Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-18 / 22.szám

Í934, március 18. ESZTERGOM éi VIDÉKE, 3 Mi hir Esztergom vidékén? I. DOROG Az „Esztergom és Vidéke" cikksorozatot kezd: Esztergomvármegye községeinek életéről számol be egy-egy cikkben minden vasárnap. Minden községet meglátogatunk. Dorog közelebb került Esztergomhoz. Vagy fordítva. Ezt mondja a dorogi községházánál lévő hirdetőtábla: Esztergom 4'5 km. Fürdőváros, nyaralóhely, kitűnő szállodák stb. Igaza van a táblának, mert Tábor már Esztergom. Addig meg valóban 4'5 km. Ez a tábla egy harcnak a jelző deszkája. Esztergom nagy erőlködéséről beszél, szinte félénken, szegényesen húzódik meg félvállal az országú* mellett. Autók futnak a b.écsi országúton, mozdonyok pöfékelnek, zakatolnak a gépek, morajlik a föld, ver, lüktet Dorog szive: a bánya. A vasúti kocsikba munkások szenet lapátolnak. Egy pillanatig sincs megállás, csurog a verejték, feketedik a tüdő, ropog a gerinc. Réveteg munkástekintetek. Otthon gyerek, asszony kenyeret vár, ki kell bírni megállás nélkül a robotot, mert aki nem bírja, aki megáll, az nem ide való. Egy-kettőre kicserélik itt az embereket. Olcsó máma az ember! A vasútállomás földalatti átjárójában bányászlány és bányászfiú tűnik el. összebújnak. Tovább zakatolnak a gépek, zúg a bánya, csikorognak a vasúti kerekek. Ez itt az élet. Mit lát a szem Dorogon? Egy nagy kátrányhegyet és szénporhegyet a vasúti sínek mellett. A brikett korszaka kezdődik Dorogon. A brikett uralma. Az üzlet találékonysága. A pénz terjeszkedése. A dorogi barnaszén tudvalévően poros, talán csak ötven százalékáig tudták eddig értékesíteni. Az üzlet pedig azt parancsolja, hogy 100 %-ig kell a szenet hasznosítani. Egyszerű volt kitalálni ennek a módját, a port összeragasztják kátránnyal. Ez a brikett. Már mindenütt ismerik. Kitűnő is. Csak a bányász nem szereti a bribettet. Haragszik rá. A brikett becsapja a bányászt, a munkást. Nagyobb az értékesítés a brikettel, a bányász bére azonban nem változott. Itt nem lehet filozofálni, teljesen mindegy, hogy mit csákányoz, mit lapátol a bányász, gyémántot-e vagy szenet vagy homokot. Itt munkát, időt fizetnek. Hosszú vonat fut Pestnek brikettel A sátorkői puszta alatt nagy sárga terület látszik. Homokot bá nyásznak. A bányának kell a ho mok. Látod, te kis, kis szerény esztergomi fürdőtábla, amig te várod, lesed a vendégeket, az autókat, a dorogi Moloch egyik kezével már újabb helyeken fúr a földbe. Tudod, te kis tábla, hogy mit jelent a sátorkői homokbánya megnyitása ? Homokvasút épül Sátorkő, Dorog, Annavölgy és Csolnok között. Micsoda pénz merül el itt a földbe. Nincs itt munkahiány, munkanélküliség. És azt hiszed, kis fürdőtábla, hogy azért a szürke homokért építik meg itt a kisvasutat. Azt hiszed, hogy a A\oIoch kamat nélkül adja ki a pénzét? Drága itt a kamat. A homoknak ki kell izzadnia, verejtékeznie a kamatot. A homoknak szenet kell adnia. Szénnek kell lennie a homok alatt. Óriási fejlődés előtt áll Dorog. Terjeszkedik, épít, dolgozik. Dorog nevezetessége a bányatemplom, a nagy kultúrház, a sport telep. Ujabban egészségháza is van a bécsi országúton. Szép építkezés. Szép intézmény. Iskolafürdője is van az egészségháznak. Gondoskodnak itt az emberekről. Nem telik sok időbe, még egy bányásztemplomot építenek itt, kicsi lesz majd a kultúrház is és még építenek egy második egészségházat is. A dorogi földműves pedig nyugodtan állhat meg a kapujában, mert hiszen a bánya fizeti az adóját, soknak teljesen, amit pedig a ! föld ad, abból meg lehet élni. Hogyan váltják meg a párkányi rk. plébánia kegyúri terheit? Több mint két éve, hogy az esztergomi érsekségnek párkányi határban fekvő mintegy 400 magyar hold kiterjedésű rétjeinek felparcellázási munkálatait és annak tényleges műveleteit megkezdték. Ez a rét Garamkövesd felé húzódik az országút által ketté szelve. Ennek egyik felét már két éve garamkövesdi igénylőknek adták el, mig a másik felére a párkányi földigénylőkkel kezdtek el tárgyalni. Bár az itteni gazdaközönség lehetetlen legelőviszonyok között van, mert az ő közös nagylegelőjüket a politikai község a katonaságnak adta oda barakok és gyakorlótér céljaira, elfogadható ajánlatukat úgylátszik a nagyobb jövedelmezőség elvének megvalósítása végett mégis elejtették és egyes igénylőknek adták el. Miután ezt a birtokot terhelik a párkányi r. kath. templom és plébánia épületeinek fenntartási kötelezettségei, mi sem természetesebb, hogy időnkint arról tárgyaltak a párkányi esperes-plébánossal, milyen feltételek mellett válthatja meg a „Likvidacna Kommissia" ezeket a kegyúri terheket? A párkányi r. kath. iskolaszéket, mint a r. kath. egyházközség jogos és felelős képviselőjét, soha ilyen irányban meg sem keresték, holott régen szóbeszéd tárgyát képezi az, hogy már ki is hasították azokat a területeket, amelyek eme megváltások ellenértékei lesznek. Ezen aggodalmak hatása alatt az egyik iskolaszéki ülésen kérdést intéztek az esperes-plébánoshoz, hogy tájékoztassa az egyházközséget ezen dolgok felől. Az esperes-plébános kijelentette, hogy nagyon nehéz dolog a „Centrálna Správár"-ral tárgyalni, de ő addig úgy sem bocsátkozik ezen ügyben tárgyalásba, amig a templomot és a plébánia épületeit elfogadható karba nem helyezik. Ugyanezen az üiésen egy szűkebbkörű bizottságot választottak, melyet teljes hatáskörrel bízott meg, hogy ezen ügyben eljárjon. Egyben az apostoli adminisztrátorhoz fordultak, hogy illetékes-e ez a bizottság az egyházközség kegyúri terhei megváltásának fontos ügyében tárgyalni. Kérve jóindulatú támogatását is, hogy ezt a kérdést kielégítőén oldhassák meg és véleményük kikérése nélkül semmi esetre se döntsön ez ügyben. Az apostoli adminisztrátor leiratában megnyugtató választ adott és megígérte, hogy az egyházközség megkérdezése nélkül nem fognak dönteni ez ügyben. Remélik most Párkányban, hogy az apostoli adminisztrátor bölcs belátása tilosra állítja a szemafort, hogy kikerülje a súlyos erkölcsi katas trófát, mely a dolgok hátterében meghúzódik. Március 15 megünneplése Esztergomban Szép ünnepséggel hódolt Esztergom városa március Idusának. Az idő kedvezett és így az ünnepélyt a Széchenyi-téren lehetett megtartani. A felállított szónoki emelvény előtt foglalt helyet az előkelőség; képviselve volt a papság, a vármegye, a város, a katonaság, az összes hatóságok és intézmények, kivonultak a frontharcosok, a leventék és az összes középiskolák növendékei az igazgatók és tanárok vezetésével. Az ünnepséget a leventezenekar a Hymnussal kezdte. Ezután a tanítóképző szavalókórusa nagy tetszést és sikert keltve elszavalta Petőfi Nemzeti dalát. Ez a szám újszerű volí. Mindenki csodálattal hallgatta az előadást. Végre egy kis szint, elevenséget láttunk. Machala József gimn. VIII. o. papnövendék szép beszédet mondott. Farkas István levente dicséretesen szavalta el Petőfi: A magyarok Istene c. versét. A tanítóképző énekkara Geyer Béla tanár vezénylése mellett két gyönyörű énekszámot adott elő. A második, a Riadó nagy tetszést aratott. Komoly előadása volt Virágh Béla főreáliskolai VII. o. tanulónak, aki Szathmáry: Mi nem felejtünk c. versét szavalta el kitűnően. Ttz ünnepi beszédet Borz Lajos kir. s. tanfelügyelő mondotta. A tartalmas és szép beszéde áttekintést nyújtott a 48-as időkről, a ielenre vonatkozólag pedig óva intett, hogy ne egymás hibáit tekintsük, hanem fogjunk össze. Borz Lajos a hatásos Bús magyarok imájának verssoraival fejezte be beszédét. Este a Polgári Egyesület tartotta tradicionális ünnepi vacsoráját a Magyar Királyban s azon mintegy 130-an vettek részt. A terem teljesen megtelt. Ez alkalommal az ünnepi beszédet a Kossuth-serleggel Sántha József dr. tanácsos mondotta. Párját ritkító szép beszéd volt ez. Mindenki feszülten figyelt és élvezte Sántha József gondolatait. Ritkán hallunk ilyen, hogy úgy fejezzük ki magunkat, szinte tudományos felkészültséggel felépített, de közvetlenül és élvezetesen előadott beszédet. Már annyi beszédet hallottunk és Sántha József mégis újakat mondott. Uj megvilágításba hozta a 48-as időket. A beszédet nagy tetszéssel fogadták. Elmondhatjuk, hogy méltóképpen fejeződött be az esztergomi ünnepség. Meg kell jegyezni, hogy azok, akik a vacsorára nem váltották meg előre a jegyüket, már nem kaptak helyet. Igy többeknek el kellett távoznia, többen pedig az éttermekbe voltak kénytelenek vonulni. Esi év végén megyei törvényhatósági tagváiasztások lesznek A belügyminiszter körrendeletet intézett a törvényhatóságok vezetői hez, melyben a törvényhatósági bizottsági tagválasztásairól ^intézkedik. A rendelet szerint a legtöbb adófizetők névjegyzékét a községi elöljáróságoknak és a városi adóhivataloknak össze kell állítani. A kimutatásokból az igazoló választmány szeptember 30-ig köteles összeállítani a végleges névjegyzéket, mely 15 napi közszemlére tétel után vá lik hitelessé. A törvényhatósági bizottság választott tagjait az év végén fogják választani. A választók névjegyzékének összeállításánál a képviselőválasztók névjegyzéke veendő alapul. A kiigazított névjegyzéket június hó 1-től 15 napi közszemlére teszik ki. A jegyzék kiigazításáért ezen idő alatt lehet felszólítani. Az újra felvettek neveit július hó 1-től július 15 ig teszik közszemlére. A törlésekre és kiigazításokra vonatkozó igazoló választmányi határozat ellen 15 napig lehet panasszal élni a közigazgatási bírósághoz. A rendelet végül a választás napjára vonatkozólag foglal magában rendelkezéseket. Eszerint a választásokat még ez év végéig meg kell tartani. Az új törvényhatósági bizottságot jövő év januárjában hívják össze alakuló közgyűlésre. FOGKÖMENTES ALIG 8 HÓNAP ALATT EZT IGAZOLJA A FOGORVOS fogkőmentes mindenkorról Nincsen többé kitéve a veszélynek, hogy fogkő miatt megromlanak, esetleg kihullanak a fogai. Kalodont-tal való rendszeres ápolás megvédi a fogakat a fogkő ellen. Naponta néhány perces Kalodont-fogápolós — egy életen keresztül egészséges fogok, fogkő ellen