Esztergom és Vidéke, 1934

1934-06-21 / 49.szám

SCTrMWJIDfl m i ni i uaa mtummrrTmmii ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 49. SZAM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. JUNIUS 21 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10. vasárnap 20 fii. Pár nap maivá befejeződnek az érettségi vizs­gálatok országszerte. Diákjaink több, vagy kevesebb sikerrel kiállották a tűzpróbát és a so­katigérő bizonyítvánnyal a ke­zükben most már neki vághat­nak az életnek .. . Legalább is ez volt a természetes következ­mény. Valamikor igy is volt. A leg­többször semmi sem állott út­jában annak a pályaválasztó el­határozásnak, amit a diák az iskolai statisztika számára kö­zölt a tanév folyamán. Akit sorsa, képessege, hajlama vagy élet­körülményei bizonyos életpálya felé irányítottak, mentek a szá­mukra kijelölt cél telé. Az is­kola kapuinak bezáródása leg­feljebb annyit jelent, hogy egy másik, nyitott kapu íelé irányí­tották fiatalos határozott léptei­ket. Igen gyakran az apa fog­lalkozása, vagyona nyújtott az érett diáknak biztos alapot a jövendőre. A földmives szülők gyerme­kei közül sokan letették a pan­tallót és nem kívántak tovább „nadrágos" emberek lenni. Meg­markolták az ekeszarvát, a ka­sza és kapa nyelét és szántó­vető emberekké vedlettek vissza. A kereskedő, az iparos, a gyá­ros magához vette a fiát. Gon­dolta, legalább tanult ember fogja íriss szellemben, a régi becsületes vállalkozást irányí­tani, amikor teljesen átvette annak ismeretét. Ma bizony erre a képre sö­tét foltokat mázolt a gazdasági élet ördöge. Elhomályosult a jövendő távlata. Az apa maga is legjobban szeretné, ha vala­mi csodálatos szent venné ol­talmába gyönge lábon álló üz­letet, műhelyet, vállalatát, iro­dáját. Érettségizett gyermeke sorsáért megindítja a harcot. Megkezdődik a hajsza az egye­temi felvétel, az álláshoz jutta­tás érdekeben. Akinek módjá­ban áll, vagy aki jobb megol­dást nem talál, legboldogabb, ha gyermekét tovább taníttat­hatja. Amig tanul, addig nem kell legalább kenyérkereső fog­lalkozást keresnie. A sok reménnyel indult diák most találkozik elsősorban a sokszor hallott rémmel, amely­nek protekció a neve. Most kell megragadni a szerencse üstö­két, most kell szinte hisztéri­kusan úgy belekapaszkodni, hogy ki ne ránthassa magát ujjai közül. Jönnek a csalódá­sok, a megalázások a kétkedé­sek órái, napjai, hónapjai, hogy aztán a megalkuvás, a lemon­dás, a mindenbe beletörődés váltsa íel az őrtálló reményt. Most következnek az esetleges apró örömök, amelyek a vára­kozó éhséget csillapítják s ame­lyek a lelkeket néha a parthoz kötik. A legszomorúbb hogy mind­ezt tudja a mai diák. Ismeri a vallások szerint tagozódott lel­mmmmmmmmmmmmmmmmmmm kek korát, ismeri a protekció­val bélelt érvényesülés világát, tudja, hogy a gazdasági élet porondján gyilkos küzdelem fo­lyik minden dar b kenyérért: mégis remél! Ez a nagyszerű! Ez az isteni benne I Az ifjúság lángja éleszti a kedvét, a fiatal­ság hevülete tartja ébren a bi­zalmát és mindenre elszántsága a tűrés idejét! Tudja, hogy magyar sors a szenvedés, tudja hogy magyar hit a tűrés és hiszi, hogy a nemzet jövőjét hivatott megváltani. P. Gy. iMPfmmwPfMBfto Nyilatkozik Badocsay László dr. Eszter­gom-Komárom vármegye új főispánja Dr. Radócsay László, Komárom és Esztergom vármegye új főispánja vasárnap a déli órákban érkezett meg Kecsemétről Esztergomba. Az állo­máson dr. Reviczky Gábor várme­gyei II. főjegyző és dr. Vécsey Kál­mán főispáni titkár várta. i Az új főispán hétfőn délelőtt elő­ször is résztvett a belvárosi kegyúri jemplomban a kormányzó születés­napja alkalmából tartott szentmisén, majd a primási palotába ment, hogy tisztelgő látogatást tegyen dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímásnál. A biboros egyházfejedelem azonban nem volt Esztergomban, igy csak az aulában járt Radócsay László. A palotában tett látogatása után találkozott Glatz Gyula polgármes­terrel, majd pedig a vármegye ve­zető tisztviselőit látogatta meg. A vármegyeháza mozgalmas, min­denki az új főispánról beszél. Az első benyomások — mint halljuk — igen kedvezőek. A főispáni hivatal ban fél 12 órakor fogad bennünket Radócsay László. Éppen Túri Béla prelátus-kanonok, országgyűlési kép­viselő jön ki a főispáni szobából. Radócsay László dr. főispán szí­vélyesen fogad bennünket. — Nagy szeretettel és öröm­mel jöttem Esztergomba, — mondja — a várost már korábbi időkből ismerem. Mondhatom, hogy 7—8 év óta Esztergom igen sokat fejlődött, a város nagyon szép. örül nék, ha a város közönsége is ugyan­olyan szeretettel és bizalommal lenne irányomban, mint amilyen szeretet­tel és bizalommal én jöttem ide. — Programmról most nem beszél­hetek, mert hiszen még nem történt meg az installáció. Egyelőre csak annyit, hogy különösen szem előtt fogom tartani az agrárérdekeket, de hangsúlyozom, hogy az összes gazdasági ágak ér­deke áll törekvésem tenge­lyében. Igy tehát épen úgy szem előtt tar­tom az iparos és kereskedő érde­keket is. Minden gazdasági ág kar­monikus összeműködésére és érde­keiknek egyforma védelmére törek­szem. Remélem, hogy a társadalmi rétegek össze­fogása is párosul ebben a feladatban és ez az összefogás biztosítja elsősor­ban a gazdasági ágak érdekei; ek feltételeit. Egyelőre ezeket mondotta el az új főispán. Az installáció július első napjaiban lesz. Értesülésünk szerint dr. Radócsay László főispán Nagybecskereken vé­gezte középiskolai tanulmányait. Ügy védi pályára lépett, de hamaro san közigazgatási pályára került. Temesváron először aljegyző, majd rövid ideig főjegyző és ebben a minőségében polgármester-helyettes is. A szerb megszállás után Csa­nádmegyében lakásügyi kormány biztos lett. Ezután tiz évi várme­gyei működés következett, intenzi­ven résztvett a vármegye életében, mint törvényhatósági bizottsági tag, igen szép szerepet töltött be. A me­zőgazdasági kamarák megalakulása­kor és az ezeknek keretében létesí­tett hitelszövetkezetek megindulása­kor Purgly Emil volt földmivelés ügyi miniszter, az akkori csanádme­gyei főispán felkérte, hogy , vállalja el az új intézmények vezetését. 1924-ben került Kecskemétre és megbízatásával inteziv agrármunkál­kodásba kezdett. Ez a tevékenysége szép eredményeket hozott és ezek­nek az agrártevékenységből szerzett érdemeinek elismeréséül a kormány gazdasági főtanácsossá nevezte ki. Az új főispán közigazgatási és agrártevékenységének múltja a leg­szebb reményeket kelthetik mind Esztergom, mind a vármegye lakos­ságában. Ezt a reményt emelí az a körülmény, hogy Radócsay László dr. Esztergomba jön lakni és ez mielőbb meg fog történni. Matt selyem harisnya elsőrendű 1'82 Keménynél. Fürdő trikók, keztyük, harisnyák a legolcsóbbak, Iliéi; Sándor cégnél. Szülői értekezlet az érs. leánygimnáziumban Igen nívós és tanulságos értekez­let volt az érs. leánygimnáziumban f. hó 17. én. Az előadói asztalnál Blaskovics Piacid igazgató mellett Benkö Sze­réna h. tartományi főnöknő, dr. Ke­menes Illés kir. főigazgató, dr. Csaba Margit orvosnő, egyet, tanársegéd és dr. Hamvas Endre pápai kama­rás, hercegprimási titkár foglaltak helyet. A diszterem megtelt a szü­lőkkel és érdeklődőkkel. Blaskovics Piacid leánygimnáziumi igazgató, megnyitotta az értekezletet és felkérte dr. Hamvas Endre herceg­primási titkárt előadásának megtar­tartására. Az előadó nagy pedagógiai felké szültséggel fejtette ki tartalmas elő­adásában azt, hogy milyen szerepük van a szülőknek leányuk valláser­kölcsi nevelése szempontjából. A nő — mondotta — a gyengéd nemhez tartozik, de a vallás erős asszonyt nevel a nőből. Ámde a zárdai neve­lés nem érheti el célját, ha a szülők példája és nevelési szelleme nemcsak nem támogatja az iskolai munkát, hanem — néha szinte szándékosan — lerontja azt. A leányra a családi környezet jobban hat, mint az is­kola. Legyen ez a hatás nemesítő, ami csak a szülők jó példájával ér­hető el. A szülők gyónása, áldozása, szentmise hallgatása, bőjtölése, a családi szellem, a lakás berende­zése stb. maradandó hatással van­nak a leányra. Az apa szigora, az anya óvó szeme kihat a leány egész életére. Igen nagy hatással van a leány lelkületének kialakulására a társaság is. Ostorozta a mai társa­ság hibáit, amelyek a hiúságot, köny­.nyelműséget és a testi kultuszt ápol­ják a leányban és elhanyagolják a lélek virágait: a szemérmetességet, a szerénységet és a háziasságot. A családi szellemnek kell a társaság rossz hatásait, a divat kinövéseit ellensúlyozni és a női lélek belső erőit ki f ejteni. Dr. Csaba Margit orvosnő a női hivatásról értekezett. Minden élet­pályára éveken keresztül költséges iskoláztatással készítik elő az embe­reket, azonban az anyai hivatás be­töltésére nem adnak kiképzést. A tanú!alán, egyszerű 10 éves leány sokszor — ösztönszerűleg — he­lyesebben tud bánni a kistestvéré­vel, mint az iskolázott nagy leány, akit egyéb tanulmányai lefoglaltak és a kis gyeimek gondozására semmi kiképzést nem nyert. Ne várjunk mindent az iskolától. A hitvesi és anyai hivatásra a családnak kell nevelni a leányt. Erre az anya pél­dája a legalkalmasabb. Kemenes Illés dr. kir. főigazgató szintén a családot teszi felelőssé a nőnevelés terén tapasztalható gya­kori eredménytelenségért. A szülő­ket is nevelni kell — mondotta — és a szülők nevelését összhangba kell hozni az iskolai neveléssel A női öntudat ébredésekor résen kell len­niök a szülőknek, nehogy a nők el­férfiasodjanak Blaskovics Piacid igazgató az elő-

Next

/
Thumbnails
Contents