Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-20 / 40.szám

EsnrxwwjiiíKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 40. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. MÁJUS 20 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Kornak lelke és a Szentlélek Mi mondani valója van korunk számára az Isten Szentleikének ? Mi teszi kifejezettebb kultuszát különösen ajánlatossá napjainkban? És mi Pünkösd ünnepének tanulsága ünnepnapoktól elszokott, hétköznapi lelkületünk számára ? Korunk, akárcsak assziszi Szent Ferenc kora : hülő világ. Sokakban: magánosokban és népekben egyaránt meghűl, kihűl az égi tüz: a szeretet. Mintha csak korunk napjaira mondotta volna az Üdvözítő: sokakban kihűl a szeretet. És éppen ebben a szomorú korban a nagy tömegnyomor a szeretetnek szinte csodálatos teljesítményét sürgeti, a jótékonyság áldott keze egy pillanatig sem lehet tétlen. A Szentlélekisten kultuszát napjainkban különösebben indokolja az a körülmény, hogy a Szentlélek a keresztény társulás Szentlelke, korunk pedig a szociális mozgalmak kora. Ma mindenfelé egyesülést társulást sürgetnek, nemzetköziséget hirdetnek, keresnek. Mai korunknak nem az egyén a fontos, hanem a közösség, a háború világháború volt, az emlékeket nem egyes kiváló hadvezérek kapták, hanem a tömeg emberei: az ismeretlen katonák. A tömegnek pedig külön lelke van, amely nem egyenlő a tömeget alkotó egyének lelkének összegével, hanem valami titokzatos tömeglélek. Ez a tömeglélek nem intelligens, ostoba romlásra, egyénileg érthetetlen szuggesztiókra hajlamos. Ezeket a szuggesztiókat akarja kezébe keríteni a gonosz lélek, hogy tömegaposztáziát, rombolást, állati tömegleiket alakítson ki sokakban és mindenkit ennek rabjává tegyen. Ezzel szemben a keresztény hit alapján létrejött egyetemes társulásnak : az Anyaszentegyháznak igazi lelke a Szentlélek, Az Ur ugyanis e földön mondott utolsó, főpapi imájában a keresztény hívek összetartozását oly szorosnak akarja, hogy a szentháromsági személyek összetartozásából vesz analógiát ennek kifejezésére. Azt akarja ugyanis, hogy mindnyájan eggyé legyünk, ahogyan ő egy az Atyával és az Atya vele. Ha tehát Krisztus azt akarja, hogy mindannyian úgy eggyé legyünk, mint ahogyan ő és az Atya egyek, akkor azt akarja, hogy a keresztény társulás a Szentlélekben történjék, hogy az Isten Szentlelke legyen a keresztény tömegek szelleme, sugalmazója, éltető és lelkesítő levegője, lelke. A mai kor embere valóban úgy járt, mint a bábeli torony építői. Mintha valami átok ülne rajtunk, meg van zavarva nyelvünk : nem értjük meg egymást sehogyan sem. Nem értik meg egymás nyelvét fajok, a fajokon belül az egyes néposztályok, nem értik egymást a nemek: a férfi és a nő, a korok: a felnőttek és az.ifjúság. Hiába csinálunk esperantót, nincs nyelv, melyet mindenki beszélne és értene. Amikor a Szentlélek megjelent, megjelenési alakja volt a lángoló nyelv. A nyelv az, amely minket embereket az állatok fölé emel, mely mint Istennek leghasznosabb ajándéka, a gondolatok közlésének, az igazságok közvetítésének, a lelki kapcsolatok, társulások létrejöttének legfőbb eszköze. A Szentlélek szeretetnyelve kell korunknak, hogy tudjunk beszélni korunk nyelvén a honfitársakkal és az idegenekkel, a nyomorultakkal és a haldoklókkal, az ellenséggel, az úrral és a paraszttal és hogy azok is megértsenek bennünket. Ez az igazi esperanto: a lelkek beszéde a Ielkekhez: a Szentléleknek, az örök személyes isteni szeretetnek a lángoló nyelvén, hogy csonkán maradt tornyát szomorú kultúránknak ne még tovább romboljuk, hanem nagy egyetértéssel tovább építhessük. Szüksége van tehát korunknak is a Szentlélekistenre. A hülő világ benne kapja az örök szeretet melegét. A tömegek korszaka benne nyeri az igazi szent tömegleiket és az egymást meg nem értő kor általa tanul meg ismét sok nyelven beszélni, mint a tanítványok az első pünkösd ünnepén. Igy majd beteg korunk nyomorúsága, mely mint gyilkos gázfelhő halálthozó ködével most még mindent beborít, a pünkösdi illatos viharnak, a Szentléleknek, az Isten leheletének kiáradása által szétoszlik és új tavasznak indul neki megifjodó korunk. G. L. dr. mmmmmmmmmm»mmmmmmmmmmmmmmmsm Rövidesen felállítják a szeminárium előtt a Prohászka-szobrot A napokban volt Esztergomban Árkay Bertalan budapesti műépítész hogy a Prohászka-emlékmű felállítását megtárgyalja és helyszíni szem lét végezzen. A kiváló műépítész Lepold Antal dr. prelátus meghívására jött Esztergomba. A tárgyalásokra és a helyszíni szemlére meg hivták Einczinger Ferenc festőművészt is. Prohászka szobrát Daniké József szobrászművész készítette. A szobor bronzból lesz és egy öbéliszken fog nyugudni. Az elhelyezés és a környezet elkészítése művészi, lesz. Már jeleztük, hogy a szemináriumnál állítják fel az emlékművet. Az obeliszk mögött magas sövényoldalt létesítenek, előtte pedig a perspektivahatást magasahb és alacsonyabb sö vénnyel hozzák ki. A Prohászka-szobor felállításával kapcsolatban az az óhajtásunk, hogy a további munkákba és előkészületekbe vonják be a Prohászka emlékbizottságot is. Ez a bizottság indította meg az akciót végezze tehát szép feladatát mindvégig. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Modern jégszekrény fehérre lakkozott 38 P, weekendágy sodronybetéttel, matraccal 26 P, gummi locsoló tömlők legolcsóbban Marosi József és Fia vaskereskedőnél. Kis interjú bánáti BÜCHNER ANTAL főszékesegyházi karnaggyal Most ünnepelték Bánáti Büchner Antalt karnagyi működésének huszonötödik évfordulója alkalmából, május 27-én pedig az Esztergomi Zeneegylet huszonötödik hangversenyét tartja a vármegyeházán. Ezen a helyen volt már szó politikáról, tanügyről, gazdaságról, városfejlesztésről, stb., most pedig a zenének adjuk ezt a helyet. A cikk végén látjuk, hogy mennyire megilleti az első hely a zenét. Büchner Antal karnagyi jubileumáról nem beszél. Nem beszél saját magáról. Annál többet mond a Zeneegylet huszonötödik hangversenyéről. Nagyban folynak az előkészületek. — 1916-ban alapították a Zeneegyletet. Első hangversenyét május 14 én tartották. A fővédnök Csernoch János volt. Geyer Stefi hegedűművésznő előadása volt a hangverseny legnagyobb eseménye. A május 27-i jubileumi hangverseny fővédnökségére Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímást kérték fel. A m. kir. operazenékar ötven tagú csoportja érkezik Esztergomba. A legjobb erők fognak szerepelni. Ugyancsak ötven tagú vegyeskar is közreműködik. A nevesebbek közül itt lesz Berg Ottó karnagy, Bodö Erzsi és Szende Ferenc. Dohnányi, Bartók, Kodály művei mellett saját szerzeményeimből is előadunk. A dirigálást Berg Ottó, Béres István végzi, de én magam is dirigálok. A hangverseny tiszta jövedelmét az országzászló javára adjuk. Büchner Antal nagy szeretettel beszél Esztergom fejlett zenei életéről. A Zeneegylet működéséről, a zenekari tagok szorgalmáról, megértő, agilis munkájukról és a próbák látogatottságáról. Általában a fejlődés örömmel tapasztalható megnyilatkozásairól. Megemlíti, hogy most készül kiadni a Zeneegylet történetét. Őszinte elismeréssel beszél Béres Istvánról. Béres István mindenben segítségére van, valóságos munkatársa. A vármegyeházán tartandó hangverseny Esztergom városának és környékének nagy zenei eseménye lesz, amelyet főképpen a m. kir. Operaháznak és a beigérkezett zenei nagyságoknak köszönhetünk. Természeten, a Zeneegylet is lázasan készül a nagy napra. A próbák sokat Ígérnek . . . Talán szabad megmondanom azt is, hogy oeminenciája igen nagy örömmel fogadta el a fővédnökséget. Azt mondotta : Mindig igazság legyen és ne hagyjuk el az éneket és a zenét: az igazsággal járjon az ének és a zene, mert ez felvidítja az embereket. Májas 19. és 20-án szombat, vasárnap 8 órától folyt. 3, 5, 7 és 9 kor Őfensége autója Orbók Atilla remekbe foglalt vígjátékának filmváltozata MOZGÓBAN