Esztergom és Vidéke, 1933

1933-10-22 / 83.szám

gyeknek megjelenni. Ez a mulatság muri lesz a legjavából, mert az előtte előadandó és a Nemzeti Színház re­repertoárjából elorozott Orbók— Békejjy vígjáték: a „Bécsi meny­asszony", édes humorával olyan alaphangulatot fog teremteni, ami­lyet még soha vígjáték nem idé­zett elő. Azok számára, akik nem barátjai a táncnak, de hívei a gondűző ka­cagásnak, a színielőadást november hó 5-én megismétlik s igy módjá­ban lesz mindenkinek ismét élvezni az öreg Hollók műkedvelőinek ez alkalommal is bizonyára kitűnő já­tékát. Esztergom török aralom alól való fel­szabadulásának 250-ik évfordulója Esztergom irodalmi ünnepéllyel és a főszékesegyházban Te Deummal ünnepli e fontos történelmi eseményt Esztergom visszafoglalása kétszáz­ötven éves fordulójának együttes megünneplését határozta el az ßsz­terj^n-yidéki.Régészeti„és Történel­mi Társulat és a Balassa Bálint Tár­saság szerdán tartott közös ülésében. 16§^iy^mori ésju4§ napján ad­ták_át_AJikökakJ^ . a kéres^térryj^ek . - erős bomlDázásjMay^ egész torökjakosága odamenekült és a pár­kányi véresZcsata_ tanulságai után azok életét akarták megkímélni. Ä várbői­"történt kivonulást végignézték Sobiesky János lengyel király, Lot­haringiai Károly herceg (a vár ost­romlója) és Miksa Emánuel bajor választófejedelemmel az élén az ösz­szes német és lengyel tábornoki kar, akik a vár elfoglalása után hálaadó istentiszteletet tartottak a török me esetté átalakítva volt, de újból meg­áldott Bakács-kápolnában. Esztergom megváltása egyszers­mind Magyarország felszabadulásá­nak is kezdete volt a török iga alól. A kereszténység határtalan öröme érthető. Mert másfélszáz esztendeig tartotta megszállás alatt — néhány év híján — a török Esztergomot, ezalatt régi nagyságát, szépségét tel jesen tönkretette. E jelentőséggel teljes évfordulót országos ünnepséggel tervezték meg­ünnepelni Esztergom mérték adó helyein, azonban a Sobiesky-emlék alkalmilag történt felállítása és az mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ország határain túlmenő érdeklődés mellett történt leleplezése az októ­ber 28-i évforduló tervezett széles­körű megünneplését a mai viszo­nyok között lehetetlenné tette. A város közönsége tehát szeré­nyebb keretek között, de annál ben­sőségesen ünnepli az évfordulót. A hálaadó ünnepélyes istentisztelet jövő vasárnap d. e. 9 órakor lesz a baziliká­ban és azon az összes iskolák részt­vesznek. Mise közben a szentbeszédet Lepold Antal dr. prelátus-kanonok mondja, melyben az évforduló jelen­tőségét fogja méltatni. Szentmise után a RégészetLés Tör ténSími 'Jrarsulat jűj^^ múzeumánál:"megnyitása és bemu­j 3s"äTesz~X"3ft^^ Előtte vaíó napon, október 28-án (szombaton) este 6 órakor a főgim­názium dísztermében tartandó emlék­ünnepélyen az előadók dr. Lepold Antal prelátus-kanonok és dr. Balogh Albin főgimnáziumi igazgató lesznek. Az ünnepélyen nemcsak a két társu lat tagjai, hanem a közönség is részt­vehet és azon a középiskolák is kép­viselve lesznek. Helyénvalónak találjuk, ha e két napon a város középületeit és há­zait fellobogózzák és zenés takarodó vagy ébresztő jelezné a város min­den lakosának az évforduló elkövet kezesét. Az ünnepség részletes műsorát legközelebbi számunkban közöljük. EGYRŐL-MÁSRÓL Felvidéki városaink magyar jelle­gét akarja a cseh propaganda meg­szüntetni. Nem szabad magyar fel­iratú üzleteket megtűrni. Igy, ha ide­genek fordulnak meg az ősrégi ma­gyar városokban, mint amilyen Po­zsony, Kassa, Ungvár stb,. amelyek­hez a magyar mult annyi emléke fűződik, hadd gondolják azt, hogy itt minden megváltozott tizenöt év alatt. Eggyel azonban nem számít a soviniszta propaganda: feliratokat lehet máról-holnapra erőszakkal meg­változtatni, — nem kerül másba, mint egy kis erőszakba s pár so­ros rendeletbe, — de az emberek lelkületét nem lehet ilyen gyorsan átformálni. Ültessenek a nevezett vá­rosok nyakára még annyi idegent is, üldözzék a magyar szót még olyan kitartással is. A lakók lelkü­lete továbbra is a miénk marad s eljön az idő, amikor a külső, ráerő­szakolt máz is megváltozik. Minden erőszakoskodás csak azt sietteti, ami­től az erőszakoskodók annyira fél­nek : Pozsony, Kassa, Ungvár stb. nemcsak bensőleg, hanem külsőleg is magyarok legyenek. * Új vizeket kell beereszteni abba a medencébe, amely keresztény köz­életet, politikát s katolikus öntuda­tot és szociális irányt jelent. A há­ború és a forradalom után kezdő­dött egy korszak, (jó vagy rossz, ne kutassuk; volt belőle mind a 1 kettő) s most egy egész világ vál­tozása idején — most kezdődik egy új korszak ... A tehetség s — ne a protekció, a születés, az összeköt­tetések hídján vonuljon most be az a háború utáni ifjúság a katolikus közéletbe, akik nélkül ne is képzel­jenek az urak katolikus megújho­dást, katolikus túlsúlyt, akik nélkül a katolicizmus magyar ellenségei (jobbról és balról egyaránt) el fog­nak minket söpörni. Klikkpolitika, glasszékeztyűs fontolgatások, az „urambátyámos" összeköttetések minden melléktekintete nélkül, tes­sék az új generáció bátor részéhez fordulni, rájuk apellálni, tessék rá­juk támaszkodni egy időben, amely — jegyezzék meg jól azok, akiket illet, — viharos lesz, brutális és ve­szélyes. Új vezéreket a katolikus köz­életbe, igazi, ifjú katolikus akciót, bátorságot, gerincet, a lakájszellem gyűlöletét, a hősies kiállás tisztele­tét. Egy kevés időnk még van — aztán késő lesz. Elő az új katolikus generáció bátor részével, avval, ame­lyik el tud bánni az ál-tekintélyek­kel ; avval, amelyik edzett, bátor és hivő. Szükség lesz rájuk nemso­kára . . . Támogasd a katolikus sajtót!... ez a II. parancsolat — mondotta P. Bangha Béla ez egyik kat. nagy­gyűlésen. Vájjon elérünk-e egykor oda, hogy katolikus ember asztalán „csak" katolikus sajtótermék kaphat helyet ? Eljutunk-e egykor oda, hogy katolikus ember „csak" katolikus sajtóért adja pénzét? Sajnos, ma nagyon sok kimondott katolikus em­ber asztalán ott látjuk, ha mást nem, a liberális sajtó egy-egy vasárnapi számát. De arról megfeledkeznek ezek a jó emberek, hogy minden fillérrel, amit a liberális sajtóért ad­nak, saját sajtónkat gyengítik. Több, mélyebb, előrelátóbb és nem külső­ségekben megnyilatkozó katolicitást, adjunk minden fillért a katolikus sajtóra, akkor majd ez is fogja azt adni, amire ma még sajnos, ma­gukat meggyőződéses katolikusnak valló híveink miatt nem képes. A tél elébe Esős, hűvös napok, borult ég és fáradt napsütés váltogatják egymást, az utakon tócsák, a fákon sárga levelek, az égen felhők, a járó-kelő­kön melegebb kabátok és a homlo­kokon sűrűsödő ráncok; itt az ősz és közelit a tél. Szomorúbb auspiciumok közt még nem jött az ősz és nyomorúságo­sabbnak még nem ígérkezett a tél. Minden a fejetetejére állott ebben az évben. Nem volt tavaszunk; jú­niusig kellett fűteni, nem volt nya­runk, csak egy pár szép nap Ízelítő­nek a nyárból, hideg és esős az őszünk s úgy látszik, csak a tél marad meg nekünk, sűrűsödő felhői­vel és sűrűsödő gondjaival. Amink volt: szép termésünk, annak nincs ára, amit el tudnánk esetleg még adni, az nem termett az idén s nem tudjuk, mivel megyünk a tél elébe. Hol vannak a régi, víg szüretű őszök? Hol van a termés betakarí­tásának boldog öröme? Egész évi munkánk eredménye elfér két ke­zünkben. Hol van az emberi munka értéke? Hol marad a munka nyomában az eredmény? Emberek milliói dolgoz­nak, kínlódnak és nem tudják, miért. Jön a tél: a fűtetlen szobák, a hideg tűzhelyek, az üres kamrák fe­nyegető vízióiban tornyosulnak elő. Fog-e tudni még ez az annyiszor igénybevett társadalom újabb áldo­zatokat hozni az önsegítés oltárán? Lesz-e még erő és képesség társa­dalmunkban arra, hogy a kihűlő tűzhelyeken fenntartson egy még oly szerény kis lángot is, amely elég arra, hogy a kialvó tűzhelyet meg­tartsa a jövőnek ? Felhők az égen és gondok ráncai a homlokokon: ezer kétség és sö­tétedő horizont; de valahonnan a szív mélyéből az emberszeretet és a szociális segíteni akarás szava hangzik és bízunk abban, hogy a kérő, kinyújtott kezek ezen a télen is meg fogják találni a segítő em­beri sziveket. Gyémánteposz A gyémántot saját pora csiszolja. Hasonló finomíthat csak hasonlót, csak egylényegű dörzsöli másáról le, ami rajt recés hiba, célrontó. És lelhet is csak lélek lelkesíthet. Isten pora az ember. Ősértékéi nem villanthatja ki belőle semmi csak lényegtárs. 5 a Végtelen a mérték. Kis gyémántom, bűnkoptató kis szívem, mind több oldalról jénylő angyal-ékszer, hogy tetszel már talán kicsit az Úrnak, köszönd naponkint boldog hetvenhétszer, köszönd a pornak, szent saját porodnak finom szívek sárló győzelmi részét. 8 légy nyugton hálás, hisz Jézus is többször betért Mártához s Máriához megértő enyhülésért. Magasi Artúr meg eddig nem tapasztalt szelektivitás! lehetővéteszi a szabadalomra bej. Orion reflexkapcsolás. A ródió technika minden b«»ijtújí­tásával felszerelt készülék. Beépített, hozzóidomított speciális dynamikus hang száróval. Auto'matikui füdingmentesítővel, hang színezet- és hangerő szabályozóval. Szabott készpénzára: P 283 50 Gyártja: Orion izzólAmpafytr Szölgyémy, Simor-utca 1. Adomány az Országzászlóra. Zelenyák Ferenc, a Hungária Rt. tisztviselője 2 pengőt küldött szer­kesztőségünkbe, amit köszönettel nyugtázunk. Eljegyzés. Hugyecz Máriát elje­gyezte Komora István. (Minden kü­lön értesítés helyett.) Huszonötéves szolgálati jubi­leum. Garamvölgyi Dániel I. osz­tályú postaaltiszt f. hó 19-én töltötte be szolgálatának huszonötödik év­fordulóját. Ezalkalomból kartársai meleg ünneplésben részesítették Ga­ramvölgyit. Németh Ferenc pósta­főtiszt pedig szép beszédet intézett az ünnepelthez, a vezetőség elisme­rését tolmácsolta és a további pon­tos és lelkiismeretes kötelességtelje­sitésre buzdította, melyre ma kétsze­resen szükség van, mert a becsüle­tes munka teheti csak újból naggyá hazánkat. j Az Esztergomi Polgári Egye­sület értesíti tagjait, hogy ma, va­sárnap délelőtt 11 órakor a Széche­nyi-téren tartandó tiltakozó gyűlésen testületileg vesz részt. Felkéri ezért tagjait, hogy délelőtt 10 órakor a Magyar Királyban lévő egyesületi helyiségben megjelenni szíveskedje­nek. Lacza bácsi meghalt. A régi, boldog időknek egy öreg tanuja köl­tözött az örök hazába. Lacza Jónás ny. póstaaltiszt f. hó 18-án, 82 éves korában meghalt. Valamikor köz­szeretetben és tiszteletben alló al­kalmazottja volt a helybeli posta­hivatalnak Kortársai már mind el­költöztek, most Lacza bácsi is utá­nuk ment. A maiak közül már keve­sen emlékeznek arra, amikor még a régi Buda-utcán (ma Kossuth Lajos­utca) a jelenlegi Schwartz-házban volt a postahivatal és négy levél­hordó teljesített szolgálatot, Faragó, Szűts, Grúber, Lacza, később Tanos és Majer. Rég volt ez. Már emlékük is elmosódott, eltűnt talán örökre a boldog idő is, mely velük együtt jut eszünkbe . . . Lacza bácsit pénteken délután helyezték örök nyugalomra a belvárosi temetőben nagy részvét mellett. Temetésére kivonultak a postaalkalmazottak testületileg és a tisztikar is képviselve volt. Nyugod­jék békében! Express-hird etés. FLANELL PONGYOLA divatmintás 2'98 WEISZ MÓR Posztóárűház SZÉCHENYI-TÉR 15

Next

/
Thumbnails
Contents