Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-05 / 2.szám

ESZTDtöOODfKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 2. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK JANUÁR 5 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Kormány és ellenzék Irta: Hunyady Ferenc gróf orszgy. képviselő Meddő közjogi viták, a jólét testvéreivódásai most már a a mult érthetetlen emlékei közé tartoznak. De ma oly szomorú időket élünk, hogy az élet realitása, közgazdasági és pénzügyi kérdései sem indokolhatják az elkeseredett ellenzéki harcot önmagukban. Támadásra nem lehet indok az, hogy egy kormány máról-holnapra nem tudja gazdasági helyzetünket jobbra fordítani. Az egész világ válságban van és Magyarországon a ma minden kormánya súlyos örökséggel terhelten áll az ügyek intézésének élén. Hogy mily súlyos ez az örökség, annak tudatára csak a zárszámadási vita alkalmával ébredt a magyar közvélemény. Ezek a körülmények parancsolóan irják elő az objektiv, tárgyi kritika kötelességét. De ilyen kritikával élnie kell viszont az ellenzéknek, ha: 1. a kormán}' a súlyos helyzetet tűrni és abba passzív belenyugodni látszik, 2. ha intézkedéseivel a jelenlegi helyzet súlyosságát fokozza, 3. ha ígéretei és biztatásai a lehetőséget felülmúlják. A jelenlegi kormány véleményem szerint mind a három szempontból rászolgált a kritikára. Az 1. pontra nézve, mert a földteherrendezés kérdésében kiadott rendelete semmivei sem jobb, az elődje által kibocsájtott, mindenki által kritizált és az élet által rossznak bizonyult rendeletnél; a 2. pontra nézve, mert adóvégrehajtási intézkedései tizezrek tönkremenetelét idézték elő és az ország hangulatára rendkívül kedvezőtlen hatást gyakoroltak; a 3. pontra nézve pedig a miniszterelnök úr számos beszédjében egy kicsit sokat mondott ahhoz, hogy cselekedeteiben ehhez hasonló tempót tartani tudna. De ha ezek a felismerések komoly kritika gyakorlását parancsoló szükséggé is teszik, a felelős ellenzék a kritika alkalmazásában is bizonyos fokozatot ismer. Elsősorban a figyelmeztetést, ha ez nem használ, a gáncsot, ezt követi a felelősségrevonás és csak ha minden panasz, minden érvelés és minden tiltakozás hiábavaló, csak akkor következik el a harc. A harc a magán és politikai életben egyaránt öncél nem lehet. Nem lehet más, mint keserű kénytelenség, amelyet az ellenfél merev elzárkózása kényszeríthet ránk. Reméljük, hogy Gömbös Gyula becsületes magyarsága és nyilvánvaló jóakarata lehetővé fogja részünkre tenni, hogy a jóakaratú figyelmeztetés és állandó ösztökélés eszközeinél maradjunk. Hisz véleményem szerint minden alkotmányos országban a kormány és az ellenzék nem lehet ellenség, hanem ellenkezőleg egymást kiegészítő munkatársak. Hiszen céljuk egy: a nemzet szolgálata, csak az eszközökben és taktikában van különbség. Ezt különbséget okos érveléssel át lehet hidalni; ha nem, alkotmányos eszközzel el lehet dönteni, hogy mely utat kövesse a nemzet. De véleménykülönbség harcot önmagában még nem indokol. Ha azonban ennek a kormánynak, vagy bármilyen kormánynak intézkedései a nemzet érdekeit súlyosan sértenék, ha minden érvelés és tiltakozás dacára néma egykedvűséggel haladna tovább a maga útján, ahogy azt Bethlen István tette, akkor végre is bekövetkeznék a harc ; mert ha harcot könnyelműen vállalni bűn, a szükséges előttkitérni gyávaság. De ez a harc a Független Kisgazda Párt felfogása szerint nem lehetne más, mint becsületes harc. Becsületes célkitűzéseiben, becsületes eszközeiben. Dé amikor az ellenzéknek legerősebb pártja* lelkiismeretének parancsára tartózkodik és tartózkodni is fog az ellenzék terrorjától, a demagógiától, ugyanakkor követelnie kell, hogy a kormány is tartózkodjék a hatalmon lévők demagógiájától, azaz a terrortól. Beszélgetés az új városi képviselőkkel Nagy örömmel és megelégedéssel vette tudomásul Esztergom polgársága a városi képviselőválasztás eredményét. Általános örömet keltett, hogy a titkos szavazással megnyilvánulhatott a polgárság akarata, a megelégedés pedig abban jutott kifejezésre, hogy a polgárság szívesen, nagyrabecsüléssel fogadta az új kép viselőket. Új szint, új alapot, polititikai váltógazdaságot, nagyobb értéket kapott az új képviselőtestület a megválasztott képviselőkkel. Amint már legutóbbi számunkban megírtuk, nagyban emelkedett a képviselőtestület nivója. Minden bizonynyal új szellem és új irány is fog érvényesülni. Vegyük csak sorba a megválasztott képviselőket, akikről büszkén elmondhatjuk, hogy nemcsak személyi értéket jelentenek Esztergomnak, hanem a polgárság bizalma is elkíséri őket a városházára. A megválasztott képviselők közül kétségtelenül Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgató és prelátuskanonok a legértékesebb. Nagy tudása, széles látóköre és pozíciójának jelentősége emelik őt az első helyre. Szenttamási és vízivárosi mandátumával nemcsak Esztergom város, hanem különösen az aula képviselője. Bár az esztergomi főpapságnak több képviselője van a városházán, mégis helyénvaló, sőt kívánatos, hogy az aulának külön és hivatott képviselője legyen. Meszlényi Zoltán dr.-ban százszázalékig megtaláljuk a szükséges feltételt, mert személyileg nemcsak arra hivatott, de mint primási irodaigaz gató, a legilletékesebb, hogy az aulát képviselje. Ebben a minőségében érvényt tud szerezni a bíboros hercegprímás, általában -a katholikus Esztergom intencióinak, másrészt a város érdekeinek, különösen és szűkebb vonatkozásban, kerületének : Szenttamásnak és Vízivárosnak. Hiszen ha csak annyit emiitünk meg, hogy a primácia minden évben segítségére siet a szenttamási szegényeknek, Meszlényi Zoltán dr. képviselőségével ez a segítség csak közvetlenebb és nagyobb lesz. Szenttamás és Vízivároson Reviczky Elemér főszolgabíró is kapott képviselőséget. Bár Reviczky Elemér vármegyei tisztviselő, mégis hisszük, hogy nem mint tisztviselő fog megjelenni a közgyűlésen, hanem mint a polgárság bizalmasa, képviselője, aki akar és fog is tudni segíteni, különösen azon a városrészen, amely a legnagyobb segítségre szorul. A képviselőtestülei nívóját a határozott, a kritikai és önálló munkálkodás szempontjából legjobban Nádler István pápai kamarás, tanitónőképzőintézeti igazgató emeli. Nádler is'vánt már régebbi képviselői működéséből ismerjük, sajnos, egy évig nélkülöznünk kellett őt. Az ő képviselősége, de elsősorban személye feltétlen garancia arra, hogy a közügyek csak közérdek szempontjából jönnek nála számításba. Erős küzdelme volt a belvárosban Jármy Istvánnak, aki Jakobek Jenő fölött győzött. Ez a választás azért érdemel figyelmet, mert Jármy Istvánt eddig pártatlan és független embernek ismertük. Már volt városi képviselő és már akkor megállapíthattuk róla, hogy mindig a közérdek és a kisemberek védelme vezeti. Bejutása a képviselőtestületbe azt is jelenti, hogy a személyekhez kötött képviselőség csak időleges. A mostani választás fényesen igazolja ezt. Érdemes kereskedő képviselője lesz a városnak Kovancsek Jenő. Mindig kívánatos, sőt szükséges, hogy a várost olyan kereskedő emberek képviseljék, akik az elsők közül valók. Kovancsek Jenő az elsők közül való és hisszük, hogy az esztergomi kereskedők nehéz sorsa főgondja lesz és amint alkalom lesz, segíteni fog, vagy legalább is szószólója, sürgetője lesz a kereskedő-ügyeknek. Amikor Kovancsek Jenő a kereskedők érdekeit képviseli elsősorban, Schweitzer Vilmos az iparosság érdekeire fog őrködni. A komoly iparosok közé tartozik és igy elvárjuk, hogy az iparosság érdekeit komolyan is fogja képviselni. Nagyvároson, mint megírtuk, a független polgári lista győzött. Számord Ignác tb. kanonok, Kiffer Ferenc, Sebők Ferences FodorTóth János választattak meg. Számord Ignác megválasztása soha sem volt kétséges, ezt igazolja, hogy ő kapta a legtöbb szavazatot az egész városban. Óriási bizalom jele ez, Számord Ignác erre feltétlenül érdemes is. Kiffer Ferenc a Független Kisgazda Párt elnöke. Vele és társaival Sebők Ferenccel és Fodor-Tóth Jácsütörtök és péntek 7 és 9 kor 3, 5, 7 és 9-kor MOZGÓBAN