FIGYELMES KISZOLGÁLÁS! Kérelem Esztergom város közönségéhez 1 A súlyos gazdasági viszonyok következtében, az elmúlt télen át nyomorgó ínséges gyermekeknek — akik a nélkülözések miatt testileg leromlottak és fejlődésben visszamaradtak — szükségük van a jelen iskolaévet követő nyári szünetben nyaraltatásra, hogy egészségüket helyreállítsuk s ezzel az elkövetkező téli időkre szervezetüket ellenállóbbá tegyük a betegségekkel szemben. A nyaraltatásban 8 —14 éves testileg leromlott állapotú, de orvosilag egészségesnek talált, jó magaviseletű, szegénysorsú családok gyermekeit óhajtanám részesíteni, mindenesetre a hadirokkant, hadiözvegy és sok gyermekes szülők gyermekei előnyt élveznek a beutalásnál. Az akció lebonyolítására hozzávetőleg 1.200 P re volna szükség, melyből 25—30 gyermek egy havi nyaraltatása volna megoldható. Tekintettel arra, hogy a város háztartása nem képes ezt a költséget egymaga fedezni, bizalommal fordulok Esztergom város tehetősebb polgáraihoz, hogy ezen nemes emberbaráti akciómban támogatni szíveskedjék. Tájékozásul közlöm, hogy mindazoknak, akik egy gyermeknek 3b napon át történő teljes ellátását (esetleg szállást is) magukra vállalják, avagy akik egy gyermek üdültetéséhez legalább 15 P egyszeri adománnyal hozzájárulnak, jogukban áll majd a bizottság által egybeállított s nyaralásra szoruló gyermekek közül tetszés szerint választani. Felkérem tehát a város közönségét, hogy ezen nyaraltatási akcióból minél számosabban vegyék ki részüket és ebbeli szándékukat /. hó 30án délelőtt 12 óráig bezárólag a hivatalos órák alatt jelenteni szíveskedjenek a városi közgyámi hivatalban (Városház, földszint), ahol az ügyre vonatkozó minden felvilágosítás szegényügyi előadónál megtudható. Glatz Gynla s. k. polgármester.