Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-31 / 43.szám

ESZTERGOM és VIDBKE 1934 május 31. gyermekét s könnyei harmatcsep­pek alakjában hullanak a földre, a szoborra. Nekünk, trianoni magyaroknak ily zengő Memnon-szobraink a hősi halott emlékművek, amelyekhez, ha magyar szívvel közeledünk, amelyekre ha magyar szemmel nézünk, ha ma­gyar lélekkel gondolunk, az élette­len anyag hangot ad magából s szól mindnyájunkhoz. Első szava az árván hagyott kis család tagjaié s ha van vigaszta­lás és enyhülés a jó fiú. a gondos édesatya, a szerető testvér vagy hű férj elvesztése felett érzett bánatra és fájdalomra, így a fájó sebre meg­adja a gyógyító balzsamírt. Szól a világháborúban résztvett s még élő volt katonákhoz, emlékezteti őket a dicső múltra, vezérli őket az úton, amelyet e hadviseltek a hősi halot­takkal együtt megjártak, megerősíti a hazafias, nemzeti alapon, amely­ről a frontharcosok háború utáni mellőztetéseik, csalódásaik dacára sem térhetnek, nem térnek le soha. Az ifjúságnak arról beszél, hogy van, a hősi halottakban volt oly hazafiasság, amely erősebb az élet­ösztönnél, amely képessé teszi az igazi honfiút arra, hogy a hazáért legnagyobb, pótolhatatlan értékét, életét is áldozatul adja. Végül azok­ban, akiknek nyugalmáért, személyi és vagyonbiztonságáért a világhá­ború hősei fegyvert fogtak, elvérez­Megirtuk már, hogy Büchner Antal főszékesegyházi karnagy a közel­múlt napokban érte meg karnagyi működésének 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból már tartottak ünnep­séget a tiszteletére, azonban a fő­ünnepség vasárnap este 8 órakor a vármegyeház nagytermében zajlott le. A különösebb és magasabb ni vójú ünneplésre az adott alkalmat, hogy a Büchner Antal által alapí­tott Esztergomi Zeneegylet most ér­kezett el 25. hangversenyéhez. Esze­rint tehát kettős jubileum esett egybe. Ezt a kettős jubileumot méltókép­pen kellett megtartani és megün­nepelni. De mi adhat méltó ünnepet és megemlékezést zenei embernek a zene és művészet világában ? Egye­dül a m. kir. Operaház. Ez a leg­felsőbb elismerés, ez jelenti a legna­gyobb megbecsülést és értékelést. Helyi viszonylatban a Balassa Bálint Iro dalmi és Művészeti Társaság sietett a kettős jubileum jelentőségét emelni. Ezt a csatlakozást a legnagyobb örömmel üdvözöljük, mert annak a jelét láttuk, hogy magunk is meg tudjuk becsülni értékeinket. Más te­kintetben is érvényesíteni kell ezt a kötelességet. Azért mondjuk ezt, mert a vidéken rendszerint megfe­ledkeznek a közélet értékeinek meg­becsüléséről. Esztergom intelligens közönsége nagy várakozással tekintett a Zene­egylet 25. hangversenye elé, annál is inkább, mert ezen a hangverse­nyen a M. kir. Operaház több mű­vésze és ötventagú zenekara vett részt — Büchner Antal tiszteletére. A terem teljesen megtelt. Eszter­gom és a vidék zenekedvelő közön­ségét láttuk a hangversenyen. Igen\ előkelő és szép közönség sorain fu­tottunk végig. Ott láttuk dr. Lin­gauer Sándor főispánt, vitéz Szivós­Waldvogel József ny. tábornokot, Schmidt Sándor dr. bányaügyi fő tanácsost, Glatz Gyula polgármes­tert, Lepold Antal dr. prelátus-kano­nokot, Balogh Albin dr. bencés­tek, a hála érzését kelti fel, amely arra ösztönöz minden jó magyart, akinek csak hatalma és módja van, hasson oda, hogy a világháború élő áldozatairól a magyar állam és tár­sadalom továbbra is intézményesen, méltóan és szeretettel gondoskodjék. Zarándokoljunk el többször is és minél többen a hősi szoborhoz, mert ott meríthetünk vigaszt szomorú je­lenünkben s erőt nagy nemzeti cé­lunk eléréséhez. A szobor hangja kell, hogy mindnyájunk fülébe cseng­jen, kell, hogy mindig a fülünkbe zúgjon s zúgása legyen erősebb a tanulás csendjénél s a termelő munka zajánál, gyermekeink sírásánál s asszonyaink kacagásánál s a pénz csengésénél is, s ha nem nyomjuk el magunkban magyar lelkiismere­tünk szavát, s ha nem tömjük be magyar fülünket 'a szobor hangjai elől, hanem ha mindnyájan meg­halljuk, megértjük s — ami a leg­fontosabb — követjük is szavát és óhaját, akkor ez fülünkbe fogja harsogni a jövő, az új idők Rákóczi indulóját, amelynek ütemére, mi maroknyi magyarok, de valóban mindnynyájan, elsőtől az utolsóig testvéri szeretetben találkozunk és elindulunk együtt, egyszerre, egy­mással és egymásért a nagy útra, s a magyarság a Gondviselés segít­ségével valóban el is érkezik a nagy állomásra: Trianon revíziójához! Egy frontharcos. igazgatót, Eitner Elemér Ákos fő­székesegyházi sekrestye igazgatót, vitéz Lánghy Emil alezredest, Te­mesváry Imre csendőrőrnagyot, többeket a vármegye és a város tisztikara közül, Gácsér János bá­nyaigazgatót, Trinkt Kálmán és Szomszély Antal dorogi plébánosokat Bartal Alajos tanitóképző-intézeti igazgatót, Obermüller Ferenc reál­iskolai igazgatót és számosakat mind az esztergomi közélet, mind a kul­turális élet kitűnőségei közül. Valóban előkelő képet nyújtott a vármegyeház nagyterme. A szolid esti világításban különösen érvénye­sül a közönséggel szemben levő fa­lon a sok olajfestmény: a kormányzó, prímások, főpapok és vármegyei nagyságok képei. De kezdődik a hangverseny. A karnagyi emelvényen megjelenik Berg Ottó karnagy. Zugó taps fo­gadja. Az 50 tagú operai zenekar Büchner Ünnepi nyitányát játssza. Milyen más igy egy-egy zeneszám, hogy emeli a művészi zene a szerző művét! Művészi alkotássá avatja. Hatalmas tapsban tör ki a közön­ség. Tapsol lelkesen Berg Oltónak és Buchnet Antalnak. Mi nem egy­szer tettük szóvá, hogy rettenetesen hideg és közömbös az esztergomi publikum. Hideg és közömbös akkor, ha nem tökéletes művészi alkotá­sokban van része. Igen nagy és hosszú tapsok voltak vasárnap este. Következett Weber : Óceán-áriája az Oheron operából. Ismét Berg Ottó dirigál. Külön zenei élmény őt diri­gálni látni. Valaki megszólal mel­lettünk. — Kétléle karnagy van. Az egyik a fejét a kottákban tartja, a másik meg a kottákat tartja a fejében. Berg Ottó az utóbbi típushoz tartozik. Bodö Erzsi énekli az áriát. Hatal­mas taps zúg, Bodó Erzsit többször kihívják. Szép virágcsokrot kap. Obermüller Ferenc igazgató a Ba­lassa Bálint irodalmi társaság nevé­ben üdvözli Büchner Antalt. Azt mondja a többi között, hogy Büch­ner Antal méltó folytatója az esz­tergomi zenei tradícióknak. Beszéde végén gyönyörű emlékalbumot és szép babérkoszorút ad át Büchner Antalnak. Az emlékalbumot szép bronzplakett díszíti, ez Hellebrand Béla tanár művészi munkája. A belső rajzokat. H. Fuchs Nelly készítette gyönyörű kivitelben. A közönség a beszéd után lelke sen éljenezte a jubilánst. A harmadik számban Büchner An­tal Apródtáncát játszotta a zenekar. Kettős élvezetben volt része most a közönségének. Ujabb érdekesség. Büchner: Credo a Szent Erzsébet-miséből c. művét Béres István dirigálta. Komáromy Pál énekelte a bariton szólót és ki­tüntető tapsban részesült. A külön szólókat Büchner Antalné, özv. Ma gyarász Béláné és Kemény Miklós énekelték nagy sikerrel. Azt gon­doljuk, hogy Büchner Antal nem­csak alkot, muzsikál és dirigál, ha­nem nevel is. Uj karnagyot ad Esz tergomnak. A tehetségét és komoly tudását, különösen szorgalmának eredményét az igazolja, hogy az Operaház zenekarát dirigálja. Az Operaház eljött Esztergomba. Esztergom primási székhely, Szent István szülővárosa, de végeredmény­ben mégis csak provinciális város. Melyik vidéki város dicsekedhetik azzal, hogy az Operaház több mű­vésze és zenekara leutazik. Leutazik pedig ingyen, minden tiszteletdíj nélkül. Kitüntetés ez a városnak, megbecsülése ez a helyi zenei élet­ből kiemelkedő, de már országos nevet is elért Büchner Antalnak. A műsoron a továbbiakban Liszt: I. magyar rapszódiaja. Büchner: Fantáziája, Hubay: Hejre Katija, ebben a számban Kovács Antal he­Kedden délelőtt 10 órakor Komá­rom-Esztergom vármegye törvény­hatósága Lingauer Sándor dr. főis­pán elnökletével rendes közgyűlést tartott. A közgyűlésnek kettős ese­ménye volt. Az egyik a gesztesi főszolgabírói állás betöltése, ez elé igen nagy érdeklődéssel tekintettek, a másik Lepold Antal dr. prelátus­kanonoknak a trianoni békeszerző­dések ellen tartott ünnepi beszéde. A főszolgabírói állás betöltése simán, minden harc nélkül folyt le titkos szavazással. Hárman pályáz­tak az állásra: Mihályi Géza dr. komáromi h. főszolgabíró, Prikkel Mihály tb. főszolgabíró és Závody Aibin vármegyei II. főjegyző. A je­lölés is ebben a sorrendben történt. A szavazatszedő-bizottság elnöke Fehér Gyula dr. nagyprépost volt. összesen százhatvan bizottsági tag szavazott. Az eredmény szerint Mihályi Géza dr. h. főszolgabíró 128, Prikkel Mi­hály dr. 28 és Závody Albin dr. 8 szavazatot kapott. Eszerint Komárom-, illetőleg a gesztesi járás főszolgabirájává nagy szótöbbséggel Mihályi Gézát válasz­tották meg. A törvényhatóság lel­kes éljenzéssel fogadta az eredményt. Az új főszolgabíró azonnal le is tette az esküt. Ezután Lingauer Sándor dr. fő­ispán melegen, elismerő szavakban üdvözölte Mihályi Gézát. Azt mon­dotta, hogy Mihályira a fiatal korá­ban ért megválasztás nagy kitünte­tés, de egyben mementó is, hogy az eddigi bizalmat növelje és tartsa meg lelkiismeretes munkásságát és tevékenységét a további időkre is. Mihályi Géza keresetlen, meg­nyerő szavakban mondott köszöne­gedűművész játszotta a szólót, majd Büchner „Hatalmas Istenünk" c. műve következik. Ebben az előadás­ban ismerhettük meg Büchner Antal igazi zenei tudását és művészetét. Végül a Rákóczi indulót Berlioz ki­dolgozásában játszotta a zenekar. Amikor Berg Ottó vezényelt a nagy tapsok után Berg Ottó intett a zenekarnak, hogy felálással kö­szönje meg a tapsot. Szép volt ez. A Credóban és a Hatalmas Iste­nünkben a zenekar mellett 50 tagú vegyeskar énekelt. A főszékesegy­házi énekkar és a Turista Dalárda volt segítségére az operaházi zene­karnak. Nagy sikere volt a Zeneegylet 25. hangversenyének. Ez alkalommal nem tehetjük meg, hogy dicsérő szavak­kal méltassuk az est lefolyását, Bodó Erzsiről, Berg Ottóról, Büchner An­talról, Komáromy Pálról, az Opera­ház zenekaráról és az énekkarról a dicsérő szavak csak közhelyek len­nének. Csak köszönetet mondhatunk, hogy az Operaház Esztergomba jött, hogy kitüntette Esztergomot és hogy Büchner Antalt felemelte. A hangverseny után Büchner An­tal vendégül látta az Operaház tag­jait és zenekarát. Ez alkalommal beszélgettünk Bodó Erzsivel, Buda­novics Máriával, Berg Ottóval, Ko­máromy Pállal és Palotay Árpáddal, az Operaház főrendezőjével. Azt mondották, hogy szívesen jöttek el, az est kitűnően sikerült és megelé­gedetten távoznak. Büchner Antalért mindent megtesznek. Megszerették Esztergomot is. Máskor js szívesen jönnek. Végül még ennyit: Büchner An­talnak van egy emlékalbuma. A 25. hangversenyt arany betűkkel kell beleírni. tet. A hála és köszönet szava első­sorban Lingauer Sándor dr. főispán­nak szólt, akinek a bizalma folytán tölthette be a helyettes főszolgabírói állást a gesztesi járásban. Köszöne­tet mondott a kijelölő választmány­nak, mely őt első helyen jelölte, majd a törvényhatóság tagjainak. A megválasztást kitüntetésnek veszi, nem lát ebben dekórumot, hanem édes terhet. Tizenöt éve áll a vár­megye szolgálatában és ez idő alatt megtanulta, hogy szolgálatának alap­elve a megértés, a szív és a szere­tet. Kéri a törvényhatóság további bizalmát, de kéri, hogy a jegyzői kar is nyújtsa támogatását, de igen fontos, hogy a vármegye közönsége is legyen bizalommal munkássága iránt A törvényhatóság lelkesen meg­éljenezte Mihályi Gézát. Lepold Antal dr. prelátus-kanonok a közgyűlés megnyitása után mon­dotta el a beszédét a bizottsági ta­gok nagy érdeklődése közben. Június 4 én a tizennegyedik év­fordulójához érünk, hogy 1920-ban Magyarországot megcsonkították és elkövették ellenünk a legsötétebb igazságtalanságot — kezdte beszé­dét Lepold Antal. Ez a trianoni szer­ződés Magyarország háromszáz­huszonötezer négyszög kilométernyi területéből kilencvenháromezer négy­szög kilométer területet hagyott meg és huszonegymillió lákóságából ti­zennégymillió lakóságot szakított el tőlünk. Ezzel a szörnyű szerződés­sel a világ földrajzilag legegysé­gesebb országát alaktalan, határta­lan és életképtelen országgá cson­kították, de ezenfelül még minden­féle terhekkel is lehetetlenné tették. Lepold Antal fényes gondolatok­Büchner Antal főszékesegyházi karnagy jubileumára az Operaháznak több kiváló művésze ós zenekara eljött vasárnap Esztergomba a Zeneegylet 25-ik hangversenyének alkalmából 128 szavazattal Mihályi Géza dr. lett a gesztesi járás főszolgabirája Lepold Antal dr. prelátus-kanonok feltünéstkeltő be­széde a trianoni békeszerződések ellen

Next

/
Thumbnails
Contents