Esztergom és Vidéke, 1933

1933-03-09 / 20.szám

Zsaiazsomot Dorogboz akarják csatolói? társadalmi elvet is újra odadob­hatnak 1918-as aljas, önző, a kul­túra, sőt a civilizáció értékeit, for­máit is összezúzó, országunk meg­csonkítását elősegítő, a magyar ne­héz életet részben előidéző, de nagy, hamis jelszavakkal beígért életből dogságot, lágy kenyeret nyújtani nem képes — nem is akart, mert elvei­vel nem tudott — vörös uralomért. A mult tanúsága int testvérem, hogy a test és az ösztön nyomán vér és sok könny terem, a jelen élet szemlélete pedig arra mutat, hogy a nehéz helyzet általános, de — a tör­ténelem tanúskodik — most is csak átmeneti. Ebbe a nagy zűrzavarba bele melegit ám valami: nem ködös, zavaros elveken épült jövő kétes boldogsága, de a hetedik nap, a va­sárnap varázsa : az Isten jósága, a lélek munkája nyomán érzett öröm. A vasárnap csodás, szent erőforrása valóság. Munkanélküli és munkával agyon­hajszolt testvérem 1 Életed nem lenne oly összetört, kétségbeesett, fásult, ha a vasárnap varázsa, Isten szere­tetének valósága, a hivő lélek me­legsége, imája, bizalma átvilágítaná nehéz hétköznapjaidat. Ne engedd, hogy a vasárnapodat, a lélek mun­kájának napját is elrabolja tőled a zűrzavaros átmeneti élet. Kovácsolj a nehéz percekből lelki kincseket; ez a munka nem tesz kicsinnyé, fá­sulttá, de naggyá nemessé és testi életedben is megnyugodtá, bizako­dóvá. Le kellett tenned testvér a kala­pácsot, gyalut, ollót, nem tudsz ál­láshoz, munkához, szerény kereset­hez jutni, ezt az okozta, hogy ezer és ezer ember, közöttük a nemze­tek életét intéző földi nagyságok, kiváló — de nem tiszta összekötte­tésekkel rendelkező kartellvezérek stb. — és talán mert néha mi is — letették a munka eszközeit: az Istenbe vetett hitet, imádságot, va­sárnap megszentelését. A gonosz lé­lek pedig gondoskodott, hogy he­lyette a gyűlölség, veszekedés, há­borúskodás, bizalmatlanság, hitetlen­ség, erkölcsnélküliség romboló esz közei dolgozzanak — dolgoznak is, okozva lelki, gazdasági, társadalmi világválságot, de csak átmenetileg, mert Isten megelégeli a gonoszság uralmát és mert mi — az emberi­ség — végre meglátjuk a helyes utat, a szeretet és megbecsülés út­ját, melyet egyedül a vasárnap meg­szentelése, az Istennel való közeli kapcsolatban ima s szentségek által megtisztult lelkű emberek — kis és ve zetőállásúak — őszinte közösössze­fogása, lélek s sziv összedobbanása építheti ki. Ne a végszükség, a politika, ne is a szin pátia, vagy akármi más, de a lélek me egsége, közös örök cé­lunk felé való törekvés tartson ösz sze mindnyájunkat egy erős, lelki törekvésekben is fáradhatatlan tá­borban. Összetartozásunkat, egymás­iránti szeretetünket pedig — az ala­mizsnatámogatáson kivül — főképen mutassuk meg azzal, hogy közösen, nemesen szenteljük meg a legszen­tebb napot, az Isten napját, a va sárnapot. Ezt a megszentelést azonban — melynek középpontjában a jól vég­zett szentmise hallgatás van — ne rontsa le a vasárnap délután és este világa, örömei, gondolatai, ellenke­zőleg legyen az — imáink nyomán kifejezett — Isten iránti szeretetünk­nek tényekkel, élettel bebizonyított valósága. A lelki rendezettség, minden kö­rülmények közötti mélységes hit az igazi életalap, az ember belső vilá­gának, jellemének, megbízhatóságá­nak, örök céljának, eredményes elé­résének elengedhetetlen alapja. A munkahiány — külső tényezők zú­dítják ránk — zavart idéz elő földi életünkben, életkedvünben; a lel­kiekben végzett nemes munka, — mely tisztán tőlünk függ — meg­szünteti ezt a zavart, kiemelve ki­csinyes, szomorúan zavaros vilá­gunkból s magasabb látókört, bizal­mat ad az élethez, küzdelmeinkhez. A hétköznapok tevékeny lelkimun­kálkodásához a vasárnap igazi meg­szentelése nyújt erőforrást. Az élet szomorú valóságával állítsuk szembe a vasárnap örömteljes valóságát: az Ur Jézus legszentebb áldozatát, Is­ten irántunk való végtelen jóságát. Ezek átérzése nyomán napsugár, melegség özönlik életünkbe, elűzve onnét a ködös, hideg hangulatot, fá­sultságot, fáradtságot. Istennel — lelki erőgyűjtéssel — eltöltött vasárnap ne hiányozzék éle­tünkből', öröm, megnyugvás, szebb, tartalmasabb élet fakad hatása nyo­mán, mert a vasárnap varázsa, va­lósága, erőforrása maga az Ur Jézus. ernő. megjöttek a színészek Déri Béla kamaraszínháza meg­érkezett Esztergomba. A kitűnő erők­ből álló társulat szombaton, f hó 11 én este mutatkozik be közönségünknek a Fürdő Szálló színháztermében, Vaszary: „Az igazi asszony" c. 3 felvonásos pompás vígjátékával. A kamara színház műsorán a fő­városi színházak legnagyobb sikerű újdonságai szerepelnek. Déri igaz­gató és a társulat minden tagja tu­dásának és tehetségének legjavát hozza Esztergomba és a kulturigé­nyek s a szórakozás legteljesebb kielégítését ígéri a színpártoló közön­ségnek. A derék társulatot jó híre messze megelőzte. A vidéki lapok színházi kritikái a legszebb bizonyí­téka annak, hogy az alapító Alapi Nándor Országos Kamara Színháza Déri Béla személyében kitűnő ve­zetőt kapott, aki nemcsak méltó utódja úttörő elődjének, Alapinak, hanem továbbépítője, lelkes munkása annak az elgondolásnak, amellyel annak idején vándorútra kelt Alapi bátor színészeivel. Déri tehát való­ban kulturmissziót végez társulatá­val a vidéki színészet tökéletes művészi nivóra emelésével. Az Országos Kamara Színház a legmelegebb támogatást érdemli meg. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara a kézműves­iparosokért A postavezérigazgatóság verseny­tárgyalást irt ki az 1933—34. évben altiszti téli egyenruhákhoz szüksé­ges anyagok szállítására. Az ajánla­tokat március hó 18 ig kell benyúj­tani. A Győri Kereskedelmi és Iparka­mara a versenytárgyalással kapcso­latban aziránt kereste meg a posta vezérigazgatóságát, hogy a szállítan dó anyag feldolgozását a kézműves­iparosság számára biztosítsák. Az ország, különösen a vidék kés­művesiparossága úgyszólván telje sen munkanélkül van és létének fenntartásáért a legsúlyosabb küz delmeket folytatja. Ilyen körülmények mellett a köz intézmények részére szükséges mun­kákban való részesítés elsőrendű ál­lami feladatot képez. Az iparosok még a legkisebb köz­ségekben is alkalmi csoportok ala­kításával részt tudnának venni a ru­hák elkészítésében és igy semmi akadálya nincs annak, hogy a je­lentékeny mennyiségű szabómunká­latokat a kézművesiparosok részére biztosítsák. Összes katonai felszerelések olcsón Schwachnál. Arról értesülünk, hogy a zsa'.a­zsomi lakosok küldöttségben jártak Dorogon és kérték, hogy dűlőjüket az összes házakkal és mintegy száz­húsz családdal együtt Doroghoz csa­tolják. Megértjük a zsaiazsomiak kérel­mét, mert hiszen a magas adótól akarnak mentesülni, de nem hisz­szük, hogy a zsaiazsomiak önma­guk elhatározásából jöttek arra a a gondolatra, hogy Doroghoz csatol­ják őket. Mindenesetre megértjük nehéz helyzetüket, osztozunk bajuk­ban, de még sem mehetünk el til­takozó szó nélkül az elcsatolás gon­dolata mellett. Nem szabad megengedni, hogy Esztergomból vagy határából a leg­csekélyebb területet is elcsatolják. Esztergomnak eddig éppen elég a vérvesztesége, újabb megcsonkítás vagy veszteség katasztrofális kime­netelű lenne. De egyébként is Dorog amúgy is sok vérveszteséget okozott, nem is kell mondanunk, hogy miért. A dorogi hetipiacból kiszélesített ki­A hivatalos lap február 28 iki szá­mában megjelent a pénzügyminisz­ter 450—1933. sz. rendelete, amely a záloglevelek és kötvények kama­tairól intézkedik. A rendelet szerint a záloglevelek és kötvények után csak a névértékük 5 százalékát kell kamat gyanánt a transfer alapba befizetni, amennyi­ben a kikötött kamat ennél nem ke vesebb, mert az esetben a kikötött kamat fizetendő be. A rendelkezés csak az állami kötvényekre nem vonatkozik s igy a jelzálogos kölcsönök és az összes egyéb kötvényesített kölcsönök is a rendelet alá tartoznak. Badó László színtársulata is Esztergomba készül Radó László kerületi színigazgató előzetes színházi jelentésében tudatja, hogy szintén Esztergomba készül, ugyancsak rövid időre. Mindössze 20 előadásra hirdet bérletet. Radó társulata is elismerést vivott ki magának. Műsorán a fővárosi színházak újdonságai vannak. Tár­sulata 35 tagból áll, kitűnő operett és drámai erőkkel. Saját színházi zene kara, van görl-csoportja akrobatikus táncokat mutat be. Díszletei mesé­sek, előadásai ragyogók. Esztergom örülhet annak a pár színházi estének, amelyben a társu­lat részesíteni fogja. Mert a sok csa­lódás után végre örömét és gyönyö­rűségét fogja lelni az igazi művészi színjátszásban. Megkönnyíteni igyek­szik a szinházi esték látogatását olcsó bérleteivel (20 db. szelvény 28 P) és olcsó helyáraival. Bérletek Mátray József titkárnál válthatók, aki pénz­felvételre is jogosult. Radó társulata is a Fürdő Szálló színháztermében játszik és előadá­sait közvetlenül a Kamara Színház előadásai után szándékozik meg­kezdeni. Radó igazgató és társula'a kéri a nagyközönséget, hogy akkor, amikor ily felkészültséggel az igazi művésze­tet hozzák ez ősi város falai közé, akik tehetik, bérletmegváltással, má sok pedig az egyes előadások láto­gatásával támogassák törekvésüket, hogy maguknak feledhetetlen esté­ket, Thália vándorpapjainak pedig kedvet és ambíciót öntsenek leikeikbe további sikerek elérésére, ők szóra­kozást, búfelejtőt adnak, mi legalább a kis mindennapijukat adjuk meg érte. rakodó vásár — amihez nincs joga Dorognak — szinte piócaként tapad Esztergom testére és napról-napra több a mi vérveszteségünk. Minden­kinek kárára van Esztergomban a dorogi vásár. Nem győzzük ezt eléggé hangsúlyozni, kétségbeesetten panaszolni és nem tudunk meg­nyugodni, amig a do'ogi vásár ügyé­ben változás nem áll be Esztergom, kereskedőink és iparosaink javára. Éppen ez indítja képviselőtestületünk több tagját, hógy ezt a kérdést napi­renden tartsa és hangoztassa a do­rogi vásár ártalmasságát Esztergomra nézve. Amikor tehít maga a dorogi vá­sár okoz nagy ellentéteket Eszter­gom és Dorog között, nem enged­hetjük meg, hogy területünkből, la­kosságunkból elcsatolással még job­ban gyengítsék erőnket. A legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen is tilta­koztak ez ellen és foglalkoznak ezzel a kérdéssel majd a legközelebbi köz­gyűlésen is. Probléma most, hogy a Speyer­féle kölcsönökre vonatkozik e a ren­delet, miután azokat az álam ga­rantálta. Értesülésünk szerint az illetékes minisztériumok olyanképen foglaltak állást, hogy fenntebb körülirt kamat­maximálás a Speyer-kölcsönre is vo­natkozik s ezáltal tényleges enyhü­lés fog beállani a városok költségve­tésébe. A rendelkezés bizonyára nem ké­sik s igy hihető, hogy már a folyó évben esedékes részleteken is ére­ződni fog a kamatcsökkenés folytán beálló enyhülés. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermek-otthon folytatja jótékony működését. Minden a jó lelkek könyö­rületes felkarolásától függ. Azért kér­jük a gyermekmentő lelkeket, ne fe­ledkezzenek meg a szenttamási gyer­mekotthonról s pénzbeli, vagy ter­mészetbeli adományaikat szívesked­jenek, mint az előző években is, a vízivárosi plébániára küldeni. HIHJEM A bujkáló tavasz. A Tavasz itt van, kétségtelenül itt van. Még hideg szelek próbálják elhesselni, ólmos eső záporozza, de a boldog sóhajtás már hallik a téli álmából felébredt mezőn, néha ki nyújtózkodnak a fák, szemüket dör­zsölik s száraz karjukat kitárják az ég felé. Néha már incselkedően süt a nap, rádió sugaraival üzen a fáknak és köveknek az embereknek, akikben a messzi üzenetre éledni kezd a már­ciusi áldott akarat. A rügyet hajtó, bimbó fakasztó, kalásztérlelő napsu­gár üzen, emberszivek fogják fel, fű­szálak s kis ágantennák. Az erekben már frissebben pezsdül a vér, vala­hol messze, délen, vándormadarak készülődnek észak felé, hogy valaho­gyan el ne maradjanak a nagy ta­vaszi szezónnyitásról, a lovak vidá­man nyerítenek s csikói tűzzel nyug­talankodnak, a növények belsejében 9mmmmm$mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm9mm Könnyít a város terhein a külföldi kölcsönök kamatainak maximálása

Next

/
Thumbnails
Contents