Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-11 / 20.szám

snrowaVDíKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 20. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. MÁRCIUS 11 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A restauráció (x) Gömbös Gyula miniszter­elnök volt Rómában, volt Bécs­ben, Dolfuss osztrák kancellár eljött Budapestre, Suvich olasz államtitkár is eljött hozzánk. Ugyanekkor Benes cseh kül­ügyminiszter azt jelentette ki, hogy Csehország kész alávetni magát Mussolini vezető-akara­tának. Eddig nálunk mindig azt mondták a hivatalos politiku­sok, hogy nincs királykérdés, ez a kérdés nem aktuális, és ime —• most Fey osztrák al­kancellár Bécsben kinyilatkoz­tatta, hogy a királyi család, Zita királyné, Ottó királyfi és test­vérei visszatérhetnek Ausztriába, visszakaphatják elkobzott va­gyonukat. Csodálatosan összeestek ezek az események. A magyar poli­tikában nagy a hallgatás a ki­rálykérdésről, csak annyit tu­dunk, hogy, legitimista vezető­férfiak Bécsb3 utaztak, sőt in­nen ellátogatnak Stenocker­zellbe is. Nem kell keresnünk, hogy miért voltak az osztrák-ma­gyar-olasz látogatások, a tény beszél és ez az, hogy a Habs­burg-család visszatérhet Au­sztriába. Ha ez meg fog tör­ténni, az is tény lesz, hogy a szomszédságban van a király. Sorsdöntő lépésekre készül Ausztria és sorsdöntő esemé­mények előtt áll Magyarország is ez esetben. igazán mellékes azon vitat­kozni, hogy a mai kérdésben legitimista vallomást tesz-e va­laki vagy sem. Az egyik em­ber legitimista, a másik nem, a harmadik szabadkirályválasztó, a negyedik köztársaságpárti. Soha nem volt és nem is lesz egységes a magyar ebben a kérdésben. Ha jobb viszonyok lennének ma Magyarországon, a nép bi­zonyára nem is foglalkozna a királykérdéssel, külpolitikával, a politikai eseményekkel. Bár­milyen súlyos is a mai helyzet, mégis azt kell mondani, most se foglalkozzék a királykérdés­sel a magyar nép, leghelyeseb Ha Ausztriába visszatér a ki­rály, egészen bizonyos, hogy erőszakkal nem jön Magyar­országba. Nem Jesz még egy budaörsi csata. Talán nincs összhangban, hogy a Habsburg-család visz­szatéréséről március Idusának közeledtén irunk. Kár lenne efölött mélázni és haragoskodni, mert más ma a március Idusa, mint volt és más a királykér­dés is. Ma azt kell mondani: ha a nemzet javára lesz a ki­rály visszatérése, akkor jöjjön vissza. Ezt pedig azok döntik el, akiknek akarata mindenkép­pen érvényesül. Julius elsején óletbelép az áj középiskolai reform és legokosabb bevárni az ese­ményeket és bizalommal tekin­teni a jövő fejlemények elé. Külpolitikánk nagyszerű appa­rátussal működik, nagy előre­haladást tettünk. Bizonyos, hogy vezető politikusaink csak jót akarnak, a jobb magyar helyzet megteremtésén fáradoz­nak. Kár volna ebben aggodal­maskodással törekvéseiket meg­zavarni. A kormány is tudja, hogy mit tesz és ez nagyon jól van igy. Ma egészen más sze­lek fújdogálnak és ime, a szom­szédból halljuk a király nevét. Hirt adtunk már arról, hogy Hó man Bálint kultuszminiszter elkészí­tette a középiskola reformjáról szóló javaslatot. A javaslatot a miniszter­tanács már letá r gyalta és igy az nemsokára a képviselőház elé ke­rül. A javaslat 43 szakaszból áll és a középiskolák szervezetét, igazga­tását, tanulmányi rendjét állapítja meg. Kimondja a többek között, hogy a jövőben középiskolát tarthat fenn az állam, a katolikus tanulmányi alap, az egyházak, a férfi- és női szerzetesrendek, bevett hitfelekeze­tek, törvényhatóságok, községek, jogi és természetes személyek, ha arra engedélyt kapnak. A tanterv az első négy osz­tályban azonos, az ötödiktől pedig gimnáziumi, reálgim­názinmi és reáliskolai irány­zatra oszlik. Égy egy középiskolában a rendes tantárgyak tanítására az igazgatón, hittanáron és testnevelő tanáron fe lül legalább 13 rendszeresített állás­ban működő tanárt kell alkalmazni, akik közül legalább nyolcnak rendes tanárnak kell lennie. Igazgató csak az lehet, aki a tanári pályán lega­lább 10 évig tényleg működött. Az igazgató kötelező tanítási ideje heti 8, a tanároké 18 óra, ha ennél több tanítást vállalnak, ezért külön díjazás jár. Azonban az igazgató heti 10, a tanár 24 óránál nem vállalhat több tanítást. Az igazgató és a tanárok fizetés­sel járó állandó mellékfoglalkozást nem vállalhatnak. A nem álllami is­kolák tanárai és igazgatói javadal mazás tekintetében azonos elbírálás alá esnek az állami iskolák tan­erőivel. A középiskolákban a gimnáziumi ágazat felső osztályaiban latin vagy görög nyelvet kell tanítani, reálgim­náziumban latin és német mellett egy másik élő nyelvet, reáliskolák­ban a német mellett egy másik ide­gen nyelvet, továbbá vegytant és ábrázoló mértant kell tanítani. A má sodik idegen nyelvként a tanuló által választott angol, francia vagy olasz nyelvet kell tanítani. Az iskolai év szeptember elején kezdődik és június végén ér véget. A tanítás időtartama a napi öt órát nem haladhatja meg. Annak a tanulónak, aki két tantárgyból bukik, osztályt kell ismételnie. Aki négy, vagy öt tantárgyból bukik, vagy két­szeri pótvizsga után bukik, a követ­kező tanévben középiskolai tanulmá­nyokat nem folytathat. Az érettségi bizonyítvány egyetemi tanulmányokra ké­pesít, de csak abban az esetben, ha a ta­nuló tanulmányi eredményeinek, er­kölcsi magaviseletének és egyénisé gének gondos mérlegelése alapján a vizsgáztató bizottság ezt külön meg­állapítja. Az érettségi vizsgálatnak ezt a hatályát a bizonyítvá­nyon fel kell tüntetni. A hatály megállapításának részletes szabályait az államfő által jóváha­gyott rendeletben később teszik közzé. A törvény 1934. július 1-én lép életbe. Kis interjú adóügyben. Egy esztergomi kereskedőnek na­gyobb összegű adótartozása van. A kereskedő Budapestre utazott a pénz­ügyigazgatósághoz. 50 pengőt tudott volna fizetni. Csupán öt napi ha­lasztást kért. Nem kapott. Elmentünk az „Illetékes fiely"-hez és elmondtuk ezt az esetet. A kö­vetkezőket kaptuk feleletül: — Lehetséges, hogy olyan nagy hátraléka van a kereskedőnek, hogy az 50 pengő nem jelentett fizetési készséget. A halasztás attól függ, hogy milyen régi a tartozás és mi­lyen nagy összegről van szó. Nem sok értelme van annak, hogy valaki felutazzék a pénzügyigazgatósághoz, mert a m. kir. adóhivatal, amennyi­ben a törvényes lehetőségek meg­engedik, a saját hatáskörében min­dig a legnagyobb méltányossággal jár el és figyelemmel van a mai nehéz viszonyokra. Az esztergomi adófizetés terén örvendetes javulás állott be. Ez egy­részt a közönségnek a magasabb állami céloknak a méltánylása kö­vetkeztében jegyezhető meg, más­részt a pénzügyi hatóságoknak mél­tányos, de erélyesebb közbelépése a következménye. A végrehajtások terén bizonyos lanyhaságokat tapasztaltunk. Most a részbeni átszervezéssel és sze­mélyzetszaporitással ez már nincs. Ez azért is fontos, mert sokan pa­naszkodtak, hogy „nem kérik az adót." Természetesen a nagy munka torlódás is oka volt a végrehajtás rendetlenségének. Az adómorál lényegesen javult Esztergomban. Amikor tehát a kö­zönség olyan nagy tanújelét adta az áldozatkészségnek, a városnak ezt méltóképpen honorálnia kell. Még pedig olyanképpen, hogy a pőtadót igyekezzék a leg­minimálisabb összegre le szállítani. Helyeseljük ezt, mert ez köteles­sége is a városnak. Van mód erre, hiszen a város magánjogi tartozá­saiból rendkívüli tőketörlesztéseket teljesít, amire szerződés nem köte­lezi. Ezeknek az adósságoknak a fizetését át lehetne hárítani a ké­sőbbi generációkra is és jobb időkre. Méltánytalan, hogy minden terhet a mostani adózók viseljenek. (Vá­rosi képviselők, tessék felszólalni!) A közönség tehát necsak a saját szempontját tekintse, hanem próbálja magát annak a tisztviselőnek a helyzetébe is beleképzelnie, aki egy­részt az esküjéhez híven, másrészt felsőbb utasításra jár el. Ha meg van a közös jóakarat és megértés, a legnagyobb nehézsége­ket is leküzdhetjük. Máskép . . .? Márc. 10-én és ll-én szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Egy asszony nem felejt A KULTÜ Két ember sorsa korunk forgatagában MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents