Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-25 / 24.szám

ESnntGOODftE ÖTVENÖTÖDIK ÉVh 24. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. MÁRCIUS 25 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A Dace busvéti ajándéka Vasárnap délelőtt, a magyar rádió Mussolini beszédét köz­vetítette, amelyet a fasiszta nagygyűlésen tartott. Ez a be­szédet szinte kötelessége volt a magyar közönséggel még el­hangzása pillanatában megis­mertetni a rádiónak, mert Ma­gyarországra vonatkozólag a Duce olyan kijelentéseket tett, amilyenek még sohasem hang­zottak el ajkáról. Magyarország igazságot kér és azt, hogy tartsák meg a békeszerződések megkötésekor Magyarországnak ünnepélyesen tett Ígéreteket. Olaszország a múltban is támogatta s a je­lenben is támogatja Magyaror­szágnak ezt a követelését. Szórói-szóra ezt mondta a Duce, nem a nemzetközi szer­ződések óvatos, hátsó ajtókat mindig nyitvahagyó fogalma­zásában, hanem a szónoki be­széd pillanatnyi s éppen ezért őszinte lendületében. Oly hatá­rozott és világos állásfoglalás ez Magyarország nagy ügye : a revízió mellett, hogy azt meg kell értenie az egész világnak, különösen pedig a kisantantnak amely a legsúlyosabb fenyege­tésekben tört ki, ha csak szó­bakerül a trianoni szerződés megváltoztatása. A kisantant berzenkedése azonban nem másíthatja meg azt a tényt, amit a Duce is leszögezett, hogy Magyarorszá­got színmagyar területektől fosztották meg, s hogy Ma­gyarországnak e területek visz­szaszerzésére irányuló törek­vése Olaszországban meleg megértésre talált. A Dúcénak ez a nagyjelen­tőségű beszéde akkor hangzott el, amikor a három államférfi mar megállapodott azoknak az irányelveknek a tekintetében, amelyek a jövőben politikailag és gazdaságilag hivatva van­nak Olaszország, Magyarország és Ausztria együttműködését szorosabbra fűzni. A Duce el­hangzott szavai tehát már azoknak a megállapodásoknak a birtokában hirdették Magyar­ország igazát, amelyek szilárd alapot jelentenek a jövő kiépí­tése felé. Ezek a megállapodások poli­tikailag és gazdaságilag egya­ránt jelentősek. Politikailag a három állam a jövőben szoro­sabban akar együttműködni mindazokban a kérdésekben, amelyek közösen érdeklik őket, s állásfoglalásuk súlyát termé­szetszerűleg csak növelni fogja az egységes irányelvek szerint való előzetes megállapodás. Gazdasági téren a három ál­lam között megkötött szerző­dés az autarchia ma oly diva­tos, de sok tekintetben kárté­kony gondolatával való szsm­befordulást jelenti. Mussolini törekvése, amelyet miniszterel­nökünk és Dollfuss kancellár is támogat, abban áll, hogy az autarchia szigorú határait át­törve olyan nagyobb gazdasági egységet létesítsen, hatalma­sabb lélekzetvételhez juttatja az érdekelt országokat. Az erre vonatkozó elvi megállapodások készen vannak, a részletes ki­dolgozás pedig egészen rövid idő alatt meg fog történni. A három állam megállapodásai nem az elzárkózás, hanem a megértés politikájának jegyé­ben történtek, hiszen a szerző­dések kimondják hogy ezekhez a megállapodásokhoz minden más állam csatlakozhatik, termé­szetesen a megfelelő reális fel­tételek teljesítése mellett. A magyar közvélemény meg­elégedéssel és elismeréssel fo­gadhatja azokat az eredménye­ket amelyeket Gömbös Gyula miniszterelnök hozott haza a közeledő húsvét ajándékaként. Nehéz esztendők sorát élte át Magyarország nemcsak a há­borúban, hanem a trianoni bé­keszerződés megkötésének pil­lanatától kezdve is. Viszonylag hosszú idő telt el már a szer­ződés aláírásától, amely szinte megpecsételni látszott Magyar­ország sorsát. Ha azonban egy népben elég lelkierő van arra, hogy ne tegye magáévá a róla .izzóit halá/os ítéletet; az á nép nem is fog meghalni. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm áz „Esztergom és Vidéke'körútja vármegyénkben II. CSÉV Beszélgetés egy modern plébánossal A budapesti vonatról Csév-meg­állón két hölgy száll le. Egy idősebb és egy fiatalabb. Mi is Csévre tar­tunk, ők is. Igy együtt megyünk. Útközben megtudjuk, hogy a két hölgy Csongrádmegyéből való és mos­tanában itt telepedtek meg Cséyen. Elmondják, hogy gazdálkodni akar­nak, átmenetileg most csak bérlők, de hamarosan földet vesznek és intenzív gazdálkodásba kezdenek. Végigjárták egész Pestkörnyéket, amikor megfelelő helyet kerestek. Igy jutottak el Csévre. Ez a vidék nagyon tetszik nekik. Gyönyörű tavaszi nap van, Csév község kedvesen fekszik a völgyben. Mögötte a klastrompusztai sziklák fehérlenek. Hegykoszorú veszi körül a községet, köröskörül erdő. — Tudja-e, nagyságos asszony, hogy most Kismagyarország Arva­vármegyéjében vagyunk? — Hogyan ? — Azon a nagy hegyen túl folyik a Duna, a mai országhatár vezet ott, itt is tót a lakóság és ma ez a kis vármegye a legszegényebb az or­szágban. — Kedves nép a tót. Csöndes és szorgalmas. Érdemes lenne ezt a községet az idegenforgalom szolgá­latába állítani. Nagyszerű nyaraló­helynek felel meg. Ideális fekvése van. Okos szervezéssel hamarosan villák épülhetnének. Közel van Dorog, nagyszerű piaca van. — Igen, ez a baja Esztergomnak. Igy érünk be Csévre. Elköszönünk és egyenesen a plébániára megyünk. A főjegyző nincs itthon, kikocsizott. A plébánia-udvaron fiatal ember áll az istálló ajtajában. Köszönünk, megmondjuk, hogy a plébánost ke­ressük. — Én vagyok . . . A plébános úr cserkészingben és pantallóban. Eddig úgy szoktuk meg, hogy a plébános urat reveren­dában, szabályosan cingulussal, a szobában karosszékben ülve, szivar­füstben találtuk. Tetszik nekünk, hogy Csév plébánosát cserkészing­ben, munkaközben találjuk. 31 éves mindössze. Kalmár Lajos János a neve. Bemegyünk a dolgozószobába. Mielőtt elmondtuk volna, hogy miért jöttünk ide, a plébános kéziratot tesz elénk és megkér, közölnénk le. Ünnepségről irt tudósítást. Nagy örömmel vesszük. Csakhogy a kéz­Kis interjú vitéz SZABÓ ISTVÁN kir. tanfelügyelővel Vitéz Szabó István kir. tanfelü­gyelő már hét hónapos esztergomi és vármegyei tapasztalatokkal ren­delkezik, elérkezettnek láttuk tehát az időt, hogy felkeressük és tájékoztatást kérjünk az Esztergom és a várme­gye tanügyi helyzetéről. Vitéz Sza­bó István a következőket mondotta ; A tanügyi helyzet nem a legjobb. Tálzsúfoltak az iskolák. 24 község­ben hetvenes létszámon felül van­nak az egyes osztályok. Égetően sürgős a tanerőket szaporítani. A legsúlyosabb a helyzet a csépi is­kolában. Itt egy tanerőre 124 ta­nuló esik. Neszmélyen két tanerőn 192 tanuló oszlik meg. Tardoson négy osztályban 345 a tanulók szá­ma. Van itt ugyan két új tanterem, de nincs bútorzat. Remélhető, hogy hamarosan segélyt kap az iskola és a helyzet javulni fog. Pilismaróton egy tanteremben 92 tanuló szoros­kodik. Dágon is nagyon sok a ta­nuló. A 24 községben elkerülhetet­len a tanerők szaporítása. A szer­vezés megindult, sajnos azonban a nehéz pénzügyi helyzet sok akadályt gördít a tervek - elé. Minden esetre intézkedés fog történni. Az állások betöltésével kapcsolat­ban szükséges megemlíteni, hogy csak olyan pályázók kérvényét ve­szik tekintetbe, akik legalább már két-három éve végeztek. Nagyon fon­tos a jó oklevél, de szociális szem­pontok, családi körülmények is dön­tő befolyással birnak a tanítói ál­lás elnyerésénél. Esztergomban kedvező a tanügyi helyzet. Az osztályok a hetvenes létszámon alul vannak. Az itteni helyzetre vonatkozólag inkább azt lehet mondani, hogy sok a tanító. Ha üresedés állna be, minden bi­zonnyal nem is engednék meg az állások betöltését. Az esztergomi iskolákban ebben az évben egyhuzamos volt a taní­tás. Nagy örömmel és megelégedés­sel fogadták ezt a szülők. Bár az egyhuzamban való tanítást csak erre az évre engedélyezték, remélhető, hogy továbbra is engedélyezik. Az újítás jeltétlenül bevált, amit igazol az is, hogy más városok is áttér­nek az egyhuzamos tanításra. Vitéz Szabó István Kecskemétről jött Esztergomba, örülünk, hogy Esz­tergomnak végre olyan tanfelügyelője van, aki itt is lakik. Városunk tetszik a kir. tanfelügyelőnek. Már megsze­rette Esztergomot és szívvel-lélekkel végzi itt munkáját. Hivatásának él, és amint a jelek mutatják, értékes tagja lesz társadalmunknak. Legelső benyomásunk azonban az, hogy vi­téz Szabó István munkája a várme­gye és a város tanügyeiben lesz ki­emelkedő. Márc. 24 én, 25-én szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Vápolyi szerenád Történet egy ünnepelt énekesről és egy szerelmes kislányról MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents