Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-23 / 16.szám

1938. február 19. lekedést nagymérvű utashiány miatt. A jegyző, a biró, meg néhány esztergomi „eskütt" gondterhés arc­cal fogja lemosni torkáról a felgyü­lemlett keserűséget, melyet az oda­benn hallott diplomatikus, — inkább elu'asitó, mint biztató — válasz lel­kükben okozott. Lehet, hogy a válasz is kedvező lesz, mert ott a kerületi székhelyen be fogják látni, hogy mégsem lehet ennek a régi történelmi városnak, — pardon! nagyközségnek, — mely valamikor törvényhatóság is volt, lakóit teljesen elkedvetleníteni s el­idegeníteni a mult tisztes tradícióiba vetett hitétől, a jövőbe néző remény­ségétől s a jelenbe kapcsolódó naiv bizakodásától. Mert Esztergom nagyközség lakói valamikor ebből éltek: a mult tradí­cióiból, a jövő reményéből s a so­vány jelen bi akodásából. De ami­lyen szívós és életerős fajta, hát ezeket a tisztes ősi erényeit meg fogja tartani még 1936-ban is, mi­kor Győr kerületi központban fog járni bizakodó deputációzásban . .. H. Rheinmann német irónak van egy fantasztikus regénye: „Az Alvó Város". Valahol a tenger közelében egy csendes, holdfényes májusi éj­szakán, mikor már mindenki alszik, hirtelen dsülyed s a tenger alá me rül a város. Lakói fel sem ébred­nek mély álmukból, csendes, boldog mosolygással álmodoznak tovább, de­rűs arccal, mint a kis diák, ki Aisó pos oktató állatmeséit hallgatja szép­szavú tanárja ajkairól. Az ablakokon, ajtókon kisebb nagyobb halak sur­rannak ki, be, ezek is békés meg­térésben, mert itt a nagyobb halak nem eszik meg a kisebb halakat. Az elcsendesült vizek mélyén itt is, ott is egy-egy összetört bárka roncsai úszkálnak, de ez nem zavarja álmá­ban az alvó város lakóit. Csak a halak jönnek-mennek. Odasiklanak az alvó füléhez, majd a szájához, felveszik némaságának titkos és sej­telmes üzeneteit és továbbítják azt azoknak, akiknek szólnak. Egy-egy üzenet átadásakor csendesen meg­dobban egy-egy fiatal leánysziv, az öregek homlokán pedig elsimul egy­egy gondredő. őket már nem iz­gatja semmi. Nem kötnek már bele egymás szekerébe, nem gázolnak bele egymás becsületébe, nem buk­tatnak tekintélyeket, nem térnek ki a vallásukból, nem gyűjtenek alá­írásokat és nem deputációznak. Al­szanak békésen, csendesen, megfé rőn, megértőn, boldogan a felebaráti szeretet matracán az emberi szent szolidaritás puha, de mel g paplana alatt. Itt nincs valuta, devalváció, szanálás, bé.ista, létszám és fizetés csökkentés, sem választás, sem ér dekharc, sem emberi hiúság és ön­zés. Itt nincs semmi csak, békesség, megértés, nyugalom, kölcsönös be­csülés és szeretet És boldog álmo­dozás Mikor néhanap fenn kószálok a várhegy bástyáin, szomorú elmeren­géssel nézem az alant elterülő alvó várost, melyet lassan-lassan elnyelt, fenékre sülyesz'ett a széthúzás, a meg nem értés, a fenekedés hideg, sós vize. A vizek elcsendesültek, csak egy-egy összetört bárka ron­csai úszkálnak a sima vizeken. A vizek mélyén pedig halálos néma ságban alszik Esztergom nagyköz­ség. Ez a kép is persze csak olyan fan­tasztikus mese, mint H. Rheinmann regénye, mert reméljük, hogy az élő Idő jó szelleme nem fogja hagyni idáig sülyedni ezt a jobb sorsra ér­demes várost. Bizonyára vannak még, lesznek még olyan energikus, éber lelkek, akik meghúzzák, félre­verik a harangot, mielő:t jönne a nagy, hideg, sós viz. A megyeháza és a városháza er­kélyéről messze ellátni a város egyre csendesülő utcasorai fölött. Álljanak itt éberen, felkészülten a közélet hi­ES2TERGQM vatásos vezetői, kezükben a harang kötelével, nehogy valóra váljék a német regényíró meséje Esztergom jövőjében. Ma még vonaton, autón lehet de­putációzni s Pestre rövidebb is az út, mint esetleg 1936-ban Győrbe — delizsáncon ... B IBÉM Kisgyűlés és közigazgatási bizottsági ülés. Lingauer Sándor dr. főispán elnökletével kedden dél­előtt kisgyűlés és közigazgatási bi­zottsági ülés volt a vármegyeházán. A főispán kegyeletes szavakkal hó­dolt Apponyi Albert gróf emléké­nek. Mindkét gyűlésen kisebb folyó­ügyeket tárgyaltak. Előléptetés. A kormányzó a m. kir. pénzügyminiszter előterjesztéaére Jánossy Károly pénzügyi főtanácsos, komáromi pénzügyigazgatónak a mi­niszteri tanácsosi címet adományozta. Áthelyezés. Sarvay m. kir. hon­védalezredest felsőbb rendeletre Nyír­bátorra helyezték át, hol a 12. gy.-e. 3. zlj. parancsnokságát veszi át. Uj államtudományi doktor. F. hó 11 én avatták Halmos Béla hit­tanárt, városunk szülöttét a buda pesti Pázmány Péter Tudomány­egyetemen államtudományi doktorrá. Gyászhír. Hartl Ferenc szent­györgymezei fűszerkereskedő, életé­nek 78 ik évében f. hó 15-én el­hunyt. Temetése pénteken délután volt a szentgyörgymezői sírkertben. Az elhunytban Jakobek Jenő bor­bély- és fodrászmester apósát gyá­szolja. Engesztelő szentségimádás. Far­sang három utlsó napján lesz a vá­ros ősi ájtatossága, a farsangi ki­lengésekért az engesztelő Szentség­imádás a vízivárosi plébánia temp­lomban. Mind a három nap a Szent­ségkitétel a reggel 6 órai misén, a betétel pedig az esti 6 órai litánián lesz. Délelőtt 11 óráig óránként sz. mise. Az 5 órai ünnepi prédikáció­kat vasárnap dr. Lippay Lajos hit­tudományi főiskolai tanár, hétfőn Keményfy Kálmán Dániel plébános, kedden dr. Hamvas Endre herceg­primási titkár fogják tartani. A litá­niát vasárnap Keményfy Kálmán Dá­niel plébános, hétfőn dr. Drahos Já­nos prelátus-kanonok, kedden „Te­deum" mal dr. Breyer István fel­szentelt püspök fogják végezni. A Katholikus Kör közgyűlése. Vasárnap délután fél 6 órakor tar­totta a Kath. Kör évi közgyűlését. A szép számban megjelent tagok előtt Csárszky István dr. prelátus­kanonok, elnök megnyitójában azt a gondolatot hangsúlyozta, hogy a Kath. Kör éberen őrködik az egye­sület lelki egyensúlya és testületi szelleme fölött és hogy a nehéz vit szonyok közepette is épségben fenn­álljon. Beszámolt a Kör működésé ről, erkölcsi és anyagi helyzetéről, Hálás szívvel jelenti a közgyűlésnek, hogy a biboros-hercegprimás őetm\ nenciája 300 P-t adományozott a Kör céljaira. A közgyűlés felhatal­mazta az elnököt, hogy a bíboros Főpásztor, a Kath. Kör Fővédnöke előtt a közgyűlés fiúi tiszteletének, hódolatának érzelmeit tolmácsolja és a főpásztori támogatásért a közgyű­lés leghálásabb köszönetét továbbítsa. A közgyűlés Machovich Gyula dr. prelátus-kanonok, érseki helynök 100 pengős és a Főkáptalan 100 q szén­adományát hálás érzelmekkel fogadja. Számord Ignác tb. kanonok, kor­elnök indítványára Csárszky István dr. prelátus-kanonokot választja el nőkké. Majd egyhangúlag elfogadják az elnökség indítványai:: titkár : Saly Arnulf, pénztáros: Mäakovszky László, jegyző: Schönbeck Mihály, háznagy: Hollósy Mátyás. A közgyűlés még negyven tagú választmányt is álli éh VIDÉKE, tott a kör élére. Az elnök és a köz­gyűlés a lemondott titkárnak, Blas­kovics Piacidnak és Gyulai Endré­nek, a Kör volt háznagyának érde­meit jegyzőkönyvben örökíti meg. A közgyűlés után este 8 órakor a Kör tagjai társasvacsorára gyűltek össze. Nyilatkozat. Több oldalról érke­zett kérdésre, az igazsághoz hi ven kijelentem, hogy a Credo-egyletre vonatkozó mult vasárnapi híradáso­mat mindkét helyi lapnak azonos szöveggel adtam le, de azt az „Esz­tergom" c. lap meghamisítva közölte. Az okát ők tudják legjobban. Esz­tergom, 1933. febr. 22. Sinka Ferenc Pál, a Credo-egylet titkára. Betörés a bencés székház ká­polnájába. Vasárnap éjjel betörők jártak a bencés székházba. Felfeszí­tették a kápolna tabernákulumát, ahonnan 2 kelyhet és egy ciboriu­mot vittek el. A ciboriumban szen­telt ostya volt. A többi kelyhet nem bántották. A betörők a gimnázium tanári szobáján menekültek a3 utcára. A rendőrség hétfőn megkezdte a nyo mozást. Az elvitt kelyhek, mint ke­helyérték számítanak, de mint aranyo­zott ezüst, az értéke csekély. Remélik, hogy a gaz tetteseknek hamarosan nyomára jutnak. Farsangi ünnepély a tanítónő képzőben. Vasárnap délután a vízi­városi érseki zárda tanitónőképző­intézete pompás műsorral egybekö­tött diszgyűlést tartott szép közön­ség jelenlétében. A tanítónőképző énekkara Béres István tanár vezeté­sével hatásos dalegyveleggel nyitotta meg az ünnepélyt. Ezután a „ Király­szállóban" c. nagyszerű bohózatot ad­ták elő a növendékek szép sikerrel. A játékból Biró Margit, Kiss Kor­nélia, Garay Gabi, Kovács Irén és Harangozó Teri tünt ki. Kilenc bá jos táncosnő óriási hatás mellett a a főzőkanálbalettet adta elő Popper Vera zongorakisérete mellett. Schlei­fer Pista IV. o. tanuló énekszámai­val nagy tapsot aratott. Gyönyörű volt Schweiczer Teri és Hecskó Hen­riette rózsaszál és gyöngyvirág ke­ringője. Végül egy másik pompás bohózattal gyönyörködtették publi­kumot. Ebben a játékban Ujjaáy Edit, Szendi Magda, Schinager Mal­vin, Szepessy Éva, Rácz Irén és Schleifer Ágnes tűntek ki. A városi nyugdijszabályzat. A vármegye kisgyűlése felhívást inté­zett a városhoz, hogy vegye revizió alá a nyugdíj szabályzatot és hozza összhangba az állami nyugdijsza­bályzattal. Ugyanitt említjük meg, hogy a városi tisztviselők által befi­zetett magasabb nyugdíjjárulék visz­szafizetésére kötelezte a kisgyűlés a várost. A Fehér Rózsa bál. Nagyon ked­ves, jólsikerült bált rendeztek az esztergomi női kereskedelmi szak­tanfolyam végzett növendékei szom­baton este a Fürdőben A belépőt csodálatba ejtette a táncterem feldi szitése, annál is inkáDb, mert nem­csak finom izlés érvényesült a dí­szítésben, hanem a hozzáértő kezek munkája is. A bál előtt a kereske­delmi szaktanfolyam végzett növen­dékeinek kitűnő műkedvelő gárdája nagy sikerrel adta elő az „Egy kis senki" c. színdarabot. A hölgysze­replők valamennyien a legszebb el­ismerést érdemelték ki. Merjük állí­tani, hogy mindannyian megállnák helyüket hivatásos szinészek mellett Elsőrangú játéka volt Szabó Nyuszi­nak, aki bájosan, eredetien játszotta a „kis senkit". A játékban egyen­rangú volt, de pompás alakítással Paczolay Kató aratott sikert. Töké­letes volt Hepner Anci alakítása és kedves Hepner Mária játéka. Vermes Sári tipikus megszemélyesítője volt a hívatalnoklánynak. Elismerést ér­demel átérzett játékáért Kicsindy Bözsi, Környei Médi és Brukács Irén. A férfiak közül elsősorban és megérdemelten uj tehetséget üdvöz­lünk : Magyarász Imrét a reáliskola 3 fiatal tanárát. Róla először mint te­hetséges festőművészről emlékezünk meg. A díszlet megfestése kitűnő művészetét dicséri. Ez diszletfestés volt. Mint műkedvelő szinjátékos ter­mészetes, tökéletes alakításával vál­totta ki a hálás közönségből az el­ismerést. Az alakítás művészetében ki kell emelnünk Magyarász mellett Kovács Gézát és Jeálicska Istvánt. Sok tapsot kapott Etter Kálmán, aki a férfi főszerepet játszotta a már is­mert alakításban. Katona Gábor szo­lid, közvetlen játékával tünt ki, ugvancsak Bárdos Miklós is elisme­rést érdemel. A többiek Zsolt Ernő, Heintz Frigyes és Nagy Pál szintén. A rendezőség eléggé nem dicsérhető munkát végzett. A szép bál és jó han­gulat Szabó Nyuszi, Hepner Anci, Mül­ler Gyula, Katona Gábor, Báráos Jó­zsef, Vörös Jözsef, Szölgyémy Pál gon­dosságát dicséri. A táncversenyt Sza­bó Nyuszi nyerte meg, Il-ik Hepner Anci és Vermes Sári, bálkirálynővé Etter Sárit választották meg. Udvar­hölgyek Szatzlauer Kató és Székely Magda voltak. A bál reggelig tartott a legjobb hangulatban. A lányok közül a következők nevét sikerült feljegyezni: Krainicker Zita, Vas Te­réz, Fleischmann Hermin, Popper Vera, Sprincz Juci, Bohón Klári, Hangyái Manci, Kiffer Róza, Erős Mariann és Olga, Etter Magda, Makk Blanka, Marosi Mária, Mihalic Erna, Murányi Vali, Mészáros Bözsi, Náb­rády Sarolta, Navratil Lenke, Pittner Anni, Rostás Bözsi, Ruttkay Irén, Sebestyén Anni, Stein Kató, Steiner Piroska, Schvarcz Lili, Szabó Jolán, Székely Magda, Szoleczky Nusi, Töl­gyessy Ilus és Vermes Sári. Közművelődési előadás Toko don. Tokod községben a közműve­lődési előadások során f. hó 19-én a Levente Otthon helyiségében szin­rekerült Gárdonyi Géza „A bor" c. népszínműve. A két alkalommal be­mutatott előadás hallgatósága szoron­gásig megtöltötte a nagytermet s az előadás folyamán töabször zajos tet­széssel és viharos helyesléssel adó­zott a szereplőknek, akik közvetlen kedvességgel s a legtermészetesebb hűséggel feleltek meg feladatuknak. Az anyagi és erkölcsi sikerekben gazdag előadásokért Üjvári István tanítót illeti a dicséret és elismerés. A tanítóképző műsoros elő­adása, amely f. hó 25-én, szomba­ton pontosan d. u fél 6 órakor kez­dődik, általános érdeklődést kelt vá rosszerte. A műsor a következő. 1. Mozart: „Szöktetés a Serailból" c. opera nyitánya. Előadja az intézeti zenekar. 2. A kistanitó. Eredeti élet­kép 3 felvonásban. 3. A színdarab 1. és 2. felvonása között. I. Beetho­ven : Himnus az éjhez. II. Sztoja­novits : a) „Érik a búzakalász..." b) „Fekete szem éjtszakája..." c) „őszi harmat után ..." Előadja az intézeti énekkar. 4. A színdarab 2. és 3. felvonása között I. Fichtner: Népdalok. II. Sztojanovits : Szerenád. III. Brahms: Bölcsődal. Előadja az intézeti énekkar. 5. Rákóczi induló. Hangszerelte Geyer Béla. Előadja az intézeti zenekar. A rendezőség kéri a közönséget a pontos megjelenésre, mert a később érkezők részére a terem korlátozott befogadóképessé­gére való tekintettel helyet nem tud biztosítani. Műsormegváltás 1 pen­gős vagy 50 filléres árban. NYILTTÉR Tek. Öreg Hollók Vigalmi Örse. Azzal a kéréssel fordulok Önök­höz, hogy kilétem felfedésére a Lát­szatadó bálig haladékot adni szíves­kedjenek. Eltökélt szándékom ugyanis, hogy báljukon, szives meghívásukra, rosszhangzású nevemet fedő jelmez­ben meg fogok jelenni. Tisztelettel TivornyaŰBŐ.

Next

/
Thumbnails
Contents