Esztergom és Vidéke, 1934

1934-04-29 / 34.szám

Az „Esztergom és Vidéke" körútja a vármegyében VII. SÜTTŐ A márványközség szegény gazdagjai Ha valaki békeidőben'Süttőre ér kezett, nagy kopácsolást hallott a falun végig. A süttői márványt fa rágták a kőfaragók. Ma nem hall juk a békevilági kopácsolást, csak itt-ott hallatszik egy-egy kalapácsütés. Nincs pénz, nincs munka Csöndes a község. Ahogy a vasút állomásról a faluba tartunk, az út mellett rengeteg márványkő hever a fűben. És sehol egyetlen munkás Éppen benyitunk a községházára az úton autó áll meg és Reviczky Elemér főszolgabíró és Schlei ff er Mátyás járási tisztiorvos szállnak ki belőle. Egészségügyi ellenőrzésre jöttek. Schleiffer Mátyás igen szigorú ember, de van is tisztaság a község üzleteiben. Egy hentesüzletbe nyitottunk: ragyog a tisztaságtól Varga Győző főjegyzővel és Klein Andor plébánossal sétára megyünk a községben. Reviczky főbiró irányi tásával szép és nevezetes munka indult meg a faluban. A dunamocsi állomás közelében, az országút mentén félkörben lehordják a dombot kikövezik és ebben a félkörben építik meg Süttő országzászlóját. Nagyon eredeti elgondolásban tervezik az emlékművet. Egy felvidéki vár mintájára fog készülni. A buda pest—bécsi országút autóutasainak gyönyörű látványban lesz részük. Nagy előrehaladást tett Süttő szépítés terén. A községfejlesztés szép példáját találjuk. Sokan hallottak a süttői Rákóczi-fáról. Ez fa háromszáz éves. Csodálatos látványt mutat. Körülötte park létesült Ott van a Hősök-emlékműve is. A parkban hetvenkét fenyőt ültettek el a hősi halottak emlékére. A temetőben is nagy rendezési munkálatok voltak. Felmegyünk \ Kálvária-kápolnához. Gyönyörű in nen a község látképe, a széles Duna és a Gerecse. Süttő idegenforgalmi célokra szeretne áttérni. A márvány ma nem ad megélhetést a község lakóságának. Idegenforgalmi szem pontból Süttő igen megfelelő. Most a terv kiépítésén dolgoznak. Itt, a dunamenti községek életé ben Trianon tartja kezében a helyzet kulcsát. A Kálvária-templom alatt kis vasútállomás : Danamocs. Dunamocs község pedig a Duna másik oldalán fekszik. A Duna közepén sziget, ez a cseheké, pedig a magyar parthoz közelebb van, mint a cseh parthoz. A hajójárat vonala jelzi a határt. A plébános megmutatja templomot. Nevezetes az orgonája. Csavart sípjai vannak. Ilyen orgona csak ötven van az egész világon. 1715-ből való. Nevezetes még a baldachin. Lepold Antal dr. prelátus-kanonok azt mondotta erre a baldachinra, hogy többet ér, mint az egész temlom. Figyelemreméltó a templom szép márványoltára is. Az utcán, sétaközben a falu életéről beszélgetünk a főjegyzővel és a plébánossal. Azt mondják, hogy a kőfaragó ipar pang, ezen nem is lehet segíteni. Pedighát nincs ilyen kő még Magyarországon, mint a süttői. A süttői kőből épült minden nevezetesebb épület és emlékmű Budapesten. Igy az Országos Levéltár, a királyi palota kőmunkái, a Regnum-templom, az Erzsébet-híd pesti hídfője, a Halászbástya, a Kossuth-talapzat, újabban a Tiszaszobor, a szegedi fogadalmi templom stb., mind süttői kőből készült. Most Budakalász konkurrenciát állított, pedig köve nem oly jó, mint a süttői. Legnagyobb baj, hogy drága a vasúti szállítás. Munkanélküli mindig van ezen a vidéken. Télen kétszáz-háromszáz ellátatlanról kell gondoskodni. Az ellátatlanok gyermekeinek gondozására és megsegítésére országos példát állit a község vezetősége. Ebből a munkából Kicsindy Kálmán igazgató-tanító és Klincsek Béla tanitó veszi ki az oroszlánrészt. Ebédeltetési akciót indítottak, adományokat gyűjtöttek és igy hetvennyolc napra ebédet biztosítottak szegény gyermekek részére. 2145 ebédet osztottak szét az idén. Nagy segítséget nyújtott a bikoli uradalomból Radvánszky György cs. és kir kamarás is. Érdekes történelmi kutatások folynak Süttőn. Több adat van arra, hogy Dobozy Mihály futása a török elől nem Pilismaróton történt, hanem Süttő határában. Remélik, hogy a kutatás eredménnyel jár. Süttőt régen Sédtő-nek nevezték. A német lakóság kiejtése változtatta meg eredeti nevét. Nagyon helyén való lenne, ha a községnevek terén is megindulna a magyarositási mozgalom. Miért kelljen Süttőt Süttőnek hívni (véletlenül magyarul hangzik így is), amikor ott a régi magyar név: Sédtő. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az esztergomi gyárak, ipartelepek és üzemek mai helyzete A Hungária Villamossági Rt üzeme A Hungária Villamossági Rt. 1930ban alakult a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és egy külföldi pénzcsoport vezetése mellett. Esztergomban 1931-ben vette át a város villamos áramszolgáltatását. Ehhez az átvételhez fűződik Esztergom sokat emlegetett szanálása. Azok, akik a város érdekeit a szívókon viselik és akik a jövőbe tekintettek, a legjobb, legszerencsésebb megoldást találták, amikor a Hungáriával a tárgyalásokat ered menyre vitték. Sokan és mi is ag godalmaskodtunk akkor, mi is sok kifogást emeltünk. Bíráltuk annakidején a szanálást, de ezt azért tet tük, ^nert nem informáltak bennünket. Sajnos, utólag kellett meggyőződnünk a szanálás mikénti megoldásáról. Az idő azóta beigazolta, hogy előnyösebb szerződést nem is köthetett volna Esztergom és igy a város szanálásánál a legérezhetőbb hatást váltotta ki. Hiszen csak egyet kell kérdezni ennek igazolására vájjon kaphatna-e ma a város kettő és fél millió pengőt ? Hol van ma annyi pénz, amikor 1931 óta csak súlyosbodott a hely zett, amikor Amerikában pánik volt a dollárpiacon, amikor annyi veszedelem fenyegeti Európa közgazdasági életét. Tudjuk azt is, hogy ma is vannak, akik semmikép sem tartják jónak a szerződést és nem nevezik szanálásnak a Hungáriával kötött szerződésből eredő adósságrendezést. Ezeknek a véleményét nem kell komolyan venni, mert hangulatot könnyebb csinálni, mint a városért felelősséget vállalni. Ha pedig mélyebbre tekintünk ezen törekvések mögé, azt látjuk, hogy bizonyos önérdek is közrejátszik támadó szerepükben. Egészen nyugodtak lehetünk afelől, hogy ezek a Hungária ellenesek egy szót sem szólnának és önmagukat dicsérnék, ha ők végezték volna így el a szanálást. Ne felejtsük el: közérdek az önérdek előtt. A Hungáriának négy üzemfőnöksége van ma Magyarországon: Dombóváron, Szolnokon, Salgótarjánban és Esztergomban. Hatalmas hálózat központjai ezek az üzemfőnökségek. Esztergom vármegye területén Do rogról indul ki az áramszolgáltatás, "nnen távvezetéken látják el a községek vijlamosvilágitását. Dorog, Tá)or és Esztergom érintésével látják el Pilismarót, Dömös, Visegrád, Dunabogdány, Nagymaros, Nógrádverőce, Szob és Zebegény áramszükségletét. Dorogról a második kiágazás a Piliscsaba—Zsámbék magasfeszültségű vezetéke, amelyen ellátják Leányvárt, Piliscsabát, Klotildligetet, Perbált, Tinnyét, Tökölt, Zsámbékot, Budajenőt Telkit és Pátyot. A harmadik távvezeték Dorog környékét, Csolnokot, Sárisápot, Tokodot, Tatot, Nagysápot és Bajnát foglalja össze. Dorogtól Lábatlanig harmincötezer voltos áramvezeték fut, itt transzformálják az áramot és viszik tovább Nyergesújfalu, Piszke, Lábatlan, Süttő, Neszmély, Dunaalmás, Szőny és Komárom felé. Tekintélyes hálózatot képvisel tehát a Hungária az Esztergomi üzemfőnökséggel. Az esztergomi üzem főnökség irányítja a fentebb említett távvezetékbe kapcsolódó községek áramszolgáltatását. Komáromban kirendeltség van csak és minden községben megbízott szerelő áll a lakóság rendelkezésére. A munka irányításán kivül az esztergomi üzemfőnökség végzi a számlázást is. Az utóbbi időben több panaszról hallott a közönség. Ezekkel a panaszokkal kapcsolatban azt kell közölnünk, hogy a közönség forduljon egyenesen az esztergomi üzemfőnökséghez a panaszokkal, ha azok jogosak, készséggel teljesitik a kérést. A Hungária most új villamos propagandát tervez. Ez elsősorban a háztartás villamosítására irányul. Esztergomban már nincs kezdeti stádiumban a háztartás villamosítása. Már több házban villamosították a konyhát. Az áram hektowattonkint másfél fillér. Nagy előnye van a villamos konyhának. Higiénikus és rendkívül takarékos. Hat személyes családnál a reggeli, ebéd és vacsorafőzés havi tizenkéttizenöt pengőt tesz ki. A megépülő vikendtelepen csak villamos konyha lesz. Bizonyára rövid idő alatt elszaporodnak Esztergomban a villamos konyhák. Érdekes újítás lesz Esztergomban az ősszel a reklám- és a kirakatvilágítási propaganda. Olcsó és újszerű, nagyjelentőségű lesz ez Esztergom kereskedelmi és ipari életében. Nemzetgazdasági szempontból is nagyjelentőségű a villamos árammal való cséplés. Esztergomban már tavaly indult meg igen szép eredménnyel. A magtermésnek háromnégy százaléka takarítható meg, ezenkívül se fa, se szén, se kezelő nem kell. A cséplés üzemköltsége mm-kint tizenhat fillérbe kerül. Tudjuk, hogy a közönség olcsóbb világítási áramot akar, azonban azt is tekintetbe kell venni, hogy a Hungáriának igen nagy befektetést kellett eszközölnie. Igy is a középhelyen van Esztergom az áramárak ban. Ismételjük: ha előfordulnak is panaszok, azokkal az üzemfőnökséghez forduljon a közönség, ott kész seggel rendelkezésre állanak, mert a Hungáriánál is az az elv: mindent a közönségért. Melegen ünnepelték Bachner Antalt a szombati ifjúsági hangversenyen Szokás, hogy bizonyos alkalmakat az emberi élet pályáján kiemelünk a hétköznapok szürkeségéből, s az elmúlt esztendők munkáját szem lelve, gyönyörködünk az idők múlását túlélő alkotásokban. Büchner Antal főszékesegyházi karnagy, zeneszerző, 25 éves karnagyi jubileumát méltó módon ülte meg, midőn működési helyén, Esztergomban, egész programmot kitöltő szá mokkái kedveskedett az őt szerető és megértő hallgatóságának. Ezalkalomból a ^rendelkezésünkre álló hely megszabott keretei dacára is rá kell mutatnunk Büchner sok oldalú zeneszerzői tevékenységére, amely az ének- és zeneirodaim minden ágában mutat fel maradandó ér tekéket Az egyházi és világi énekes zenekari művek, népdalkórusok és népdalok, kamarazene- és szóló érek, duettek, tercettek egyformán sikerrel művelt ágai az ő gazdag al kotó művészetének. A zenei kifejezés őszintesége, dallamossága ós alkalomszerűsége a titka annak, hogy műveit szerte az országban énekelik. Mig ideges korunk sok kárászéletü alkotása feledésbe ment, addig Buchner „Ima a hazáért" és „Kárpáti őrszem" cimű dalait több mint 20 éve éneklik mindenfelé. A szombati ifjúsági előadást csaknem kizárólag helyi szerzők : dr. Brenner Antalné, Büchner Antalné, Gábriel István, Homor Imre, Krüzsely Erzsébet, Obermüller Ferenc, dr. Pécsi Gusztáv, Simándi Bála, Szepessy László, Szvoboda Román, Takács Gedeon, Vécs Ottó, dr. Városi István hangulatos szép költeményeire komponált művekből állították össze. A szereplőkről csak a lehető legteljesebb elismerés hangján lehet nyilatkozni. Erejük, tudásuk javát adták és közreműködésükkel bizonyságot tettek arról a szeretetről, amelylyel az est ünnepeltje iránt viseltetnek. A szólisták: Buchner Icu, Fuchs Elly, Taky Marianna és Zslenyák Ferenc művészi énekükkel, Bérezi László, Thomasz Károly és dr. Brenner Antal hegedű- illetve csellójátékukkal magasfokú művészi feladatukat oldották meg, tökéletesen tolmácsolva az illusztris szerző elgondolásait. Meleg és őszinte sikerük volt. Az énekkarok teljesítménye méltóan sorakozik a szólistákéhoz : gyönyörűséggel hallottuk a közös műsoron még soha nem szerepelt kitűnő együtteseket. Papp Viktor, korunk egyik legkiválóbb esztétikusa irja Haydn-ról szóló tanulmányában: „a crescendo és dunimendo a lelke a zenének." Az éneket, zenét szerető közönség lelkesen ünnepelte az énekkarok dinamikailag fegyelmezett kitűnő előadását, a lehelletflnom pianissimokat, a szépen kidolgozott crescendókat és fortissimókát, a tiszta harmóniákat és érthető szövegmondást. A theologusok énekkarát, valamint a tanitónőképzőét Béres István theológiai tanár, a Turista Dalárdát és a gimnázium énekkarát Hajnali Kálmán, a reáliskola énekkarát Klinda Károly vezényelte. A női karok széles skálájú lágy hangszinei, a férfi kórusok érces, sötét és mégis hajlékony, meleg zengése, a fiúiskolák kiegyensúlyozott vegyeskarai friss, üde csengésükkel sokáig emlékünkben fognak maradni. A műsor egyes számainak zongorakiséretét, valamint az első és