Esztergom és Vidéke, 1934
1934-03-22 / 23.szám
ESnfMWJIDÍKE ÖTVENÖTÖDIK EVP 23. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. MÁRCIUS 22 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. 1200 frontharcosa van Esztergomnak, de ennek még a tizedrésze sem jelent meg a vasárnapi frontharcos gyűlésen. 1200 frontharcos él Esztergomban, de nem hisszük, hogy ennek egytizedrészénél több tagja van a szövetség helyi csoportjának. Mi ennek az oka ? Ne keressük az okokat, ne kritizáljunk fölöslegesen, mert csak egyet kell mondani, hogy minden frontharcosnak a frontharcos szövetségben volna a helye. — Meg kellene alakítani a becsületes emberek klubját \— mondta nemrégen a Biboros Főpásztor. Ezt az aranymondást vasárnap kétszer hallottuk. Talán nem kell megalakítani a becsületes emberek klubját, mert hiszen itt a Frontharcos Szövetség, amelynek tagjai tizenhárompróbás emberek, akik már megmutatták, hogy áldozatokat tudnak hozni. A ma történelmében példa, hogy ha frontharcos embereket látunk mindenütt a vezetőhelyeken, a vezérségben, nyugodt lélekkel bizhatjuk sorsún-: kat rájuk. A frontharcosok erkölcsi bás-1 tyát jelentenek életünkben. A | frontharcosokat meg kell be-; csülni és tisztelni. A fronthar-j cosoknak pedig egymást kell ä megérteniük, össze kell fogniok, le kell vetniök a civil befolyást, hogy „nem érdemes a szövetségbe lépni", hogy „ott olyanok is vannak, akik nem odavalók" — ezek jelentéklelenségek, amelyek elmúlnak, ha nagy testületté nő a frontharcosok helyi csoportja. 1200 frontharcos él Esztergomban és még százötven tagja sincs az itteni szövetségnek ? Legalább 4—500 embernek kell együtt lennie. Erőt, hatalmat jelentenek. Legfőképpen saját ügyük, a frontharcos kérdések, a rokkantügy előmozdításával emelkednének tekintéllyé. Ezen kell dolgozni, ezt meg kell tenni. Be a Frontharcos Szövetségbe, be a becsületes emberek csoportjába, — ennek meg kell történnie. Szép eredménnyel működött a Szent Antal jótékony egyesület Vasárnap, f. hó ll-én délután 5 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a Páduai Szent Antal Egyesület a városháza nagytermében. A közgyűlés a tagok élénk érdeklődése mellett folyt le s a megjelentek soraiban ott láttuk Jeszenszky Káldr. prelátus-kanonokot, Számord Ignác c. kanonokot, Felber Gyula dr. plébánost, Eltner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgatót, P. Horváth Regula szentferencrendi házfőnököt, Sántha József városi tanácsost, özv. Frey Ferencnét, özv. gróf Sternberg Józsefnét, Kornhaber Samunét, Etter ödöíinét és másokat, akik a szegényügy gondozását szivükön viselik. A közgyűlést Drahos János dr. prelátus-kanonok, elnök nyitotta meg, ki bevezető szavaiban a nagyböjti idő szellemével foglalkozott. — Amikor az egyház a böjti fegyelmet enyhíti — mondotta többek között, akkor egyúttal híveit buzdítja, hogy imádság és tehetség szerinti alamizsnálkodással pótolja azt Isten előtt. Itt kapcsolódik be a Szt. Antal Egyesület a böjti gondolat és a való élet közé, amikor alkalmat ad a tehetség szerinti s Istennek tetsző alamizsnálkodásra. — Amikor a Szent Antal Egyesület a szegények szolgálatába áll, kettős célt old meg. Áldozatos gyűjtői felkeresik utcák szerint a jó lelkeket s összeszedik tőlük a szegények mindennapi kenyerét, hogy eljuttassa az Egyesület azon felebarátainknak, akik valóban reá szorulnak. Ez a szegénysegélyezés. Ugyanakkor pedig módot ad nekünk arra, hogy lelkünk üdvének biztosítására — adakozásunk révén — alapot és tőkét gyűjtsünk, mely bizonyára az utolsó ítéletkor serpenyőnk javára esik. — Ez az Egyesület tehát alkalmat ad mindenkinek, hogy üdvösségére való alapot szerezzen magának itt a földön. S éppen ezért, mert ez az Egyesület ilyen nemes és kettős cél szolgálatában áll, érdemli ki a város minden egyes polgára részéről a tiszteletet és megbecsülést. De kérdem egyúttal, hogy akkor, amikor tudatában vagyunk annak, hogy ez az Egyesület milyen nemes célokat szolgál, vájjon megtette-e a város minden polgára azt a kötelességét, ami saját lelke üdvére és felebarátja javára szolgál ?! A gyönyörű, evangéliumi gondolatokban gazdag beszédében az Egyesület szép hivatását méltatta még az elnök, majd rámutatott arra, hogy az egyesület mult évi összforgalma 13.590 P volt, ami a mai rendkívüli súlyos gazdasági helyzetben igen kedvező eredmény, de a segélyért jelentkezők igénye százszázalékig nem volt kielégíthető, mert ha korlátlan összeg állana is rendelkezésére az Egyesületnek, akkor is volnának méltatlankodók és elégedetlenkedők. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után P. Virágh Rajmund egyesületi igazgató mondott igen hatásos beszédet, majd Gérecz Géza titkár ismertette az 1933. évi zárszámadást és a vagyonmérleget, amely szerint a Szent Antal Egyesület 1933. évi összes bevétele volt 13.590 P 42 fii., összes kiadása pedig 13.580 P 95 fillér volt, igy a maradvány 9 P 47 fii. Az elmúlt esztendőben 6449 P 22 fillért fordítottak a szegények ellátására, tör lesztésre, javításra és beruházásokra pedig 5455 P 09 fillért tudtak fordítani. Az Otthonban ápoltak létszáma jelenleg 9 férfi' és 16 nő, összesen 25 személy. Élelmiszer segélyben részesült átlag havonkint 40 család, 80 személlyel. Csak kenyérsegélyben 9 család részesült 15 személlyel. Havi pénzsegélyben részesült 20 család 32 személlyel. Rendkívüli pénz segélyt 24 esetben utaltak ki. Jelenleg élelmiszer segélyben 26 család 37 személlyel, pénzbeli segélyben 20 család 30 személlyel, kenyér segélyben 11 család 16 személy részesült. Felhasznált az egyesület az elmúlt évben burgonyát 2872 kgr-ot, lisztet 1536, babot 228, zsírt 425, cukrot 186, darát 128, rizst 72, árpakását 65, kenyeret 3317, húst 318 kgr-ot és 496 liter tejet. A népkonyhán decemberben ételt kiosztottak 82 családnak 250 személynek, januárban 50 családnak 167 személynek, februárban 52 családnak 174 személynek. Élelmiszert kapott decemberben 78 család 258 személlyel, januárban 60 család 210 személlyel, februárban 64 család 274 személlyel. Tűzifát és szenet is osztott ki decemberben 349 családnak, januárban pedig 284 családnak. Ez az eredmény a mai viszonyok között igazán szép eredménynek mondható. Az egyesület vagyona, mely áll házból, kertből és berendezésből, összesen 23.800 pengő, erre 5675 pengő teher van csupán. A jelentések tudomásulvétele után a közgyűlés a régi tisztikart egyhangúlag újból megválasztotta. Díszelnöknek dr. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsost választotta meg. Mint új tagok kerültek a választmányba Számord Ignác, Felber Gyula dr., Keményfy K. Dániel, Madaras Aurél és Sántha József dr. Végül dr Drahos János elnök összegezte az elhangzottakat, megállapította, hogy úgy a vezetőség, mint a lelkes gyűjtő gárda példásan szép eredményt ért el s különösen kiemelte P. Virágh Rajmund igazgató fáradhatatlan munkásságát és ezért neki a közgyűlés nevében hálás köszönetét fejezte ki. — Megtartottuk a szigorú lelkiismeretvizsgálatot — mondotta zárószavában az elnök — s ennek következménye mindig az öröm, vagy bánat, fia öröm a lelkiismeretvizsgálat eredménye, akkor megelégedettség honol lelkünkben, ha pedig bánat, úgy következik az erős fogadás, hogy a hibákon változtatni fogunk. Ez az erős fogadás szóljon azoknak, akik nem tettek a jó ügy érdekében ezideig semmit. A bánat igazi értéke az erős fogadás és hogy ha vannak olyanok, akik tehetősek, s még eddig az egyesület adakozói közt nem szerepelnek, a közgyűlésből kifolyólag szeretettel kérjük őket, legyenek segítségünkre. Kérésünk alátámasztására más argumentumot nem hozunk fel, mint Krisztus szavait: „Éheztem s enni adtál, szomjúhoztam stb. . . Ha erre merünk hivatkozni, tesszük ezt a szegények érdekében és az illetők lelke javára. Ha az egész város beáll nagy munkánk táborába, akkor ezt a nehéz időt valahogy átússzuk és úgy a szegények, mint a tehetősek együtt dicsérhetik majd az Urat. OB 0»«C MMN Újjáalakítják a kéményseprő kernleteket A kéményseprőiparban évek óta sok a panasz, amelyek rendezésre várnak. A legsúlyosabb kifogások a kerületi beosztások ellen merültek fel. Egyes kerületek ugyanis magas jövedelmeket hoznak, mások viszont alig adják meg a legszerényebb kenyeret is. A kereskedelmi kormány most elhatározta, hogy a kéményseprőipar kérdéseinek orvoslását rendeleti úton kísérli meg. Már el is készítette a rendelet tervezetet, amely a kerületek elleni panaszokat uj kerületi beosztással kívánja orvosolni. Erre két mód kínálkozik: Először a kémények számának arányos elosztása, de ez a mód nem a leghelyesebb megoldás. A kérdést sokkal igazságosabban lehet rendezni a felkínálkozó másik móddal, hogy tudniillik összegszerűen állapítsák meg a kéményseprőmesterek maximális jövedelmét. A kereskedelmi minisztérium a rendeletet sürgősen, már július 1-én életbe akarja léptetni. Azsur, p'issé, endlizés, előnyom tatás, gombkészités Keménynél. Nápolyi szerenád Márc. 24 án, 25-én szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Történet egy ünnepelt énekesről és egy szerelmes kislányról MOZGÓBAN