Esztergom és Vidéke, 1934

1934-06-07 / 45.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 193 4

r Juntas T. Az eddigi jelentkezések már biztosítják a nagyboldogasszonyheti kiállítást Esztergom ünnepi hetének, a Nagyboldogasszony napjával kezdődő Szent István-hétnek, mint örömmel értesülünk, mégis csak lesz az idén az idegenekre különösebb vonzerővel biró jelentőségteljes eseménye: mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kiállilás lesz Esztergomban. Mégsem volt hiába a serkentés. Lapunk különösen több izben hangsúlyozta egy ilyen kiállítás jelentőségét, nagy horderejét és idegenforgalmi szempontból előre fel nem becsülhető erkölcsi, anyagi és reprezentatív értékét, amely a primási város ünnepi hetének keretében a legméltóbb elhelyezkedést talál és tartalmat, értéket ad az ünnepi hétnek. Vonzóbbá, feledhetetlenebbé teszi az idegenek számára. Esziergomnak sikert és hirt jelent. Az előkészületek csendben folytak és most már a jelentkezések is megkezdődtek. A jelentkezők az egyesült vármegye ipari és gazdasági életének reprezentánsai. Eddigi^ jelentkezők: Salgótarjáni és M. A. Kőszénbánya Rt.-ok, Eternit Művek, Hungária Rt., Hercegprimási Tégla és Kályhagyár, Kisbéri áll. tejgazdaság, Oltósy Pál és Fiai botgyár, Katona Sándorné háziipara, Mráz József kertészete, Hercegprimási Uradalom, Rozsitska József neszmélyi kádármester, továbbá az iparostanonc-, az elemi- és polgári iskolák (Esztergom), Vármegyei Gyümölcstermelők, Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya, a Komáromi Hirlap fotógyűjteménye és — kulturális szempotból igen jelentős — a Balassa Bálint Tudományos és Művészeti Társaság. Az eddigi jelentkezések máris biztosítják a kiállítás sikerét, de még A gépájáróműkerületi elsőfokú rendőrhatóságok, valamint a m. kir. rendőrség budapesti főkapitánya, mint országos gépjáróműnyilvántartó ha tóság a 127.000—1932. B. M. sz. rendelet alapján meg nem vizsgált, tehát régi rendszámú gépjáróműveket, illetőleg gépjáróműveket és pótkocsikat is nyilvántartják. Ezek között a gépjáróművek között számos olyan gépjárómű, illetőleg gépjáró mű és pótkocsi is szerepel, amelyeket üzemképtelenségük miatt többé nem helyeznek forgalomba, de olyanok is vannak, amelyeknek forgalmon kivül helyezését annakidején az illetékes gépjáróműkerületi elsőfokú rendőrhatóságnál nem jelentették be. A tényleges helyzet megállapítása mind a gépjárómű, illetőleg gépjárómű és pótkocsi birtokosának, tulajdonosának érdeke. Ennélfogva mindazoknak, akiknek birtokában régi gépjáróműkerületet jelző betűvel, illetőleg betűvel és öt arabszámjegyű rendszámmal ellátott gépjárómű, illetőleg gépjárómű és pótkocsi van, hogy azt tekintet nélkül a gépjárómű, illetőleg gépjáró mű és pótkocsi állagára (üzemképes, hiányos, üzemképtelen), legkésőbb június hó 15-ig bezáróan a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányánál írásban jelentsék be. A bejelentésre levelezőlapok szol gálnak. Ezeket a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának működési területén valamennyi rendőrőrszoba, a m. kir. rendőrség egyéb működési területén a m. kir. rendőrség illetékes kapitánysága, illetve kirendelt sége, mig a m. kir. rendőrség működési ternletén kivül eső helyeken sok jelentkezést várnak. Tervszerint a Szent István elemiiskolában (Hősök-tere) nyernek elhelyezést: I. gyümölcs, II. gabona, III. apró háziállatok (baromfi, nyúl, galamb), IV. vadászat, halászat és madarászat, V. erdészet és kertéi szet. (V. csoport, 7 terem.) Rudnay-téren vezetik elő a gazdasági és haszonállatokat. Az önálló gazdaságok kollektiv kiállítása is itt lesz. A díjazás is itt történik. Belvárosi Olvasókörben lesz a bores kádár-, valamint a szőlőgazdasággal összefüggő tárgyak kiállítása, falatozó- és borkóstoló helyiség. Legényegyletben a házi-, kis- és nagyipar, bánya, kereskedelem, idegenforgalom, művészet stb. nyernek elhelyezést. Térdijak a gazdasági kiállításon : 1 m

2 10 P, további m

2-kint 1—1 P, a többi helyen m

2-kint 1 P. A tűzbiztosításról és a tárgyak őrzéséről, továbbá a kedvezményes szállításról gondoskodás történik, ha a bejelentést július 15-ig eszközlik. Ismertető füzetek, klisék július l-ig küldendők a rendezőséghez. Ime, itt a kiállítás programmja. már majdnem végleges. Csak hozzá kell látni erős akarással, körültekintéssel és meg a dolog. Szeretnénk hallani már a Nagyboldogasszonynap ünnepi programmját is kidolgozva, az ország katolikusainak bejelentett zarándokseregeit, a felvonulás újszerű megoldását, a nap kellő kitöltését; sport- és népünnepélyek s látványosságokkal, este toronyzene- és nívós tűzijátékkal. Közeledünk az ünnephez. Esztergom ünnepi hete méltó legyen az ősi primási városhoz. a községi, iietve körjegyző díjtalanul, adja ki. A levelezőlapot a bejelentőnek nem kell bérmentesítenie. Minden egyes gépjáróműről külön levelezőlapot kell kitölteni. Ha a gépjáróművel pótkocsit is vontattak, a gépjáróművel vontatott pótkocsik számát is ugyanazon a levelezőlapon kell feltüntetni. Akinek csupán pótkocsi van birtokában, csak ezt kell bejelentenie. Akit gépjárómű, illetőleg gépjárómű s pótkocsi üzembetartójaként tartanak nyilván, s időközben csa ládi neve megváltozott, új családi neve után zárójelben eredeti családi nevét is jelentse be. A bejelentést annak kell teljesite nie, akinek a gépjrómű, illetőleg gépjárómű és pótkocsi birtokában van, tekintet nélkül arra, hogy a bejelentő a gépjróműnek, illetve gépjáróműnek és pótkocsinak nyilvántartott üzembentartója-e vagy sem. Trianon elleni tiltakozás a Hősök szobránál A Trianon elleni tiltakozások között vezetőhelyet foglal el az OSztGE tiltakozása, melyet a Trianon gyásznap előnapján tartott a Hősök emlékművénél. A tiltakozó díszgyűlés szónoka vitéz Zsiga János dr. vármegyei aljegyző, a frontharcosok vármegyei szövetségének vezetőtisztje volt. Magasszárnyalású, gondolatokban gazdag beszédében a világháború halottainak hősi erényeire mutatott rá, s a magyar nép küzdelmeire a trianoni szerződés ellen. Elismeréssel szól az OSztGE revíziós törekvéseiről. Kamenszky Gyula dr., az OSztGE országos elnöke mond köszönetet a szép beszédért s indítványozza annak jegyzőkönyvi megörökítését. Hét pontban foglalja össze a Trianonokozta veszteségeket, melyeket a Szent Gellért-hegyi kálváriánál, a Hősi emlékműveken óhajta kifejezésre juttatni. Az emlékművön bevésett 464 hős hozzátartozóinak egy táborba tömöritését is elhatározta a tiltakozó gyűlés az elnök indítványára. Junius 4.-én tartotta az egyesitett vármegye tanítósága szokásos félévi gyűlését a Legényegylet dísztermében, melyen a két vármegye tanítósága majdnem teljes számban megjelent. A gyűlésen ott láttuk még vitéz Szabó István kir. tanfelügyelőt, Lepold Antal dr. prelátuskanonok, egyházmegyei főtanfelügyelőt és Nááler István pápai kamarást, tanitónőképző-intézeti igazgatót. Először az állami tanítók tartottak gyűlést Raczkó István elnöklése mellett. Az elnök beszédében összetartásra és becsületes munkára kérte kartársait, amelyre különösen napjainkban van nagy szükség. Tartsa minden tanitó szent kötelességének a gyermeki lélek gondozását és nevelését, mert a tanítók nem a mának dolgoznak, hanem a jövőnek. Az elnöki megnyitó után Kerek Péter áll. tanitó tartott előadást, melynek folyamán ismételten felhívta kollégáit az összetartásra. Megjelölte azt az irányt, amelyen haladnia kell a tanítónak, hogy hazájának hasznos polgára legyen. Végül tiltakozott a tanitóhelyettes intézménye ellen, azonban a segédtanítói intézményt törvényesnek tartja. További előadásában a tanítóképzés helytelenségére mutatott rá. A tanítóképzést egyetemi nivóra kell emelni. Az elemi iskolai nevelésnél pedig a nyolcosztályú oktatás fontosságát hangoztatta. Előadását azzal fejezte be, hogy a tanítóság az érdekképviselet alapján képviseltesse magát az országgyűlésen. Irányelveit egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Ezután következett Esztergom- és Komárom-vármegye tanítóinak gyűlése Rákosi Károly elnök vezetésével. Megnyitójában üdvözölte v. Szabó István kir. tanfelügyelőt, hogy megjelenésével is iparkodik a tanítóság bajait tudomásul venni. Rákosi Károly arra kérte kollégáit, hogy lássanak komoly munkához, ne várjanak idegen segítséget, hiszen abban sohasem volt köszönet. Nyúljunk az elhagyott szerszámokhoz és mi, a magunk erejéből kezdjük el a nemzet újjáépítését. S akkor nem marad el az Isten áldása. A továbbiak folyamán Trajánus mondásából indult ki: „A jó pásztor megnyírja juhait, de meg nem nyúzza". A magyar tanitó megnyiratott, de meg is nyúzatott. De kitartásra és bizalomra kérte a kartársakat, Az elnöki megnyitó után v. Szabó István kir. tanfelügyelő a tanítóságtól fegyelmet, munkát és bizalmat kért. A tanfelügyelő felszólalása után Gábriel István tanitó olvasta fel pályadijat nyert művét. Munkájában kifejtette a tanítóképzés egyetemi nivóra való emelését. A pályamű felolvasása után Lepold Antal dr. prelátus-kanonok szólalt fel és kérte a tanítókat, hogy minél számosabban keressék fel a Nyári egyetemet. A nyári egyetem oly eszTöbb szavalat hangzott el, melyek közül kiemeljük v. Szabó László: „Trianoni kereszt" és Dudás János: „Trianon" c. költeményét. A Hősök emlékművének megkoszorúzása után fogadalmat tett a diszgyűlés, hogy a jövőben — a revízió kivívásáig — június 4-én, vagy előtte, esetleg utána való vasárnap tartják meg a tiltakozó gyűlést. A Hymnus eléneklése zárta be a gyűlést, majd a Szent Gellért és Nem, nem, sóha-zászlók alatt a Szent Anna-templomba vonultak könyörgésre. mék szolgálatában áll, amelyek belenyúlnak az életbe, s ezeket az elveket és eszméket a tanítóság a népművelésben értékesítheti. A felszólalás után Pulay György a hadiévek beszámítását kérte, amelyet a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. Most Bárdos József ipariskolai igazgató kérte a tanítóságot a kézimunka intenzivebb tanítására. S az összegyűjtött kézimunkákat a megrendezendő kiállításon mutassák be a közönségnek. Rákosi Károly köszönetet mondott a megjelenésért, s a gyűlést befejezettnek nyilvánította. Felkérte egyben Szkalka Lajos tanítóképző intézeti c. tanárt, hogy tartsa meg szemináriumi előadását. Szkalka Lajos a helyesírás és nyelvi magyarázatokról tartott szakszerű előadást, majd az elméleti előadását ügyes gyakorlati bemutatással erősítette meg. Erősen hangsúlyozta, hogy a bemutatott tanítási módszere nem egyéni, hanem hosszú évek tapasztalata után mindenki szert tehet ilyen készségre. Az előadás utolsó akkordjait Wiesenbacher József tatai tanító adta meg, hangoztatta az iskolánkivüli népnevelés fontosságát. Nagy súlyt kell fordítani a nők iskolánkivüli nevelésére, különösen ma, mikor a nő sokkal nehezebben tud környezetéhez alkalmazkodni. A nőnek ügyes vezetőre van szüksége, hogy a modern nő hivatásának eleget tudjon tenni. Hiszen a nő mai helyzete sokkal nehezebb mint régen. Ezek után sor került a gyakorlati bemutatásra. A tatai női énekkar adott elő kedves dalokat, amelyek a hallgatóság nagy tetszését váltották ki. Ezzel bebizonyította, hogy ha a tanításban van egy kis ambíció, akkor az elérhetetlennek látszó eszméket is meg tudja valósítani. Ezzel a magas nivójú előadássorozat véget is ért. Az ott hallottakat a tanítók magukévá teszik s az isteni szikrát a gyermekben ügyesen és céltudatosan nevelni tudják, akkor eljön az-az idő, amikor idegen segítség nélkül lesz újra Nagymagyarország, mert ezt csak egy gerinces jellemű és hazafias lelkületű generáció tudja majd elérni. Többek óhajának adunk kifejezést azzal, hogy az állami tanítók, és Esztergom és Komárom tanítói különkülön tarthatnák gyűléseiket, mert igy az egyes csoportok nem tudják nézeteiket oly tökéletesen kifejteni, mint ahogy az megkívánja. A tanítóság ügye annyit megérdemel, hogy erre egy évben egy-két napot szánjanak. Az összetartás szempontjából lehetne közgyűlés is. Huszár Béla iiiiiiiiiiiiiimiiHiiiini Keztyűk, harisnyák szépek és olcsók Illés cégnél. Olcsón és szépen plisséroz Schwach. A molt évben meg nem vizsgált gépjáróműveket be kell jelenteni mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^ Esztergomi tanitógyülés és pedagógiai szeminárium