Esztergom és Vidéke, 1934

1934-06-21 / 49.szám

SCTrMWJIDfl m i ni i uaa

mtummrrTmmii ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 49. SZAM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. JUNIUS 21 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10. vasárnap 20 fii. Pár nap maivá befejeződnek az érettségi vizsgálatok országszerte. Diákjaink több, vagy kevesebb sikerrel kiállották a tűzpróbát és a sokatigérő bizonyítvánnyal a kezükben most már neki vághatnak az életnek .. . Legalább is ez volt a természetes következmény. Valamikor igy is volt. A legtöbbször semmi sem állott útjában annak a pályaválasztó elhatározásnak, amit a diák az iskolai statisztika számára közölt a tanév folyamán. Akit sorsa, képessege, hajlama vagy életkörülményei bizonyos életpálya felé irányítottak, mentek a számukra kijelölt cél telé. Az iskola kapuinak bezáródása legfeljebb annyit jelent, hogy egy másik, nyitott kapu íelé irányították fiatalos határozott lépteiket. Igen gyakran az apa foglalkozása, vagyona nyújtott az érett diáknak biztos alapot a jövendőre. A földmives szülők gyermekei közül sokan letették a pantallót és nem kívántak tovább „nadrágos" emberek lenni. Megmarkolták az ekeszarvát, a kasza és kapa nyelét és szántóvető emberekké vedlettek vissza. A kereskedő, az iparos, a gyáros magához vette a fiát. Gondolta, legalább tanult ember fogja íriss szellemben, a régi becsületes vállalkozást irányítani, amikor teljesen átvette annak ismeretét. Ma bizony erre a képre sötét foltokat mázolt a gazdasági élet ördöge. Elhomályosult a jövendő távlata. Az apa maga is legjobban szeretné, ha valami csodálatos szent venné oltalmába gyönge lábon álló üzletet, műhelyet, vállalatát, irodáját. Érettségizett gyermeke sorsáért megindítja a harcot. Megkezdődik a hajsza az egyetemi felvétel, az álláshoz juttatás érdekeben. Akinek módjában áll, vagy aki jobb megoldást nem talál, legboldogabb, ha gyermekét tovább taníttathatja. Amig tanul, addig nem kell legalább kenyérkereső foglalkozást keresnie. A sok reménnyel indult diák most találkozik elsősorban a sokszor hallott rémmel, amelynek protekció a neve. Most kell megragadni a szerencse üstökét, most kell szinte hisztérikusan úgy belekapaszkodni, hogy ki ne ránthassa magát ujjai közül. Jönnek a csalódások, a megalázások a kétkedések órái, napjai, hónapjai, hogy aztán a megalkuvás, a lemondás, a mindenbe beletörődés váltsa íel az őrtálló reményt. Most következnek az esetleges apró örömök, amelyek a várakozó éhséget csillapítják s amelyek a lelkeket néha a parthoz kötik. A legszomorúbb hogy mindezt tudja a mai diák. Ismeri a vallások szerint tagozódott lelmmmmmmmmmmmmmmmmmmm kek korát, ismeri a protekcióval bélelt érvényesülés világát, tudja, hogy a gazdasági élet porondján gyilkos küzdelem folyik minden dar b kenyérért: mégis remél! Ez a nagyszerű! Ez az isteni benne I Az ifjúság lángja éleszti a kedvét, a fiatalság hevülete tartja ébren a bizalmát és mindenre elszántsága a tűrés idejét! Tudja, hogy magyar sors a szenvedés, tudja hogy magyar hit a tűrés és hiszi, hogy a nemzet jövőjét hivatott megváltani. P. Gy. iMPfmmwPfMBfto Nyilatkozik Badocsay László dr. Esztergom-Komárom vármegye új főispánja Dr. Radócsay László, Komárom és Esztergom vármegye új főispánja vasárnap a déli órákban érkezett meg Kecsemétről Esztergomba. Az állomáson dr. Reviczky Gábor vármegyei II. főjegyző és dr. Vécsey Kálmán főispáni titkár várta. i Az új főispán hétfőn délelőtt először is résztvett a belvárosi kegyúri jemplomban a kormányzó születésnapja alkalmából tartott szentmisén, majd a primási palotába ment, hogy tisztelgő látogatást tegyen dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímásnál. A biboros egyházfejedelem azonban nem volt Esztergomban, igy csak az aulában járt Radócsay László. A palotában tett látogatása után találkozott Glatz Gyula polgármesterrel, majd pedig a vármegye vezető tisztviselőit látogatta meg. A vármegyeháza mozgalmas, mindenki az új főispánról beszél. Az első benyomások — mint halljuk — igen kedvezőek. A főispáni hivatal ban fél 12 órakor fogad bennünket Radócsay László. Éppen Túri Béla prelátus-kanonok, országgyűlési képviselő jön ki a főispáni szobából. Radócsay László dr. főispán szívélyesen fogad bennünket. — Nagy szeretettel és örömmel jöttem Esztergomba, — mondja — a várost már korábbi időkből ismerem. Mondhatom, hogy 7—8 év óta Esztergom igen sokat fejlődött, a város nagyon szép. örül nék, ha a város közönsége is ugyanolyan szeretettel és bizalommal lenne irányomban, mint amilyen szeretettel és bizalommal én jöttem ide. — Programmról most nem beszélhetek, mert hiszen még nem történt meg az installáció. Egyelőre csak annyit, hogy különösen szem előtt fogom tartani az agrárérdekeket, de hangsúlyozom, hogy az összes gazdasági ágak érdeke áll törekvésem tengelyében. Igy tehát épen úgy szem előtt tartom az iparos és kereskedő érdekeket is. Minden gazdasági ág karmonikus összeműködésére és érdekeiknek egyforma védelmére törekszem. Remélem, hogy a társadalmi rétegek összefogása is párosul ebben a feladatban és ez az összefogás biztosítja elsősorban a gazdasági ágak érdekei; ek feltételeit. Egyelőre ezeket mondotta el az új főispán. Az installáció július első napjaiban lesz. Értesülésünk szerint dr. Radócsay László főispán Nagybecskereken végezte középiskolai tanulmányait. Ügy védi pályára lépett, de hamaro san közigazgatási pályára került. Temesváron először aljegyző, majd rövid ideig főjegyző és ebben a minőségében polgármester-helyettes is. A szerb megszállás után Csanádmegyében lakásügyi kormány biztos lett. Ezután tiz évi vármegyei működés következett, intenziven résztvett a vármegye életében, mint törvényhatósági bizottsági tag, igen szép szerepet töltött be. A mezőgazdasági kamarák megalakulásakor és az ezeknek keretében létesített hitelszövetkezetek megindulásakor Purgly Emil volt földmivelés ügyi miniszter, az akkori csanádmegyei főispán felkérte, hogy , vállalja el az új intézmények vezetését. 1924-ben került Kecskemétre és megbízatásával inteziv agrármunkálkodásba kezdett. Ez a tevékenysége szép eredményeket hozott és ezeknek az agrártevékenységből szerzett érdemeinek elismeréséül a kormány gazdasági főtanácsossá nevezte ki. Az új főispán közigazgatási és agrártevékenységének múltja a legszebb reményeket kelthetik mind Esztergom, mind a vármegye lakosságában. Ezt a reményt emelí az a körülmény, hogy Radócsay László dr. Esztergomba jön lakni és ez mielőbb meg fog történni. Matt selyem harisnya elsőrendű 1'82 Keménynél. Fürdő trikók, keztyük, harisnyák a legolcsóbbak, Iliéi; Sándor cégnél. Szülői értekezlet az érs. leánygimnáziumban Igen nívós és tanulságos értekezlet volt az érs. leánygimnáziumban f. hó 17. én. Az előadói asztalnál Blaskovics Piacid igazgató mellett Benkö Szeréna h. tartományi főnöknő, dr. Kemenes Illés kir. főigazgató, dr. Csaba Margit orvosnő, egyet, tanársegéd és dr. Hamvas Endre pápai kamarás, hercegprimási titkár foglaltak helyet. A diszterem megtelt a szülőkkel és érdeklődőkkel. Blaskovics Piacid leánygimnáziumi igazgató, megnyitotta az értekezletet és felkérte dr. Hamvas Endre hercegprimási titkárt előadásának megtartartására. Az előadó nagy pedagógiai felké szültséggel fejtette ki tartalmas előadásában azt, hogy milyen szerepük van a szülőknek leányuk valláserkölcsi nevelése szempontjából. A nő — mondotta — a gyengéd nemhez tartozik, de a vallás erős asszonyt nevel a nőből. Ámde a zárdai nevelés nem érheti el célját, ha a szülők példája és nevelési szelleme nemcsak nem támogatja az iskolai munkát, hanem — néha szinte szándékosan — lerontja azt. A leányra a családi környezet jobban hat, mint az iskola. Legyen ez a hatás nemesítő, ami csak a szülők jó példájával érhető el. A szülők gyónása, áldozása, szentmise hallgatása, bőjtölése, a családi szellem, a lakás berendezése stb. maradandó hatással vannak a leányra. Az apa szigora, az anya óvó szeme kihat a leány egész életére. Igen nagy hatással van a leány lelkületének kialakulására a társaság is. Ostorozta a mai társaság hibáit, amelyek a hiúságot, köny.nyelműséget és a testi kultuszt ápolják a leányban és elhanyagolják a lélek virágait: a szemérmetességet, a szerénységet és a háziasságot. A családi szellemnek kell a társaság rossz hatásait, a divat kinövéseit ellensúlyozni és a női lélek belső erőit ki

f

ejteni. Dr. Csaba Margit orvosnő a női hivatásról értekezett. Minden életpályára éveken keresztül költséges iskoláztatással készítik elő az embereket, azonban az anyai hivatás betöltésére nem adnak kiképzést. A tanú!alán, egyszerű 10 éves leány sokszor — ösztönszerűleg — helyesebben tud bánni a kistestvérével, mint az iskolázott nagy leány, akit egyéb tanulmányai lefoglaltak és a kis gyeimek gondozására semmi kiképzést nem nyert. Ne várjunk mindent az iskolától. A hitvesi és anyai hivatásra a családnak kell nevelni a leányt. Erre az anya példája a legalkalmasabb. Kemenes Illés dr. kir. főigazgató szintén a családot teszi felelőssé a nőnevelés terén tapasztalható gyakori eredménytelenségért. A szülőket is nevelni kell — mondotta — és a szülők nevelését összhangba kell hozni az iskolai neveléssel A női öntudat ébredésekor résen kell lenniök a szülőknek, nehogy a nők elférfiasodjanak Blaskovics Piacid igazgató az elő-