Esztergom és Vidéke, 1934

1934-06-29 / 51.szám

BSTERGOHJ/nCKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 51. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. PÉNTEK, 1934. JUNIUS 29 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Megkezdődtek az esztergomi katolikus ' nyári egyetem Serédi Jusztinián dr. hercegprímás megnyitó beszéde — Angyal Pál Tóth Tihamér a fajnemesítésről, a sterilizációról, a prostitúció a pornográfia elleni küzdelemről, a tiltott műtétekről és az orvosi titoktartásról Vasárnap ünnepélyes keretek között nyílt meg Esztergomban a második Katolikus Nyári Egyetem. Tizenegy órakor ünnepélyes szentmise volt a bazilikában Veni Sancteval. Serédi Jusztinián dr. biboroshercegprimás intonálta a Veni Sancte-t. Délután 5 órakor a tanítóképző nagytermében nyitották meg a Katolikus Nyári Egyetemet. Nagy közönség élén impozáns, előkelő csoport fogadta az érkező hercegprímást. Ott volt Jíóman Bálint kultuszminiszter, JlngyalPäl, a Pázmány Péter Tudomány Egyetem rektora, ^Baranyai Jusztin, Szekfű Gyula, (^ereoieh Tibor, Tóth Tihamér, Szandfner Pál, JJudieh Endre egyetemi tanárok, Jllszeghy Zsolt íőiskolai tanár; a főkáptalan tagjai közül: JHaehooieh Gyula dr. érseki helynök, Fehér Gyula dr. nagyprépost, Lepold Antal, cDjf

alios János, Csárszky István, Túri Béla, ^Meszlényi Zoltán dr., Szokolay Antal, Jeszenszky Kálmán prelátuskanonokok, cMihalooies Zsigmond tb. kanonok, továbbá gróf Széesenyi György, Jíuszár Károly v. miniszterelnök, Zsembery István az Actio Catholica alelnöke. Esztergom várost Qlatz Gyula polgármester képviselte. Ott láttuk Qróh József dr. bankigazgatót, v. SzioósWaldoogel József és v. JBorókay József ny. tábornokokat, Etíer Ödön takarékpénztári elnök-vezérigazgatót, ^rey Vilmos dr. országgyűlési képviselőt, Jteoiezky Gábor dr. h. vm. főjegyzőt, Dorogról Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsost és Trinkl Kálmán dr. plébánost és másokat. A megnyitó beszédet Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás mondotta. Nagy büszkeség tölt el — mondotta —, hogy az egyetem második évfolyamát megnyithatom. Az idei ciklusban különösen a természettudományok kaptak helyet. Azt mondhatja, hogy az idei taníolyam az Isten műveivel foglalkozik. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az Isten műoeihez pro fán kezekkel nyalni nem szabad. Az Isten műveit hívő lélekkel és hittel kell keresni. A köszönet szavaival fordult a Főpásztor Jíómann Bálint kultuszminiszterhez, aki időt és módot talált az esztergomi nyári egyetem támogatására, de köszönetet mondott a rendezőbizottságnak is: Szegfű Gyulának, Qereoieh Tibornak, Szandtner Pálnak és Lepold Antalnak, hogy fáradozásukkal megszervezték a második évfolyamot. — Itt említjük meg, hogy Lepold Antal mellett Ibrányi Ferenc teológiai tanár segédkezett a helyi rendezésben. Köszönetet mondott oeminenciája Jlngyal Pál rektornak és a többi előadónak is. A megnyitó beszéd után JIngyal Pál rektor bevezető előadást tartott az egyén és a társadalom problémáiról. Ezután Szegfű Gyula az egyetem előadás-programmját ismertette. Hétfőn délelőtt 9 órakor Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár „Eugenika és katolicizmus" cimen tartotta az első órát. A terem teljesen megtelt az érdeklődő közönséggel. Megjelent a délelőtti előadásokon Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprimás, az előadók közül Tóth Tihaméren kivül Angyal Pál egyetemi rektor, Huzella Tivadar egyetemi tanár, továbbá dr. Fehér Gyula nagyprépost, dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, Túri Béla országgyűlési képviselő, vitéz SzivósWaldvogel József ny. tábornok, vitéz Borókay Rudolf ny. tábornok, dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, dr. Hamvas Endre érseki titkár, dr. Gróh József bankigazgató, Nádler István tanitónőképző-intézeti igazgató, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, dr. Torna Imre tokodi esperes plébános és még néhányan a vidéki papság közül, azután tanárok, tanítók, apácák és egyetemi hallgatók a különböző egyetemekről. Feltűnően sok volt a hölgy. Esztergom társadalma tüntető számban volt képviselve. Mendel borsója Tóth Tihamér előadását igen nagy érdeklődéssel fogadták. Ebben a várakozásában nem is csalódott a hallgatóság. Azzal kezdte Tóth Tihamér az előadását, hogy az eugenika a legdivatosabb tudományág. Az utóbbi időben sokat foglalkoztak vele az újságok, a színházak, írók. Zilahy Lajos „Tizenkettedik óra" c. darabja is ebben a témakörben mozog. Bethlen Margit is irt ilyen vonatkozású darabot. Meg kell azonban jegyezni, hogy azzal a célzattal, amellyel a baloldali sajtó kezeli az eugénikai kérdéseket, mi nem érthetünk egyet és a baloldali felfogást, törekvést és az igy keletkezett irodalmat nem is merhetjük el és vele szemben állást kell foglalnunk. Az eugenika komoly és nemes tu dományág, amely az emberiség bol dogságát akarja elérni Ennek az emberi boldogságnak első feltétele a fajnemesités. Amikor eugenikával foglalkozunk, az átöröklés tanából kell kiindulnunk. A népi életben sokszor kifejezésre jut, hogy az utódok feltűnő hasonlatosságot mutatnak az ősökkel. Az ősök megjelenése az utódokban : ez az átöröklés. De nemcsak a hasonlatosságban nyilvánul ez meg, hanem a természetben és a szellemi képességben is. A hajlammal kapcsolatban sokszor halljuk a népi életben, hogy „az apjára üt". Tehát az utód az apjától örökölte külsejét, de örökölhette jó vagy rossz tulajdonságait is. Ha egy családban csupa jó tulajdonságot, hajlamot találunk és az utód ezzel szemben rossz tulajdonságokat hord magában, (valamelyik ősétől örökölhette, de ezt nem tudják), akkor azt mondják, hogy a gyerek kiüt a családból. Az eugénikai vizsgálódás alapvető kutatásait Mendel György ágoston rendi szerzetesnek köszönhetjük. Az átöröklés érdekes példáját éppen Mendelben is megtaláljuk. Szülői kertészek voltak és ő is igen kedvelte a természetet, a virágokat. Kutatásai is a virágok és növények életén alapszanak. Mendel mesterséges porzás útján egy alacsony és egy magas fajta borsófajtát keresztezett. Az ebből a keresztezésből származó magvakat elültette. A laikus azt hinné, hogy se alacsony, se magas borsó nőtt a keresztezésből kapott borsókból. Nem, mert az új magból háromszor olyan magas borsó nőtt, mint alacsony fajta borsó. Tehát 75 % magas 25% alacsony borsó. Mendel a keresztezést tovább folytatta és ezután a 75 magból már 25 alacsony borsó nőtt. De kit érdekel — mondanák az emberek — a Mendel borsója ? Hát az eugenika a Mendel borsójával kezdődik 1 Sőt, az embernél a öröklést a Mendel-féle törvények szabályozzák. Láthatatlan belső szálak éltetik és irányítják az életei, az emberi test és szellem fejlődését. A hallgatóság mindjobban figyel, Tóth Tihamér számokat mond, azt mondja, hogy amikor a csillagász fényévekkel dolgozik, rettenetes távolságokkal, a biológus számeszköze a parány. Mit jelent ez ? Azt, hogy méretekben kell keresni az élet és a mindenhatóság titkát. De mondjuk csak Aquiuói Szent Tamással: a tenger vizét nem tudjuk átmerni a homoklyukba. Igen, Mendel borsójával találkozunk a mindennapi életben. Egy kísérletező évtizedekre visszamenőleg kikutatta családok iskolai bizonyítványát és vizsgálta az ősök, a szü lők és gyermekek iskolai osztályzatát. A tudós azt tapasztalta, hogyha minél jobban egyezik a szülők és ősök — apa és anya — osztályzati jegye, nagyobb a valószínűség, hogy a jó osztályzat megmarad a gyermekeknél is. (Természetesen elvétve van rossz osztályzat is a gyermeknél, ez ebben az esetben kiüt a családból.) Ha pl. az apa osztályzata az anya osztályzatától (Mendel borsója : alacsony és magas) a gyermek nem lesz közepes tanuló, mert vagy az anya, vagy az apa tulajdonságát, és szellemi képességét örökli. Most már az a kérdés, hogy érdemes, lehet-e neveléssel foglalkozni ilyen törvényszerűségek mellett, amikor az átöröklés annyi mindent megdönt. Meg kell tehát állapítani az átöröklés és a pedagógia — az átöröklés és a teolologia feladatait. Ezzel a kérdéssel Tóth Tihamér keddi előadásában foglalkozott a hallgatóság fokozottabb érdeklődése között. Büntetőjog és eugenika A hétfői előadások második eseménye dr. Angyal Pál magnifícus rektor előadása volt a „Büntetőjog és eugenika" cimen. Bizonyos vonatkozásban erkölcsi, de legfőképen joj;i szempontból beszélt igen érdekesen Angyal Pál. Angyal Pál az eugenika céljával kezdte előadását. Az eugenika célja testben és lélekben egészségesebb nemzedék létrehozása. Ez azt is jelenti, hogy az értéktelen embereket kise lejtezzük. Rövid, de annál kifejezőbb mondatok, határozott kijelentések töltik be a termet. A jelszó tehát — folytatta — a népek megmentése. Van negativ és pozitív eugenika. A negativ eugenika arra törekszik, hogy elhárítsa a káros tényezőket. Ennek eszköze: a nemi betegségek és az alkoholizmus ellen való küzdelem, de elősegíteni akarja a fajnemesítést azzal is, hogy igénybe