Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-11 / 20.szám

snrowaVDíKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 20. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. MÁRCIUS 11 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A restauráció (x) Gömbös Gyula miniszterelnök volt Rómában, volt Bécsben, Dolfuss osztrák kancellár eljött Budapestre, Suvich olasz államtitkár is eljött hozzánk. Ugyanekkor Benes cseh külügyminiszter azt jelentette ki, hogy Csehország kész alávetni magát Mussolini vezető-akaratának. Eddig nálunk mindig azt mondták a hivatalos politikusok, hogy nincs királykérdés, ez a kérdés nem aktuális, és ime —• most Fey osztrák alkancellár Bécsben kinyilatkoztatta, hogy a királyi család, Zita királyné, Ottó királyfi és testvérei visszatérhetnek Ausztriába, visszakaphatják elkobzott vagyonukat. Csodálatosan összeestek ezek az események. A magyar politikában nagy a hallgatás a királykérdésről, csak annyit tudunk, hogy, legitimista vezetőférfiak Bécsb3 utaztak, sőt innen ellátogatnak Stenockerzellbe is. Nem kell keresnünk, hogy miért voltak az osztrák-magyar-olasz látogatások, a tény beszél és ez az, hogy a Habsburg-család visszatérhet Ausztriába. Ha ez meg fog történni, az is tény lesz, hogy a szomszédságban van a király. Sorsdöntő lépésekre készül Ausztria és sorsdöntő esemémények előtt áll Magyarország is ez esetben. igazán mellékes azon vitatkozni, hogy a mai kérdésben legitimista vallomást tesz-e valaki vagy sem. Az egyik ember legitimista, a másik nem, a harmadik szabadkirályválasztó, a negyedik köztársaságpárti. Soha nem volt és nem is lesz egységes a magyar ebben a kérdésben. Ha jobb viszonyok lennének ma Magyarországon, a nép bizonyára nem is foglalkozna a királykérdéssel, külpolitikával, a politikai eseményekkel. Bármilyen súlyos is a mai helyzet, mégis azt kell mondani, most se foglalkozzék a királykérdéssel a magyar nép, leghelyeseb Ha Ausztriába visszatér a király, egészen bizonyos, hogy erőszakkal nem jön Magyarországba. Nem Jesz még egy budaörsi csata. Talán nincs összhangban, hogy a Habsburg-család viszszatéréséről március Idusának közeledtén irunk. Kár lenne efölött mélázni és haragoskodni, mert más ma a március Idusa, mint volt és más a királykérdés is. Ma azt kell mondani: ha a nemzet javára lesz a király visszatérése, akkor jöjjön vissza. Ezt pedig azok döntik el, akiknek akarata mindenképpen érvényesül. Julius elsején óletbelép az áj középiskolai reform és legokosabb bevárni az eseményeket és bizalommal tekinteni a jövő fejlemények elé. Külpolitikánk nagyszerű apparátussal működik, nagy előrehaladást tettünk. Bizonyos, hogy vezető politikusaink csak jót akarnak, a jobb magyar helyzet megteremtésén fáradoznak. Kár volna ebben aggodalmaskodással törekvéseiket megzavarni. A kormány is tudja, hogy mit tesz és ez nagyon jól van igy. Ma egészen más szelek fújdogálnak és ime, a szomszédból halljuk a király nevét. Hirt adtunk már arról, hogy Hó man Bálint kultuszminiszter elkészítette a középiskola reformjáról szóló javaslatot. A javaslatot a minisztertanács már letá

r

gyalta és igy az nemsokára a képviselőház elé kerül. A javaslat 43 szakaszból áll és a középiskolák szervezetét, igazgatását, tanulmányi rendjét állapítja meg. Kimondja a többek között, hogy a jövőben középiskolát tarthat fenn az állam, a katolikus tanulmányi alap, az egyházak, a férfi- és női szerzetesrendek, bevett hitfelekezetek, törvényhatóságok, községek, jogi és természetes személyek, ha arra engedélyt kapnak. A tanterv az első négy osztályban azonos, az ötödiktől pedig gimnáziumi, reálgimnázinmi és reáliskolai irányzatra oszlik. Égy egy középiskolában a rendes tantárgyak tanítására az igazgatón, hittanáron és testnevelő tanáron fe lül legalább 13 rendszeresített állásban működő tanárt kell alkalmazni, akik közül legalább nyolcnak rendes tanárnak kell lennie. Igazgató csak az lehet, aki a tanári pályán legalább 10 évig tényleg működött. Az igazgató kötelező tanítási ideje heti 8, a tanároké 18 óra, ha ennél több tanítást vállalnak, ezért külön díjazás jár. Azonban az igazgató heti 10, a tanár 24 óránál nem vállalhat több tanítást. Az igazgató és a tanárok fizetéssel járó állandó mellékfoglalkozást nem vállalhatnak. A nem álllami iskolák tanárai és igazgatói javadal mazás tekintetében azonos elbírálás alá esnek az állami iskolák tanerőivel. A középiskolákban a gimnáziumi ágazat felső osztályaiban latin vagy görög nyelvet kell tanítani, reálgimnáziumban latin és német mellett egy másik élő nyelvet, reáliskolákban a német mellett egy másik idegen nyelvet, továbbá vegytant és ábrázoló mértant kell tanítani. A má sodik idegen nyelvként a tanuló által választott angol, francia vagy olasz nyelvet kell tanítani. Az iskolai év szeptember elején kezdődik és június végén ér véget. A tanítás időtartama a napi öt órát nem haladhatja meg. Annak a tanulónak, aki két tantárgyból bukik, osztályt kell ismételnie. Aki négy, vagy öt tantárgyból bukik, vagy kétszeri pótvizsga után bukik, a következő tanévben középiskolai tanulmányokat nem folytathat. Az érettségi bizonyítvány egyetemi tanulmányokra képesít, de csak abban az esetben, ha a tanuló tanulmányi eredményeinek, erkölcsi magaviseletének és egyénisé gének gondos mérlegelése alapján a vizsgáztató bizottság ezt külön megállapítja. Az érettségi vizsgálatnak ezt a hatályát a bizonyítványon fel kell tüntetni. A hatály megállapításának részletes szabályait az államfő által jóváhagyott rendeletben később teszik közzé. A törvény 1934. július 1-én lép életbe. Kis interjú adóügyben. Egy esztergomi kereskedőnek nagyobb összegű adótartozása van. A kereskedő Budapestre utazott a pénzügyigazgatósághoz. 50 pengőt tudott volna fizetni. Csupán öt napi halasztást kért. Nem kapott. Elmentünk az „Illetékes fiely"-hez és elmondtuk ezt az esetet. A következőket kaptuk feleletül: — Lehetséges, hogy olyan nagy hátraléka van a kereskedőnek, hogy az 50 pengő nem jelentett fizetési készséget. A halasztás attól függ, hogy milyen régi a tartozás és milyen nagy összegről van szó. Nem sok értelme van annak, hogy valaki felutazzék a pénzügyigazgatósághoz, mert a m. kir. adóhivatal, amennyiben a törvényes lehetőségek megengedik, a saját hatáskörében mindig a legnagyobb méltányossággal jár el és figyelemmel van a mai nehéz viszonyokra. Az esztergomi adófizetés terén örvendetes javulás állott be. Ez egyrészt a közönségnek a magasabb állami céloknak a méltánylása következtében jegyezhető meg, másrészt a pénzügyi hatóságoknak méltányos, de erélyesebb közbelépése a következménye. A végrehajtások terén bizonyos lanyhaságokat tapasztaltunk. Most a részbeni átszervezéssel és személyzetszaporitással ez már nincs. Ez azért is fontos, mert sokan panaszkodtak, hogy „nem kérik az adót." Természetesen a nagy munka torlódás is oka volt a végrehajtás rendetlenségének. Az adómorál lényegesen javult Esztergomban. Amikor tehát a közönség olyan nagy tanújelét adta az áldozatkészségnek, a városnak ezt méltóképpen honorálnia kell. Még pedig olyanképpen, hogy a pőtadót igyekezzék a legminimálisabb összegre le szállítani. Helyeseljük ezt, mert ez kötelessége is a városnak. Van mód erre, hiszen a város magánjogi tartozásaiból rendkívüli tőketörlesztéseket teljesít, amire szerződés nem kötelezi. Ezeknek az adósságoknak a fizetését át lehetne hárítani a későbbi generációkra is és jobb időkre. Méltánytalan, hogy minden terhet a mostani adózók viseljenek. (Városi képviselők, tessék felszólalni!) A közönség tehát necsak a saját szempontját tekintse, hanem próbálja magát annak a tisztviselőnek a helyzetébe is beleképzelnie, aki egyrészt az esküjéhez híven, másrészt felsőbb utasításra jár el. Ha meg van a közös jóakarat és megértés, a legnagyobb nehézségeket is leküzdhetjük. Máskép . . .? Márc. 10-én és ll-én szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Egy asszony nem felejt A

KULTÜ Két ember sorsa korunk forgatagában MOZGÓBAN