Esztergom és Vidéke, 1933

1933-03-05 / 19.szám

Feloszlatott városi képviselőtestület Előbb Kőszeg, majd Dombóvár város képviselőtestületét oszlatta fel a belügyminiszter. A hazaküldött képviselő urak rosszul gazdálkodtak, városukat adókkal alig fedezhető kiadásokba vitték bele és ahol több a kiadás, mint a bevétel, ott bizony nagy bajok vannak. De ha igy van mindenhol az országban ? És mi történik, ha maga az állam is rettentő gondok mellett tudja csak polgárainak túlhajtott megterhelése mellett a pénzügyi egyensúlyt fenntartani ? A helyes gazdálkodásról sokat lehetne vitatkozni, mert mint az esetek legtöbbje igazolja, ugy az egyes emberek, mint közületek, de maga az államkincstár is abból a tökéletesen hibás ideológiából indultak el, hogy a hét kövér esztendő örökké fog tartani és ennek az elgondolásnak megfelelően állították össze költségvetéseiket. Aztán jöttek a végeláthatatlan sovány évek és íme a megoldásnak még halvány árnyvonalai sem fedezhetők fel sehol. A mai tarthatatlan gazdasági viszonyok között, igazságos alapon, szemrehányást tenni a múltért bárkinek is, méltánytalan volna, noha a politika egyes szómagyarázók szerint, vagyis helyes etymológiával nem egyéb „előrelátásánál. Az előrelátó ember a legnagyobb zseni, de a modern jövendőmondók mind sorra buknak jóslásaikkal és hogy helyesen találja el valaki cselekedeteit, ahhoz első sorban szerencse kell. Mai tapasztalatunk szerint semmi esetre sem mennénk bele sok olyan városi intézkedésbe, amely az idők folyamán helytelennek bizonyult. Ilyenek pl. az autóbusz-üzem átvétele, a Wascha-féle szövőgyárért a jótállás vállalása, a városi gazdaság (Sándormajor) egyes tételeinek a megvétele, mert bizony ezek a cél- f irányosnak látszott kiadások ma városunk pénztárában, a megtakarítások között, vagyontételnek jól esné- í nek. örömmámorban úsztunk vala-' mennyien, amikor a nagy Speyerkölcsön a vízvezeték létrehozását tette lehetővé, amely alkotást megbánni különben sincs okunk. Rí gondolt akkor arra, hogy a külföld által igényelt túlhajtott kamattételek elviselhetetlen súllyal fognak a roszszul kereső, úgyszólván vegetáló esztergomi vállára nehezedni ? Pedig akkoriban mindez olyan természetesnek látszott. És ebben hibásak voltunk mégis. 1926—27-ben még lelépést fizettek városunkban minden félig-meddig megfelelő üzlethelyiség átadásáért és ma, — a háziurak szivesebben adják ki 40 °/o-kal olcsóbban helyiségeiket, habár azóta a bérjövedelem megadóztatása a duplájára emelkedett. Retrospektiv kritikát gyakorolni, a multaknak önkéntelenül, helyesebben mondva jó és nemes szándékkal elkövetett hibáit ostorozni nagyon könnyű, de demagóg feladat. (?) Akik téves pénzügyi intézkedéseikkel károkat okoztak, közgazdasági szempontból még mindig nagyobb érdemeket (?) szereztek, mint azok, akik közömbösek voltak, vagyis a teljes negáció kényelmes és felelőtlen álláspontjára helyezkedtek. Legkevésbé sincs szándékunk ezen megállapítással paripát adni azok alá, akik ma is az adósságcsinálásban látják a válságból kivezető utat, de tény az, hogy a nagyvállalatok, a városok, a kincstár hibás lépéseit a magánemberek, a kereskedők, a gazdák és iparosok saját háztartásokban éppen úgy elkövették és akik ma vagyonnal és rendezett viszonyokkal állanak kivételként az irigység központjában, nem a bölcs előrelátás, hanem a véletlen szeszélye révén jutottak kedvező helyzetükbe. Ismertünk takarékos, sőt fukar embereket, kik egy életen át gyűjtötték a bankba, hadikölcsönbe, vagy részvényekbe fektetett pénzeiket és vagyonuk maradék nélkül szertefoszlott, viszont tudunk olyanokat is, kik garasokért vettek ingatlanokat és ma vigyorogva ülnek fent az Olimpuson, mintha meglévő javaik szellemi kiválóságuknak volnának a produktumai. Azonban a takarékosságról, mint erényről semmiképen sem szabad megfeledkezni, mert a könnyelműség a fentemlített kövér esztendős időszakban orgiáit ülte. Már pedig takarékoskodni csak a valamiből lehet. Ma a jövedelemnélküliségben, amikor mindenki joggal örül, ha a mindennapi életrevalót megkeresi, takarékosságról beszélni ostobaság volna. Még az a szerencse, hogy az élelmicikkek árai lesülyednek a mai kereseti nívóhoz, mert mégis csak különbség, hogy az'élőmarha ára a mult év elején 1.08 P volt kilónként és ma ugyanez 52 fillér. Az is nagy különbség, hogy az adósok még a mult év elején 12% kamatot fizettek és ma csak 8%-ot kell adósságuk után leróniok. Előre látni mi nyárspolgárok nem tudunk. Ehhez európai látókörű, nagy koncepeiójú államférfiak kellenek, vagy inkább kellenének, mert nyilvánvaló, hogy hivatásos diplomaták követik el rendszerint a legnagyobb hibákat. A mai kormányok intézkedése minden államban a kapkodás szomorú képét mutatja és amikor a világ legjobbjai tanácstalanul ülnek a konferenciákon, akkor kis vidéki városok vezetőségétől helyes elhatározásokat követelni alig lehet. (?) Ezért hibáztatjuk, hogy Kőszeg és Dombóvár képviselőtestületét feloszlatták. Nem ismerjük a tényleges okokat, mert kétsoros újsághírek nem térhetnek minden momentumra. Viszont a példa nagyon is elrettentő hatású, mert ilyen kilátások mellett akkor sem merünk majd a városházán komoly cselekvések fölött dönteni, amikor azokat a legjobb meggyőződésünk fogja sugallani. Attól fogunk tartani, hogy a másokkal szemben oly szigorú belügyminiszter minket is szétzavar. Emellett a legérdekesebb az, hogy vidéki városok intézkedése komoly esetekben amúgy is csak akkor érvényes, ha azokat a felső fórum helybenhagyja és lényegében igy a városok önkormányzása nem egyéb hatáskör nélküli intézménynél. Csak éppen a kezdeményezés joga van meg, de a végrehajtást már a vármegyei kisgyűlés mindig megakaszthatja. Lenkei Emil. Ezzel a cikkel nem mindenben * értünk egyet. Visszatérünk rá. Szerk. Bndapesti Orsz.Tenyész állat kiállítás és vásár Az OMGE f. évi március 23-tól 27-ig Budapesten a tenyész- és ha szonállatvásár telepen országos mezőgazdasági kiállítás keretében bírálattal kapcsolatos tenyészkiállítást és vásárt rendez, amelyre gazdakö zönségünk figyelmét ezúton is fel hívjuk. A tenyészállatkiállításra felvihető bármily fajtájú, nemű és korú te nyészló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, házinyúl és kutya A kiállítás egyúttal a legkedve zőbb alkalom tenyészállat beszerzésre is, melyre a földmivelésügyi miniszter ez évben fokozottabb kedvezményeket ad. Az általa nyújtott támogatás segélyével a kiállításon vásárolt tenyészállatok (sertés, szarvasmarha, juh és baromfi) hazaszállításának költségeit Budapestről a • 7 különböztetjük meg a valódi bankjegyet a hamisítványtól TABLETTÁKON rs megvan a valódiság jele: a rendeltetési állomásig teljes egészükben a kiállítás rendezősége fogja viselni. A gazdasági felügyelőségek útján köztenyésztési célokra községek, illetve közületek részére a „kamatmentes" hitel igénybevételével a kiállításon vásárolt törzskönyvelt és törzskönyvi lappal ellátott apaállatok vételárából 30°/o-ig terjedhető árengedmény nyújtását engedélyezi. A magántenyésztők által a kiállításon való tenyészállatvásárlás (szarvasmarha, sertés és juh) megkönynyítése érdekében az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület közbenjöttével és az Orsz. Központi Hitelszövetkezet útján lebonyolítandó „jutalékos" hitelt bocsátott rendelkezésre. Ez a hitel 18 hónapra szól és annak első részlete november 30-ig, második felerészlete 1934. szeptember l-ig fizetendő vissza az Orsz. Központi Hitelszövetkezetnek. Ezzel a hitellel kapcsolatban az egyébként a vevők által viselendő biztosítás kötelezettségétől eltekintett és igy az igénybe vett kölcsöntőke teljes összege után csupán évi egy százalék jutalék térítendő a törlesztési részletekkel egyszerre és egyidőben. Az ezt a hitelt igénybe venni óhajtó magántenyésztőknek igénylésükkel közvetlenül az Országos Magyar Gazdasági Egyesülethez kell fordulniok. A kiállítással kapcsolatban bemutatják az állami kisérletügyi és szakoktatási intézetek szemléltetően oktató gyűjteményeit és külön-külön kiállítási csoportok keretében tejtermékekből, különféle terményekből, vetőmagvakból, élelmiszerekből, mézből, borból, gyümölcs és zöldségfélékből és konzervekből, facsemetékből, mezőgazdasági termékekből halakból, mezőgazdasági gépekből és eszközökből, a mezőgazdasági üzem céljaira szükséges anyagokból, abraktakarmányokból, műtrágyákból, olajokból, gyógyszerekből stb. is lehet kiállítani. Bár tudjuk, hogy az általános gazdasági válság a kiállításon való részvételre, sőt annak megtekintésére is súlyos akadályt gördít a gazdaközönség elé, mégis bízunk abban, hogy vármegyénk gazdaközönsége méltóan fog azon résztvenni. A kiállításra leutazó gazdaközönség a mezőgazdasági kamara, a gazdasági egyesületek és a szarvasmarhatenyésztő egyesületek útján 50%-os vasúti jegykedvezményben részesülnek. A kiállítás és a vásár szabályzata a vármegyei mezőgazdasági bizottság elnökénél: Stieber Antalnál Tatán és a bizottság jegyzőjénél: vitéz dr. Zsiga Jánosnál (Vármegyeház, Esztergom) megtekinthető s ugyanott a részvételhez szükséges bejelentési ívek is rendelkezésre állanak a résztvenni szándékozóknak. Papp József lett az IPOK elnöke. Heteken át tartó izgalmas választási agitáció után, vasárnap délelőtt tartotta alakuló közgyűlését az Ipartestületek Országos Központja. Két elnökjelölt álott szemben egymással, Papp József, az IPOSz elnöke és Ring Gyula ipartestületi elnök. Szombaton még az volt a helyzet, hogy Ring Gyula visszalép a jelöltségtől, de ez nem következett be. Az alakuló közgyűlésen Samassa Aurél h. államtitkár jelent meg a kereskedelműgyi miniszter képviseletében, az elnöki széket pedig báró Kruhina Károly miniszter biztos foglalta el. Az alapszabályok ismertetése után megkezdődött a szavazés, amely déli 1 óráig tartott. Ékkor hirdették ki az eredmény, amely szerint Papp Józsefet választották meg elnökké 69 szavazattal, Ring Cyula 46 szavazatával szemben. Alelnökökké Ring Gyulát és Nagy Antalt, a Budapesti Asztalosipartestület elnökét választották. Ezután a igazgatóválasztásra került a sor. Az első szavazás holtversenynyel végződött. A két legtöbb szavazatot kapott jelölt: Dobsa László és Lippay István közül egyik sem nyerte el az abszolút töbséget. A második szavazás során azután Dobsa Lászlót választották meg az IPOSz igazgatójává. Választmányi tagok : Dembitz Gyula, Kellner Albert, Németh Gyula, Marschall Béla (Györ), Vág

; István (Debrecen), Gubicza Sándor (Orosháza), Láng Kál nán (Törökszentmiklós) és Mayer István (Nagyatád) lettek. Menhelyi gyermekek azonnal elhelyezhetők. A gondozásba venni óhajtók érdeklődhetnek a telepfelügyelőnőnél Simor utca 6. összes katonai felszerelések olcsón Schwachnál. Az uj lakásrendelet. A hivatalos lap közölte a kormány rendeletét a lakásügyi korlátozások megszüntetéséről. A rendelet, amely február 2-án lépett életbe, kimondja hogy a lakásügyi korlátozásokra vonatkozó jogszabályok 1933 november elsejétől kezdve hatályukat vesztik és ettől az időponttól lakások, vagy lakásnak tekintett helységek bérletére vonatkozóan a magánjog rendes szabályait kell alkalmazni. Rendelet szerint a háztulajdonos szabad felmondás joga nem érvényesíthető az olyan lakásokra, amelyeknek évi bére az 1200 pengőt nem haladja meg, vagy pedig szolgálati viszonynyal kapcsolatban van. A rendelet a lakás, üzlet, műhely vagy iroda stb. helységek bérének fizetésére vonatkozólag megállapítja, hogy a béröszeget havi részletekben lehet fizetni akkor is, ha a rendelet életbelépése előtt létrejött szerződés máskép rendelkezik. A részletfizetési kedvezmény kiterjed minden mellékszolgáltatás, fűtési járulék, házmesterpénz fizetésre. A havi részletekben fizetés miatt a lakónak nem kell kamatot fizetnie. KIKI saját szerencséjének kovácsa. Ezt bizonyítja a bűbájos Auny Ondra legújabb zenés vigjátékszenzációja KIKI melyben partnere Hermann Timig. KIKI nél szebb, kellemesebb, ötletesebb, aranyosabb filmet még nem látott! KIKI párjával váltsa meg a jegyét a „KULTUR MOZGÓ" szombat és vasárnapi előadásaira l