Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-27 / 42.szám

ESnERGOODfKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 42. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. MÁJUS 27 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Diadalmas kartel Amióta a karteltörvényt meg­alkották, negyven százalékkal drágult minden és nincs fórum, amely a drágítást megakadá­lyozza — állapítja meg Tobler János képviselő parlamenti be­szédében a szörnyű valóságot. A diadalmas kartel, mint győz­tes hadvezér, száguld keresz­tül-kasul az országon s nyo­mában sóhaj és halálhörgés tompa moraja jelzi a pusztu­lást a gazdasági élet már alig piheg ennek a tatárjárásnak a jóvoltából, de a kartelnek élnie, győznie kell a bölcsőtől a ko­porsóig. Mint rettenetes polipok fojtogatják, kiszipolyozzák a te­hetetlenül, védtelenül vergődő fogyasztót. Nincs a napnak órája, amikor ne törne íel a keserves panasz a munkanél­küli, vagy sovány keresetre utalt fogyasztó tömegek részé­ről a fokozódó drágaság és a szükségleti cikkek minőségének folytonos rombolása miatt. Egy­re rosszabb áruért egyre na­gyobb árat kell fizetni. A népszövetség pénzügyi szakértője ismételten megálla­pította, hogy a kartelbe tömö­rült iparágak cikkei jóval drá­gábbak, mint azoké, amelyek nem léptek egymással kartel­szervezetbe. Ezek a kartelárak sokkal magasabbak a világpiaci áraknál, jeléül annak, hogy a megszervezett iparágak nem­csak a belföldi egyedáruságot használják ki teljes mértékben, hanem a külföldtől való elzár­kózással is visszaélnek. A kar­telek rohamos szaporodása — a kartelellenes hangulat elle­nére — szintén azt mutatja, hogy milyen rendkívüli haszon­nal jár az értékesítésnek olyan megszervezése, amely az ela­dási árnak önkényes megálla­pítását teszi lehetővé. A kartelszervezkedés hivata­los védői azzal indokolták és magyarázták a kartel szüksé­gességét, hogy a termelési anar­hia, a szabadverseny kiküszö­bölése révén olcsóbb és jobb áruhoz jut a íogyasztó közön­ség. Igyekeztek elhitetni, hogy a magyarországi kartelek kicsi­ben követik azoknak a világ­karteleknek a példáját, amelyek ellenőrzik a termelést és fo­gyasztást és a zavartalan ter­melés fenntartása érdekében osztják íel maguk között a pia­cokat. Arról hallgattak, hogy az egyeduralmi helyzetüket a minél nagyobb haszon kisajto­lására használják. Ma már fájdalmasan kell ta­pasztalnia mindenkinek, hogy a hangzatos ígéretekből sem­mit sem váltottak be. A ter­melés nem lett olcsóbb nem lett tökéletesebb. A verseny kizá­rásába vámvédelem, csak arra szolgál hogy szabadon garáz­dálkodhassanak és a legfelhá­boritóbb önkénnyel szabják meg a kartelizáit cikkek árát. Agyon­védett, előnyös helyzetüket nem a berendezés tökéletesítésére, a cikkek olcsóbbitására fordítják, hanem milliókat áldoznak arra, hogy üzemeket leállítsanak és a kereskedőket az árusítástól visszatartsák. Türelmi pénzek, leállitási dijak, elmaradt haszon megtérítésre fordított összegek azok a tételek, amelyek sok kartelnél a kiadások jelentős részét alkotják. A halál leheletét árasztják a termelésre és kereskedelemre, elpusztítják az önálló gazda­sági egyedeket és az egyéni kezdeményezést már csirájában elfojtják. A gazdasági élet alap­jait öngyilkos módon egyre jobban szűkítik azzal, hogy apasztják a fogyasztókat és el­sorvasztják a fogyasztási ké­pességet. A magyarországi kartelek ala­kulásának és fenntartásának — ellentétben a hazafiaskodó jel­szavakkal — szinte egyetlen szempontja az árak minden áron való emelése. Ezek a kar­telek mit sem törődnek a ter­melés folyamatosságával, a szük­ségletek egészséges és a feles­leges versenyt kiküszöbölő el­látásával, hanem egyes-egyedül a maximálisan elérhető haszonra törekszenek. Nem érdekli őket a piac fel­vevőképessége, még kevésbbé fontos nekik a munkás-kezek ezreinek foglalkoztatása, előttük csak egy cél lebeg: az agoni­záló fogyasztó utolsó fillérjé­nek a kiszipolyozása. Hogy sztán mi lesz ennek a folya­matnak a vége, azzal mohó önzésükben nem törődnek. Pe­dig éppen az ipari és gazda­sági élet imperátorainak kellene látni, hogy mire vezet az, ha a fogyasztó közönség elpusz­tul. (HB.) vmimmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm*mm*mm Megalakult az ETK Vasárnap délelőtt 11 órakor tar­tartotta alakuló gyűlését az Eszter­gomi Testgyakorlók Köre szépszámú közönség jelenlétében. Annak a néhány lelkes sportférfiú­nak a fáradozása, akik az esztergomi futballsport feltámasztása érdekében hónapok óta fáradoztak, meghozta az örvendetes eredményt. Esztergom futballsportja dicsőséges múltra te­kint vissza. Különösen a háború előtti időkben volt igazán fejlett a futballsport Esztergomban és elis­mert országos viszonylatban is. A későbbi évek folyamán azonban lassan fokról-fokra sülyedt. Ma már teljesen szünetelt. S ha olykor-oly­kor volt is egy mérkőzés, bizony szomorú volt az eredmény. Végre is ezt a tespedést, ezt a tétlenséget meg kellett szüntetni és még szerencse, hogy akadtak agilis emberek városunkban, akik az ér­deklődést fel tudták kelteni és Esz­tergom sportéletében olyan meg­mozdulást teremtettek, amely remélni engedi, hogy újra felragyog a fut­ballsport s vele Esztergom sport­életének jó hírneve. Az alakuló gyűlésen ott láttuk a régi ETK néhány vezetőjét, a spor­tolni vágyó ifjúságot igazán szép számmal, akiknek vállaira nyugod­tan helyezhetjük az egyesület jövő­jét és — ami a Iegörvendetesebb jelenség — a sportkedvelő közön­séget nagy számban. Hisz alig vár ják a pillanatot, amikor a pályán láthassák a város kedvenc csapatát. Vitéz Dudás László nyitotta meg a gyűlést, üdvözölvén a megjelen­teket. Megnyitó beszédében felidézte az egyesület múltját, vázolta a jövő terveit, melyekkel az egyesületet s a sportéletet fel lehet virágoztatni. Megértésre talált szavai nagy lelke­sedést váltottak ki a jelenlevőkből. Ámde a lelkesedés egymagába nem elég. Áldozatkészséget kért vitéz Dudás, bármily csekély legyen is az, mégis hozzájárul a boldoguláshoz és átsegít a kezdet nehézségein. Werner Gyula testnevelő tanár is felszólalt a gyűlés folyamán. Hasonló Kis interjú egy idegenforgalmi vezetőemberrel Egy magát megnevezni nem akaró idegenforgalmi vezetőemberrel foly­tattunk beszélgetést a rendezendő nagy kiállításról. — Valószínűleg nem lesz kiállí­tás Esztergomban. Már május vé­gén vagyunk, de semmi eredmény nincs eddig. A rendezést már a kez­deten elhibázták. Ahelyett, hogy sze­mélyesen keresték volna fel a szám­bajöhető cégeket és vállalatokat, körleveleket küldtek szét. Körlevelet küldtek egyes vállalatoknak, persze elég későn, mert alig volt idő a kör­levél kézbesítése és a határidő le­járta között. Körlevelet kaptak azon­ban olvasókörök, kaszinók, egyesü­letek, de még a temetkezési vállala­tok is. Kinek a gondolata volt, hogy koporsókat állítsanak ki a kiállítá­son ? Talán arra gondoltak, jók lesz­nek a koporsók arra, hogy a kiál­lítás balsikerét fektessék bele és hogy szemfedőt borítsanak a rende­zésre. — Eddig az elnöki kérdés volt a baj, most nincs elnöki kérdés és még sincs eredmény. Természete­sen hangsúlyozni kell, hogy nem az elnököt terheli a sikertelenség, ha­nem a rendezéshez való hozzánem­értésben kell keresni a bajt. Azt mondták, nem adjuk a Faluszövet­ségnek a kiállítás rendezését, mert a Faluszövetség elviszi a pénzt Esz­tergomból. Rendben van. Nem is szabad idegen rendezésben kiállítást tartani, de akkor gondoskodjanak olyan rendezőkről, akik értenek a kiállításhoz és akik nem temetkezési vállalatokat szóllítanak fel a részvé­telre. — A másik kérdés a Nagybol­dogasszony-napi ünnepség megtar­tása. Olyan hamar itt lesz augusz­tus ünnepi hete, hogy észre sem vesszük. Az idén sem lesz új prog­ramm? Megint csak a sablonos fel­vonulás lesz. Még mindig nem tud­nak ujat hozni? Pedig van ötlet, gondolat, csak kézbe kell venni. Miért nem történik már végre va­lami kezdeményezés ? — Régen volt együtt az idegen­forgalmi bizottság, de rég nem tar­tott ülést a Szent István-bizottság is. Az esztergomi sajtó gyakran jön gondolatokkal, indítványokkal, azon­ban azt látjuk, mintha falrahányt borsó lennének ezek az életrevaló kezdeményező gondolatok. Cseleked­jünk végre I Kiváló jó, selyem harisnya csak néhány napig 1.38 P. Keménynél. Nyakkendő különlegességek nagy választékban Illés Sándor di­vatáruházában Széchenyi-tér. Májas 26. és 27-én szombat, vasárnap 8 órától folyt. 3, 5, 7 és 9-kor A csókok koldusa A KULTUR Egy házasember titkos szerelmi életének története MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents