Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-22 / 23.szám

ESnfMWJIDÍKE ÖTVENÖTÖDIK EVP 23. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. MÁRCIUS 22 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. 1200 frontharcosa van Esztergomnak, de ennek még a tizedrésze sem jelent meg a vasárnapi front­harcos gyűlésen. 1200 front­harcos él Esztergomban, de nem hisszük, hogy ennek egy­tizedrészénél több tagja van a szövetség helyi csoportjának. Mi ennek az oka ? Ne ke­ressük az okokat, ne kritizál­junk fölöslegesen, mert csak egyet kell mondani, hogy min­den frontharcosnak a fronthar­cos szövetségben volna a helye. — Meg kellene alakítani a becsületes emberek klubját \— mondta nemrégen a Biboros Főpásztor. Ezt az aranymon­dást vasárnap kétszer hallottuk. Talán nem kell megalakítani a becsületes emberek klubját, mert hiszen itt a Frontharcos Szövetség, amelynek tagjai ti­zenhárompróbás emberek, akik már megmutatták, hogy áldo­zatokat tudnak hozni. A ma történelmében példa, hogy ha frontharcos embereket látunk mindenütt a vezetőhe­lyeken, a vezérségben, nyu­godt lélekkel bizhatjuk sorsún-: kat rájuk. A frontharcosok erkölcsi bás-1 tyát jelentenek életünkben. A | frontharcosokat meg kell be-; csülni és tisztelni. A fronthar-j cosoknak pedig egymást kell ä megérteniük, össze kell fogniok, le kell vetniök a civil befolyást, hogy „nem érdemes a szövet­ségbe lépni", hogy „ott olyanok is vannak, akik nem odavalók" — ezek jelentéklelenségek, ame­lyek elmúlnak, ha nagy testü­letté nő a frontharcosok helyi csoportja. 1200 frontharcos él Eszter­gomban és még százötven tagja sincs az itteni szövetségnek ? Legalább 4—500 embernek kell együtt lennie. Erőt, hatalmat jelentenek. Legfőképpen saját ügyük, a frontharcos kérdések, a rokkantügy előmozdításával emelkednének tekintéllyé. Ezen kell dolgozni, ezt meg kell tenni. Be a Frontharcos Szövetségbe, be a becsületes emberek csoportjába, — ennek meg kell történnie. Szép eredménnyel működött a Szent Antal jótékony egyesület Vasárnap, f. hó ll-én délután 5 órakor tartotta meg évi rendes köz­gyűlését a Páduai Szent Antal Egye­sület a városháza nagytermében. A közgyűlés a tagok élénk érdeklődése mellett folyt le s a megjelentek so­raiban ott láttuk Jeszenszky Kál­dr. prelátus-kanonokot, Számord Ig­nác c. kanonokot, Felber Gyula dr. plébánost, Eltner Elemér Ákos fő­székesegyházi igazgatót, P. Horváth Regula szentferencrendi házfőnököt, Sántha József városi tanácsost, özv. Frey Ferencnét, özv. gróf Sternberg Józsefnét, Kornhaber Samunét, Etter ödöíinét és másokat, akik a sze­gényügy gondozását szivükön vise­lik. A közgyűlést Drahos János dr. prelátus-kanonok, elnök nyitotta meg, ki bevezető szavaiban a nagy­böjti idő szellemével foglalkozott. — Amikor az egyház a böjti fe­gyelmet enyhíti — mondotta többek között, akkor egyúttal híveit buz­dítja, hogy imádság és tehetség sze­rinti alamizsnálkodással pótolja azt Isten előtt. Itt kapcsolódik be a Szt. Antal Egyesület a böjti gondolat és a való élet közé, amikor alkalmat ad a tehetség szerinti s Istennek tetsző alamizsnálkodásra. — Amikor a Szent Antal Egye­sület a szegények szolgálatába áll, kettős célt old meg. Áldozatos gyűj­tői felkeresik utcák szerint a jó lel­keket s összeszedik tőlük a szegé­nyek mindennapi kenyerét, hogy el­juttassa az Egyesület azon felebará­tainknak, akik valóban reá szorul­nak. Ez a szegénysegélyezés. Ugyan­akkor pedig módot ad nekünk arra, hogy lelkünk üdvének biztosítására — adakozásunk révén — alapot és tőkét gyűjtsünk, mely bizonyára az utolsó ítéletkor serpenyőnk javára esik. — Ez az Egyesület tehát alkalmat ad mindenkinek, hogy üdvösségére való alapot szerezzen magának itt a földön. S éppen ezért, mert ez az Egyesület ilyen nemes és kettős cél szolgálatában áll, érdemli ki a vá­ros minden egyes polgára részéről a tiszteletet és megbecsülést. De kér­dem egyúttal, hogy akkor, amikor tudatában vagyunk annak, hogy ez az Egyesület milyen nemes célokat szolgál, vájjon megtette-e a város minden polgára azt a kötelességét, ami saját lelke üdvére és feleba­rátja javára szolgál ?! A gyönyörű, evangéliumi gondo­latokban gazdag beszédében az Egye­sület szép hivatását méltatta még az elnök, majd rámutatott arra, hogy az egyesület mult évi összforgalma 13.590 P volt, ami a mai rendkí­vüli súlyos gazdasági helyzetben igen kedvező eredmény, de a segé­lyért jelentkezők igénye százszáza­lékig nem volt kielégíthető, mert ha korlátlan összeg állana is rendelke­zésére az Egyesületnek, akkor is volnának méltatlankodók és elége­detlenkedők. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után P. Virágh Rajmund egyesületi igazgató mondott igen ha­tásos beszédet, majd Gérecz Géza titkár ismertette az 1933. évi zár­számadást és a vagyonmérleget, amely szerint a Szent Antal Egye­sület 1933. évi összes bevétele volt 13.590 P 42 fii., összes kiadása pe­dig 13.580 P 95 fillér volt, igy a maradvány 9 P 47 fii. Az elmúlt esztendőben 6449 P 22 fillért for­dítottak a szegények ellátására, tör lesztésre, javításra és beruházásokra pedig 5455 P 09 fillért tudtak for­dítani. Az Otthonban ápoltak létszáma jelenleg 9 férfi' és 16 nő, összesen 25 személy. Élelmiszer segélyben részesült átlag havonkint 40 család, 80 személlyel. Csak kenyérsegélyben 9 család részesült 15 személlyel. Havi pénzsegélyben részesült 20 csa­lád 32 személlyel. Rendkívüli pénz segélyt 24 esetben utaltak ki. Je­lenleg élelmiszer segélyben 26 csa­lád 37 személlyel, pénzbeli segély­ben 20 család 30 személlyel, ke­nyér segélyben 11 család 16 sze­mély részesült. Felhasznált az egyesület az el­múlt évben burgonyát 2872 kgr-ot, lisztet 1536, babot 228, zsírt 425, cukrot 186, darát 128, rizst 72, ár­pakását 65, kenyeret 3317, húst 318 kgr-ot és 496 liter tejet. A népkonyhán decemberben ételt kiosztottak 82 családnak 250 sze­mélynek, januárban 50 családnak 167 személynek, februárban 52 csa­ládnak 174 személynek. Élelmiszert kapott decemberben 78 család 258 személlyel, januárban 60 család 210 személlyel, februárban 64 család 274 személlyel. Tűzifát és szenet is osz­tott ki decemberben 349 családnak, januárban pedig 284 családnak. Ez az eredmény a mai viszonyok között igazán szép eredménynek mondható. Az egyesület vagyona, mely áll házból, kertből és berendezésből, összesen 23.800 pengő, erre 5675 pengő teher van csupán. A jelentések tudomásulvétele után a közgyűlés a régi tisztikart egy­hangúlag újból megválasztotta. Dísz­elnöknek dr. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsost választotta meg. Mint új tagok kerültek a vá­lasztmányba Számord Ignác, Felber Gyula dr., Keményfy K. Dániel, Ma­daras Aurél és Sántha József dr. Végül dr Drahos János elnök összegezte az elhangzottakat, meg­állapította, hogy úgy a vezetőség, mint a lelkes gyűjtő gárda példásan szép eredményt ért el s különösen kiemelte P. Virágh Rajmund igaz­gató fáradhatatlan munkásságát és ezért neki a közgyűlés nevében há­lás köszönetét fejezte ki. — Megtartottuk a szigorú lelkiis­meretvizsgálatot — mondotta záró­szavában az elnök — s ennek kö­vetkezménye mindig az öröm, vagy bánat, fia öröm a lelkiismeretvizs­gálat eredménye, akkor megelége­dettség honol lelkünkben, ha pedig bánat, úgy következik az erős fo­gadás, hogy a hibákon változtatni fogunk. Ez az erős fogadás szóljon azoknak, akik nem tettek a jó ügy érdekében ezideig semmit. A bánat igazi értéke az erős fogadás és hogy ha vannak olyanok, akik tehetősek, s még eddig az egyesület adako­zói közt nem szerepelnek, a köz­gyűlésből kifolyólag szeretettel kér­jük őket, legyenek segítségünkre. Kérésünk alátámasztására más ar­gumentumot nem hozunk fel, mint Krisztus szavait: „Éheztem s enni adtál, szomjúhoztam stb. . . Ha erre merünk hivatkozni, tesszük ezt a szegények érdekében és az illetők lelke javára. Ha az egész város be­áll nagy munkánk táborába, akkor ezt a nehéz időt valahogy átússzuk és úgy a szegények, mint a tehető­sek együtt dicsérhetik majd az Urat. OB 0»«C MMN Újjáalakítják a kémény­seprő kernleteket A kéményseprőiparban évek óta sok a panasz, amelyek rendezésre várnak. A legsúlyosabb kifogások a kerületi beosztások ellen merültek fel. Egyes kerületek ugyanis magas jövedelmeket hoznak, mások viszont alig adják meg a legszerényebb ke­nyeret is. A kereskedelmi kormány most elhatározta, hogy a kémény­seprőipar kérdéseinek orvoslását ren­deleti úton kísérli meg. Már el is ké­szítette a rendelet tervezetet, amely a kerületek elleni panaszokat uj ke­rületi beosztással kívánja orvosolni. Erre két mód kínálkozik: Először a kémények számának arányos elosz­tása, de ez a mód nem a leghelye­sebb megoldás. A kérdést sokkal igazságosabban lehet rendezni a felkínálkozó másik móddal, hogy tudniillik összegsze­rűen állapítsák meg a kéményseprő­mesterek maximális jövedelmét. A kereskedelmi minisztérium a rendeletet sürgősen, már július 1-én életbe akarja léptetni. Azsur, p'issé, endlizés, előnyom ­tatás, gombkészités Keménynél. Nápolyi szerenád Márc. 24 án, 25-én szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Történet egy ünnepelt énekesről és egy szerelmes kislányról MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents