Esztergom és Vidéke, 1934

1934-04-22 / 32.szám

valóban átélje, amely felé mesz­sze balról jött nemzetek egy­másután visszazarándokolnak. Katolikus életünkben a kor egyik legjellegzetesebb tünete a világi aktiv katolikusok részvé­tele a klérus munkájában és a Krisztus király tisztelete. Ez a kettős mozgalom a megelőző korok legvégzetesebb iránya, a laicizmus ellen fordul. Krisztus nemcsak az egyház királya, ha­nem a világi ügyek királya is. Az ő törvénye érvényes a lai­kus világban. S ha száműzték onnan Krisztust, vissza kell hozni az ő uralmát, mert ott is csak egy név van, amelyben üdvözülni lehet — a Jézus Krisztus neve. 3 ezt a korsze­rű mozgalmat a hercegprimás az ötvenéves férfiú lendületé­vel, merészségével és erejével irányítja, bátorítja és sugalmaz­za. Jó, hogy ily hatalmas moz­galom vezetője még alkotó mun­kaéletének a feléig is alig jutott el és még évtizedek kora áll rendelkezésre a tervszerű mun­ka befejezéséhez. Esztergom város méltó akar lenni ahoz a hivatáshoz, amely neki az isteni Gondviselés in­tézkedése folytán a magyar föl­dön jutott. Első szent királyunk szülővárosa, a magyar keresz­ténység bölcsője, a magyar prí­mások székhelye a mi váro­sunk. Mindegyik történelmi címe kötelességet jelent ennek a vá­rosnak. Az Isten kötelességek fejében ad jogot és kitüntetést. Az emberek fordítva csinálják. Azért a kötelességekről köny­nyen megfeledkeznek. Ez a város az ötvenéves her­cegprimás előtt vállalja köteles­ségeit s igy áll üdvözlésre fő­papja és legelső polgára elé. Esztergom ünnepel Irta : GLATZ GYULA polgármester Felbivás a lak?stulajdonosokhoz' A közeledő weekend- és nyaralási évad a magánháztartásoknak lehet­5 ) séget nyújt, hogy a városunkba ér­kező weekendező és nyan-lóközön­ség elhelyezésével és ellátásával a szállásadók jövedelemhez jussanak. A fizető vendég ellátására való be j-endezkedés a vele foglalkozóknak már eddig is számottevő mellékke­reseti lehetőséget nyújtott, A szab. kir. város Idegenforgalmi Hivatala már ezúton is felkéri a la­kástulajdonosokat, hogy a nyaralási idényre bérbeadandó lakásokat Kos suth Lajos-utca 25. szám alatt a hi­vatalt an saját érdekükben bejelen­teni szíveskedjenek. Turisták és kirándulók figyelmébe! A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya kirándulá­sainak programmja mindenkor Rákóczi-téren Szathmáry Béla ékszerész kirakatában látható. A legmélyebb hódolattal és sze­retettel köszönti a biboros, főpász­tort, a Hercegprimás úr Őeminen­ciáját, székvárosának egész közön­sége. Születésének ötvenedik évfordulója alkalmából megemlékezik arról, hogy a kiváltságosaknak járó mily oda­adással és reménykedéssel fogadta őt az egész ország éi különöskép­pen Esztergom város, midőn XI. Pius pápa Őszentsége az áldottemlékű Csernoch primás halálával elárvult főegyházmegye és az egész magyar katolicizmus élére állította dr. Serédi Jusztiniánt, hogy vezessen egy népet a krisztusi igazságok utján, hogy Szt. István szülőhelyéről hangoztassa szó­zatát és igyekezzék az országot ismét az integer Regnum Marianummá tenni. A hercegprimás szamára első a hitélet s ezért biztos kézzel tűzi ki az öntudatos, aktiv katolicizmus; az Actio Catholica magyar zászlóját amely — bár ősi természeténél fogva nem igazi termőföldje az ellentét nélkül való, mindenkit egy gondo­latban egyesítő s a netán nem tel­jes sikerű kezdetek után sem lan­kadó mozgalmaknak, — ezt a jó magot mégis szívesen fogadja be s ma minden magyar katolikus büsz­kén mondhatja el, hogy nincs már egyedül ; nem kell titokba mennie a templomába, s most már azt ve szik észre, ha hiányzik a katolikus megmozdulásokból. Termékeny ta lajba talált a jó mag, s a magyar magvető, a biboros Főpásztor, tel jes reménységgel várhatja a Péter Pált, magasztos elveinek aratását. A hercegprimás egyben az ország legmagasabb közjogi méltóságának is gondos viselője. Természetesnek látszik, de dr. Serédi Jusztinián egyéniségéből is folyik, hogy a reá itt váró hivatásnak is százszázaié kos munkása és az ország min­den egyes polgárának segítőtársa A diplomata nem hive a hangos megnyilatkozásnak és ott helyezi el — sokszor csak alkalomszerűen — a maga érveit, ahol hatásuk a leg biztosabbnak látszik. Oeminenciája ma a megcsonkított magyar katoli cizmus s a csonka főegyházmegye főpásztora, de innen, a most or­szághatárnak mondott Dunaszélről, innen, ahonnan a Nagyboldogasz szony szemei ellátnak nemcsak , Kisalföld sikjára, hanem a Kárpátok ezeréves határvonaláig is, — a vi lág zaja elől szinte hűvösen elzár­kózó primási rezidenciából, amely felett a főszékesegyház mélyen bugó harangja — ha nem is a rádió hul lámáin, de az elszakított magyar testvérek vágyakozó szivén át el jut az uttalan-utakkal elzárt egykori magyar faluba is, — mondom, in nen a határszélre került primási székvárosból indul ki az a nagy összeköttetésekre támaszkodó s ho vatovább teljes felvilágosító siker­rel biztató munka, amelyet oemi­nenciája a magyar feltámadás ér­dekében lelke ösztönös sugallatából, de közjogi méltóságánál fogva is sohasem szűnik meg folytatni. Nagyszerű elődje, dr. Csernoch János, kénytelen volt magát Nagy­rnagyarország utolsó hercegprímá­sának mondani; mi hisszük és hir­detjük szerte az országban s a ha­tárokon tul, hogy dr. Serédi Jusz­tinián lesz az új Nagymagyarország első prímása, aki egyházi főható­sága alatt egyesíti majd összes el­szakított híveit s a Szentkorona pompájával ékesíti majd azt, ki a most már több, mint egy évtizedes szünetelés után, a magyar korona legfőbb hatósága alá összefog a mo­dern tatárjárás után minden magya­rul, németül, tótul, vagy más nyel És dr. Serédi Jusztinián nemcsak primás és kiváltságos helyen álló zászlósúr, hanem székhelyének, Esz­tergomnak, legelső polgára. Ha mél­tóságának minden külső jele nélkül, egyszerű emberként sétál a város­ban, szinte öntudatlanul is alázattal dicséri láttára Krisztust a kisgyer­mek ; a szegények tudják, hogy — ha a főegyházmegye a trianoni bé­kével igen-igen tekintélyes javakat vesztett is, — ők nem vesztették el a hercegprímásban a nélkülözők igaz barátját és támogatóját. Maga a város és annak minden polgára jól tudja, hogy valahányszor fontos ügyekben kértük Oeminenciája ke­gyes támogatását, sohasem vonla azt meg tőlünk s ha nem is jelen­tek meg közbenjárása eredményéről mindennapi sikerekhez illő közle­mények, a valóságban minden igaz ügyünknél mellettünk volt és érde­keinket mindenkor eredményesen mozdította elő. Ez a hely kevés arra, hogy mint polgármester, felsoroljam mindazo­kat az eredményeket, amelyeket ma­gas közbenjárásával városunk ér­dekében elértünk; legyen elég e minőségemben csak annyit mon­dani, hogy a közönség minden tagja csak hálás lehet azért a sok, kedvező elintézést hozó,, kegyes tá­mogatásért, amelyet Oeminenciája ügyeink iránt mindenkor tanúsí­tott. Éppen ezért a primási székváros osztatlan érzését tolmácsolom, mi­dőn a teljes nyilvánosság előtt az egész közönség hódolatát fejezem ki midőn arra kérem az Istent, segítse őt, hogy áldásos munkásságát a magyar nemzet s a magyar katoli­cizmus javára hosszú éveken át folytathassa. Egyben pedig kérem Őeminenciáját, tartsa meg továbbra is székvárosa közönségét és vezető­ségét eddig tapasztalt magas jóin­dulatában és megértő szeretetében. A tudós hercegprimás Magyarország biboros hercegprí­másáról talán székvárosában is na­gyon kevesen tudják, hogy ma őt ismerik el világszerte a legkiválóbb egyházjogásznak. Nyomtatásban meg­jelent munkáiról sem tudnak sokan, még kevésbé azokról, amik nem a nyilvánosság elé valók, hanem . hi­vatalos ügyiratok voltak. Rendkívüli szerénysége sohasem szól e nagyon is megérdemelt hírnévről és dicső­ségről ; ez azonban nemcsak az övé, hanem Esztergomé és az egész or­szágé is. Dr. Serédi Jusztinián hirét a Co­dex Juris Canonici néven ismert egy­házi törvénykönyv alapozta meg. Tu­lajdonképen már 1908 óta foglalko­zott ennek előkészítésével csöndben, szívós munkabírással, céltudatos ki­tartással. Tiz esztendő kemény mun­kája után, mely mellett sok egyéb­bel is kellett foglakoznia — 1917 december 8.-án készen állott a nagy mű Gasparri Péter biboros államtit­kár hathatós támogatásával. Lapszám szerint nem éppen fóliánsok elijesztő tömege, de igenis mint századokra szóló egységes, világos és mégis mindenre kiterjedő klasszikus mun­ka. Ebben látszik meg legjobban fő­szerzőjének zsenialitása. A jogforrásokból, vagyis az egy­házi jog fejlődésére fontos különféle okmányok, intézkedések, rendeletek, törvények és törvénygyűjtemények tömegéből könnyű hatalmas anya­got összehordani, de nehéz a szer­teágazó adatokat, az egyes korok és népek sokban eltérő felfogását és intézményeit egy nevezőre hozni, még pedig úgy, hogy senkin és sem­min se essék jogtalan sérelem, mint egyeden és mégis egység legyen az egész vonalon ; a törvénykönyv ne legyen merev és rideg holt betű, ha­nem az élettel számoló s az életet mégis bölcsen irányító szabályozás. A^ Codex Juris Canonici ezt a pá­ratlanul nehéz feladatot oldotta meg meglepően éles Ítélőképességgel, ap­rólékosságba nem vesző széles látó­körrel és a távol eshetőségeire is előrelátó figyelemmel. Nem csoda, hogy a Szentatya nagyszerű alko­tásnak mondotta, mikor bíborossá most már hat hatalmas, átlagosan ezer oldalas nagyformátumú kötet­ben. De ezen kivül hatalmas köte­tekre menne azoknak a jogi véle­ményeknek a gyűjteménye is, me­lyeket különböző ügyekben a Szent­széknek vagy a római kongregációk­nak, a magyar kormányoknak stb. készített. Csak természetes ezek után, hogy .kényesebb jogi kérdésekben Magyarország biboros hercegprímá­sának döntő szava van. Ennek érté­két, jelentőségét nem kell magya­rázni. A Codex a keleti ritusú katoliku­sok ügyeit tervszerűen nem tár­gyalja, azonban ezeknek jogi álla­pota sem maradhatott rendezés nél­kül. Ennek az ujabb nagy munká­nak irányításában az Esztergomban is járt Sincero biboros mellett is­mét jelentékeny szerepet tölt be a magyar hercegprimás, akinek bámu­latos nyelvtudása is nagy erőt je­lent tudományos munkásságában. Az adatoknak, az ismereteknek mégsem a bármennyire imponáló tömeg adja meg az igazi értékét, ha­nem az a fölényes, higgadt bölcse­ség, mely mindegyiknek meg tudja állapítani a helyét, súlyát, értékét és mindegyiket a kellő helyre állítja be. Dr. Serédi Jusztinián nemcsak azért nagy tudós, mert sokat tud, hanem azért is, mert szórói-szóra ura a tudománynak: tudja sibi res, non se rebus subiungere. A tör­vényben nem a holt paragrafust, ha­nem a hit életének diadalmas lük­tetését érzi : a tudományt nem ma­gáért a tudományért, mint kedvet töltő szórakozást műveli, hanem érző, hívő és küzdő emberért. Nem­csak a jogot hirdeti, hanem a meg­értő békét is gyakorolja. Ezért van a jelszava is: Justitia et Pax. Az egyházjog azért van, hogy az erő szakossággal, az Önzéssel és fegyel­metíenséggel szemben a méltányos­ság, a jóakarat és a szeretet adta fegyelmet és alkotó békét biztosítsa. Az igazi tudományhoz egyaránt kell az ész és a szív: e kettő tette dr. Serédi Jusztiniánt igazi jogtu­dóssá, e kettő tette a magyar kato­licizmus hivatott vezérévé is. Ez va­kreálta. Gasparri biboros államtitkár] lósággal predestinálta a magyar egy pedig a kinevezés alkalmával a ben-, ház kormányzatára. Így lett Magyar ne megnyilatkozó intelligenza enor- ország biboros hercegprímása Esz me-re hivatkozott. Valóban a Codex Juris Canonici olyan munka, mely kétségtelenül méltó párja Nagy Jus­tinianus keletrómai császár híres Corpus Jurisának, mely pedig immár ezernégyszáz esztendeje alapja a vi­lági jogtudománynak. Természetes, hogy a Codexhez át­nézett huszonhétezer forrásadat fel­ven beszélő, de mégis igaz magyart. | dolgozása újabb munkát jelentett, tergom és a magyar haza dicsősége, Milano nagynevű biboros érsekével együtt a modern tudomány igazi büszkesége. B. Divatos csikós női selyem er­nyők kaphatók, valamint áthúzásra és javításra elfogad olcsón S chwach.

Next

/
Thumbnails
Contents