Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-03 / 35.szám

Látogatás a városi gazdaságban Künnjártunk a városi gazgaságban. A várospolitikában most nem esik szó róla, nem intéznek támadást ellene. Érdekes, ha a városi gazdaságot meglátogatjuk, önkéntelenül is kér dezzük, hogy miért támadják oly sokat a gazdaságot. Oly szép munka folyik itt, olyan nagy hivatása, ren deltetése van a gazdaságnak, hogy nem bírálni, nem támadni, hanem védeni kell. Mi a rendeltetése a gazdaságnak? Elsősorban árnivelláló szerepe van. Ha nem lenne városi gazdaság, a piaci árak egyszerre felszöknének De egyébként a városnak olyan szépen felszerelt a gazdasága, anynyira kulturált, annyira rentábilis, hogy a benne rejlő érték a város egyik tekintélyes vagyona. Megnéztük a gazdaságban a tehenészetet, a birkaállományt és mind kettőről azt mondhatjuk, hogy jövedelmező. A birkákkal kapcsolatban azt híresztelik, hogy a legelőn nem jár a marha a birkák után. Ez nem igaz, mert nem egyszer történt meg hogy maga a csordás kérte, hogy a birkák után mehessenek a tehenek. Vannak olyan földek, amelyeket nem lehetne bérbe kiadni. De akkor is, ha kiadná azokat a város, bajok lennének a bérrel. Most is nagy összegre rúg a bérhátralék. A legelőkkel kapcsolatban azt kell mondanunk, hogy ilyen modern felszerelésű legelő, mint a mienk, nincs több Magyarországon. Állami negély bői több 30 méter hosszú betonvályúkat állítottak fel. Igen szépen fejlett a bolgárkertészet. Kitűnő kertésze a leggazdaságosabban kezeli. A Vimmer telepről is a legjobb véleménnyel lehetünk. Faiskolája mintaszerű és jövedelmező, de nagy szolgálatot is tesz, amennyiben az esztergomi talajnak megfelelő gyümölcsfákat visz a piacra. Végre meg kell mondanunk, hogy a városi gazdaságot azok bírálják, akik soha kinn sem voltak a gazdaságban. Nem bírálni, hanem támogatni kell a gazdaságot, hiszen ez a város közönségéé és éppen a közönség érdeke, hogy saját gazdaságát támogassa és felkarolja. A földrengési obszervatórium asszistense elmondja az esztergomi földrengés okát Simon Béla dr. a budapesti földrengési obszervatórium asszisztense szombaton Esztergomban volt, hogy helyszini szemlét tartson a csütör töki földrengés nyomai felett és hogy tapasztalatai alapján tudományosan feldolgozza az esztergomi földrengést. Alkalmunk volt beszélni Simon Bélával és a következő érdekes magyarázatot kaptuk: Az esztergomi földrengés nem tektonikus volt (nem erőszakos földréteg eltolódás) hanem egy nagyobb beomlás okozta a megrázkódtatást. Esztergom alatt egy hatalmas barlang lehetett, amit a viz vájt ki. A földtalaj alatt mészkőréteget találunk és mivel tudjuk, hogy hőforrások is vannak a mélyben, a viz az idők folytán barlangot vájt magának a mészkőben. Érdekes tünet, hogy 1927-ben egy ideig elakadt a strandfürdő forrása, azután ismét a régi erővel adta a vizet. Ennek az a magyarázata, hogy a forrás egy barlangba folyt. Csak akkor adott a forrás ismét vizet a fürdőmedencéknek, amikor a barlang már megtelt. A strand vize és a mostani földrengés között ismét találunk öszszefüggést, két héttel ezelőtt zavaros volt a strand vize. Már akkor volt megmozdulás a mélyben, természetesen csak kisebb mértékben. Elképzelhetjük, hogy milyen hatalmas üreg omlott be, hogy még az egész vármegyében is érezték a föld rengését. Aránylag erős volt a földrengés, de ez a fajta földrengés nem veszedelmes 1599-ben Komáromban volt földrengés és ez, még Esztergomban is pusztított. 1885 ben és 89-ben volt még Esztergomban földrengés, de azok jelentéktelenek voltak. A tektonikus földrengés egészen más és veszedelmes lehet. De Esztergom olyan terület, hogy itt nem lehet tektonikus jöldrengés. Azt hallottam, hogy pár nappal a földrengés előtt már éreztek mozgást, mo rajlás is hallatszott, ez tipikus jele a földrengésnek. Azt hitték sokan, hogy a földrengés megismétlődik. Ha folytatódott volna a földrengés, az pár óra után következett volna be, de most már nem kell tartani semmitől. Tudományos szempontból igen ér dekes tapasztalatokat szereztem a földrengésről — mondotta végül Simon Béla. Több fényképfelvételt ké szitett. Majd a számit ások fogják kideríteni, hogy hol volt a földrengés magja. Még annyit közlünk, hogy a földrengési obszervatóriumot Dudás László városi mérnök értesítette és ugyancsak ő kalauzolta Simon Bélát a városban azokon a helyeken, ahol a földrengés nyomai jobban észlelhetők. juthatnak a Syeyer kölcsönkötvényékhez a városok Legutóbb Sopron tett kísérletet erre, — azonban értesülésünk szerint — a belügyminisztérium jóváhagyását nem sikerült idejekorán megkapnia a terv keresztülvitelére Más városok részéről is folyna kísérletek a Speyer kötvények vissza vásárlására és azt szeretnék elén hogy ezzel előnyösen szabadulj an a kötelezettségeiktől. A helyzet azo< ban tulajdonképpen az, hogy Speyer-kölcsönök feltételeiben benn van az a kikötés, hogy azokat iá előtt visszafizetni nem lehel és csa a feltételekben megszabott rendé törlesztéseket lehet eszközölni. Pém ügyi körök szerint erre még mos is az új hitelrögzitő egyezmény adt lehetőség alapján sincs módozat mert Speyerék az eredeti feltételek hez ragaszkodnak. Ez a körülmén ugyan nem befolyásolja a magyai városoknak á Speyer-kölcsön mt már terhes feltételeitől való szaba dulását. A kötvényeket ugyanis amennyiben erre engedélyük van visszavásárolhatják. Az utóbbi időben gyakrabban hangoztatják pénzügyi körökben, hogy a Speyer-kötvények körül valamii tenni kell. Tudvalevő, hogy Esztergomnak is van Speyer-kölcsöne és ez igen nagy terhet ró a városra. A költségvetés ben jelentős tételt foglal el és igen nagy kihatással van a város teherbíró képességére. Helyénvaló és üdvös lenne, ha Esztergom is bekapcsolódnék a tárgyalásokba és kihasználná az alkalmat, hogy megköny nyebbüljünk a kínálkozó előnyökkel. Fontos változás a Speyer-kölcsön öknél A városoknak a Speyer-kölcsön kamatait eddig aranydollár értékben kellett fizetniök, de egyben törleszteni is kellett, ami meglehetős terhet jelentett a közületeknek. Indokolatlan is volt, a szakkörök szerint, a törlesztésnek aranyalapon való fizetése és a Speyer-kölcsönökben érdekelt városok számos kifogást tettek ebben az ügyben. A felszólalások azonban mindezideig eredménytelenek maradtak és a városoknak a régi alapon kellett kötelezettségüket teljesiteniök. Ugy értesültünk, hogy ebben az ügyben most döntő változás következett be. Befolyásos körök tudomása sze rint olyan rendelkezés készül, amely lehetővé teszi, hogy a városok a Speyer-kölcsön kamatait ezentúl ne at anydollár alapon fizessék, hanem a hivatalos árvfolyam álapján. Ezzel a rendelkezéssel hatalmas előnyhöz jutnak a városok, mert az az árfolyamkülönbség, amely az aranyalap ós a hivatalos jegyzóí közölt fennáll, jelentős tehertől szabadítja meg őket. De továbbmenő intézkedések is készülnek az elterjedt hirek szerint. Állítólag arról van szó, hogy azoknak a városoknak, amelyek nehéz pénzügyi helyzetben vannak, lehetővé teszik, hogy a Speyer kölcsön szolgáltatásait redukálja, illetve csak az előirt kamatot fizessék, tehát a törlesztési részleteket felfüggesszék. Egyes vidéki városok már több kísérletet tettek, hogy a Speyer kölcsönkötvényeket olcsó árfolyamon visszavásárolják és igy kötelezettségüktől kedvező feltételek mellett szabaduljanak. A helyzet ma valóban az, hogy hogy az árfolyam emelkedések ellenére is igen olcsón megválasztottak a mezőgazdasági bizottsági tagokat Sániha József dr. városi tanácsos, mezőgazdasági bizottsági vezetőelnök és Schalkház Ferenc főintéző, szavazatszedő közreműködésével ápr. 25-én folyt le az esztergomi mezőgazdasági bizottság tagválasztása. Nagyon gyér volt az érdeklődés. /. csoportba (gazdasági munkások) rendes tagok: Pereszlényi Ferenc Paksó József, Horváth Imre és Szabó Antal, póttagok: Ábel István, Farkas Imre, Magyar Lajos és Üveges István. //. csoportba (10 holdig) : Ács István, Pifkó János, Fodor Tóth János és Baják János, póttagok: Bábszky Ferenc, Bártal Ferenc, Holop István és Tóth István. ///, csoportba : (10—30 holdig): Horváth Mihály, Kiffer János, ifj. Kovács Mihály és Meszes Ferenc, póttagok : Bartus János. Kiffer János Kubovics János és Cserép János. IV. csoportba (30—100 holdig): Szokolay Antal, özv. Grósz Ferencné Székesfőkáptalan (mind a kettő képviselet útján) és Blazsek József, póttagok : Richon Emil, dr Kubovich Ignác, Komán Béla és Koller János. V. csoportba (1C0 holdon felül) Glatz Gyula,, dr. Meszlényi Zoltán, esztergomi Érsekség és Esztergom város, (ez utóbbi kettő képviselet útján gyakorolja jogát) póttagok: Schalkház Ferenc, Megyery Rt. és Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (ez utóbbi kettő képviselet útján) fontos a Nagy melegben kényelem! HIHfC Iá A héten Takács István „Fekete sas" gyógyszertára (Ferenc Jósef-út) tart éjjeli szolgálatot. cipő hygienikus, kényelmes és könnyű! Szabadságon. Karcsay Miklós armegyei főjegyző hosszabb szaadságra ment s hivatalát már átita Reviczky Gábor dr. másodfőigyzőnek. Érettségi biztos az esztergomi őzépiskoiákban. Az esztergomi .özépiskolák június hó végén tárandó érettségi vizsgálatain Kemenes ílés dr. tankerületi kir. főigazgató bg elnökölni. Halálozás. Gergely Emma, a Sz. \ntal Otthon tisztviselőnője f. hó 28-án 33 éves korában elhunyt. Vizsgaelnöki megbízatás. A kultuszminiszter Obermüller Ferenc reálskolai igazgatót megbízta az egri reáliskola magánvizsgálatain való elaökléssel. Névmagyarosítások. Lieb Aranka kir. tanfelügyelőségi hivatalnok családi nevét belügyminiszteri engedéllyel „Lehel" re változtatta. Májusi ájtatosságok a zárdatemplomban. A vízivárosi zárdatemplom májusi ájtatosságainak szónokai a következők : május hó 2-án, szerdán Lepold Antal dr. prelátuskanonok. 3-án, csütörtökön Magasi Artúr dr. bencéstanár. 4-én, pénteken Bartmann Miklós dr. hercegprimási levéltáros. 5 én, szombatoa Harsányi Béla tanitoképezdei prefektus. Adomány. Csere József 2 pengőt küldött szerkesztőségünkbe a Palkóvics-emlékpad felállítása költségeihez. Esküvő. Bakos Géza és Czifra Vilma f. hó 6-án, vasárnap déli 12 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébániatemplomban. A visszatérő magyar pálosokat ünnepélyesen fogadják. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a magyar pálosrend új otthonra talált hazájában, Magyarom szagon, Budapesten a Szent Gellért hegyi szaklatemplom mellett a Gellérthegy Dunára néző oldalán felépített kolostorban. A magyar Palosatyákat az egész ország katolikus társadalma nagy szeretettel várja vissza. Az Actio Catholica országos elnöksége a Sziklatemplom-bizottsággal karöltve május 12-en Szobnai, a határállomáson ünnepélyesen fo gadja és kiséri fel Budapestre az uj kolostorba. Az új kolostor felszentelése május 21 én, pünkösd hétfőjén nagy ünnepség keretében lesz, amikor a főváros különböző pontjairól hatalmas körmenetek fognak végig vonulni a főváros utcáin keresztül a kolostorhoz. Búcsújárás Szentkeresztre. A belvárosi plébánia-hivatal értesiti a hívőket, hogy Szentkeresztre május hó 6-án reggel 5 órakor indul a búcsújárás a belvárosi plébánia templomtól dr. Felber Gyula plébános vezetésével. Kerpely Jenő gordonkaművész hangversenye. A Zenekedvelők köre f. hó 5 én Kerpely Jenő személyében a legkiválóbb magyar gordonkaművészt fogja szerepeltetni. Brilliáns magánszámain felül előadja Volkmann d-moll szerenádjának csellószólóját is. Ez valóban zenei eseménynek Ígérkezik. Kürschner Lili, a zeneművészeti főiskola zongoratanszakának kiváló növendéke mesterével : Stefániái Imre spanyol kir. kamara művésszel együtt fog megjelenni. Reméljük, hogy a zenekedvelőknek ez a második jól előkészített és amellett rendkívül olcsó (1 pengős és 50 filléres ülőhelyek) hangversenye zenei és társadalmi esemény lesz. A zenekar Kodály: „Háry Jánoskából és Poldini „Farsangi lakodalma"-ból ad elő hatásos részleteket.