Esztergom és Vidéke, 1934
1934-04-15 / 30.szám
HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A kormány ellen harcra készen áll a kereszténypárt, mondta egyik nagy beszédében Wolff Károly. — Szerény keretben lesz csak házadómentesség, jelentette ki Imrédy pénzügyminiszter. — A nemzeti nevelés uj szelleme érvényesül az új középiskolai javaslatban, mondotta Korniss államtitkár. — A Néppátt mozgalmáról és programjáról nyilatkozott Grieger Miklós. — Az egyik sajóvámosi plébánosgyilkos mindent bevallott, a másik mindent letagadott. — Nagyértékü bronzkori leleteket ástak ki Füzesabony és Megyasszó között. — Ünnepélyes keretek között adta át a szovjetkövet megbízólevelét a kormányzónak. — Uj nyomozás indult meg a solymári bányakatasztrófa ügyében. — Kisiklott az eger-putnoki_ gyorsvonat, több súlyos sebesült. — Összeakarja hozni Ulain Ferenc Eckhardt Tibort Gömbös Gyulával. — Garami Ernőt sajtóvétségben bíróság elé álli tották. — 89.000 védett birtok van 400 millió pengős hitelösszeggel. — Egymillió pengő betétet helyezett el az OTI az OKH nál. — A Ganz gyár építi Középeurópa legnagyobb szivattyútelepét Jugoszláviában. — A főváros numerus klausust állított fel az ószeres iparban. — Nyolcszáz diplomás alkalmazását teszi le hetővé a kultuszköltségvetés. — Betörtek a budapesti Rákóczi-kollégiumba. — Felfüggesztették állásától a püspökladányi főszolgabirót. — Rendőri vizsgálat indult meg Pallavicini őrgróf beszéde miatt. — Há romszázéves kölesveremre akadtak Nagykőrösön. — Pestmegye több adót fizetett be márciusban, mint ta valy. — Tizennégy góllal győzött Hágában a fiatal magyar vizipólócsapat. — Os&i választás lehetősé géről beszélnek politikai körökben. KÜLFÖLD A leszerelési konferencia újra megkezdi munkáját. — Hitler sze mélyesen akar tárgyalni a francia külügyminiszterrel. — Elsodort a sziklaomlás két norvég falut. — Elsimult & román kormányválság, de a diktatúra még mindig kisért. — Merényletet követtek el a bécs — párisi gyorsvonat ellen. — Tüntetnek a francia tisztviselők a fizetésleszállítás ellen. — Elfogták a nemzetközi csekkcsaló banda magyar vezérét Zürichben. — Lefejezték Parisban a tömeggyilkos francia ügyvédet. — Ismét bomba robbant Zágrábban. — Elloptak egy be'ga templomból egy világhírű oltárképet. — Hatvankét hajótöröttet szállítottak el az orosz repülök az úszó jégtábláról. — Gyújtogató banda pusztítja az ősi angol kastélyokat. — Hadiállapot és sztrájk van Spanyolországban. — A kinai kormány elmenekült Nankingból. —Francia tőkecsoport megvette a bécsi Neues Wiener Journal c. lapot. —r Masarykot máju-ban harmadszor választják mng elnöknek. — Csehország erősen korlátozza a ser tés és zsírbevitelt. — Földrengés pusztított Mexikóban. — Katonaság gal verték szét a húsvétot ünneplő oroszokat. — Amerikában szobrot állítanak a világválságnak — A ro mán király Sinajába menekült, hol katonaság őrzi — A cseh hadsereg már védekezik a bacillus háború el len. — Olaszország még nem hivta meg hivatalosan Benest. — Tízmillió márkába kerül Németországnak május elseje megünneplése. — Három bécsi templomban bomba rob bant. — Sorozatos suhos szeren esetlenségek történtek egy nagy olasz autóversennyen. — Ottó királyfit Bécs város polgársága díszpolgárává akarja választani. Az „Esztergom és Vidéke" körútja a vármegyében V. BAJÓT A falu átka: a sötétség és a sár' Csodálatos: más világ van a kis Esztergomvármegye keleti részében és más a nyugati részében. Más a vidék, más a nép. Természetesen nem végeztünk a keleti résszel, mert hiszen hátra van még Dömös és Pilismarót, de mivel alkalom volt Bajótra mennünk, hát ezért csinálunk ilyen nagy ugrást. Reviczky Elemér főszolgabíró vitt bennünket Bajótra. Nyergesújfaluig vonaton mentünk, innen kocsin Bajótig. Előttünk az öregkő-hegy kéklik, szép tavaszi nap, ibolyák az árokban, gulya a domboldalban. Szalmatetős faluba érünk. A közepén büszkén áll a templom. A főbírónak a községházán van dolga. Mi addig a plébánost keressük fel. Kis dombon áll a templom, kis utcán kapaszkodunk fel. A Bánkbán-téren. Jól esik ilyen nevű utcákat látni. Nem is olyan utcákat, amelyeket élő emberekről neveztek el. Útközben mindenfelé köszönnek az emberek. Magyarul. Ez a község színmagyar. Kedves ez a Bánk bánutca. (Nem tudni miért nevezik térnek?) Szalmatetős házait vastag moha fedi. — Hol lakik a plébános úr? — kérdezzük a dombtetőn egy aszszonytól. _ Amott-a lenn. Tessék csak bemenni azon a verőckén. — Hol? — üti meg a fülünket az utolsó szó. — A verőckén. Emitt-e mingyár. Kis ajtót jelent a verőcke. Be is megyünk rajta. De még milyen jó érzéssel! Nagy udvarra jutunk, farakások, szalmakazal. Emögött többen ülnek. Ott a plébános is. Venyigét tisztítanak. Vida Alfonz, a kitűnő és humoráról nevezetes Foltin János utódja itt a plébános. Szívesen fogad, örül," hogy újságíró keresi fel a falut, örül a nép annak, ha az újságokat érdekli a község élete. — Ez a község nagyon szegény, sok adóssága van itt a népnek. Gyönge a föld. Most a szőlőre tér át a nép. Híres volt valamikor Bajót a boráról. A tokajival vette fel a versenyt. Most abban reménykedik a község, hogy a szőlőművelés visszahozza a régi jó hírnevet és — a jobb időket is. A plébános a tatárjárásról és a török időkről beszél. Hajdan Bujótnak hivták a községet. Menedéke volt a menekülőknek. A török időkben puskaporostorony volt a templom. Sietnek a felhők a torony keresztje mögött . . . Dicsérőleg nyilatkozik a plébános a falu népéről. Józan okos életű, erkölcsös és vallásos. Nincsenek közöttük verekedők, békétlenkedők. Egy kis baj" csak azoknál a családoknál van, amelyek Franciaországban voltak. Ezeknek szabadgondolkozása nincs összhangban a tiszta magyar falu életével. — Van-e kívánságuk, panaszuk, plébános úr? — Hát ha szabad panaszkodni, nagyon rossz az út Bajóttól Pilisszentkeresztig. A multkorában egy edénnyel megrakott teherautó fordult fel az úton. Pedig fontos lenne ennek a darab útnak a megépítése. Sztratégiai szempontok is sürgőssé teszik ezt. De a búcsújárások miatt is jó út kellene. Az iskoláról esik szó. — Szép új iskolánk van. Mátéffy országgyűlési képviselőnek köszönhetjük. Sajnos, az osztályok zsúfoltak. Három tanerőnk van. Munkájukért nagy elismerés illeti őket. A község szegénységével kapcsolatban meg kell említeni, hogy nagy nyugdíjhátralék terheli Bajótot. — A legnagyobb panasz — foly tatja a plébános, — hogy a falu átka a sötétség és a nagy sár. Már kértünk villanyvilágítást, hiszen 4 km-re van csak a vezeték. Szentkereszt is kérte a bevezetést. Jegyzőnk igen agilis, modern meglátású ember, el is követ mindent a község világítása érdekében, de úgy látszik nem elég még a jelentkezők száma. — A községfejlesztéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy járda is el kellene már a faluban. Könynyű volna annak a létesítése, hiszen van kőbányánk. Megfulladunk a sárban. Tudom, hogy a járda ügye is benne van a jegyző tervében, hiszen akkor nem szorgalmazná az utca fásítását. — Egy kis idegenforgalmunk is van. A szetkeresz i búcsúk alkalmával valóságos idegenjárás van. Még Cegléd környékéről is jönnek ide. Érdemes tehát Bajót idegenforgalma érdekében a szentkereszti utat megjavítani. A községházára megyünk. Reviczky főbíró, Meitner Miklós főjegyző és Sümegi Ferenc biró emberekkel, aszszonyokkal tárgyal. Jegyzőkönyvet vétet fel a főbiró és ezalatt a bíróval beszélgetünk. — Nagy a nyomorúság nálunk. Nincs a faluban tiz ember, akinek háza-földje ne lenne betáblázva. A „legmódosabb" gazdánnak 18 holdnál nincs több. — Miből élnek a földmivelésen kivül ? — Fatermeléssel. A primási erdőkbe járunk. Nekünk nincs erdőnk* Tessék csak megírni, hogy télen igen keserves a nép küzdelme. Nincs fája. Bizony sokan ott veszik, ahol találják. Végre a főjegyző is egy kis időhöz jut. Elmondja, hogy két kőbánya indul meg. Ezzel üzembe helyeznek hat mészégető kemencét is. Ezek a munkák enyhítik a munkanélküliséget. Nagyon sok a munkanélküli nálunk. Reviczky főbiró kérdezi a bírótól: — Mondja, biró úr, tudna-e negyven kőfejtő munkást összehozni. Az Eggenhoffer igazgatónak lenne szüksége rájuk. — Van kérem alássan — feleli a biró. — Hogyne volna. A főjegyző a község nevezetességéről beszél: a Jankovics-barlangról. Sajnos, most szünetel a kutatás. Nincs pénz. Három éve kaptak 3000 pengőt, de ez semmise volt. Reméli, hogy a tudományos kutatás csak egyelőre szünetel és hamarosan új munkához láthat dr. Gaál István egyetemi tanár, a kutatások eddigi vezetője. Említésre méltó, hogy a járási jegyzői karnak az öregkőn menedékháza van. Kellemes napokat tölthetnek itt a jegyzők. Turisták is igen gyakran jönnek. Különösen az esztergomi Turista Egyesület tagjai keresik fel szeretettel e vidéket. Amikor elbúcsúzunk a főjegyzőtől, felhívja figyelmünket a májusi szentkereszti búcsúra. Azt mondja, érdemes arra ellmenni. Tizenkét vágámarbát szállítottak Kenyérmezőről Bécsbe Nem tudtuk elgondolni, amikor hallottuk a megyei kisgyűlésen a gazdasági felügyelő jelentését, hogy honnan szállítanak Esztergom varmegyéből vágómarhát a külföldi piacra. Most megtudtuk, hogy honnan történik ez a szállítás. Pénteken a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kenyérmezői bérgazdasága 12 drb hízott marhát adott jel vonaton — bécsi rendeltetési hellyel. Ez a marhaszállitmány a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. A tizenkét hízott marha egyenkint 10—12 mázsát nyom. Hatalmas, gyönyörű, szép állatok. Elefántmarhák ezek. Tudni kell, hogy amikor valaki vagy valamely gazdaság külföldre vágómarhát akar kiszállítani, ahhoz a külkereskedelmi hivatal engedélyére van szükség. A külföldre való állatszállítást előzőleg be kell jelenteni a külkereskedelmi hivatalba, ahonnan kiküldenek a gazdaságba egy szakértőt, aki felülvizsgálja, vájjon kitűnő, elsőrendű állatot akar-e kiszállítani a gazdaság. Ha az állatok valóban elsőrangúak, a szakértő füljeggyel látja el az exportra kerülő állatokat. Enélkül a füljegy nélkül nem lehet állatokat külföldi piacokra elszállítani. Valahányszor a kenyérmezői tejgazdaság külföldre szállított vágómarhát, a külkereskedelmi hivatal mindig megadta az engedélyt, mert a kenyérmezői bérgazdaság kizárólag csak elsőrendű hízott marhát szállít. Már maga az a tény, hogy e §y _e gy marha 10—12 métermázsa, önmagában véve bizonyíték, hogy csak mintagazdaság lehet a szállító. A kenyérmezői bérgazdaság valóban mintagazdaság. Aki megtekinti a gazdaság istállóit, állatállományát, az a legszebb dicséret hangján nyilatkozhatik. De elismeréssel és dicsérettel szemlélheti az intenzív gazdálkodást is, amelyet a földművelésben látunk. Pár éyvel ezelőtt, ha vonaton utaztunk erre, hepehupás, futóhomokos, kopár területet láttunk. Ma termőföldek zöldéinek, szinte díszlenek köröskörül. Murányi János a mintagazdaság intézője. Bámulatos, hogy milyen óriási fejlődésen ment keresztül ez a gazdaság. örömmel írjuk meg, hogy vármegyénk dicsekedhetik ezzel a szép gazdasággal. A földmivelésügyi miniszter uj rendelkezést adott ki a veszettség elleni oltásról Kállay Miklós földmivelésügyi minisztet legújabb rendeletével hatályon kivül helyezte a veszettség elleni o tas szabályozási ügyében kiadott és sok ellentmondásra talált intézkedését s végérvényesen ugy szabályozza a kérdést, hogy az ebek kórelőző oltását, valamint az állatok őrzésénél használt ebeknek kötelező beoltását is, a tulajdonos által szabadon választott, tehát magánállatorvos is végezheti, az állatokat őrző ebeknél azonban a megszabott határidő- után már csak hatósági állatorvos végezheti az oltást. A veszett ál at áital megmart vagy vele érintkezett ebeket előzetes engedéllyel csakis közszolgálatban álló állatorvos olthat be. A fertőzéses gyanús eb és macska kivételével előzetes engedély nélkül is beoltható, de kizárólag közszolgálatban álló állatorvos által. Az állatorvos köteles a beoltott álla'okról jegyzéket vezetni és az állatok egészségi állapotát figyelemmel kisérni.
