Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-31 / 43.szám

ESZTERGOM és VIDBKE 1934 május 31. gyermekét s könnyei harmatcseppek alakjában hullanak a földre, a szoborra. Nekünk, trianoni magyaroknak ily zengő Memnon-szobraink a hősi halott emlékművek, amelyekhez, ha magyar szívvel közeledünk, amelyekre ha magyar szemmel nézünk, ha magyar lélekkel gondolunk, az élettelen anyag hangot ad magából s szól mindnyájunkhoz. Első szava az árván hagyott kis család tagjaié s ha van vigasztalás és enyhülés a jó fiú. a gondos édesatya, a szerető testvér vagy hű férj elvesztése felett érzett bánatra és fájdalomra, így a fájó sebre megadja a gyógyító balzsamírt. Szól a világháborúban résztvett s még élő volt katonákhoz, emlékezteti őket a dicső múltra, vezérli őket az úton, amelyet e hadviseltek a hősi halottakkal együtt megjártak, megerősíti a hazafias, nemzeti alapon, amelyről a frontharcosok háború utáni mellőztetéseik, csalódásaik dacára sem térhetnek, nem térnek le soha. Az ifjúságnak arról beszél, hogy van, a hősi halottakban volt oly hazafiasság, amely erősebb az életösztönnél, amely képessé teszi az igazi honfiút arra, hogy a hazáért legnagyobb, pótolhatatlan értékét, életét is áldozatul adja. Végül azokban, akiknek nyugalmáért, személyi és vagyonbiztonságáért a világháború hősei fegyvert fogtak, elvérezMegirtuk már, hogy Büchner Antal főszékesegyházi karnagy a közelmúlt napokban érte meg karnagyi működésének 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból már tartottak ünnepséget a tiszteletére, azonban a főünnepség vasárnap este 8 órakor a vármegyeház nagytermében zajlott le. A különösebb és magasabb ni vójú ünneplésre az adott alkalmat, hogy a Büchner Antal által alapított Esztergomi Zeneegylet most érkezett el 25. hangversenyéhez. Eszerint tehát kettős jubileum esett egybe. Ezt a kettős jubileumot méltóképpen kellett megtartani és megünnepelni. De mi adhat méltó ünnepet és megemlékezést zenei embernek a zene és művészet világában ? Egyedül a m. kir. Operaház. Ez a legfelsőbb elismerés, ez jelenti a legnagyobb megbecsülést és értékelést. Helyi viszonylatban a Balassa Bálint Iro dalmi és Művészeti Társaság sietett a kettős jubileum jelentőségét emelni. Ezt a csatlakozást a legnagyobb örömmel üdvözöljük, mert annak a jelét láttuk, hogy magunk is meg tudjuk becsülni értékeinket. Más tekintetben is érvényesíteni kell ezt a kötelességet. Azért mondjuk ezt, mert a vidéken rendszerint megfeledkeznek a közélet értékeinek megbecsüléséről. Esztergom intelligens közönsége nagy várakozással tekintett a Zeneegylet 25. hangversenye elé, annál is inkább, mert ezen a hangversenyen a M. kir. Operaház több művésze és ötventagú zenekara vett részt — Büchner Antal tiszteletére. A terem teljesen megtelt. Esztergom és a vidék zenekedvelő közönségét láttuk a hangversenyen. Igen\ előkelő és szép közönség sorain futottunk végig. Ott láttuk dr. Lingauer Sándor főispánt, vitéz SzivósWaldvogel József ny. tábornokot, Schmidt Sándor dr. bányaügyi fő tanácsost, Glatz Gyula polgármestert, Lepold Antal dr. prelátus-kanonokot, Balogh Albin dr. bencéstek, a hála érzését kelti fel, amely arra ösztönöz minden jó magyart, akinek csak hatalma és módja van, hasson oda, hogy a világháború élő áldozatairól a magyar állam és társadalom továbbra is intézményesen, méltóan és szeretettel gondoskodjék. Zarándokoljunk el többször is és minél többen a hősi szoborhoz, mert ott meríthetünk vigaszt szomorú jelenünkben s erőt nagy nemzeti célunk eléréséhez. A szobor hangja kell, hogy mindnyájunk fülébe csengjen, kell, hogy mindig a fülünkbe zúgjon s zúgása legyen erősebb a tanulás csendjénél s a termelő munka zajánál, gyermekeink sírásánál s asszonyaink kacagásánál s a pénz csengésénél is, s ha nem nyomjuk el magunkban magyar lelkiismeretünk szavát, s ha nem tömjük be magyar fülünket 'a szobor hangjai elől, hanem ha mindnyájan meghalljuk, megértjük s — ami a legfontosabb — követjük is szavát és óhaját, akkor ez fülünkbe fogja harsogni a jövő, az új idők Rákóczi indulóját, amelynek ütemére, mi maroknyi magyarok, de valóban mindnynyájan, elsőtől az utolsóig testvéri szeretetben találkozunk és elindulunk együtt, egyszerre, egymással és egymásért a nagy útra, s a magyarság a Gondviselés segítségével valóban el is érkezik a nagy állomásra: Trianon revíziójához! Egy frontharcos. igazgatót, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestye igazgatót, vitéz Lánghy Emil alezredest, Temesváry Imre csendőrőrnagyot, többeket a vármegye és a város tisztikara közül, Gácsér János bányaigazgatót, Trinkt Kálmán és Szomszély Antal dorogi plébánosokat Bartal Alajos tanitóképző-intézeti igazgatót, Obermüller Ferenc reáliskolai igazgatót és számosakat mind az esztergomi közélet, mind a kulturális élet kitűnőségei közül. Valóban előkelő képet nyújtott a vármegyeház nagyterme. A szolid esti világításban különösen érvényesül a közönséggel szemben levő falon a sok olajfestmény: a kormányzó, prímások, főpapok és vármegyei nagyságok képei. De kezdődik a hangverseny. A karnagyi emelvényen megjelenik Berg Ottó karnagy. Zugó taps fogadja. Az 50 tagú operai zenekar Büchner Ünnepi nyitányát játssza. Milyen más igy egy-egy zeneszám, hogy emeli a művészi zene a szerző művét! Művészi alkotássá avatja. Hatalmas tapsban tör ki a közönség. Tapsol lelkesen Berg Oltónak és Buchnet Antalnak. Mi nem egyszer tettük szóvá, hogy rettenetesen hideg és közömbös az esztergomi publikum. Hideg és közömbös akkor, ha nem tökéletes művészi alkotásokban van része. Igen nagy és hosszú tapsok voltak vasárnap este. Következett Weber : Óceán-áriája az Oheron operából. Ismét Berg Ottó dirigál. Külön zenei élmény őt dirigálni látni. Valaki megszólal mellettünk. — Kétléle karnagy van. Az egyik a fejét a kottákban tartja, a másik meg a kottákat tartja a fejében. Berg Ottó az utóbbi típushoz tartozik. Bodö Erzsi énekli az áriát. Hatalmas taps zúg, Bodó Erzsit többször kihívják. Szép virágcsokrot kap. Obermüller Ferenc igazgató a Balassa Bálint irodalmi társaság nevében üdvözli Büchner Antalt. Azt mondja a többi között, hogy Büchner Antal méltó folytatója az esztergomi zenei tradícióknak. Beszéde végén gyönyörű emlékalbumot és szép babérkoszorút ad át Büchner Antalnak. Az emlékalbumot szép bronzplakett díszíti, ez Hellebrand Béla tanár művészi munkája. A belső rajzokat. H. Fuchs Nelly készítette gyönyörű kivitelben. A közönség a beszéd után lelke sen éljenezte a jubilánst. A harmadik számban Büchner Antal Apródtáncát játszotta a zenekar. Kettős élvezetben volt része most a közönségének. Ujabb érdekesség. Büchner: Credo a Szent Erzsébet-miséből c. művét Béres István dirigálta. Komáromy Pál énekelte a bariton szólót és kitüntető tapsban részesült. A külön szólókat Büchner Antalné, özv. Ma gyarász Béláné és Kemény Miklós énekelték nagy sikerrel. Azt gondoljuk, hogy Büchner Antal nemcsak alkot, muzsikál és dirigál, hanem nevel is. Uj karnagyot ad Esz tergomnak. A tehetségét és komoly tudását, különösen szorgalmának eredményét az igazolja, hogy az Operaház zenekarát dirigálja. Az Operaház eljött Esztergomba. Esztergom primási székhely, Szent István szülővárosa, de végeredményben mégis csak provinciális város. Melyik vidéki város dicsekedhetik azzal, hogy az Operaház több művésze és zenekara leutazik. Leutazik pedig ingyen, minden tiszteletdíj nélkül. Kitüntetés ez a városnak, megbecsülése ez a helyi zenei életből kiemelkedő, de már országos nevet is elért Büchner Antalnak. A műsoron a továbbiakban Liszt: I. magyar rapszódiaja. Büchner: Fantáziája, Hubay: Hejre Katija, ebben a számban Kovács Antal heKedden délelőtt 10 órakor Komárom-Esztergom vármegye törvényhatósága Lingauer Sándor dr. főispán elnökletével rendes közgyűlést tartott. A közgyűlésnek kettős eseménye volt. Az egyik a gesztesi főszolgabírói állás betöltése, ez elé igen nagy érdeklődéssel tekintettek, a másik Lepold Antal dr. prelátuskanonoknak a trianoni békeszerződések ellen tartott ünnepi beszéde. A főszolgabírói állás betöltése simán, minden harc nélkül folyt le titkos szavazással. Hárman pályáztak az állásra: Mihályi Géza dr. komáromi h. főszolgabíró, Prikkel Mihály tb. főszolgabíró és Závody Aibin vármegyei II. főjegyző. A jelölés is ebben a sorrendben történt. A szavazatszedő-bizottság elnöke Fehér Gyula dr. nagyprépost volt. összesen százhatvan bizottsági tag szavazott. Az eredmény szerint Mihályi Géza dr. h. főszolgabíró 128, Prikkel Mihály dr. 28 és Závody Albin dr. 8 szavazatot kapott. Eszerint Komárom-, illetőleg a gesztesi járás főszolgabirájává nagy szótöbbséggel Mihályi Gézát választották meg. A törvényhatóság lelkes éljenzéssel fogadta az eredményt. Az új főszolgabíró azonnal le is tette az esküt. Ezután Lingauer Sándor dr. főispán melegen, elismerő szavakban üdvözölte Mihályi Gézát. Azt mondotta, hogy Mihályira a fiatal korában ért megválasztás nagy kitüntetés, de egyben mementó is, hogy az eddigi bizalmat növelje és tartsa meg lelkiismeretes munkásságát és tevékenységét a további időkre is. Mihályi Géza keresetlen, megnyerő szavakban mondott köszönegedűművész játszotta a szólót, majd Büchner „Hatalmas Istenünk" c. műve következik. Ebben az előadásban ismerhettük meg Büchner Antal igazi zenei tudását és művészetét. Végül a Rákóczi indulót Berlioz kidolgozásában játszotta a zenekar. Amikor Berg Ottó vezényelt a nagy tapsok után Berg Ottó intett a zenekarnak, hogy felálással köszönje meg a tapsot. Szép volt ez. A Credóban és a Hatalmas Istenünkben a zenekar mellett 50 tagú vegyeskar énekelt. A főszékesegyházi énekkar és a Turista Dalárda volt segítségére az operaházi zenekarnak. Nagy sikere volt a Zeneegylet 25. hangversenyének. Ez alkalommal nem tehetjük meg, hogy dicsérő szavakkal méltassuk az est lefolyását, Bodó Erzsiről, Berg Ottóról, Büchner Antalról, Komáromy Pálról, az Operaház zenekaráról és az énekkarról a dicsérő szavak csak közhelyek lennének. Csak köszönetet mondhatunk, hogy az Operaház Esztergomba jött, hogy kitüntette Esztergomot és hogy Büchner Antalt felemelte. A hangverseny után Büchner Antal vendégül látta az Operaház tagjait és zenekarát. Ez alkalommal beszélgettünk Bodó Erzsivel, Budanovics Máriával, Berg Ottóval, Komáromy Pállal és Palotay Árpáddal, az Operaház főrendezőjével. Azt mondották, hogy szívesen jöttek el, az est kitűnően sikerült és megelégedetten távoznak. Büchner Antalért mindent megtesznek. Megszerették Esztergomot is. Máskor js szívesen jönnek. Végül még ennyit: Büchner Antalnak van egy emlékalbuma. A 25. hangversenyt arany betűkkel kell beleírni. tet. A hála és köszönet szava elsősorban Lingauer Sándor dr. főispánnak szólt, akinek a bizalma folytán tölthette be a helyettes főszolgabírói állást a gesztesi járásban. Köszönetet mondott a kijelölő választmánynak, mely őt első helyen jelölte, majd a törvényhatóság tagjainak. A megválasztást kitüntetésnek veszi, nem lát ebben dekórumot, hanem édes terhet. Tizenöt éve áll a vármegye szolgálatában és ez idő alatt megtanulta, hogy szolgálatának alapelve a megértés, a szív és a szeretet. Kéri a törvényhatóság további bizalmát, de kéri, hogy a jegyzői kar is nyújtsa támogatását, de igen fontos, hogy a vármegye közönsége is legyen bizalommal munkássága iránt A törvényhatóság lelkesen megéljenezte Mihályi Gézát. Lepold Antal dr. prelátus-kanonok a közgyűlés megnyitása után mondotta el a beszédét a bizottsági tagok nagy érdeklődése közben. Június 4 én a tizennegyedik évfordulójához érünk, hogy 1920-ban Magyarországot megcsonkították és elkövették ellenünk a legsötétebb igazságtalanságot — kezdte beszédét Lepold Antal. Ez a trianoni szerződés Magyarország háromszázhuszonötezer négyszög kilométernyi területéből kilencvenháromezer négyszög kilométer területet hagyott meg és huszonegymillió lákóságából tizennégymillió lakóságot szakított el tőlünk. Ezzel a szörnyű szerződéssel a világ földrajzilag legegységesebb országát alaktalan, határtalan és életképtelen országgá csonkították, de ezenfelül még mindenféle terhekkel is lehetetlenné tették. Lepold Antal fényes gondolatokBüchner Antal főszékesegyházi karnagy jubileumára az Operaháznak több kiváló művésze ós zenekara eljött vasárnap Esztergomba a Zeneegylet 25-ik hangversenyének alkalmából 128 szavazattal Mihályi Géza dr. lett a gesztesi járás főszolgabirája Lepold Antal dr. prelátus-kanonok feltünéstkeltő beszéde a trianoni békeszerződések ellen