Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-20 / 40.szám

módosításokat kíván a Hungária szerződésben, számoljon azzal is, hogy a Hungária visszalép a szer­ződéstől, visszakéri a pénzt és követelni fogja a befek­tetések megtérítését. Jármy: Csak kisebb változtatások lennének. Etterdenö: Csak nagy per dönthetné el, hogy kisebb vagy lényeges vál toztatások forognak-e fenn. A polgármester szavazást rendé el. Az eredmény: 28-an igen-nel, 7 nem-mel szavaztak. Eszerint az 1931-es határozatot i közgyűlés fenntartja és érvényesnek mondja ki. Prommer Ferenc főszámvevő zárszámadást ismertette részleteiben. Zwillinger Ferenc pontról-pontra megtette megjegyzéseit. Kimutatta, hogy a város 134 ezer pengőt nem a rendeltetési célra fordított. Indit ványában azt mondta, hogy a város szüntesse meg a vá­rosi gazdaságban a juhá­szatot, a bolgárkertészetet és a tehenészetet. Prommer Ferenc Zwillinger észre­vételeire megadta a választ. Megdöbbenéssel hallotta a kép viselőtestület, hogy 250 ezer pengős vizdijhát­ralék van. — Nekünk nem kellett a vizve zeték — mondják a gazdák. — Be kell hajtani, hiszen ka tasztrófális lehet a város háztartá­sára ez a tartozás — hangzik a közbeszólás. Kiffer Ferenc csatlakozik Zwil linger Ferenc indítványához. Prommer Ferenc azt javasolja, hogy a városi gazdaság kérdését tárgyalja le a gazdasági és pénz ügyi bizottság együttesen. Erős köz beszólások közben vitéz Szivós­Waldvogel József emelkedik szólásra — A városi gazdaság kérdése már tengeri kígyóvá nő. Én tiszte létben tartom azokat, akik olyan erősen ellenőriznek és akik jóindu lattal kezelik a város ügyét. De más szempontot is tekintetbe kell venni — mondotta. Volt arról is szó, hogy házbertartozások is fennállanak. A földmivesképviselők is helyeseltek, amikor azt mondottuk, hogy be kell hajtani a házbértartozásokat is. Ha ezt kimondjuk, akkor azt is köve­telni kell, hogy más tartozásokat is megfizessenek. Igy a földbéreket. Most a gazdaságon lovagolnak, azt mondják meg kell szüntetni, de ter vekről nem hallunk. 220 hold föld van bérben, ugyanannyi van városi gazdálkodásban. Az évi földbér elő­irányzata 6748 P, aminek be kellene folyni. 1933 év végég 14844 P föld­bérhátralékot találtunk. Ebből 4 ezer pengő a mostani bér­periódusra tehát 3 év óta, 10 ezer B A [BAYER] ASPIRIN TABLETTÁK A valódiságért és jó­ságért a Bayer kereszt szavatol, mely minden csomagoláson és tab­lettán látható. Gyógyszertárban kapható. pengő pedig a régi tartozás periódu­sára esik és igy 9 éves tartozás áll fenn. Számítsuk ehhez a kamatot is és látni fogjuk, hogy ez mennyire megterheli a várost, illetőleg meny­nyire ráfizetünk az ilymódon való értékesítésre. A legelőbér 7061 P, a fedeztetési dijak 2584 P. A legelő­bér hátraléka 7852 P, a fedeztetési dijakból hátralék 2545 P. Ha a költségvetésben a tenyészálla­tok tartásának kiadási tételét a bevételi tétellel összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy ennél a tételnél a vá­ros közönsége mintegy 4 ezer pen­gőt fizet rá még akkor is, ha az előirányzott bevételi tételek teljes egészében befolynának, ami azon­ban nem történik meg. — Azt tapasztaljuk, hogy titkos egyetértés, szervezkedés folyik a vá­rosi gazdaság ellen, de arról nem be­szélnek, hogy a földbéreket és a legelőbéreket meg kell fizetni. A városi gazdaság nemcsak a földmiveseké, hanem az egész város közönségéé. — Ami a vízvezetéket illeti, víz kell a városban, a köztisztaság és az egészség követeli meg, akár tet­szik ez egyeseknek, akár nem. Mi nem akarunk olyan városban lakni, mint amilyenek egyes alföldi váro­sok, ahol kiütéses tifusz pusztít, mert nincs modern fejlődésük és ahol a miniszteri vizsgáló biztos a város lakosságát kevés kivétellel el­tetvesedve találta. Mi modern, kor­szerű világban akarunk élni. Mi (belvárosiak) túladóztattuk magun­kat, csak azért, hogy önöknek fa földmivesek felé mutat a tábornok) olcsóbb legyen a víz. (Zaj. Kubovics János és Sebők Ferenc élesen közbe­szól.) A beszédjében megzavart v. Sz W. a többször közbeszóló Kubovics Jánosnak a következőket mondja : — Bármennyire is meghajlok az előtt a felkészültség előtt, amelyet a tisztelt képviselő úr, Major tanitó úr negyedik normális osztályában, mint legfelsőbb képesítést nyert, mégis ajánlanám, hogy egy kissé csendé sebben viselkedjék. Csendesebb lesz a közgyűlés. — Messze állok attól — folytatta a tábornok —, hogy ellentéteket szítsak és jogos követeléseket aka dályozzak meg, de csak ott lehetnek jogok, ahol kötelességet is teljesítenek. — Ünnepélyesen felszólítom azokat, akik nem teljesítették kötelességei ket, teliesitsék azt. Ezzel a vita véget ért. A következőkben Szentgyörgy mező kérésével foglalkoztak, hogy a város állítson fel egy vízcsapot. V. Szivós-Waldvogel: Szükség van, hogy a város vagyona megóvassék, azonban tiltakozom az ellen, hogy úgy állítsák be a megtervezett víz­vezetéket, hogy az hasznot hajt. Tiz perccel előbb azt mondták, hogy nem kell vízvezeték. Azoknak van igazuk, akik kérik a vízvezetéket, de azt ne mondják többé, hogy „a mi pénzünkből" épül az fel Meg kell mondani azt ís, hogy hogy Szentgyörgymezőn négyszáz ház 52.000 pengő vízdíjjal tartozik Tessék először kötelességet teljesí­teni. A tervezett vízvezeték meg lesz, de legyünk mindig tárgyila gosak az ilyen ügyeknél. Végül egészen kedélyes hangulat alakult ki és a képviselők tréfál­kozva távoztak az ülésteremből. Az esztergomi gyárak, üzemek és ipartelepek mai helyzete A Hercegprímás! Tégla-, Agyagárú- és Kályhagyár Rt. Ennél a cikknél azzal kell kezde­nünk, hogy nem igen tudják az esz­tergomiak, hogy milyen ipari érté­kek vannak Esztergomban. Ilyen ipari értéket képvisel a fiercegprimási Tégla-, Agyagárú- és Kályhagyár Rt. kerámiai üzeme. A Hercegprimási Tégla és Kályha­gyár tulajdonképpen két gyárból áll. Az egyik a hercegprimási uradalom téglagyára, a másik pedig a volt Eggenhoffer-féle téglagyár. A herceg­primási uradalomtól bérli a gyá­rat a részvénytársaság, az Eggen­hoffer-féle gyár azonban már a saját tulajdona. A két gyár 1912-ben egyesült, a mai cimét pedig 1928­ban vette fel, amikor az edénygyár le­égett és az új kályhagyár felépült. A Hercegprimási Tégla-, Agyag­árú- és Kályhagyár és az Eggenhof­fer-féle gyár teljes átvételével meg­indult üzemi vállalkozás szerencsés­nek bizonyult, amennyiben egy kéz­ben is teljes szakszerűséggel irá­nyítják a munkát. Az üzleti irány­zatot csak egy körülmény befolyá­solja és ez egyedül az, hogy Esz­tergom határváros és elveszítette a Duna másik oldalán lévő vidéket. Ha nem jött volna közbe Trianon, ez a gyár messze vidéken híres lenne és hatalmas fejlődésen ment volna keresztül. Ha pedig rövidesen majd visszakapjuk az elszakított területeket, amilyen munka folyik ma a gyárban és amilyen kitűnő árúk, különösen kerámiai árúk kerülnek ki belőle, a gyár a nevezetes nagy gyárak sorába fog lépni. A gyár télen-nyáron működik. Évi termelése négymillió tégla, cserép és ezeknek válfajai. Frommer Sándor üzemigazgatóval járjuk végig mind a téglagyárat, mind pedig a kályhagyár telepét. A téglagyárban gépek zúgnak, leá­nyok és fiúk csillén téglákat tóinak, csikorog a felvonó, munkások hány­ják a földet. Jóleső látvány nézni és hallani, hogy a csöndes Eszter­gomban a munka zajától szinte kiáltani kell, hogy egymás szavát érthessük. A présházban a téglavágók mun­káját nézzük. A második emeletről zuhan le a föld az első emeleten lévő hengereken keresztül az ada­golóba, innen pedig a földszinten álló préselőgépbe. Gyönyörű, sima tömbben jön ki a nyersanyag. A téglavágó három téglát vág egy­szerre. Napi harmincezer nyers tég­lát visznek ki innen és ez a szám azt jelenti, hogy a téglavágónak naponta tízezerszer kell lenyomni a vágószerkezetet. Ugyancsak a présházban készül­nek a cserepek is. Nagyon érdekes a gerinc-cserép készítése. Több szabadszáritóban száradnak a téglák. A leggondosabb munkát követeli meg a téglaszáritás. A jó munkát és a jó árút a téglamester felügyelete biztosítja Amikor a nyers tégla teljesen ki­száradt, az égetőkemencébe szállít­ják. Tizennégy kamrából álló kör­kemencéje van a gyárnak és két­százezer tégla fér el benne. Rette­netes a hőség a körkemence tete­jén, ahol az égetők dolgoznak. Hét­száz fok a kemencében, 50 fok ide­fönn. Hogy a gyár mennyire törekszik a fejlődésre, igazolja, hogy éppen most kísérleteznek egy födémtégla előállításával. A munka már igen előrehaladt. A téglamester segítsé­gére egy főgépész és egy segéd­gépész áll. Átmegyünk a kályhagyárba. A kerámia-ipar egy jelentős üzemét találjuk itt. A gyár a pécsi Zsolnay­gyárból hozatta üzemvezetőjét, Sand­mann Istvánt. Aki fogalmat akar alkotni az itt folyó munkáról, az elsősorban tekintse meg Sandmann István laboratóriumát. Itt nemcsak az előállításhoz szükséges előmun­kálatok, kísérletek és tervezések folynak, hanem a művészi alkotások szép példányait is megtalálják. A kályhagyárban használatos nyersanyag külföldről érkezik. A nyersanyagokat — különféle szinű föld és agyag ez tulajdonképpen — először áthengerlik. Az egyik hen­gerből éppen lisztszerű fehér por hull alá. Ezután következik az isza­polás, majd a szűrőprésen és dobo­kon át végre tömlőkbe préselik a massát. Az első emeleten hatalmas négyszögletű tömbök állanak a se­gédmunkások mellett. Először lapo­kat metszenek le, majd gipsz for­mákba gyúrják. Új különleges ipar munkája kap­csolódik bele Esztergom életébe. Nyugodtan beirhajuk Esztergom ipartörténetébe, hogy kerámiai ipara jelentős. A formából kikerülő nyers kályha­csempéket szárításra viszik, majd első égetés alá kerülnek. Az első égetés után festik be mázzal a szebb­nél szebb darabokat. Bármely szin­ben festhetik a kályhacsempéket. Ezután kerülnek második égetésre. A kikerülő csempéken rajta a szép szines zománc. Csöndes, de annál eredményesebb munka folyik itt. A kályhagyár ma már a legjobb hírnévvel bir. Igazolja ezt az, hogy igen sokan évről-évre kicserélték kályháikat, mert akármilyen kályha­tipus mindig hagyott maga után valami kívánnivalót. A hercegprimási tégla- és kályhagyár kályháinak be­építésével teljes a megelégedés, mi több, a jó és praktikus tüzelés hosszú időre biztosítva van. Számos esztergomi és vidéki példa iga­zolja ezt. Még csak annyit, hogy a herceg­primási kályhagyár kályhái a lakás díszére válnak. Autó- és motorszaktanfolyam nyílik meg Esztergomban A budapesti „Kultur" autószak­iskola május hó 23-án este 7 órakor négyhetes tanfolyamot kezd a Deák Ferenc-utcai reáliskolában úrvezetők és hivatásos soffőrjelöltek, hölgyek és urak részére. Napi elfoglaltsága mellett is zavartalanul tanulhat min­denki, mert az elméletet az esti órák­ban 7—8 ig, mg gyakorlati részt, vezetni, a nap bármely órájában le­het tanulni. Az iskola célja : a vidéken lakók­nak is lehetővé tenni ugy az autó­vezetést, mint a traktor, kerékpár és csónakmotorok elméletének szak­szerű tanulását a legmodernebb fel­szerelések segélyével. Ezen tanfo­lyam elvégzése után a tanulók bi­zottság előtt levizsgáznak és gép­járművezető igazolványt nyernek. Az iskolát vezető gépészmérnök személyesen fogja felkeresni a rész­letek megbeszélése céljából mind­azokat, akik mielőbb jelentkeznek Me­szes István illatszettárában. Meg kell még említeni, hogy az iskola veze­tője, a szaktanfolyamon való rész­vételt megkönnyítendő, előnyös fize­tési feltételeket állapított meg és a dijaknak 10 pengős havi részletek­ben való fizetéséhez is hozzájárult. rt*WVi««MUWVUWMUUVWHM Habselyem nőibluzok, kombi­nék, nadrágok legolcsóbbak Kemény­nél. Függönyök nagy választékban Illés Sándor cégnél. Matt selyem harisnya elsőrendű J1-82 Keménynél.

Next

/
Thumbnails
Contents