Esztergom és Vidéke, 1934

1934-01-21 / 6.szám

[ÖTOttt/IffKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 6. SZÁM VASÁRNAP, 1934. JANUÁR 21 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A magyar bíró A királyi kúria és a királyi Ítélőtábla elnökeinek évadnyitó beszédei foglalkoztatják pár nap óta a jogászvilágot. Mind a két beszéd klasszikus megfogalma­zása volt a biró lelkiismereti és politikai függetlenségének. „cMint minden esztendő­ben — mondotta a kúria el­nöke — ezúttal is a birói függetlenségről akarok be­szélni. cH birói függetlenség csak a saját lelkiismeretünk­től oaló függést jelenti. Jl független igazságszolgálta­tást régi fényében kell fen­t ártani. Vannak erőslelkű birák, akik a legfenyegetőbb veszély és kényszer köze­pette is, ha kell életük árán is, kitartanak lelkiismeretük mellett. cHz államnak a biró anyagi és lelki függetlensé­gét áttörhetetlen védőbás­tyákkal kell körülvennie." És körülbelül ebben a magas­ságban szárnyalt a másik biró megnyilatkozása is. Bizonyos, hogy a két ma­gasállású biró beszédétől távol állott minden célzás a napipo­litikától, mert a birói független­séget erről az oldalról semmi­féle veszély nem fenyegeti. S hogy maga a kormányzat is egy nemzet legnagyobb kincsé­nek tekinti a birói független­ség megőrzését, mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy a kor­mány a nyugdijjavaslat tárgya­lásánál az első hangra kiemelte a kényszernyugdijazás alá von­ható tisztviselők sorából a bi­rói kart, nehogy — ha most nem is — bármikor megköze­líthető lehessen a biró lelkiis­merete. Ezek a beszédek nem is a múltnak szóltak, hanem a tá­voli láthatatlan jövőnek. S iga­zuk van a bíráknak : a birói függetlenségre a nemzetnek van szüksége, mert a birói függet­lenség alapfeltétele minden ci­vilizált életnek. A nagy átala­kulások kora könnyen a jövő­menő áramlatok örvényébe so­dorhatja a birói intézményt is. Kell tehát, hogy az áramlatok közül, mint a [szikla, emelked­jék ki rendületlenü a birói füg­getlenség. Csak ez a íüggetlen­ség őrizheti meg a jog és az igazság örökszép értékeit a min­dennapi élet hullámveréseivel szemben. A magyar biró azonban nem­csak itthon, hanem az egész világon elismert független em­ber : igazságszolgáltatásiig is, kulturhistóriailag is válósággal klasszikus jelenség. A függetlenség tekintetében még az angol, de a demokra­tikus Amerika birója sem ver­senyezhet magyar kollégájával. Angliában vannak bíróságok, melyeket úgy örökölnek az el­sőszülöttek, akár egy hitbizo­mányi, vagy patikajogot. Ilyen esetekben sem erkölcsi, sem szellemi rátermetségről beszélni nem nem lehet. Az Unió egyes államaiban a bírákat maguk a polgárok vá­lasztják, még pedig két évtől !öt évig terjedő időtartamra. Itt­ott hosszabb időre is, de az igazán kivétel. A demokráciá­nak erre a teljességére azonban ráfizet az igazságát kereső pol­gárság, mert a biró Ítéletét könnyen befolyásolja; a fize­tés nagysága, a pártvezérek ál­tal irányított szavazás és a rö­vid tartamú működési idő. Az amerikai polgárt balsorsa köny­nyen olyan biró elé állithatja, akinek jogi tudása nem kielé­gítő, — miután a jogi tudás és tanultság nem minden ál­lamban feltétele a birói stal­lumnak, vagy ahol az igazság forrása már eredeténél fogva a választásnál meg van fertőzve. A magyar rendszerben a bí­rót nem befolyásolhatja sem az őt fizető államhatalom, sem a nép. A magyar biró kinevezése után a rangsorban megy előre és csak fegyelmi úton mozdít­ható e 1 . Lelkiismereti szabad­ságát és függetlenségét tehát nem kell áldozatul dobnia soha senkinek. Még ha maga az ál­lamhatalom követelné is tőle, hogy bizonyos ssempontok fi­gyelembevételével hozza meg ítéletét, akkor sem volna köte­les másképpen magyarázni, mint lelkiismerete diktálja s ezért senkisem vonhatná felelősségre, A magyar biró tehát a leg­függetlenebb embere a világ­nak. És csak ezzel a határta­lan függetlenséggel tudta el­érni tekintélyének azt a ma­gasságát, ami körülveszi. Ez a függetlenség a polgári biztos­ság legerősebb bástyája, a leg­hatalmasabb nemzeti vagyon, amelyre vigyáznunk kell. HETI ESEMÉNYEK immmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm* Egységes tanterv lesz a középiskolák négy alsó osztályában Hóman Bálint dr. közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatot készítte­tett a középiskolák megreformálásá­ról. Ezt a törvényjavaslatot most küldöttek szét véleménynyilvánítás céljából az illetékes egyházi és vi­lági hatóságoknak. A törvényjavas­lat nem tesz különbséget a fiú- és leánygimnáziumok között. Minden magyar középiskola alsó négy osz­tálya, a reform szerint ezentúl tel­jesen egységes lesz; csak a felső négy középiskolai osztály tagozódik háromféleképen. Lesz gimnázium, reálgimnázium és reáliskola. Megváltozik a középiskolai reform alapján az osztályozás módja is. Pontozás szerint klasszifikálnak. A kitűnő osztályzat helyébe öt pont kerül, jeles négy pont, jó három pont, elégséges két pont, elégtelen egy pont lesz. Az általános tanul­mányi eredményt az egyes tantár­gyakból kapott pontegységek össze­gezése révén állapítják meg. A középiskolák negyedik osztálya végén szelekciót tervez az új tör­vényjavaslat. Az erre vonatkozó pa­ragrafus úgy szól, hogy a közép­iskola negyedik osztályának sikeres elvégzése ellenére sem folytathatja középiskolai tanulmányait [az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye a legtöbb pontegységnek felét nem éri el. Ugyancsak szigorú szelekciót lép­tetnek életbe az érettséginél is. fia a sikeres érettségi vizsga eredmé­nye a legtöbb pontegységnek leg­alább háromötödét eléri, az érettségi vizsgálat a tanulmánynak az egye­temen és műegyetemen való folyta tására, egyébként pedig csak főisko­lákon való folytatására, illetőleg az 1883. évi 1. törvénycikkben meg­jelölt tisztségek elnyerésére jogosít. E reformokat már a jövő tanévben be akarják vezetni. BELFÖLD Váratlan támadást kezdett a kor­mány a főváros autonómiája ellen. — Az egyetemi beiratások meg­kezdődtek, Szegeden, Pécsett és Deb­recenben tüntet az ifjúság és tovább követeli a numerusz klauzuszt. — 2500 tisztviselőt nyugdíjaz a kor­mány, 1200 állástalan diplomást pe­dig keresethez juttat. — A politi­kai élet homlokterébe Bethlen Ist­ván gróf került. — Ülésre jött ösz­sze a parlament. Sigray gróf a re­vízió bel- és külpolitikai akadályok elhárítását követelte. — Gömbös Gyula ujabban Sátoraljaújhelyen tar­tott programmbeszédet, amelyben is­mertette a kormány programmját, hangoztatta Bethlennel való egyet­értését és hadat üzent a nyilaske­reszteseknek. — A rövid haj győ­zött a pesti nemzetközi hölgyfod­rászversenyen. — Gázkutat ásnak ismét Debrecenben. — A nyugdíj­törvény a Corpus Juris legszégyen­teljesebb fejezete, mondotta Eckhard Tibor. — Inzultálta a parlament folyosóján Reisinger Ferenc Meskó Zoltánt, mert azt mondotta, hogy ki­pusztítja a vörös patkányokat. — Ezer szegény kapott ruhát Buda­pesten. KÜLFÖLD Katonai előképzést vezetnek be a romániai iskolákban. — Az arany Amerikában jövőre az állam tulaj­dona lesz. — Változatlanul tart az osztrák kormány küzdelme a ho­rogkeresztesekkel. — Lezuhant egy nagy francia repülőgép. Tizen meg­haltak. — Borzalmas földrengés pusztított Indiában. Városok dűltek össze és ezrével feküsznek a halot­tak az utcán. — Olaszország nem hosszabbítja meg Romániával a ba­rátsági szerződést. — Ujabb polgár­háború ütött ki Kubában. — Zá­tonyra futott egy angol hadihajó. — Kalózok nyílt tengeren elfoglal­tak egy kínai gőzöst. — Francia­ország felmondta a német kereske­delmi szerződést. — Kiirtja a ro­mán cenzúra a kisebbségi lapokból a magyar város-, község- és utca­neveket. — Felgyújtották a lipcsei rádióállomás egyik tornyát. — Zs­mét aranypénzzel játszanak Monte­carlóban. — Amerika megépíti a vi ág lehatalmasabb léggömbjét. — Devalváció készül Csehországban. — Spanyol csendőrök vigyáznak a rendre a saarvidéki népszavazáson. — MacDonald angol miniszterel­nököt meg akarták verni beszámoló körútján. — Nyugdíj cimén négy­millió fontot követel Pu-Yi a kinai köztársaságon. — Borzalmas lavi­nakatasztrófák voltak sok halálos esettel a bajor hegyekben. — Ban­diták kisiklatták a szibériai expreszt. ián. 20. és 2i.-én Volt eqyszer eqy muzsikus... szombatjasárnap 3; uj 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor A filmgyártás legragyogóbb filmoperettje MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents