Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-05 / 11.szám

A hetedik rendelet a szivarkahü­vely kincstári részesedésének ujabb szabályozásáról intézkedik. A szi­varkahüvely adótételét 100 hüvelyt tartalmazó dobozonkint az eddigi 5 fillérről 15 fillérre, a szivarkapapir­adó tételét pedig 60 lapot tartalmazó csomagonkint aa eddigi 1 fillérről 6 fillérre emeli fel. A nyolcadik rendelet a tisztviselők és nyugdijasok illetmény csökkentésé­ről intézkedik. Eszerint az I—IV. fizetési osztályokba tartozó tisztvi­lők fizetése további 7 százalékkal, az V—VII, fizetési osztályba tartó zók fizetése további 6 százalékkal, a VIII—XI., továbbá az egyéb alkal­mazottak fizetése, amennyiben az utóbbiaknál az ezidőszerint élvezett fizetés összege a havi 100 pengőt meghaladja, további 5 százalékkal, egyes csoportoknál további 3 száza­lékkal csökken. A rendelet szerint a fokozatos előlépés szüneteltetéséről az 1932/33. évre kiadott rendelke­zés 1933 június 30 ával hatályát veszti, azonban az egy év a szolgá­lati időbe nem számit bele. A rendelet a nyugdijakat is csök kenti 1933 március 1-től kezdödőleg. A csökkentés mértéke azoknál a nyugdijasoknál, akiknek illetménye a 100 pengőt meghaladja, 2 százalék, azzal a korrekcióval, hogy a régi nyudijasoknál egy aranykoronát 136 pengőfillérrel számítanak. A kilencedik rendelet a villany­körte megadóztatásáról szóló előbb ismertetett rendelet végrehajtási uta­sítását tartalmazza. Eszerint az adót az ipartelepek fizetik, de intézkedik arról is, hogy a már szabadkeres­kedelemben lévő izzólámpák után is beszedjék az adót. A tizedik rendelet február 1-től a a szesz után fizetendő adót az eddigi V92 fillérről 2 pengőre emeli fel hektoliterfokonkint. Várakozáson felül sikerült az öregcserkészek idei bálja Évek óta február elsején városunk társadalmának olyan eseményben van része, melynek emléke a következő évig, de még azon túl is élénken él az emlékezetben. Az idei február el­sőn az öreg Hollók ismét „Jó Mun­kát" végeztek. Olyan diadalt arattak színdarabjukkal és mulatságukkal, amely minden elismerést megér­demel. Városunk társadalmának minden számottevő tagja megjelent az Öreg­cserkészeknél s másodikán is szí nültig megtöltötték a termet azok, akik csak a színdarabot akarták látni. Nem csalódtak a kacagni vá­gyók s toldog nevetés és nyiltszini tapsok jutalmazták a műkedvelő gár­dát. Ezt annál is inkább megérde­melték, mert az influenzás megbete­f edések miatt úgyszólván alig volt lkalmuk a komoly próbákra. Az együttes már olyan tökéletesen ki alakult, hogy egyiküket sem tudjuk a másikkal szemben kiemelni. A ki­tűnő Varjas Rudolfné ismét brillí­rozott, tőlük megszokott bájjal és rutinnal mozogtak a színpadon Mi­chajlic Erna és Mike Bazsa, kedve­sek voltak a legutóbb felfedezett Etter Sárika és az uj csillag Farkas Buci. Nemkevésbbé otthonosan mo zogtak a valamennyi felvonásban gyönyörűen diszletezett színpadon dr. Etter Kálmán, Rochlitz Tibor, Ko­vács Géza, Bárdos Miklós, Jedlicska Pista, dr. Katona Gábor, dr. Zsolt Ernő, Szölgyémi Pál, Heincz Frigyes és Katona Andor. Zugó taps fogadta az epizodistákat főleg Kornháber Sa­mun ét, Mike Máriát, Magyar ász Imrét, Udvardy Kornélt. Külön meg­tapsolták a súgót György Lászlót. A színdarab nagy sikerében orosz­lánrésze van a régi gárdából a fiata­lok mellé állott Berán Károlynak, aki nagy szeretettel végezte a ren­dezésben az utolsó és legfontosabb simításokat. A színdarab kacagtató jelenetei után már felfokozott kedéllyel vonul­tak a bálozok a táncterembe, ahol Csonka Gábor bővített zenekarának kitűnő muzsikája mellett megkezdő dött az egyik leghangulatosabb Öreg­cserkészbál. Városunknak, a vidék­nek és a fővárosnak szépei ragyogó öltözeteikben, kipirult örömmel ver­sengtek a harmadik felvonás végén bejelentett titokzatos küzdelemben, a „táncosok kedvence" versenyben. Az elmés versenyt a bál egyik leg­szebb résztvevője, Mike Bazsa nyerte és kapta az értékes dijat, utána má­sodik Etter Sárika, harmadik Csa­nády Bucika, negyedik Palkovics Lilike letf. Az első három helyezett táncosai között sajátkezűleg sorsolta ki az urak dijait nagy derültség kö­zepett, ugyanis a szerencsés urak valamennyien a nősek közül kerül­tek ki a nőtlen fiatalság nagy szo­morúságára. Első volt Csuba Pál, második Burány Ambrus, harmadik Pékh Gyula dr. A tánc hangulatát nagyban emelte a nagyszerű szines forgó csillár, a csárdások konfetti esője és végsőkig fokozta a nagyarányú hólabda csata. Az Öregcserkészbál igy mindenben beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a fáradhatatlan Öreg Hollókat pedig arra az elhatározásra indította, hogy amennyiben a táncos fiatalság is úgy akarja, ezidén elsőizben megrendezze az Öregcserkész álarcos, jelmezes bált. Az elhatározás még nem vég­legos ugyan, de a bál címét már is megállapító ta a vigalmi őrs. Külö­nös tekintettel a jelen nehéz gazda sági viszonyokra és az állandóan fenyegető újabb adókra, attól való félelmükben, hogy visszatér a leg­utóbb már olyan fenyegetően közel gett új adónem: „Látszatadó bál" lesz az Öreg Hollók farsangzáró jel­mezes mulatsága Igy azután az idén nem azzal bú­csúznak öregcserkészeink a báli ven­dégektől, hogy viszontlátásra az 1934. Karneválon, hanem viszonlá­tásra három hét múlva, február 25-én, szombaton, a farsangzáró „Látszatadó Bálon", az idei farsang másik nagy és pompásnak ígérkező eseményén. á vendéglősök küzdelme a zenejogdijak ellen Szerte az ország területén a zene­szerzőknek egy szövetkezete sok sok pert indított a vendéglősök, kávésok és minden oly ipari vállalkozó ellen, akiknek üzleti helyiségében zene mű ködik és valamennyit szerzői jogbi­torlás címén üldözik, mert egyik­másik eljátszott zongoraszámra a cigányzenekar vagy más egyéb mu­zsikus a sz'banforgó szövetkezettől játszási engedélyt nem kapott. Ez a küzdelem, úgy látszik teljesen meddő marad, a legfelsőbb bíróság, a ki­rályi Kúria, egy konkrét esetben a következő indokolással állapítja meg a szerzői jogbitorlást: Minden vendéglősnek, akinek ven­déglői helyiségében cigányzenekar játszik, számolnia kell azzal, hogy ilyen zenekar védett zeneműveket is előad és ha ezzel nem számol, már nyilván gondatlanul jár el. Minden vendéglősnek tudnia kell azt, hogy a Zeneszerzők Szövetkezetétől nyert engedély alapján játszhatnak a ci gányzenekarok az ő vendéglői he­lyiségében védett zeneműveket és erre nézve a belügyminiszter 168.809 1924. B. M. számú körrendelete sze­rint hatósági ellenőrzés alatt is álla­nak. Minthogy ezek szerint az al­perest gondatlanságból elkövetett bi­torlás vétsége terheli, ezért a fel­lebbezési bíróság helyesen alkalmazta vele szemben a törvény rendelke zését. Ottó királyfi válasza a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége esztergomi szervezetének Ottó királyfi a „Magyar Nők Szent­korona Szövetsége" esztergomi szer­vezete hódoló újévi üdvözletére a következő választ küldötte Korn­haber Samuné elnökhöz. Steenockerzeel 1933. jan. 28. Méltóságos Asszonyom I Van szerencsém tisztelettel ér­tesíteni, hogy becses küldeménye tegnap jó állapotban megérkezett. Megérkezése után azonnal szeren­csém volt az egyes darabokat a címzett Felségeknek és Fenségek­nek átadni. Ügy a Királyné Őfelsége, mint örökös Királyunk őfelsége, vala­mint a Királyi Család többi tag­jai rendkívüli örömmel és forró hálával fogadták Méltóságodnak és a Magyar Nők Szentkorona Szö­vetsége Esztergomi Szervetzének kedves újévi megemlékezését és jókívánságait. Őfe ségeik megbízni kegyeskedtek, hogy forró köszö­netüket tolmácsoljam elsősorban Méltóságodnak, mint a Szervezet fáradhatatlan elnöknőjének és a Szervezet összes tagjainak. Tisz­telettel kérem tehát Méltóságodat, kegyeskedjék Őfelségéik és a Ki­rályi Család többi tagjainak e kö­szönetét a Szervezet tagjaival is közölni. Királyunk Őfelsége egyúttal élénk érdeklődéssel és örömmel méltóztatott fogadni a zalaszent­mihályfai uradalom 1932-i aratás ból és cséplésből küldött művészi alkotású, kedves aratókoszorút, és Méltóságod igen tisztelt vejének, leányának és kis unokájánk, to vábbá a községbeli intelligencia egyes képviselőinek (plébános és tanító urak stb.) végül az alkalma zöttak és munkásoknak aláírásuk kai kifejezett alattvalói hódolatát és jókívánságait, őfelsége legfelső köszönetét küldi összes hódoló híveinek. Igen kérem Méltóságo­dat, kegyeskedjék Őfelsége hálás érzejmeit a királyhű magyarokkal valami módon közölni. Fogadja Méltóságos Asszonyom kiváló tiszteletem őszinte nyilvání­sát. Legfelső megbízásból Wéber ydcint O. S. B. tanár. „Pók" műselyem ingblúz uj do'iság P 2*90 minden színben Schwachnál. népművelési előadás Pilis­maróton Január 29-én a kath. iskolában a népművelési előadások keretében két érdekes előadás volt. Az egyiket dr. Büttner Károly körorvos tartotta: „Hogyan éljünk, hogy egészséges gyermekeink legyenek" címmel. Elő­adásában felhívta a hallgatóság fi­gyelmét az alkohol és a dohányzás túlságos élvezésének káros követ­kezményeire. Majd azt a módot is­mertette, hogyan kell élnünk, hogy egészségesek legyünk, mert csak egészséges szülőknek lehet egészsé­ges gyermekük. Előadásába belekap­csolta a tüdővész veszedelmeit, mint az alkohol és a dohányzás mérték­telen élvezésének következményét. A másik előadást Bády F'erenc községi főjegyző tartotta: „Az el­múlt évben termett burgonya csira­képességéről" címmel. Mint maga is gyakorlati gazdálkodó, az elmúlt évben azt a megfigyelést tette, hogy augusztus elején a burgonya szárát és leveleit megtámad a valamilyen betegség, melynek következtében a szár és a levelek idő előtt elszárad­tak. Énnek következtében a csira­bimbók nem tudtak kellőleg kifej­lődni. Étkezésre megfelelő a bur­gonya, de félő, hogy a csira fejlet­lensége, illetőleg be nem érése miatt - ahol a fenti elszáradás idő előtt megtörtént — nem lesz alkalmas az ültetésre. Bemutatta az általa alkal­mazott próbát, mely szerint 15 drb. egészségesnek látszó burgonyát há­rom héttel ezelőtt elhelyezett meleg helyen, azok közül csak kettő mu­tatkozott cs raképesnek. Óva inti a gazdákat, próbálják meg az általa követett eljárást, ha burgonyájuk nem csíraképes, ne ültessenek belőle, ha­nem szerezzenek csiraképes vetőma­got. Az előadást a jelenlevők nagy nagy érdeklődéssel hallgatták. Az előadás kezdetén és végén iskolás gyermekek szavaltak. XÉHM EGYRŐL-MÁSRÓL Foghúzás Cselédem az egész éjjel nem aludt, borzasztóan fájt a foga Reggel az első dolgom az volt, hogy illetékes pénztári orvosához küldtem. A pénztári orvos felküldte az OTI hivatalba, hogy ott egy munkaadói igazolványt szerezzen, azt velem töltesse ki és azután jöj­jön újra vissza hozzája. Felment tehát a megjelölt hivatalba, 20 fil­lérért vásárolt egy igazolványt, ame­lyet visszahozott hozzám. Ebben 11 rovatot töltöttem ki, de kitölthettem volna többet is, ha kissé lelkiisme­retes vagyok. A többi között cselé­dem anyjának leánykori nevét is be kellett volna irnom. Igy felsze­relve, most már félholtan a fájdalom­tól, visszament a kezelőorvosához, hol háromnegyed óráig kellett vár­nia, mig reá került a sor. Kezelő­orvosa átvette lapját, kitöltött rajta 7 pontot, ugyanannyit bevezetett egy előtte fekvő naplóba, majd elővett egy kék cédulát, ezen megint 11 pontot töltött ki és ezzel felküldte a Társadalombiztosító hivatalába. Itt hosszabb várakozás után be­írták, hogy jogos tag. Most elküld­ték a Kossuth Lajos-utcai pénztári főorvosi hivatalba, ahol ismét hosz­szabb várakozás, majd a főorvos is beírt valamit és elküldte a pénztári fogorvoshoz. Ez megint csak beírta könyvébe, beirt a kék lapra 4 sort, majd végre 1 órakor hihúzta fogát. Szerecsen"-ben

Next

/
Thumbnails
Contents