Esztergom és Vidéke, 1934

1934-04-08 / 28.szám

HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A felsőházban és a_ képviselőházban élesen visszautasították Titulescu román külügyminiszter történelemhamisító beszédét és feltárták a „békekötés" igaz lefolyását. — Nagyjelentőségű húsvéti nyilatkozatot tett Bethlen a római megálla podásokról, a magyar üldözésekről és az összetartásról. — Hasajön nek májusban a pálosok. — As új költségvetést Imrédy pénzügyminiszter pénteken terjesztette a képviselőház elé. — Tönkrevertük az oszt rákokat a húsvéti futballtornán. — Cigánymuzsika közben véletlenül agyonlőtte magát egy mulatós földV birtokos. —; j&b , ismeretlen pénz\ küldő még mindig küld szegény embereknek pénzt — Egymillió pen gőt költöttek el húsvétkor Budapes téri ^ külföldiek. — A szovjetkövét Magyarországra érkezett. — A fagy és a havazás nem ártott a vetésnek. — Kegyelmet kér a kormányzótól az ország diáksága a deb recent diákvezetőknek. — Nem lesz börrava'ó: Magyarországon. — Uj cseppkőhatlángot fedeztek fel Bu dán. - A világ leggazdagabb uralkodójának fia, AJi khán Budapestre érkezik, \m* A lelki ujjáébredés hoz hatja meg a zs'dókérdés mego'dásá' TT mondotta Bangha pá*

er. — Megszüntetik az OTI nál a 20 filléres munkaadói igazolványt és a 30 filléres ^ecepthpzzájárulást. — Lehár Ferenc .Budapestre érkezett. — Megkezdik a zöldhitel folyósítását. — Törleyék pezsgőgyárat alapítanak Amerikában. — Lengyelország vá lógatott vívói Budapesten vannak. — Szerdán kezdődnek Európa idei ökölvívóba jnökságai Budapesten. — Stavyski ki akarta b reini a ma gyar dohányjövedéket. — Bátassék nagyközség 30 ezer pengős állam segélyt kapott árvédelemre. j KÜLFÖLD I it 86 ezer tisztviselőt bocsátottak ej, és • 20 százalékkal leszállították a francra- tisztviselők fizetését. — Insul csikágói bankárt Konstantinápolyb ri Az „Esztergom és Vidéke" körútja a vármegyében IV. Pilisszentlélek. A legromantikusabb és legszegényebb község Áprilisi hózivatar vonul el a Pilis fölött. Fehér a Feketehegy, hóföd minden hegytetőt. Idelenn, az úton havas eső esik. Egy fiatal francia újságíróval érkezünk ide. A földekről kapás tót asszonyok sietnek a falu felé. Utánuk tehenes szekerek kocognak sorban. Pilisszentlélek ... Kis tót község. Felsőmagyarországi tót falu ideragasztott képe. Miért is hívják Szentléleknek ezt a községet?... Talán már sokan kérdezték ezt magukban, ha erre jártak. Szalmatetös házak, ^közöttük szalma- és szénaboglyák, köves utca, a közepén bujkáló patak — csöndes csob

ogása az egyetlen zaj a faluban — a dombon kis templom : figyel, őrködik a falu fölött. Mögötte erdős hegyek. Most fehérek ... Szentlélek: itt csak a Szentlélek kiséri az embert, itt csak a Szentlélek lakozik az idevalósi emberek között. A Szentlélekhez fohászkodik a tót kocsis, amikor fával megrakott szekerével a meredek és nyaktörős hegyiuton lefelé jön, a Szentlélek óvja a turistát a szakadék fölött, a Szentlélek tartja itt a hitet az egyszerű emberekben. Csupa faluvég a község. Kerítésnélküli udvarok. Apró házak tenyérnyi ablakokkal. Az utcán egykét gyerek, az udvar elején itt-ott egy öregasszony. Az emberek munkában vannak. Este egy lélek sincs, kutya se vakkant, meghúzódik a vackában. Miért is őrködjék a kutya, miért legyen éber az ember — nincs itt mit elvinni. Egy novemberi estén — tiz óra körül lehetett — keresztülmentünk a falun. Sütött a telihold. Egyetlen ablak nem volt világos és egyetlen ajtó nem nyilt, hogy valaki kíváncsiságból is kinézzen, hogy kik járnak az utcán. Miért is ? Üresek a disznóólok ... A legnagyobb kincset meg senki el nem viheti: a gyönyörű estét és a Szentléleket, amely itt olyan nagyon közel férkőzik az emberi lélekhez, Ha valaki békét, elfogták. — Két új háborúsrepülőU. nyugalmat, erdőzsongást, tisztalelkű gé.p.szörnyeteget építe t Angii t -4 embereket keres, itt megtalálja... Vége van az idei szentévnek, befaJ A hegyek elzárják a külvilágot. Jó :lazták a szentkaput. — Előre bejei helyet választottak itt a XIII. századlentette halálát egy 111 éves bud! ban a pálosok. hista főpap, pontos időre meghalt. —- A gdsmérgezés ellenszerét találta fel egy magyar mérnök Bécsben, —

: Félelmes búvárhajó kiköt épül Franciaországban. — 90 ezer aütóhalo t volt egy évben Amerika ban. — Csempészek 16 ezer revolvert szállí'ottak Parisba. — Leégeti Berlinben egy nagy bútorgyár, egész Berlin tűzoltósága 18 óra hosszat cjqlgozctt a veszedelmes tűznéi. — Zita királyné elhagyja Hollar diát é.Bécsbe költözik. — Kémkedéssel gyanúsítanak ártatlan embereket a csehek. — Lemondott Ta arescu ro máh miniszterelnök és Títule-cukül ügyminiszter a Duca-pörben hozott Ítéletek miatt. — Lindberg is résztvesz' az orosz hajótöröttek megmentésében. — Törökország és Görög Ország nem veti részt a kisantant bukaresti katonai tanácskozásán. — Dúca román miniszterelnök gyüko sait Örökös kényszermunkára ítélték. — Papén helyettes német kancellár bécsi követ lesz. — Visszavonták a magyar vasutasok elbocsátásat Ro mágiában. — NagyJiavazas és fagy van Angliáb. n — Üvegharmóniu mot"épített egy osztrák bányász. Mussolini ismételten kijelentette : „a békeszerződések valóban nem örö'-életűek." — Anglia nem vállal fe lelŐsséget Európa jelenlegi határaiért. — Egy angol arisztokrata hölgy villát ajándékozott MussoJininek. — Negyedmilliárd bushellel k evesét b a búzakészlet Arne ikában Se jegyző, se posta a faluban. Egyetlen intellektuális ember van: a plébános. Lapicz dános volt tábori lelkész. A templom mellett van a kúriája, otthon találjuk. Nyilt tekintetű, magas homlokú ember. Győrből jött ide önként. Az életből-, más világból. Az udvaron találjuk Lapicz Jánost. Fuvarosok fát hordanak udvarába. Segit a fuvarosnak, a nehezebb hasáb másik végét fogja. A vállán katonaköppeny. öreg blúzán három arany csillag. Megállunk és nézzük, hogyan rakja a tótemberrel a fát a szentléleki plébános. Nézzük a falerakást, de a gondolataink Győrben járnak és elgondoljuk, hogy milyen más élete lehetett ott a volt tábori lelkésznek, önként jött ide ... — Mióta van itt plébános úr — ez az első kérdésünk az üdvözlés után. — Szeptember óta. Hála Istennek a legnehezebb időt, a telet már átéltem. — Megelégedett-e? — Oh, hogyne. Szeretek itt lenni és örömmel vagyok ebben a községben. Minden gondom ezé a népé. Bemegyünk a lakásba. Barátságos plébánosi dolgozószoba. Megkérdezzük a plébánost, hogy honnan ered a község neve. Felelet helyett három bekötött kéziratos könyvet tesz elénk. Pilisszentlélek története. A volt plébános, Erdőssy Ferenc c. kanonok irta és állította össze. Gyönyörű munka. Azt olvassuk a község történetéből, hogy valószínűleg a pálosok letelepedésével kapta a kis falu a „Szentlélek" nevet. A matrikulum csak 1790-ből ad igazolást, hogy igy hívták akkor a községet. Korábbi biztos adat nincs. Erdőssy kanonok ur megállapítása szerint a tót lakósok 1830-ban Gömör-vármegyéből származtak ide és telepedtek le. Kevés volt a tótok száma, a szaporodást magyar települtek jelentették. Sajnos eltótosodtak. Ezt nyomban élő tanúság igazolja. Egy idősebb „tót" kopogtat be. — Isten hozta Badicz bácsi — mondja a plébános. Nézzük az öreget. Dús, magyar bajusza van. Fekete szeme. — De magyaros arca van — mondjuk neki, — Csak volt mikor fiatalabb voltam, amikor fekete volt a hajam. Most már fehér — mondja az öreg magyarul, de kissé totós kiejtéssel. — Mégis csak tudnak magyarul ezek az emberek — mondjuk a plébánosnak, amikor az ember eltávozott. Kell tudniok, mert hiszen Esztergomba járnak és másképpen nem tudnák eladni a fájukat. Beszélgetünk a lakosokról. 450 lelket számlál a község. Nagyon vallásos, jószándékú, szorgalmas, munkáért, kenyérért élő nép. A munkáért, a családért minden áldozatra kész. Egy sem maradt el a húsvéti gyónástól. Szocialista eszmék nem inficiálják és ezért igen becsülik őket a bányákban. A dorogi bányába mintegy 30 munkás jár. Keservesen megszolgált kenyerük lehet ezeknek az embereknek, ha elgondoljuk, hogy télen, fagyban, hóban is eljárnak a bányába. Jellemző az összetartásukra, de különösen arra, hogy nem irigyek egymásra, hogy amikor most több munkást elbocsátottak a dorogi bányából, kéthárom szentléleki bányász azt kérte, hogy ne bocsássanak el egy szentléleki embert sem. Nem azt kérte ez a két-három ember, hogy őket ne bocsássa el az igazgatóság, hanem szentléleki embereket ne bocsássanak el. A bányaigazgatóság, különösen Schmidt Sándor dr. főtanácsos méltányolja is a kérésüket. Talán nem is volt rá eset, hogy ne teljesítették volna óhajtásukat. Es ezt nem felejtik el a szentléleki bányászok ... A lakosság nagyrészben fatermeléssel foglalkozik. A mészégetés is jelentős kenyérkereseti forrás. Kitűnő meszet égetnek a szentlélekiek. Egy baj van azonban. A szentléleki mészégetőknek konkurrensük van. A városi mészégető. Ez a volt Közüzemi Rt. alapítása. Szidják is a tótok. Elveszi tőlük a kenyeret. Pedig hát — mint mondják — nem tud olyan jó meszet adni, mint a szentlélekiek kemencéje. Jól tenné a város, ha mészüzemét beszüntetné. Egy métermázsa mészért 3 P 60 fillért kap a szentléleki. Potom ár. Ezzel szemben nagyban 7—8 P a mész ára. Még egy nagy panaszuk van a szentlélekieknek. Rettenetes útjuk van Esztergomig, örömmel hallották, hogy Esztergomtól a Szalmahidig újjáépítik az utat, de a legnehezebb ut mégis csak innen vezet a faluig. Nagyon kérik a közigazgatás vezetőembereit, legyenek segítségükre. Hiszen eddig is jóindulattal voltak. A rossz uton sokszor eltörik a szekér. Legutóbb egy szentgyörgymezői szekér roppant össze. Sáros időben tengelyig süllyednek a kerekek. Most van a tavaszi faszállítás. Ez az út a kenyerüket jelenti. Az életet. Megérdemlik a szentlélekiek, hogy a faluig építsék át az utat. A gyönyörű vidék is megérdemli. Idegenforgalmi érdek is sürgeti az útépítést. A francia újságíró helyeslőleg bólint. Minden remény a közigazgatás vezetőiben van. Telefon sincs a községben. Ha tűz ütne ki, leéghet az egész falu. De más okok is szükségessé teszik a telefon bevezetését. A mult évben cseh izgatók jártak itt. Még most is megjelennek néha. A francia újságíró feljegyzi ezt. A plébánosnak is van panasza. Kicsi a templom. Mindig zsúfolt. Nyáron turisták is szeretnének misét hallgatni. De künn rekednek. A községben egy tanítónő látja el az oktatást, egyben a kántori teendőket. Férfi kellene ide. Férfisegitségre van szüksége a plébánosnak. Lapicz J^nos megkér bennünket, hogy máskor is látogassunk el a községbe. Elmenőben utánunk kiált egy tót, hogy: Újságíró ur, az nagy panasz, hogy a vadászbérletért csak 100 pengőt kapunk évenkint. Ez nem igazság. Kis gyerekek bámészkodnak ránk az utcán. Amikor a mult nyáron erre jártunk igy szóltak: — Turista ur, aggyá grajcárt. Lapicz plébános ur leszoktatta őket. Azt mondta a szülőknek, hogy ne engedjék meg a pénzkérést a gyerekeknek. Ezt csak a koldusok cselekszik. Ha szegény is a szentléleki nép, de nem koldus. Most nem nyújtogatják kezüket a gyerekek. Van önérzet is ebben a népben. I Műn iMMilpiMliMlMII^^ Nagyboldogasszonyí diszfelvonnlás Életre való eszmék felvetése mellett Esztergom legnagyobb ünnepén tartatni szokott diszfelvonulásról is esett szó a helyi lapokban. Szabad legyen nekem is a tárgyhoz szólanom. Nagyboldogasszony ünnepének nagyobb arányú megülése Szent István király emlékének vele való összeköttetése óta történik. A kapcsolatot a két ünnep között nem nehéz megta lálni, mert államalkotó nagykirályunk az országot örök időkre a magyarok Nagyasszonyának ajánlotta fel. Szent István király napjának országos megünneplése érdekében a mozgalmat még 1904-ben az Országos Nemz-ti Szövetség indította meg. Szövetség lelkes felhívása a nagy király szülővárosában talált legelőször visszhangra. Esztergomban Szt. István király emlékét 1906-tól nagyobb ünnepségek keretében ülik meg. Az ünneplés már kezdettől országosnak terveztetett; akkor készültek az első plakátok is. Az ünneplés azonban alig állott egyébből, mint a hatóság részvételével néhány száz ember felvonulásából és a nagy király születési helyének megkoszorúzásából. Nagyobb arányokat és jelentőséget a felvonulás 1910-től kezdve nyert, amikor abban egyházhatósági engedéllyel Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéi is egyházi körmenettel körülhordoztattak. Az ünnepség sikerét azonban az ország fővárosában aznap rendezni